Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXV. évfolyam, 46. szám ARA: 1984. február 24., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Földszeretet Noha a házi kertészke­dés manapság világjelen­ség, Magyarországon külö­nösen nagy hagyományai vannak. Ügy tűnik, ez a jö­vőben is megmarad! A ház­táji gazdálkodásra és a kis- kerti termelés tapasztala­taira nemzetközileg is oda­figyelnek. Nem véletlenül, hiszen ez szorosan össze­függ az MSZMP agrárpoli­tikájával. Manapság más­fél millió család, összesen négymillió ember foglalko­zik kistermeléssel és en­nek a fele rendszeresen el­látja családját zöldséggel, gyümölccsel, szőlővel, ba­romfi és sertéshússal. A másik része viszont az ön­ellátáson túl, megfelelő ér­dekeltség mellett a termelt javakat áruként értékesíti. Jelentős összeget, évi nyolcvanmilliárd forintot állít elő a háztáji és a kis­termelés, így ezzel a mező- gazdaság termékeinek 34 százalékát adja. Erdei Fe­renc írta egykor: „A nagy­üzem és a háztáji együtt a szövetkezet..És ez így igaz, hiszen a közös gaz­daság nélkül nem lenne kistermelés, miután az ad­ja a szaporítóanyagot, a te­nyészállatot, a tápot, a fó­liát, a vetőmagvakat, a mű­trágyát, a talajműveléshez szükséges gépeket és felvá sárolja az onnan kikerülő árukat. A háztáji és a kiskerti mozgalom kibontakozásával az utóbbi időben jelentő­sen megnőtt a föld szere- tete, megbecsülése hazánk­ban. A negyvenórás mun­kahét bevezetésével ugyan­is egyre több ember ke­res kikapcsolódást a ter­mészetben, a földeken, amely egyben jövedelem- szerzési forrást is jelent. Heves megye azok közé a kevés megyék közé tarto­zik az országban, ahol az elmúlt két esztendőben nőtt a háztáji gazdaságok szerepe. A megye adottságait ki­használva főleg zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és ser­téshúst termelnek, évente 1,2 milliárd forint érték­ben. Ezt a nagyüzemekben dolgozó száz szakember irányítja, szervezi. Orszá­gosan is kiemelkedő pél­da . megyénkben a közös gazdaságok vezetésével és támogatásával megvalósuló folyamatos háztáji szőlőte­lepítés, különösen az ex­port minőséget szolgáló il­latos fajták elterjesztésé­vel. Vagy említhetjük a nagyrédei málnatermelő szakcsoportot, amely ered­ményeivel és hírével jócs­kán túlnőtt a megyehatá­ron. A kistermelésre az ez-j redforduló táján is szükség lesz, ezt bizonyítják az előrejelzések. Szerepe tehát megmarad, különösen a friss zöldség, és gyümölcs- ellátásban, nem kevésbé az exportban. A következő években felgyorsul a gene­rációváltás a háztáji gaz­daságokban és az idősek helyébe lépő fiatalok már' a modem technika által kínált kisgépekkel művelik a földet. Ezért már a jö­vőre gondolnak a váro­sainkban, községeinkben levő szakboltokban, amikor a növekvő igényekkel össz­hangban igyekeznek ellát­ni a kisüzemeket többfaj­ta géppel, a termeléshez szükséges alapanyagokkal. Ez ugyanis a további elő­rehaladás feltétele. Mentusz Károly A 66. évforduló Jegyében Koszorúzás! ünnepség a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél Koszorúzás az egri Népkertben (Fotó: Szántó György) A Szovjet Hadsereg és Ha­ditengerészeti Flotta megala­kulásának 66. évfordulója alkalmából tegnap reggel a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél katonai tiszte­letadással felvonták a ma­gyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga. lom vörös zászlaját. A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta meg­alakulásának 66. évforduló­ja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütör­tökön a Gellérthegyen a ha­zánk felszabadulásáért ví­vott harcban hősi halált halt szovjet katonák emlékművé­nél. A szobor talapzatánál fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után elsőként a Magyar Népköz- társaság fegyveres erői ne­vében Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter, Horváth István bel­ügyminiszter és Nagy György ezredes, a munkásőrség or­szágos parancsnokának első helyettese koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagy- követsége nevében Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Továbbiakban a tömeg­szervezetek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet Déli Hadseregcsoport, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság képviselői koszorúz­tak. A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta meg­alakulásának 66. évforduló­ja alkalmából Vlagyimir Zo- tov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A városokban és más te­lepüléseken országszerte ko­szorúzási ünnpeségeket ren­deztek az évforduló alkal­mából a szovjet hősök