Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 26., vasárnap Utánajártunk... Miért nem kapható barna kenyér Egerben? Válaszol az illetékes Melegebbek a lakások A közelmúltban jelent meg lapunkban „Vacogások és dübörgések” című írá­sunk. Arról számoltunk be, hogy Egerben, a Csebokszá- ri-lakótelepen december kö­zepén átadott 125 lakás nagy részének fűtése két hónapig nem volt megfelelő A hőközpont fölötti otthonok falai és a radiátorok átvet­ték a kazán elvezető csövé­nek rezgését, és zúgtak. A zajtól nem lehetett aludni. Emellett sok otthonban gyű­rött a tapéta, koszos a sző­nyegpadló, rosszul zár az ajtó stb. Amint a szerkesztőségünk­be látogató kivitelezők ve­zetőitől, Márton Józseftől, a HÁÉV műszaki igazgató- helyettesétől és Mucsi Pé­tertől, a vállalat pártbizott­ságának titkárától megtud­tuk, a hibákat folyamatosan kijavítják. A terveket — így a fűtési rendszer tervét is — a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Tervező Vállalat készítette. Az építő­ipari vállalatnak nincsenek olyan műszaki eszközei, szá­mítógépei, szakemberei, akik a fűtés tervét — feltehetően nem a legmegfelelőbb tervét — felülvizsgálták volna. Az építők munkája révén azóta melegebbek az otthonok, s a zaj miatt is kevesebb a kifogás. A barna kenyér egészséges. Számtalan élettani hatása okán nem szabadna leke­rülnie asztalunkról, — írja levelében többek közöttl Poor Róbert egri olvasónk. S mivel valóban szükséges az egészséges táplálkozás­hoz, « több olvasónk is je­lezte, hogy valóban, hiába keresik a barna, kenyeret, megpróbáltunk választ kap­ni arra, miiért nem süt oi sütőipar. Nagy Lajos, a sütőipari vállalat termelési osztályveze­tője úgy tájékoztatott ben­nünket, hogy a maguk ré­széről nem lenne semmi akadálya. Olyannyira nem, hogy a KÖJÁL-lal közösen bemutatót is tartottak a dié­tás és barija kenyér, süte­mény választékból. Több kí­sérletet tettek például cso­magolt bakonyi kenyér, dié­tás zsemle stb. sütésére. Ám a kezdeti érdeklődés után, a megrendelés oly csekély volt, hogy annak már nem tud­tak eleget tenni. Naponta legalább 70 darabot kellene megrendelni ahhoz, hogy egyáltalán sütni lehessen. Ennyi pedig nem jön össze. A napi négy-öt, de még öt­ven kenyér miatt sem lehet hozzáfogni a sütéshez. Alap­anyag, megfelelő technológia van — megrendelés nincs. Azért igyekeznek eleget ten­ni az igényeknek, hetenként háromszor sütnek például rozscipót, összesen 900-at. Graham kenyérből heten­ként mintegy 200 készül. Diétás zsemlét már nem sütnek, mert nem rendelik. összegezve, rajtuk nem múlik. csak a kereskede­lem rendelje meg. Megkerestünk néhány boltvezetőt, érdeklődve, mi­ért nem rendelnek. Bástya ABC bolt: nagyon hullámzó a kereslet. Általában egy- egy új termék bevezetése után érdeklődnek, de nem sok idő múltán már nem vásárolják. Tulajdonképpen a két vállalat vezetői egyez­tetik az igényeket.. Belvá­rosi ABC: lenne igény, mi például naponta 50 rozsci­pót kérünk, de nem kapunk. Van olyan, hogy egész hé­ten át nem érkezik szállít­mány ebből a fajtából. Katona téri ABC: nem igen keresnek ilyet. Elvétve, esetleg. .. Megkérdeztük a városi tanács illetékes osztályát is: sokszor szerepel ez napiren­den — mondották. Többször is tárgyaltunk a sütőiparral, azonban a gyártáshoz ele­gendő mennyiségű megren­delés kellene, mert csak így gazdaságos. Az áfész Katona téri ABG boltját jelöltük ki arra, hogy köteles minden­fajta sütőipari terméket árusítani. Az érdeklődés és vele a forgalom azonban megcsappant, mióta lebon- * tották a vásárcsarnokot. Ál­talános tapasztalatunk, hogy a kereskedelem nem rendel elegendőt ahhoz, hogy gyárt­sák is a kért cikket. ★ A megoldás talán az len­ne, hogyha etgyetlen üzlet árusítana elegendőt, de eh­hez az is kell, hogy a vá­sárlók ismerjék, hol keres­hetik a diétás és barna ke­nyeret. Akkor talán jobban találkozna az igény és a le­hetőség. Az egyeztetés, és a megfelelő tájékoztatás a kí­nálatról, elsősorban a keres­kedelmen múlik. Azon, me­lyik bolt vállalja ezt