Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 22., szerda Hahoták — diákhumorra A Vértelen és véres hurkák című jelenetet u egéizségtgyi szakközépiskolások mutatták be Kellemes környezetben, s kitűnő hangulatban kezdődött el hétfőn Egerben, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában a második városi diákkabaré-fesz- tivál. A hálás társak harsány nevetéssel, nyíltszíni tapsokkal díjazták a találó ötleteket, kacagtató csattanókat. És még semmi sem dőlt el, mert a most bemutatkozott három csapat — Katonai Kollégium, Egészségügyi Szakközépiskola, Ady Kollégium — pontjait a jövő hétfőn fellépő három együttes pontszámával összevetik, s a legjobbak így kerülnek a március 5-i döntőbe. Sőt, egy csoportot a közönség is to- vábbjüttathat. Ez még a Maxim — azaz kánkán, csinos adys lányok előadásában. .. de ez már az Ady (Fotó: Szántó György) Ha Vologya hobbikertiét egyesítenék Vitya jugoszláv garnitúrájával, Szerjozsa garázsát Vászja háromszobás lakásával, Misa sarok- rekamiéját Gyima ötégős csillárjával, Aljosa japán magnetofonját Vahtang amerikai lemezjátszójával, ha Makszim takarékossága, és Kirill széles látóköre meg lendülete, és Petya kiegyensúlyozott jelleme, és Arkagyij élni tudása, és Valerij fizetése, és Szemjon háziassága, és Jura józan beosztása, és Ljóvá olvasottsága, és Arnold szellemessége, és Iljusa esze, és Afanaszij gyengéd gondoskodása — ha mindezek a jó tulajdonságok nem lennének ■ szétszórva, hanem egyetlen emberben egyesülnének, akkor valószínűleg hajlandó lennék férjhez menni egy ilyen gazdag adottságokkal rendelkező személyiséghez. Ljudmila Vvarova (Szovjetunió) (Zahemszky László fordítása) A termelő és a fogyasztó ugyanaz az ember Beszélgetés Gazsó Lászlóval, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkárával Amióta a KISZ megyei bizottságok áttértek a négy titkáros irányításra, külön területet kapott a gazdaságpolitika. Ehhez társult még az ifjúsági mozgalom másik igen fontos területe, az érdekérvényesítés. Hogy a kettő milyen szorosan tartozik össze — ez derül ki többek között abból a beszélgetésből, amit Gazsó Lászlóval, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkárával, e két terület „gazdájával” folytattunk. — Napjaink gazdaságpolitikájának szerepét nem kell hangsúlyozni. Milyen részt vállalhatnak ebből a fiatalok? — Létszámukat, képzettségüket figyelembe véve mondhatom, hogy jelentős szerepet játszanak a gazdasági eredmények megvalósulásában. Az aktív keresők több mint egyharmada fiatal hazánkban. De ha csak a képzettségüket veszem figyelembe, akkor még a számarányuknál is nagyobb súllyal szólhatunk e korosztály gazdasági munkájáról. — Több fórumon felvetődik a kérdés: Mi különbözteti meg a KISZ-tagot a többi fiataltól? Netán csak annyi, hogy van egy tagkönyve? — Az a jellemző, hogy a KISZ-tag mind önmaga gazdagításáért, mind pedig a közösség sorsáért felelősséget érez. Ezenkívül a KISZ- szervezet valamennyi tagjától megköveteli a becsületesen végzett alkotó munkát. Ehhez különféle gazdasági munkaformákkal igyekszik hozzájárulni a szervezet. Ám azt is meg kell vallani, hogy ezek a munkaformák változó eredményességgel töltik be funkciójukat. Ma már eljutottunk addig a szemléletig, hogy ezeket nem önmagukért szervezik a KISZ-szervezetek, hanem először megvizsgálják: melyik a leginkább