Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 44. szám ÁRA: 1984. február 22., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ördögi kör Hallgatom a megállapítást: ahhoz, hogy a külső piacokon jó üzleteket tudjunk kötni, korszerűbb termékekkel kellene megjelennünk. Korszerű termékeket az iparban viszont csak korszerű berendezésekkel, gépekkel tudnánk gyártani. Ezekhez viszont csak úgy tudnánk hozzájutni, ha valutával fizetnénk értük. Ahhoz, hogy valutával tudjunk fizetni a modem gépekért és berendezésekért, ahhoz olyan termékeket kellene kínálnunk a külső piacokon, amit mi nem tudunk be- valutávál. A kör bezárult. Az a bizonyos ördögi kör. Látszólag tehát nincs semmiféle megoldás. Nincs mit tenünk, legyintsünk elkeseredetten és szidjuk a sorsot, a tehetetlenségünket? Ez is valami. Talán még meg is nyugtathatnánk magunkat ezzel a viselkedésünkkel. Mondhatnánk, lám, mindent megtettünk, de a kezünket gúzsba köti egy olyan körülmény, amit mi nem tudunk befolyásolni. Szinte hallom a megjegyzést: ha nem megy másként, vegyünk fel kölcsönt. Most is hány százmillió dollárt kaptunk nyugati pénzintézetektől a szokásos kamatra? Kérjünk még. Biztosan adnának. Biztosan ? Nem tudom, nem vagyok pénzügyi szakember. De azt is fel tudom fogni, hogy az adósságnak is van mértéke. Olyan, ami még „elviselhető”, ami még túlságosan nagy terhet nem ró ránk. Mégsem itt kezdeném, ha rajtam múlna. Hanem hol? A könnyebbik végén. Mondják azok, akik ezzel foglalkoznak, hogy mi általában egészen „apró” dolgok miatt jutunk hátrányos helyzetben a külső piacokon. Például: rosszul csomagoljuk az árut. Látták azt a kuwaiti riportot, amelyben élénk tárult a szétmáló csomagolóanyag — az almánkon, a csirkénkén. Arrafelé az nem „divat”. Egyszóval: az a bizonyos ördögi kör nem is olyan feloldhatatlan. El kellene kezdeni a kibogozást, ahol még van lehetőségünk a javításon. Például a csomagoláson. Például a mu- tatósabb kínálat megteremtésén. Például a jó alkatrész-ellátással, vagy a folyamatos szállítással. Azt is mondják, hogy a külkereskedőink anyagilag nem nagyon érdekeltek az üzletkötések növelésében. Mondjam azt, hogy maguk a termelő vállalatok sem? Tessék csak megnézni, mennyivel kap többet az üzem akkor, ha a termékét dollárért értékesítik valahol? Rendben van, igaz. ilyenkor hivatkozhat importból való beszerzéskor arra, hogy ő is „termel” dollárt. Hivatkozhat erre, de nem „rendelkezhet” a rá jutó valu távál. Tudom, mindezt köny- : nyebb így elméletisked- ve” elsorolni, mint a meglévő körülményeken változtatni. De változtatni — kell. G. Molnár Ferenc Együttes ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága és az SZMT elnöksége Kedden délelőtt Egerben együttes ülést tartott — Markovics Ferenc elnökletével — a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa elnöksége. A két testület előterjesztést hallgatott meg a megyében élő és dolgozó pedagógusok élet- és munkakörülményeiről, és a helyzet javításával kapcsolatos feladatokról. Ezt követően a megyei tanács v. b. áttekintette a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának helyzetét, beszámolót hallgatott meg a magánlakásépítést segitő tanácsi tevékenységről, a tanácsok és tanácsi intézmények múlt évi pénzügyi ellenőrzési tapasztalatairól. Végül a testület javaslatokban, indítványokban döntött. Ki korán kel, paprikát lel Nagyüzem a boldogi primőrtermelők portáin Egy „rózsaszál” szebben beszél... ■—■—UHUI» II 'ill Ti A tegnap reggeli havazás nem okozott gondot a boldogi primőrtermelőknek, hiszen a jól fűtött hajtatóházakban