Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 19., vasárnap (AmA 5. Uzen a szerkesztő „Kisnyugdíjas Eger" jeligére: Sajnos kazettán ritkábban jelenik meg irodalmi válogatás, elsősorban könnyű- és komolyzenei felvételek kaphatók. A lemezekről évente egyszer készít katalógust a gyár, azonban az év közben megjelenőkről nem. Ezeket kérésre megmutatják. A kazettákat kis terjedelmük miatt nem árusíthatják „önkiszolgáló" rendszerben, erre más boltokban sincs példa, de kérésre természetesen leszedik a kazettákat. „Téli gondok" jeligére, Eger: önnek a fűtés okozott gondot, nekünk az, hogyan orvosoljuk a panaszát, amikor sem nevét, sem munkahelyét nem közölte. Csak akkor tudunk érdemben foglalkozni panaszával, hogyha tudjuk konkréten, miről van szó. Második kérdésére nemmel kell válaszolnunk, védőruha címén olyan munkahelyenken rendszeresítenek ruhát, cipőt, ahol a munka menete, az anyag, amivel dolgoznak, megkívánja. Ezt egyébként a kollektív szerződés tartalmazza minden egyes munkahelyen. K. Rudolf, Gyöngyös: A rendelkezés értelmében a gyermektartást minden bér jellegű keresetből (alapbér, prémium stb.) le kell vonni. Mivel a korábbi bérkiegészítés ma már bér jelleggel kerül kifizetésre, a gyermektartás összegét ebből is le kell vonni. A gyermektartás összegének csökkentését indokolt esetben kérni lehet polgári peres eljárás során. Ami a véleményünket illeti, arról annyit, természetesnek azt tartjuk, ha a gyermek valós érdekeit szolgálják a dolgok. „Szabadságmegváltás" jeligére: A szabadságát abban az esetben kezdheti meg, amikor a betegállományba vételt megszüntették. Pénzbeni megváltásra, ha a továbbiakban dolgozhat, nincs lehetőség. Más a helyzet, ha az esetleges egyéves betegállomány után kerül sor leszázalékolásra. Abban az esetben a vállalat pénzben is kifizetheti az elmaradt szabadságot. Addig azonban, amig a vállalat létszámában van és még tart a beteg- állománya, nincs mód a rendezésre. Megnyugtatására azonban közöljük, hogy a szabadság nem évül el, nem veszti el rá a jogát. „örökösök" jeligére: Amennyiben nincs rá alapos indok, az egyenes leszármazottat nem lehet „kitagadni' az örökségből. A levélből nem tűnik ki, miért vált méltatlanná az örökségre a leánya. Végrendeletét így megtámadhatja, s a köteles rész erejéig ki kell elégíteni majdan. Az az érzésünk, levelét hirtelen haragja diktálta. Gondolja át alaposan még egyszer a dolgokat, mielőtt rendelkezni kivan az örökség felől. Vendégünk volt Moldova György A* Eger—Mitra vidéki Borgazdasági Kombinát egri vasúti palackozóüzemében író- oivaaó találkozót tartottak. A dolgozók Moldova Gyórgy, Kossuth, díjas íróval találkoztak, aki élotótjáról, műveiről és terveiről beszélt — eredeti humorával fűszerezve a mondandó, kát. A találkozó a nagyszámú közönség által bozott művek dedikálásával fejeződött be. Juhász Attila Eger Apróbb-nagyobb bosszúságok Utunk, az nincs... Bölcsődéskorú gyermekeink nagyon szép, egészséges, új létesítménybe járnak nap mint nap itt Egerben, ahol kifogástalan gondozásban részesülnek. Problémánk mégis van, ugyanis a bölcsődéhez nem épült a Lenin út felöl betonos vagy aszfaltos út. A Lenin útról egy elhanyagolt kastélykerten át vezet az út a bölcsődéig. Szülők a gyerekekkel, valamint