eredményes. Figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. — Ezeknek a gazdasági munkaformáknak mi a lényege? — Pontosan a már említett sajátosságok felhasználása. Ehhez azonban a meghirdetett akciónkat meg kell ismerni, s azután dönteni arról, hogy melyik alkalmazható a legeredményesebben. Persze egyik sem jelent kész receptet. Megyénkben ezek közül talán a legelterjedtebb a Fiatal Műszakiak Tanácsa. De növekvő tendenciát mutat a fiatalok újító mozgalomban való részvétele is. A legtöbb lehetőség még a Fiatal Agrár Szakemberek Tanácsa elnevezéssel meghirdetett akcióban van. Jelenleg vizsgáljuk az Alkotó Ifjúság Pályázat továbbfejlesztésének lehetőségét, mert azt is el kell mondani, hogy ezeknek a munkaformáknak a többsége már megérett a felfrissítésre. Ügy érezzük, hogy valamennyi munkaformánál korszerűsíteni kell az érdekeltségi rendszert. — Hogyan lehet ma mozgósítani a különböző akciókra a fiatalokat? — Egyszerű, világos és elsősorban értelmes feladatokat kell célul kitűzni, s akkor különösebb nehézségek nélkül meggyőzhetők a fiatalok. Ezekből általában személyes hasznuk nincs, de közvetett, vagy közvetlen érdekeiket képviselik. Bátran ki merem jelenteni, hogy nagyon sok társadalmi munkát vállalnak megyénk fiataljai. A gyöngyösi szakmunkásképző iskola építésénél három nyáron keresztül építőtáborosok segédkeztek. De az összefogás eredményeként épült a bükkszéki ifjúsági tábor, jelenleg pedig a felsőtárkányi KlSZ-tá- bor felújításán dolgoznak a fiatalok. — Mit jelent az a bizonyos második terület, az érdekérvényesítés ? — Ismerni kell a fiatalok legégetőbb problémáit, igényeiket, lehetőségeiket. S ezekre velük együtt keresni a megoldást. Az az alapállásunk e témakörben, hogy a termelésben lehet megalapozni a jövő érdekképviseletét. Hajtóerőket kell találni a többletteljesítésre. Ugyanakkor vigyázni a munka minőségére is. Kedvenc példám, hogy a gyárban az esztergapad mellett is olyan szemlélettel kell végezni a munkát, hogy a készülő árunak — annak a bizonyos munkadarabnak — az elkészítője is lehet fogyasztója. Tehát nemcsak a piacon kell megkövetelni a minőséget, hanem a munkahelyeken is. — Mik tartoznak ma a fiatalok legégetőbb problémái közé? — Elsősorban az önálló otthon megteremtése, a lakáshoz jutás kérdése. Ide lehet sorolni a pályakezdést, hogy csak a két legfontosabbat említsem. — Hogyan tud ezen segíteni a mozgalom? — Részt vettünk szinte valamennyi fórumon, ahol arról vitatkoztunk, hgy hogyan lehet a fiatalok lakás- problémáin enyhíteni. Ma már bebizonyosodott, hogy az igény nagy, az anyagi fedezet viszont kevés. El kell érni a lakásárak emelkedésének megállítását, ami viszont központi intézkedést igényel. A fiataloknak pedig tudomásul venni, hogy takarékoskodás nélkül nem lehet lakáshoz jutni, s az egészséges mértékű többletmunka is elengedhetetlen az önálló otthon megteremtéséhez. — A pályakezdésnél az emberi viszonyok kérdése dominál. A fiataltól azt várják a munkahelyek, hogy alkalmazkodjon az ott kialakult normákhoz, egyéniségével újítsa meg a közösséget. Az anyagi kérdés ebben az esetben másodlagos, viszont el kell fogadnunk, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, az már megint más kérdés, hogy miként osztunk. A nehéz gazdasági körülmények között a pályakezdő feladata még nehezebb. Az üzemi demokráciának itt van nagy