em­lékműveinél, s elhelyezték a megemlékezés virágait a ha­zánk félszabadulásáért éle­tüket áldozott szovjet harco­sok sírjára. Koszorúzás Egerben és Hevesen A Szovjet Hadsereg és Ha­ditengerészeti Flotta megala­kulásának 66. évfordulója alkalmából csütörtökön ko­szorúzási ünnepségekre ke­rült sor. Egerben, a népkerti szov­jet emlékműnél a megyei fegyveres erők nevében Pó­lyák György alezredes hely­őrségi parancsnok, Domosz- lai László rendőr ezredes, megyei főkapitány-helyettes és Bodnár János megyei munkásőrparancsnok-he- lyettes helyezett el koszorút. A Hazafias Népfront képvi­selőjeként dr. Végh Miklós megyei elnök, Mészáros Al­bert, megyei titkár és Veres István városi titkár. A megyei KISZ-bizottság részéről Sós Tamás első tit­kár, a városi KlSZ-bizott- ságról Farkas József titkár helyezte el az emlékezés jelképét. A Magyar Honvé­delmi Szövetséget Daróczi Lajos. megyei titkárhelyet- tes, Zoók György városi titkár. Megyesi Miklósné pártalapszervezeti titkár képviselte, az egri MSZBT- tagcsoport küldöttei virág­csokorral rótták le tisztele­tüket. Hevesen Malinovszkij marsall emléktáblájánál ke­rült sor az ünnepségre. A városi pártbizottság, a ta­nács, a tömeg- és társadal­mi szervezetek képviselői he­lyezték el a kegyelet koszo­rúit, s néma tiszteletadással adóztak azoknak a névtelen hősöknek is, akik 40 évvel ezelőtt életüket áldozták a település felszabadításáért. Budapestre érkezett az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. Javuer Pérez de Cuellart és feleségét a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesége fogadta. Jelen volt Rácz Pál nagykövet, hazánk állan­dó ENSZ-képviselője, valamint a Külügyminisztérium több más vezetője. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a MTESZ-ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára csütörtökön t a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének székházába látogatott. Elkísérte Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A vendégeket Fock Jenő, a MTESZ elnö­ke, Tóth János főtitkár, Szűcs Istvánná, az V. kerü­leti pártbizottság első titká­ra és Madaras Miklós, a MTESZ pártszervezetének titkára fogadta. Ezerarcú társadalmi, szak­mai szervezetnek mondotta a szövetséget Tóth János, az eredményeikről, feladataik­ról tartott tájékoztatójában. Mint szavaiból kitűnt, a 32 egyesület, s ily módon a műszaki, agrár, közgazdasá­gi és természettudományos területeken dolgozó értelmi­ségiek köréből 170 ezer ta­got tömörítő szervezet va­lóban hatással van a műsza­ki haladás egészére. Az utóbbi években alakult, s hozzájuk csatlakozott számí­tástechnikai vagy biofizikai egyesület tevékenysége is jelzi, hogy a tudomány leg­újabb vívmányainak széles körű megismertetését, s fő­ként hasznosítását, termelő­erővé válását segíti a MTESZ. Szerepe annál is inkább fontos, hiszen gazda­ságunkban az alkotó szelle­mi erő, a jól eladható ter­mékekben megtestesülő gon­dolat megvalósítása kulcs­kérdéssé vált, az előrehala­dás egyik legfontosabb té­nyezője. A műszaki értelmiségiek hangulatát ma a politika iránti bizalom, a tettrekész- ség, amely a legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkkal való egyetértésen alapul — mondotta Tóth János. A tájékoztatót követő be­szélgetés során Modor Mik­lós, a MTESZ pártszerveze­tének munkájáról számolt be. Vámos Tibor. a szerve­zet tudománypolitikai bi­zottságának elnöke kiemel­te, hogy a MTESZ mindin­kább képes a műszaki ha­ladás állította sürgető igé­nyeket érzékelni, s azokat közvetíteni. Most például a műszaki értelmiség helyzeté­nek javítására tett javasla­taikat, s az elektronikai program fejlesztésére vonat­kozó elképzeléseik kerülnek az illetékesek elé. Soós Gá­bor, a MTESZ társelnöke arról szólt, hogy az agrár­értelmiségiek népes rétege nemcsak a termelés korsze­rűsítésében, hanem- a fal­vak közelében is meghatá­rozó erővé vált. Dimény Im­re. az oktatási bizottság el­nöke elmondotta: a szerve, zetbe tömörült szakemberek véleményére is alapozva s?