a dolgozók 90 százaléka erről a részről közelíti meg a bölcsődét. Ezt az utat valamikor sóderrel leszórták, de mivel jelenleg is építkezés folyik a kastélykertben, az itt áthaladó teherautók teljesen „szétpaszírozzák” amúgy is rossz utunkat. .Most bokáig érő sárban járunk babakocsival! karon ülő gyerekkel. Igaz, a bölcsődéhez más úton is el lehetne jutni, de ez kb. 25—30 perces kerülőt jelent napjában kétszer. Ez a kerülő pedig különösen a téli időszakban, ilyen pici gyerekeknél még igen sokat számít. A városi tanács útépítési kérelmünket elutasította. Ezért kérnénk a szerkesztőség segítségét, hogy valamilyen módon megoldást találjunk — írták többen lapunknak. •k Megértjük, hogy a tanácsnak nincs erre pénze, de talán némi összefogással lehetne segíteni. Mert valóban nem mindegy, hogy a picikkel egy félórával korábban kell elindulni. Oly sokszor vagyunk találékonyak. Talán most is sikerülne. Örömmel továbbítanánk javaslatokat. (A szerk.) Nem vagyunk olyan gazdagok... A Népújságban látva a Megyei Könyvtár „Ismeri ön Egert?” című rejtvénypályázatnának újabb feladványát, eszembe jutott, hogy mintegy két esztendeje közölték lapjukban az önöknek írt levelemet, „Gyöngyösön is volna tennivaló” címmel. Ebben egy akkortájt elpusztított, szándékosan levésetett gyöngyösi 1804-es évszámos zárókőről írtam. Arról, amelynek képét a „Heves megye műemlékei” (szerk.: Bercsényi és Voit; Bp. 1978.) III. kötetének 177. oldalán látni, s mely minden bizonnyal műemléki védelmet (?) is élvezett. Két esztendő telt el, de eddig még senki sem állította, illetve állíttatta helyre a megrongált műemléket. A kő idén „csak” 180 éves lenne, de úgy vélem, hogy olyan városban, amely éppen most készül megemlékezni városi rangra emelésének 650. évfordulójáról, egy apró, 180 éves műemléknek is értéke van. Annál is inkább, mert ez az elfalazott, utcára nyílott pincelejárat, amelyet ez a kő díszített, szemben van azzal az épülettel, amelyben a Gyöngyösi Galéria, valamint a Mátra Múzeum vadászattörténeti gyűjteménye kapott helyet. Bizonyára nemcsak a magam, de más gyöngyösi polgártársaim nevében is kérhetem önöket, foglalkozzanak a város műemlékeivel, azoknak a műemlékeknek a sorsával, amelyek az elmúlt évek során tűntek el, így a Zalka Máté út 30. népies barokk lakóház, XIX. század eleje, Vezekényi út 14. népies barokk lakóház, XVIII. század vége, Mátrai út 15. lakóház, XVIII. század végi részletek. Annak idején úgy hírlett, hogy ezeket az épületeket majd a szentendrei skanzen- ban építik fel újra. Mi lett, mi lesz a sorsuk? Mi lesz á romos Szt. Erzsébet-templommal ? Végezetül hadd írjam le még egyszer: Gyöngyös nem olyan gazdag műemlékekben, mint Eger, de ha erre a kevésre sem hívjuk fel újra és újra a figyelmet, egyre több apróbb műemlék, műtárgy, zárókő, barokk feszület, címer fog eltűnni a jövőben. Pedig kár értük! Pozder ÍMiklós Gyöngyös 91 Az iskola, amelyről példámban szólok, mai mércével mérve közepes nagyságú. Épülete már nem új. Díszterem nem lévén benne, a tornaterem a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, valamint az elmaradhatatlan farsangi diákmulatságok színhelye. Mivel egyik közös, iskolai megmozdulás sem képzelhető el szülők nékiil, ezért a tanulóifjúságnak „osztódnia” kell. A több mint 400 alsó tagozatos önmagában is megtölti a tornatermet, s pechjiüfcre nem is árvák ... Szüleikkel, testvéreikkel — uram bocsá’, nagyszü- leikkel — a számúik eléri a..., de ne vágjunk a dolgok elébe! A csapatvezetőség az iskolarádión keresztül kihirdette a farsang időpontját. Az alsó tagozat szombaton, a felső vasárnap szórakozhat. A közlemény szólt a tombolajegyekről is. Egyet mindenkinek kell vennie. Elhangzott az is, hogy a hozzátartozóknak vásárolt belépőjegyeken kívül minden szórakozni vágyó kispajtás köteles magának is belépőjegyet váltaná ... Az elkövetkező napokban a gyerekek, mint üzenetközvetítő postagalambok vitték haza a felhívást: „Ügyes kezű apukák jöjjenek a tornatermet feldíszíteni!” — „Ügyes kezű anyukákat várunk szendvicseket készíteni.” Nem a szülői értekezleten felkérve, nem is az üzenő füzetbe vagy ellenőrző könyvbe beírva, csak így lazán! A szülői munka- közösség sem küldött körlevelet mint máskor, amikor ajándékra gyűjtenek. Eljött a nagy nap. A tornaterem megtelt — hozzátartozókkal. A jelmezesek felvonulásét bekonfenáló csapatvezető hangját időnként elnyomta a hangoló zenészek erősítője. És persze látni is alig lehetett. A gyerekek pedig jöttek. Kölcsönzőben kosztümök, szülői vágyálmok keveredtek az otthon barkácsolt jelmezekkel. A műsorvezető három- percenként ismételte, hogy: „gyerekek, próbáljatok ösz- szébb húzódni, hogy a többi osztály is beférjen!” A jelmezek szakadtak, az arcfestések elmázaLódtak, s a „leszerepeltek” nem figyeltek többé társaikra. „Alit a bél”. A gyerekek szüléikről és tanáraikról megfeledkezve rohangáltak, csúszkáltak, lökdösődtek; széttaposták a büféből hozott szendvicseket. A pedagógusok és szülők pedig kisebb csoportokban beszélgettek, mintha nem is tanítványaik, gyermekeik rendezvényén lennének. A büfében nőtt a bevétel, a folyosókon szaporodtak a széttaposott csikkek, a tornateremben pedig hangulat híján a hangzavar fokozódott... Mi is történt valójában? Csak annyi, hogy az egész felhajtásból kimaradt a lényeg: a felszabadult és tartalmas farsangi mókázá?. A gyerekek ezúttal sem tanultak meg kulturáltan szórakozni. Passzív szereplőd voltak egy félreértelmezett iskolai tradíciónak. Még egyszer megkérdezem hát: mdvégne az ilyen farsangi „bál” iskoláinkban? I. F. Eger Décsey tanár úr Vannak pedagógusok, akik tanítványaik emlékezetében úgy maradnak meg, hogy ők voltak „a” tanárok. Heves megyében többen gondolnak e napokban egy ilyen maradandó emlékű emberre, a hatvannyolc éves korában elhunyt gyöngyösi tanárra, Décsey Fe- rencre. Hosszú időt, négy évtizedet töltött a pedagógusi pályán. Nemzedékeket tanított a francia, az orosz nyelvre és a sportra, még nyugdíjasként is. Gyöngyösön —, ahol városszerte ismerték — egyéniségnek számított. Kisportolt, ruganyos alkatával szinte valószínűtlenné tette életkorát. Beszéde — akárcsak öltözködése — választékos volt. De szenvedélyességéről, határozott, markáns véleményéről is híres volt. Beregszászban nevelkedett, Prágában szerzett diplomát, majd — immár tanítás közben, — Debrecenben is továbbtanult, és Gyöngyösön letelepedvén, a város elszánt lokálpatriótájává lett. Számon tartatta a Mátra' minden kis változását, Gyöngyös és a megye alakuló életét. Feltehetően számon tartja őt néhány ezer volt tanítványa, akik nevében néhány öregdiák adott tiszteletadást Décsey tanár úr sírjánál, temetésekor. Deme Tamás Budapest rr........................