szerepe: meg kell ismertetni a fiatalt a közös gondokkal, problémákkal, s képességeihez mért feladatokat bízni rá. Kis Szabó Ervin Átköltözés után A gyöngyösi József Attila Kollégiumban (Tudósítónktól) Nemrégiben vehették birtokukba a Gyöngyösön tanuló diákok a város új intézményét, a Kálvária-dombon levő oktatási központhoz épült kollégiumot. Tulajdonképpen a 214-es Szakmunkásképző Intézet József Attila Kollégiuma költözött át az új, modem, 200 lakót befogadó épületibe. Itt kapnak elhelyezést a Mátra alján tanuló középiskolás lányok is. Az átköltözés után a kezdeti benyomásokról, feladatokról dr. Csépe György kollégium- igazgatóval, valamint az új környezetben lakó diákokkal beszélgettünk: >— Nem kis feladat volt az átköltözés — mondja az igazgató — mintegy 500 tanuló vándorlását jelentette, hiszen a régi kollégiumi épületébe költöztek be a mezőgazda- sági szakközépiskolás fiuk, ide kerültek .Gyöngyös középfokú tanintézeteinek lányai is. Eleinte nehézkes volt az összeszakás, hátravan még az épület, a szobák otthonosabbá tétele, csinosítása. A régi kollégiumban volt egy jól működő ifjúsági klubunk, ezt itt is újjá akarjuk éleszteni, a stúdiónk már üzemel. A diákok rendelkezésére áll egy kilencezer kötetes könyvtár, fotószakkör. Hétfőn, szerdán, csütörtökön délután megfelelő felügyelet mellett a kollégistáké a tornaterem, melynek alapterülete hatodik az országban. Az uszoda egy év múlva -készül el. Terveink között szerepel a szakmunkásképző intézettel közösen TIT-előadások, vetítések szervezése, „Ismerd meg önmagad” elnevezéssel önismereti körön vesznek részt kollégistáink. Csonka Géza a diáktanács titkára mondja, aki Mátra- szentimrére való: — Először furcsa volt megszokni, hely szempontjából, sokkal jobb a régi ko- lesznál. Itt van klub, stúdiókor, amely híreket, jó zenei anyagot biztosít mindannyiunknak. A tornateremben van karateedzés... Szeretnénk jó kollégiumi szparta- kiádokat, színes kulturális seregszemléket szervezni. Tálán egy kicsit itt vékonyabbak a falak... — mondja. Varga Emese harmadikos a Berze gimnáziumban, Do- moszlóról jött ide tanulni: i,Én jól érzem magam, csak egy kicsit sokat kell .gyalogolni a gi-miig ...” Ezzel szemben a felsőtárkányi Sike Ágnes, ő a szakmunkásképző intézetben varrónőnek tanul, azt válaszolja: — Nekünk nagy előnyünk, hogy a kollégium mellett levő iskolába könnyen át lehet járni. A tornaterem klassz, lehet asztaliteniszezni, csak a kimenő lehetne több ... A vidám, mosolygós erki Nagy Attila is hozzászól: — Nagyon jó itt, jó haverok vannak. Én rosszat nem tudnék mondani, talán csak azt, hogy egy kicsit messze vagyunk a városközponttól. Jó a stúdió, fotókör, lesznék mozgófilmvetítések. A kollégisták közül többen M—L középiskolába is járnak. A kajára sem lehet panaszunk . .. finoman főznék. A beszélgetésbe bekapcsolódik Lányi Mária, ő erdőtelki, mint mondja: — Furcsa volt megszokni, hogy a srácokkal együtt járunk vacsorázni. Érdemes jól tanulni, mert azok állandó kimenőt kapnak ... Jurecske Ágnes a stúdió jó számait említi. Mindezek után megmutatták a négyágyas szobákat, a stúdiót, a modern konyhát. Örömipél dicsekedtek a diákok a tervben nem szereplő alagsori klubhelyiségekkel, melynek földmunkáiban maguk is részt vették az építő- táborcsökkal közösen. Korcsog Béla Összeállította: Németi Zsuzsa Görbe tükör Ha...