ületett meg a most beveze­tendő új rendszerű techni­kusképzés, s bekapcsolód­hattak a köz- és felsőoktatás fejlesztési koncepciójának kidolgozásába is. Müller Ist­ván, a MTESZ alelnöke be­számolt arról, hogy a műsza­ki fejlesztés viszonylagos lassúságán kívántak változ­tatni az országos szakmai tanács tavalyi létrehozásá­val. A testület az elképzelé­sek megvalósulásának folya­matát hangolja össze. Dob- rotka László, az ellenőrző bizottság elnöke a vezető műszaki szakemberek hely­zetét, gondjait érintette fel­szólalásában. Kónya Albert, a MTESZ társelnöke kiemel­te. hogy a természettudomá­nyok művelői nagy segítsé­get kapnak a tájékozódás­ban, az eredmények kölcsö­nös megismertetésében a szervezettől és szólott a MTESZ széles körű nemzet­közi kapcsolatrendszerérői. Kádár János felszólalásá­ban időszerű bel- és külpo­litikai kérdésekről beszélt; majd elismeréssel szólt a magyar műszaki értelmiség munkásságáról, méltatta a MTESZ és tagszervezetei társadalmilag fontos tevé­kenységét. (MTI) A nagyok végre bizonyítottak — Szanálják ÉSZAKKŐ-t és a hevesi szövetkezetét — Nehéz napok Bélapátfalván — Több mint nyolcezer új telek — A társulás előnyei — Tetőtérbeépítés olcsóbban — ösztönzőbb érdekeltségi kapcsolatok Eredmények, gondok, tervek megyénk építőiparában Az ÉVM és megyénk vezetőinek tervegyeztető tárgyalása Egerben Hogyan dolgozott megyénk építő- és építőanyag-ipara 1983-ban? Milyen főbb ten­nivalók várnak az ágazatra az idei és az elkövetkezendő esztendőkben? Egyebek kö­zött ezekről a témákról cse­réltek véleményt tegnap Egerben, a megyei tanács székházéban az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium képviselői megyénk párt- és állami vezetőivel. A már szokásos tervegyez­tető tárgyalás vitájának résztvevői — közöttük dr. Kádár Józsefet, az ÉVM ál­lamtitkárát, dr. Massányi Tibort, az ÉVM fejlesztési főosztályának helyettes ve­zetőjét, Schmidt Rezsőt, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkárát, Németh Lászlót, az egri városi párt- bizottság első titkárát. dr. Jenes Pált, az SZMT titká­rát — Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának el­nöke köszöntötte. Ezt köve­tően Zámbori Ferenc, a He­ves megyei tanács vb. építési és vízügyi osztályának ve­zetője adott tájékoztatót a megye építő- és építőanyag­iparának múlt éves munká­járól, valamint az idei ten­nivalókról. Az eredmények között említette az osztályvezető, hogy 1983-ban az állami és a tanácsi építők is eredmé­nyesen zárták az évet. A közelmúltban szanált válla­latok jelentős nyereséget ér­tek el. A két nagy kivite­lező vállalatnál szervezet­tebbé és hatékonyabbá vált a munka, megerősödött a fegyelem és a szakember- gárda is. A gondok között említette ugyanakkor, hogy a kőbányákat tömörítő ÉSZAKKÖ Vállalatot, vala­mint a hevesi építőipari szö­vetkezetét szanálná kell. Az előbbi azért került nehéz helyzetbe, mert a kevesebb beruházás miatt egyelőre nincs szükség annyi kőre, mint amennyit a bányák gazdaságosan termelni tud­nának. Ugyancsak a gondok között említette, hogy bár életkorára a bélapátfalvi cementgyár még fiatalnak mondható, technikai beren­dezéseinek nagy részét azon­ban korszerűbb gépekre kell kicserélni. Több mint jó hír viszont, hogy központi támogatással több mint nyolcezer új tel­ket sikerült kialakítani csa­ládi ház építéséhez a megyé­ben. Ugyancsak az eredmé­nyek között hangzott el. hogy megyénk építőipari szövetkezeteinek társulása jelentős anyag- és energia­takarékosságot eredménye­zett. Schmidt Rezső egyebek mellett az iránt érdeklődött az államtitkártól, hogy mi­képpen lehetne olcsóbbá ten­ni a lakásépítést, és csök­kenteni a tervezési, a kivi­telezési költségeket. Nagyobb aktivitást kért a kivitelező vállalatoktól a felújítási munkálatokban való rész­vételhez, és az eddiginél is nagyobb készséget a külön­böző helyi feladatok elvég­zéséhez. Sürgette a verseny- tárgyalási rendszer kiszéle­sítését, és Németh Lászlóval együtt arra kérte az állam­titkárt, hogy a minisztérium és az érintett állami szervek anyagi és erkölcsi támogatá­sával mielőbb megkezdőd­hessen Egerben az állami temető kivitelezése. A továbbiakban szó esett a szociális otthonok fejlesz­tésének szükségességéről, a tetőtér-beépítések nagyobb központi támogatásáról. Ja­vasolta továbbá az építő­ipari szervezetek közötti ér­dekeltségi viszonyok korsze­rűsítését, mégpedig olyan formában, hogy az építtetők igényeit és anyagi lehetősé­geit is jobban méltányolják, mint eddig. Dr. Kádár József állam­titkár bevezetőjében elmon­dotta, hogy minden tekintet­ben kifogástalan a megye és a minisztérium kapcsolata és a tanács érintett osztálya is nagy szakértelemmel és fegyelmezetten végzi mun­káját. A minisztérium is keresi az építkezési költsé­gek csökkentésének lehető­ségeit — mondotta, a ház­gyárak korszerűsítésekor messzemenően figyelembe veszik majd a több szintes családiház-építkezések újabb formáit és lehetőségeit. Délután az ÉVM vezetői szakmai beszélgetésen vet­tek részt a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat székházában megyénk építő- és építőanyag-ipari üzemei­nek gazdasági és politikai vezetőivel. Koós József

Next

/
Thumbnails
Contents