-.......................................... A Megyei Könyvtár rejtvénypályázata 6. * .. i Ismeri On Egert? A képen látható kapurészlet címe:... Válaszol az illetékes Mi fizetjük __ A február 5-i. Ki fizeti a kárt? című cikkükben feitet kérdésre válaszolva közöljük, hogy amennyiben a szerkesztőség meg tudja küldeni a tisztelt utas nevét és címét, tőle is levélben elnézést kérünk ás a Patyolattól kapott tisztítási számláját megtérítjük. Sajnos, a Tűzoltó tér környéké.!, a Széchenyi utca rendkívül szűk és a felfagyások miatt az úttest is igen rossz állapotban van. Ilyen körülmények között egy 18 méter hosszú, 100—130 utast szállító. 15 tonna súlyú csuklós autóbusszal rendkívül nehéz manőverezni és az olyan tócsákat kikerülni, amikről a gépkocsivezető el sem tudja dönteni, milyen mély kátyút takar. Természetesen vállalatunk rendkívül sajnálja, hogy ez az eset előfordult. Füle István üzemigazgató 4. sz. Volán A panasz jogos volt A Népújságban közölt panaszt személyesen kivizsgáltam. Megállapítottam, hogy az jogos volt. A jelzett időben több gépjárművünk meghibásodása miatt rendszeres szemétszállítást nem tudtunk végezni, csak a főutcán. A panasz jogosságát elismerve intézkedtünk, s ma már rendszeresen gondoskodunk a szemét elszállításáról. Urbán József üzemvezető Abasár Gyökeres változás az első félévben várható „Minél előbb” címmel képet és cikket közöltek a Népújságban folyó hó 8-án, a Sas úti útburkolat felfagyásáról. A Sas út az igazgatóság kezelésében levő eger—füzesabonyi út része, ahol a város ipartelepítése miatt a forgalom az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Éppen ez év első felében útburkolat-megerősítést fogunk végezni. Az építés meggyorsítására és a hasonló felfagyások elkerülésére Eger város Tanácsa VB. műszaki osztájá- val együttműködve, a csapadékvíz-elvezető rendszert is felújítjuk az útépítés előtt. Az új útburkolat megépítése előtt a még várható téli fagy- és tavaszi olvadási károkat a lehető legrövidebb időn belül — akár csak most — megszüntetjük. Elsőrendű feladatunk a forgalom biztosítása, azonban a javítási módot az időjárás is befolyásolja, ezért feltétlenül fontos, hogy a járművek a sebességkorlátozást betartsák. A cikkben kért gyökeres változás 1984. első félévében megtörténik. Stoll Gábor műszaki igazgató Miskolc Nem mi terveztük A Népújság 1984. február 16-i' számában megjelent Vacogások és dübörgések című írásunkra Borics László igazgató, a következőt válaszolta: „Heves megyei Tervező és Beruházó Vállalat” nincs, viszont vagyunk mi, a Heves megyei Tanács Tervező Vállalata. Az említett épületekhez semmi közünk, a terveket megyén kívüli szakemberek készítették.” Farsangi bútorvásár A Bútorkereskedelmi Vállalat — Kápolnai ÁFÉSZ közös kiállítást és vásárt rendez a Budapesti Bútoripari Vállalat TERMÉKEIBŐL. A kiállítás és vásár február 20—25-ig tart A vásár ideje alatt minden 25 000,- Ft érték felett megvásárolt bútort 60 km-es körzeten belül térítésmentesen házhoz szállítjuk. Nyitva tartás naponta: 8—16 óráig, szombaton: 8—13 óráig.