magá­ra. A képen látható kapurészlet címe: A Megyei Könyvtár rejtvény pályázata 7. • • Ismeri On Egert? Apróbb-nagyobb bosszúságok (Ki) szBlgáltatás..,? Kapuk A képek másról beszéltek.:. A Népújság február 21-i számában fényképes cikk jelent meg a Crossbar Hat­vanban címmel. Sajnálatos módon a felvételek nem a Crossbar-rendszerű közpon­tot ábrázolják, hanem az in- terkapcsoló munkahelyet. „Az új rendszer segítségével az eddigi mintegy ezerről kétezerre növekedett az ál­lomások száma” — megál­lapítás sem teljesen helyt­álló, mert új állomásokat még nem kapcsoltunk .be, erre csak a későbbiekben kerül sor. Múlt év decemberében két Crossbar-rendszerű mobil központot és ehhez kapcso­lódó manuális interközpon- tot helyeztek üzembe Hat­vanban. A fotók ez utóbbit ábrázolják. Boda Sándor üzemvezető-helyettes Eger 20 éves jubileumi Községünkben megtartottuk a térítésmentes véradás 20 éves Jubileumát. Az első véradás 1004. február 6-án volt. A Ju­bileumi ünnepségen 126 véradó Jelent meg. A vezetőség beszá­molt a 20 éves véradó munká­ról. Harminchárom alkalommal, 3169 Jelentkezőtől vettek vért, összesen 1040 litert. Kilenc vér­adó találkozón 25T kitüntetést adtak át. Az ünnepség után reggelig tartó bál volt. Ma is­mét véradás van községünkben, bizonyára sok jelentkezővel. Tóth Mihály Boldog ÉRTESÍTÉS A Magyar Vöröskereszt Heves megyei Vezetősége és a Városi Vezetőség új helyre költözött. Oj címünk: megyei vezetőség, Eger, Klapka György u. 0. Telefon: 13-555/70, 81, 82, 83-as mellék. Eger Városi Vezetőség: Beloiannisz u. 1. I. emelet 76. Telefon: 13-003, 12-318. Nem a hirtelen felindult- ság, több éves tapasztalat késztetett most arra, hogy tollat ragadják. Lassan tiz éve, hogy na­ponta, munkakezdés előtt az Autójavító Ipari Szolgál­tató Vállalat, korábbi nevén AFIT autómosóján tisztítat- tam- le gépkocsimat. Azaz, nagyon sok esetben csak mosattam volna, mert hol víz nem volt, hol a szakem­ber hiányzott, máskor pedig a gépek „romHattak el”. Pár nappal ezelőtt, vagyis csütörtökön ismét nemleges választ kaptam. A miértje­imre a műszakvezető csak annyit felelt: „Menjen haza és mossa le maga!” Hosszas vita uitán aztán megkaptam a panaszköny­vet is, melynek a 0164-es Közös rendezvényre ke­rült sor Adács község mű­velődési házálban a nőbi- aottság, az SZMK, valamint az ifjúsági klub együttmű­ködésével. A fiatalok össze­gyűjtötték a község népszo­kásait, melyet ezen az es­tén. felelevenítettek. Bemu­tatták azokat a ruhadarabo­kat, eszközöket is, amelyek ezekhez a szokásokhoz kap­csolódtak. Még a kukorica- lisztből készült görhét is megkóstolhatták a jelenlevők. A fonó jelenet — mellyel az elmúlt évben részt vet­tek és díjat nyertek a me­gyei klubtalálkozón — nagy sorszámú oldalára akartam beírni sérelmeimet. Néhány mondat után azonban a műszakvezető kitépte a fü­zetet a kezemből és a kö­vetkező sczavaikkal „bocsá­tott” útnak: „Ebbe nem le­het akánmát írni...” Vajon a kifogások helyett mikor kapnak az autótulaj­donosok megfelelő, minden­kor udvarias kiszolgálást? Fazekas Jenő Eger A kérdésre az illetékesektől várjak a választ. A panasz­hoz kiegészítésként még csak annyit: azon a napon, február 22-én hasonló beje­lentéssel többen is telefonál­tak olvasószolgálatunkhoz. (A szerk.) sikert aratott a hazai kö­zönség előtt. Ezen az estén vitatták meg az SZMK-klub és a nő- bizottság közös rendezvényei­nek további lehetőségeit is. Sok jó ötlet született: mű­sorral összekötött farsangi bál, közös kirándulás és szín­házlátogatás, kerekasztal- beszélgetés a község vezetői­vel, javaslat ismeretterjesz­tő előadásokra. Szeretnénk, ha ez a jó együttműködés a jövőben is ilyen színvona­las maradna az idősebb és a KISZ-korosztály között. Varga Józsefné Adács Visszhang A bizalomról A nemzetközi légkör „szennyezése”, az egymás iránti bizalom megrendü­lése, sokszor szándékos megrontása mintha meg­fertőzte volna a társadalom egyes rétegeit. Egyre több jele mutatkozik a bizalmat­lanságnak kis és nagy kö­zösségekben, társadalmi