mindenki kedve szerint bíbelődhetett a tápkockákba tűzdelt paradicsommal, paprikával, vagy az ugyancsak szépen fejlődő káposztával. Többen ugyanakkor már a sátrak alatt szorgoskodtak. Hogy hány embert érint ez a foglalatosság? Csaknem az egész települést. Lukács Dezső tsz-elnök- helyettes szerint legalább 800 család termel primőrárut a közös gazdasággal, illetve az áfész szakcsoportjával jó egyetértésben. Nemcsak megfelelő földterületet biztosított ugyanis a „Lenin”, hanem — akárcsak a szakcsoport — térítés ellenében lófogatot ad, géppel végezteti el a talajmunkát, és kedvezményesen juttat fóliát, műtrágyát, vegyszert a kis- árutermelőknek. A gazdaság, akárcsak az áfész, szerződéses formában átveszi értékesítésre a megtermelt zöldségeket is. A boldogi fóliások egyébként több területen fajtaváltást vezettek be, mert például a helyi paprika utóbb sokat vesztett termőképességéből. A hibrid jobban fizet! Változás még, hogy a „cikk- listát” igen sokan káposztával bővítették, sőt egyes termelők már primőr uborka haj tatásával is kísérleteznek. Am gond ugyanakkor, hogy mindmáig nem honosodott meg a faluban a műanyag sátrak kettős hasznosítása, amit pedig a termelési költségek növekedése mindinkább parancsként ír elő. Voltaképpen arról van szó, hogy retekkel, salátákkal már januárban be lehetne telepíteni a sátrakat, ott van továbbá a szamóca, amivel a lőrinckáltaiak például „megfogták az isten lábát”. Egyébként a haj tatással párhuzamosan a fóliások zöme készül már a palánták kirakására, a különböző típusú fűtőberendezések felszerelésére, hogy védekezhessenek a fagy ellen. E téren a legkülönbözőbb ötletek jutnak érvényre. Van aki pb-gázzal fűt, más üstházban forralt vízzel, de jó néhányan megvették sátraikhoz a korszerű, nagy teljesítményű, húszezer forintos OTR-kazánokat. Persze zavaró jelenségekben sincs hiány a nagy készülődés közepette. Az áfész hétfői taggyűlésén L ükács Jánosné fóliahiányra panaszkodott, és bár a válaszadó Koncz Elek szavait „készpénznek vette”, igazán megnyugodni Záhonyi Mihály- lyal, Árvái Jánossal együtt csak akkor fog, ha meg is vásárolhatja a közeli napokra ígért portékát. Nincs minden rendjén a növényvédő szerek körül sem. B—58-as rovarölőt például három hete nem kapni, és hűti a kedélyeket, hogy mindenért Hatvanba kell autóbuszozni, mégp>edig borsos áron. Koczka Ferenc föl is vetette, hogy a község megérdemelne ilyentájt egy két-három hétre kihelyezett vásárt, akár sátor alatt, ahol az áfész által beteremtett, a primőrözéshez elengedhetetlen anyagokat megvásárolhatnák a falubeliek. Ami viszont boldogi berkekben egyöntetű sikert aratott: az új adórendszer! Sokan fölemlegették tegnap, miként centizték, méricskélték korábban sátraikat, hajtatóházaik hosszát a hatóság emberei az adókulcs megállapítása végett. Most? Százötvenezer forint értékű szerződött áruig igen szerényen adózik a helyi termelő. Aki p>edig a szabadföldi zöldségtermesztési tervét is teljesíti a szövetkezettel, illetve az áfésszel kötött egyezség szerint, az teljes adómentességet élvez. Moldvay Győző Varga Istvánék 800 négyzetméternyi fóliaházban termesztenek primőrárut (Fotó: Szabó Sándor) 1 Hazánk vendége a svéd külügyminiszter Magyar—svéd külügyminiszteri tárgyalások Budapesten. A képen balra a svéd delegáció Lennart Bodström vezetésével (a második), vele szemben Várkonyi Péterrel az élen a magyar küldöttség (MTI fotó, Wéber Lajos felvétele — telefotó — KS) Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos látogatásra ha- hazánkba érkezett Lennart Bodström; Svédország külügyminisztere. A svéd diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelenvolt Szigeti Károly, a Magyarország stockholmi, valamint Kari Vidar Hellners, Svédország budapesti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen Várkonyi Péter és Lennart Bodström áttekintette a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket, s véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Lennart Bodström a délutánt városnézéssel töltötte. Felkereste a Mátyás-templomot, majd megtekintette Budapest városképtét a Halászbástyáról. A program a Magyar Nemzeti Galériában folytatódott, ahol a svéd külügyminiszter — Eri Gyöngyi főigazgató-helyettes kalauzolásával — megnézte A XX. századi festészet és szobrászat című állandó kiállítást. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztériumban. (MTI) Termékeiket szívesen vásárolják Kertbarátok, kistenyésztők tanácskozása Szerte az országban 729 kertbarát és kistenyésztő kör dolgozik, s tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához — állapította meg a tavalyi tapasztalatokat ösz- szegző keddi ülésén a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Társadalmi Szövetsége. Az eszmecserét a Hazafias Népfront Országos Tanácsának budapesti székházában tartották. A körök munkája annál inkább elismerésre méltó — hangsúlyozta Csekei László, a szövetség titkára —, mert bár az aszály károsan hatott a termelésre, a kertészek, kisállat-tenyésztők számottevő mennyiségben juttatták el áruikat a környező felvásárló helyekre. A lakosság szívesen vásárolja termékeiket, állataikat, mert azok minősége mindig megüti, illetve meghaladja az átlagosat. A szükséges anyagok, gépek, eszközök mindenkor a gazdák rendelkezésére álltak, bár e cikkek ára az utóbbi időkben számottevően növekedett. Ez arra ösztönözte a kertbarátokat és a kistenyésztőket, hogy az eddigieknél még alaposabban használják ki a közös beszerzésekből adódó előnyöket, így is csökkentsék a termelésük költégeit. Csekei László ezután arról szólt, hogy a társadalmi szövetség előadásokkal, fórumokkal és egyéb rendezvényekkel megteremtette a lehetőséget az ismeretek folyamatos bővítésére, a szakmai tapasztalatok cseréjére. Az idei év legfontosabb feladatául a társadalmi szövetség titkára az eddiginél is hatékonyabb érdek- védelem feltételeinek megteremtését jelölte meg. Az egri Finomszerelvénygyárban az idén Négyszázezer kompresszor gyártására készülnek (Tudósítónktól) Gazdaságpolitikai ptért- napxrt tartottak kedden délután az egri Finomszerel- vénygyár művelődési házálban, ahöl Kócza Imre, az egri városi p»ártbizottság tagja, a Finamszerelvénygyár vezérigazgatója tájékoztatást tartott az országos és helyi kérdésekről. A bervai gyár múlt évi feladatainak teljesítéséről megállapította, hogy ezek az eredmények jól szolgálták a vállalat minden dolgozójának érdekeit is. Az 1984. évi tervben foglalt célok jóval nagyobb feladatokat tartalmaznak, mégis csak a kereslet egy részét tiadják termékeikkel ellátni. Ezért az év során olyan megoldásokat keresnek, hogy további pneumatika és kompresszor gyártására nyíljon lehetőség. A létszámgondok feloldására tett intézkedések közül legjelentősebb ptétlást jelentenek a szaporodó vállalati gazdasági munkaközösségek. Még ebben a negyedévben kompresszor gyártásához szükséges új gép>eket állítanak munkába, és felkészülnek az évi négyszázezer gyártására. A vezérigazgató bejelentette, hogy az Ipari Minisztérium négyszáz vállalata közül az egri Finom - szerelvénygyár is lehetőséget kapott az új kereseti szabályozási rendszer bevezetésére. Simon Imre
