Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 25., szombat 13. Agrártermelésünk mindig nagyra tartotta, sőt az utóbbi évtizedekben egyre többre értékeli a szellemi erőfeszítéseket, az értékteremtő gondolatokat. A korábbi paraszti gazdálkodás átalakulását kővetően létrejött egy más, korszerű biológiai, műszaki alapokon álló, új és hozzáértő agrárszakemberek által irányított élelmiszertermelés. Nyilvánvaló, hogy az új, a másfajta szakember, másfajta művelődési igénnyel lép fel az ismeretek hordozóival, a könyvekkel, a folyóiratokkal szemben. Az idei 21. februári mezőgazdasági könyvhónap rendezvényei méginkább előrevetítik ezt a szándékot. A szaktudás, a korszerű információ, a képzés és továbbképzés, az agrártudomány eredményeinek hasznosítása további előrelépésünk fő záloga. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani mai összeállításunkkal, olvasóinknak^ _ _ _ _ _ _ — — — — — E xport-haszonnal Kutatás és mezőgazdaság Elég gyakran hallani a megállapítást: a mezőgazdaság nálunk is, a világ más országaiban is a tudományos- technikai forradalom korát éli. A termelés módszerei, az egyes termékek előállításának technológiája gyorsan változik, mert mind hatásosabb, termelékenyebb megoldások születnek. Ennek köszönhető, hogy miközben a gazdaságilag fejlett országokban még mindig csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség, addig az előállított javak tömege, s rendszerint mennyisége is nő. Hatalmas szellemi energiák A területegységre jutó hozamok, az állattenyésztés fajlagos termelési mutatóinak erőteljes növelése általános törekvés. Ez a helyzet rendkívül nagy jelentőségűvé teszi a kutatást, a tudományos munkát, a kutatás, a tudomány, valamint a mezőgazdaság szoros kapcsolatát. A mezőgazdasági kutatásra világszerte hatalmas szellemi energiát, sok anyagi eszközt fordítanak. A kutatás nemzetközivé válása, az eredmények gyors terjedése teremt számunkra lehetőséget: a hazai termelés igényeinek megfelelően mi is gyorsan honosítsuk a hasznosnak ígérkéző megoldásokat. Szerencsére ez a felfogás a hazai mezőgazda- sági kutatásban is terjed. Elmúltak azok az idők, amikor mindent itthon akartak kitalálni, kikísérletezni. Ehhez egy olyan kis országban, mint a miénk sem a szellemi, sem az anyagi erők nem elégségesek. Ennek megfelelően a 17 kutató intézetben, a vállalati kutatás színterein, a felsőoktatási intézmények kutató helyein mind nagyobb az adaptáció, a honosítás becsülete. összhangban másokkal Azzal, hogy a mezőgazda- sági termelés fejlődésére ható külső tényezők köre megnőtt, tágult az a kutatási terület is, amely közvetlenül, vagy közvetve a mező- gazdaságot segíti. Elsősorban az ipari tevékenységre, a mezőgazdasági gépiparra, a- műtrágyát, növényvédő- szert, gyógyászati anyagokat előállító vegyiparra, s az ehhez kapcsolódó kutatásra gondolhatunk. A gyomirtó, — valamint a növényvédőszer kutatás, -gyártás területén például olyan gyors a változás, hogy követni is alig lehet. Amikor a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásáról Van szó gyakran figyelmen kívül marad a kutatás komplexitása. A különböző területeken dolgozó kutatók egymástól eléggé függetlenül dolgoznak azért, hogy például a kukorica gazdaságosabban, biztonságosabban, nagyobb termést adjon. Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy elég gyorsan terjednek-e a hazai mezőgazdaságban a tudomány és a kutatás új eredményei, nem lehet egyértelmű a válasz. A növénytermesztés néhány fontos területén (búza, kukorica, cukorrépa) teljesen nyilvánvaló, hogy viszonylag gyorsan gya korlattá lesznek a kutatási vívmányok. Ugyanez a zöldségtermelésben, vagy más kertészeti ágazatokban ez már nem tapasztalható, még akkor sem, ha vannak sikeres részmegoldások. Az állattenyésztésben különösen a nagyüzemi baromfi-, valamint a sertéságazat hasznosítja nagyobb ütemben a kutatás, a tudomány eredményeit. Magas szakmai felkészültséggel Mezőgazdaságunk üzemi szerkezete olyan, amely nemzetközi mértékkel mérve is a legalkalmasabbnak minősíthető, ha a legkorszerűbb eljárások, módszerek befogadása kerül napirendre. Mezőgazdasági üzemeinkben a szakmai felkészültség már nem ilyen egyértelműen ítélhető minden igényt kielégítőnek. Szó sincs róla: ilyen magas szakmai felkészültség, mint napjainkban, még soha nem volt a mezőgazdaságban. Csak a félsőfokú szinten képzett szakemberek száma meghaladja a 20 ezret. Az egyes nagyüzemek között azonban ami a szakemberek számát és felkészültségét illeti, egyaránt nagy a különbség. A tudomány, a kutatás új eredményei többek között csak akkor terjedhetnek gyorsan, ha a terjesztés anyagi, műszaki feltételei megvannak, ha a fejlesztés forrásai gazdagon buzognak. Sajnos ez utóbbival sem dicsekedhetünk. A lehetőségek szűkösek, s ezekhez kell igazodni. Ilyen helyzetben különösen fontos az, hogy milyen színvonalú, mennyire aktív az üzemen • belül a szakmai vezetés. Tudományos eredmények a döntésekhez Agrárgazdaságtan a gyakorlatért, a termelésért Heves megyében is sokan ismerik, hiszen közvetlen kapcsolatban van a nagyrédei, a gyöngyöspatai és a gyöngyössolymosi termelőszövetkezettel. Gyakran megfordul a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kom- polti kutató intézetében, annak gyöngyösi főiskolai karán, valamint a mátraalji város mezőgazdasági szakközépiskolájában is. Dr. Lőkös László kandidátus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára több szakkönyv szerzője, szívesen tart előadást és ad tanácsokat az üzemeknek. A neves közgazdász- szal ezúttal arról beszélgettünk, hogy az agrárgazdaságtan eredményei miként segítik a termelést, a döntések előkészítését. — A mezőgazdaság fejlődése hazánkban különösen az 1970-es évtizedben azt hozta magával — mondtä dr. Lőkös László —, hogy a korábban a természeti viszonyoknak kitett gazdálkodás feltételei megváltoztak. A termelő erők fejlődése és a tudományos-technikai forradalom vívmányai gyorsan behatoltak az élelmiszergazdaságba is, amely azt eredményezte, hogy noha a termelés ma is függ a természeti körülményektől, de egyre inkább a gazdasági viszonyoknak van alárendelve. Ezt bizonyítják a? 1983- as eredmények is, amikor az évszázad egyik legnagyobb aszálya sújtotta mezőgazdaságunkat. Az üzemek mégis talpon maradtak és a tudományos-szakmai eredmények hasznosításával bizonyították alkalmazkodóképességüket. Ebben az agrárgazdaságtan művelőinek segítsége is benne van, miután a mezőgazdaság törvényszerűségeinek feltárásával olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek különös tekintettel a termelés hatékonyságára, jövedelmezőségére, illetve eszközigényességére irányították a figyelmet. Ezeket pedig a gazdaságpolitika felé közvetítik, amelyek megfogalmazásra kerültek az MSZMP agrárpolitikai célkitűzéseiben is, kapcsolódva a növénytermelés és az állattenyésztés feladataihoz, szem előtt tartva a gépesítést, a műszaki fejlesztést és a vállalati gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását. — Napjainkban az agrár- gazdaságtan eredményei hogyan segítik elő a mezőgazdasági termelést? Manapság a változó feltételek között fokozottabban előtérbe kerül a gazdaságtudományok szerepe és azok eredményeinek hasznosítása. Noha a mezőgazdaság biológiai anyagokkal dolgozik, mégis egyre inkább ipari jellegűvé válik. Ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg az üzemekben száz forint termelési költségből több mint 60 forint értékű az ipari eredetű anyag, eszköz, amely tovább növekszik a következő években. A cél az, hogy a gazdaságok a tudomány, a technika eredményeinek felhasználásával egységnyi területről minél nagyobb hozamokat érjenek el. Mezőgazdaságunknak ma már a hazai ipar a korszerű technika egy részét biztosítja, de vannak olyan ágazatok, amelyek ellátására továbbra is importból származó gépekre, berendezésekre, alkatrészekre van szükség. A modern eszközök alkalmazása elengedhetetlen, hiszen élelmiszereink jelentős része a hazai ellátáson túl exportra kerül. A világpiaci verseny pedig egyre jobban éleződik és a minőségi követelmények szigorodnak. A magyar mezőgazdaság eredményei nemzetközi összehasonlításban is kiáll-) ják a próbát. Termelni tehát jól megtanultak az üzemek, ezzel azonban nem tartott teljesen lépést a piaci gondolkodás. A cél pedig az, hogy egységnyi terméket a leggazdaságosabban állítsanak elő. Erre a változó feltételek egyre inkább kényszerítenek. — Milyen jövője van az agrárgazdaságtannak? — Napjainkban a szűkülő fejlesztési, beruházási lehetőségek között méginkább szükség van a szaktudás, az ismeretek, a vállalkozói kedv fokozására. Ennek egyjk része, hogy az üzemekben lévő gépeket, berendezéseket jobban kihasználják. A gazdaságtudomány pedig jövőt mutat és módszereket ad a termeléshez, az ésszerű, a helyi adottságokat és a köz- gazdasági viszonyokat szem- e’lőtt tartó tervezéshez, a munkaerő ésszerű hasznosításához, a takarékos költség- gazdálkodáshoz és a folyamatok szervezéséhez. Az agrárgazdasági elemzések továbbra is segítséget adnak a döntések előkészítésére. Ezért fontos, hogy a piaci viszonyokhoz igazodó, a jövedelmezőbb gazdálkodást elősegítő ágazatokat fejlesszék. Erre ösztönöznek az MSZMP XII. kongresszusának határozataiban foglalt gabona- és hústermelési programok, melyek fejlesztése és megvalósításuk eddigi eredményei bizonyítják fontosságukat. A változó igényeket közvetítő közgazdasági szabályozókkal az elmúlt időszakban jelentős szerkezet- átalakítás megy végbe a mezőgazdasági üzemekben, amely a belső ellátás mellett az export, a kivitel fokozását segíti elő. Ez pedig szorosan kapcsolódik a népgazdaság egyensúlyi helyzetének folyamatos javításához. — Hogyan vélekedik Heves megye élelmiszergazdaságáról és mit ajánl a szakembereknek? — Noha a megye területileg a kisebbek közé tartozik, de annál változatosabb természeti adottságai révén, a mezőgazdaság is sokoldalú. Nevezetesek az egri és a mátraalji borvidék termékei, az alföldi részen a gabona, a zöldség és a dohány, a megye északi részén, főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között pedig az állattenyésztés és a melléküzemágak jelentősek. Elismerésre méltó az az igyekezet, hogy áz utóbbi években a nagyüzemek bátran alkalmazták az agrártudomány, közöttük a gazdaságtan és a technika újabb eredményeit, módszereit. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt két esztendőben valamennyi üzem nyereségesen gazdálkodott. Vannak még tartalékok a termelés fokozására, különösen a szervezésben, a tájjellegből adódó lehetőségek kihasználásában, leginkább a minőségi szőlő- és bortermelés, a gabona- és hústermélés során, illetve a melléküzemági tevékenységnél. A gazdaságokban dolgozó szakemberek továbbra is igyekeznek lépést tartani az agrártudomány eredményével és ezeket a gyakorlatban is hasznosítják. A jövőt illetően a megfelelő irányítás mellett az is fontos, hogy minél több jól képzett szakmunkást foglalkoztassanak, mert ezek tudására, hozzáértésére is nagy szükség van, úgy a növény- termelésben, mint az állat- tenyésztésben. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Sopron egyik büszkesége Az első magyar szakkönyvtár Országosan talán kevéssé ismert, hogy hazánk első szakkönyvtárát a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen alapították 1735-ben. A páratlanul gazdag műszaki- természettudományos könyv- és folyóirat-gyűjtemény a XVI. század elejétől napjainkig tükrözi az alma mater tudósgenerációinak sokoldalú és céltudatos gyűjtő-fejlesztő munkáját. A könyvtár párját ritkító, védett műemlókállománya, amely külön teremben - kapott helyet, 7643 kötetével és gazdag folyóirattárával nem csupán felbecsülhetetlen kultúrtörténeti érték, hanem naponta forgatott kutatási eszköz is. Itt látható például a teljes európai erdészeti szakirodalom, a XVIII. századtól napjainkig. Az első önálló magyar művek értékét a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésében játszott szerepük is növeli. Ugyanakkor megtalálhatók a könyvtárban a rokon tudományágak kiadványai is, közöttük mindenekelőtt a mezőgazdasági szakművek. A műemlékállomány legrégibb darabja Euklidész művének, A kezdet, avagy a geometria alapjainak 1562- es augshurgi kiadása, a legrégebbi erdészeti szakkönyv pedig Hanns Carl von Car- lovritz 1713-ban Lipcsében nyomtatott munkája az Erdőien yésztés-ről. A világ talajtérképe Napjaink egyik legéletbevágóbb, az egész világot érintő kérdése: hogyan oldható meg a rohamosan növekvő és jelentős részben alultáplált népesség élelmiszerekkel való ellátása. Egyre inkább szükségszerűvé válik, hogy az egész világon megismerjük a termőtalajokat, és ezeket az ismereteket kihasználva, a pusztító folyamaitok ellen védekezve biztosítható legyen az egyes területek maximális termőképessége. Ehhez szükség van a rendelkezésre álló adatok részletes elemzésére, rendszerezésére. 17 év erőfeszítése kellett annak a világ talajait ábrázoló térképnek az elkészítéséhez, amelyet az UNESCO és a FAO közösen jelentetett meg. A munkához elsősorban azért fogtak hozzá, hogy pótolják a hatvanas évek elején a talajtérképezésben felmerült hiányosságokat. A megfelelő szakkifejezéseket használó, mindenki számára érthető világtérkép létrehozásában, több mint tízezer, formájában, méretarányában, vetületi rendszerében és nyelvezetében eltérő térképet kellett összehasonlítani és feldolgozni. Egységesíteni kellett a térképek jel- magyarázatát. A világ talajtérképe hozzájárul a természetes nyersanyagok kiértékeléséhez, de fontos munkaeszköz a mező- gazdasággal, hidrológiával, területhasznosítással foglalkozó szakemberek számára is. A térkép 1:5 000 000 méretarányú, 18 75X100 centiméteres színes térképlapból jelkulcsból és 10 részes kiegészítő, magyarázó szövegből áll. Tartalmazza a nagy tájak leírását, a talajfeleségek elosztását, és kiemelt helyet kapnak a talajok jelenlegi hasznosítására vonatkozó, a modem mezőgazda- sági termelés számára fontos adatok. FELVESZÜNKvillanyszerelő szakmunkásokat és Jelentkezni lehet a munkaügyi előadónál. segédmunkásokat EVILL Vállalat, változó vidéki munkahelyre. Egri telephelyünk3300 Eger, Trinitárius u. 1. sz. re 1 festő szakmunkást. KAEV 10. sz. gyára felvesz: — anyagellátás és készletgazdálkodás területén, több éves gyakorlattal, alapos anyagismerettel rendelkező dolgozót, csoportvezetői munkakörbe, — gyártástechnológusi munkakörbe gépészmérnököt, vagy több éves gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust, — gépésztechnikusi végzettségű dolgozót MEO- területre, — anyagkönyvelőt, gyakorlattal rendelkezőt, — targoncavezetőt, — takarítónőt délutános műszakba, irodai takarításra. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán, Eger, Kistályal út 6. (Fotó: Szabó Sándor)