szervezetekben, munkahe­lyeken. Megromlanak a ba­ráti kapcsolatok. Nem sok kell hozzá. Egy valahol el­hangzott ártatlan elszólás, vagy jóindulatú kritika, de lehet egy elkapott kénysze­redett mosoly, kedvetlen ábrázat, rossz hangulat szülte pillanatnyi indulat is. Szörnyű érzés lehet félni a felettestől, nem bízni a munkatársakban, gyanúsan szemlélni és felfogni a környezet különböző rezdü­léseit, egyesek zárkózottsá­gát, vagy baráti kapcsolat- keresését, s minden apró „melléfogást” felelőtlen cse­lekedetnek, szándékos ün­neprontásnak tekinteni. Sokszor a félremagyaráz­ható, félreérthető szavakat és tettekét követő ítéletek okozhatják az összetűzé­seket, főleg akkor, ha akad­nak „segítőtársak”, akik a bizalmatlanság szitásával reménykednek kétes értékű elismerésben. Az utóbbi időben nem­csak nemzetközi mértékben folyik a bizalomerősítésre való törekvés, de közösséget — s nem az érdekeket elő­térbe helyező. — igaz em­beri kapcsolatot féltő írá­sok, figyelmeztetések is lát­nak napvilágot. Az ember elemi szükségletei közé tar­tozó bizalom. Így igaz. Emberséggel sokkal előbb­re, többre lehet jutni a szo­cialista társadalom és élet­forma kialakításában. Sipos Gábor Gyöngyöspata Finiséhez közeledik az Ismeri ön Egert? című képrejtvény pályázat. Való­jában ismerik-e városunkat maguk az egriek? Lakó- és munkahelyem környezeté­ből tanúsíthatom, hogy bi­zony nem eléggé. A felada­tok szerint, Eger régi szép kapuiból kilencet kell a fo­tókon bemutatott részletek alapján felismerni. Az eg­ri Finomszerelvénygyárból több szocialista brigád, de egyének is érdeklődéssel keresik, kutatják a rejtett szépségeket, s mint kiderül, naponta elmegyünk, elsie­tünk a keresett értékek mel­lett anélkül, hogy alaposab­ban szemügyre vettük volna eddig azokat. Ismeretbővítőek, ugyan­akkor szórakoztatóak is az ilyen jellegű pályázatok. Szerencsés lenne, ha a jö­vőben más tárgykörben, akár a megye területén található nevezetességekről is lenne hasonló „vetélkedő”. A Megyei Könyvtár csar­nokaiban kiállított fotók láttán önkéntelenül is adó­dik a gondolat: szívesen lát­1984-től itöbb, a társada­lombiztosítással kapcsolatos rendelkezés megváltozott, módosult. O Ivasó szolgála­tunkhoz több, I e témával kapcsolatos kérdés is érke­zett. Többek között érdek­lődtek, hogyan változott a háztartási alkalmazott után fizetendő járulék. A kérdésre a Társadalom- biztosítási Igazgatóság Heves megyei vezetőjétől, Németh Józseftől kértünk választ: 1984. január 1-től a ház­tartási alkalmazott után fi­nánk viszont ezeket, s ha­sonló felvételeket egy Egert bemutató albumban. A „rej­télyes” kapuk után kutat­va, kezembe került a Panorá­ma Magyar Városok sorozat­ban, az 1981-ben Egerről megjelent kötet. Itt olvasom például, hogy a „Lenin tér szemben levő oldalán emel­kedik a Gárdonyi Géza Színház modern épülete, ér­dekes hatást keltő üvegfalai­val. Előcsarnoka, nézőtere, műszaki berendezése megfe­lel korunk követelményei­nek; „Mi tudjuk, hogy meny­nyire. az üvegfalak megre­pedeztek, veszélyesek lettek, s az épületet -enyhén szól­va-« most éppen átépítik. Ugyanezen útikalauz másik lapján ez áll: „A Katona István téren van a modern vásárcsarnok”. Annak már csak a helye maradt, körbe- palánkozva, alapokig lebont­va. A régmúlt idők kapui lám még ma is kapuk, a mai korszerűnek ítélt, de tiszavirág életű objektumok­kal mintha kevésbé dicse­kedhetnénk. zetendő és a nyugdíjjárulé­kot is magában foglaló tár­sadalombiztosítási járulék összege havonta 900 forint. Töredék hónapokra (lehet az ok a belépés, kilépés, be­tegség) naponként 30 forint. Az összeg első ízben 1984. januárjára fizetendő, s érte­lemszerűen havonta ennyit kell leróni az év hátralevő részében. A munkaviszony megszű­nése esetén a munkáltatónak 8 napon belül alkalmazottját ki kell jelenteni. Népsxokások bemutatása Korabeli öltözékben Simon Imre Az olvasószolgálat válaszol Nyugdíjjárulék a háztartási alkalmazott után AMFORA-ÜVÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents