Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 17., péntek 3. MEGKERESNI A TÖRVÉNYES UTAT Turizmus és üzletelés Még csak néhány hét pergett le az 1984-es naptárokon, de lassan megélénkül a forgalom az utazási irodákban és a rendőrség útlevélosztályain. Közeledik a turistaszezon. Az utazás minden magyar állampolgár joga — deklarálta egy nemrégiben megjelent rendelet — ám az utazással nemcsak jogok, hanem bizonyos vám- és pénzügyi kötelezettségek is járnak. Nem árt ezeket még a tervezgetés idején megismerni, különben kellemetlen meglepetés éri a pihenésre, üdülésre és főleg vidám élményekre vágyó világjárókat. Keresett cikkeket gyártanak: Az ipar számára Boldogról... Tarkó Jánosné és munkatársnői az üzemanyag-előkészítését biztosítják A szalagfűrész mellett Futó Ferenc (Fotó: Szabó Sándor) Az útlevelek kiadása a már jól ismert úton történik, de január elsejétől a korábbi négyoldalas, meglehetősen bonyolult útlevélkérő lap helyett csak egy kétoldalas, egyszerűsített nyomtatványt töltenek ki az igénylők. A nyugati országokba utazók az eddigi hatszáz, a látogató útlevélnél 400 forint helyett egységesen 350 forintot fizetnek majd a kék füzetekért. Kemény valutát 14 500 forintért válthatunk, a jelenlegi árfolyamon ez a pénz mintegy 300 dollárt ért. Üzérkedés nagyban Akárhogy is vesszük, manapság egy nyugat-európai utazás árából akár kocsit is vehetnénk. Talán ezért keresték sokan a lehetőséget: hogyan lehetne valamit visz- szahozni a világjárásra fordított személyenkénti 30 ezer forintból. A megoldás valóban egyszerű volt A fejlett ipari országokban a honi árakhoz képest olcsón kaphatók a még modern vagy nálunk annak számító iparcikkek: hi-fi tornyok, „hét nyelven beszélő” kamerák és persze a személyi számítógépek. A vám kifizetése után a BÁV általában jó pénzért — esetenként a vámérték többszöröséért — vásárolta meg ezeket a cikkeket. Szinte hihetetlen, de egy-egy ilyen tranzakción minden befektetett forint kettőt-hármat is fialt. Bár sokan és sokszor éltek ezzel az üzleti lehetőséggel, végül Miskolcon telt be a pohár. Itt csaknem 3000 ember ellen indult eljárás üzérkedés miatt, pedig sokan „csak” a háromnapos bécsi városnéző utakhoz kapott zsebpénzükből és a törvényesen kivihető 2000 forintnak megfelelő valutáért vásároltak többségében Commodore 64-es személyi számítógépet. Az illetékesek figyelmét éppen a nyugati utak iránt megnyilvánuló óriási érdeklődés keltette föl. Először csak néhányan próbálkoztak, s mikor számításuk bevált, egyre többen hoztak személyi számítógépeket. Persze, tisztább dolog előre garantálni az üzlet sikerét, gondolták sokan;, amiért is előre megalkudtak néhány BÁV-átvevővel, hogy mit is érdemes hozniuk bécsi souvenirként. Az ügy végére majd a bíróság tesz pontot, de megelőzendő a további üzletelést, szigorú intézkedések szabnak gátat az ilyesfajta magánimportnak. Rosszul járnak a nyerészkedők A nagyobb értékű — tehát 5000 forintnál többet érő, külföldről hozott — áru után, ahogy eddig is, vámot kell Kétszeresére növelik a húsz százaléknyi pemyeada- lékkal dúsított portlandce- ment gyártását a beremendi cement- és mészműben. A pécsi hőerőműben keletkező hulladék pernyét hasznosító termékből az idén százezer tonnát állítanak elő a délbaranyai építőanyaggyártó nagyüzemben. Mivel a cement legfontosabb alapanyagát, a klinkert Beremenden olajtüzelésű forgó csőkemencékben égetik ki, a vele való fizetni. Huszonötezer forint fölött a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kérik a vámosok. A bank — a beszerzés körülményeit vizsgálva — hozzájárul vagy nem járul hozzá a vámkezeléshez. Tegyük fel az előbbit! Ha a turista az értékes cikket valamelyik állami cégnek adja el, méghozzá a vámértéket meghaladó összegért, akkor október 15-e óta még illetéket is kell fizetnie: az éladási ár és a vámérték különbözeiének 60 százalékát. Még így sem járnak rosszul az IBM gömbfejes írógépek, a Commodore 64-es személyi számítógépek tulajdonosai —, hogy csak a favorit cikkeket említsük —, de a hasznuk jóval kevesebb lesz. Ám — amint mondottuk — van egy másik eset is. Ha a bank megállapítja, hogy valaki a turistáskodásra kapott pénz túlnyomó részét elvásárolta, a vélt haszon helyett, inkább kellemetlenségben lesz része. Ilyen esetben ugyanis nem járulnak hozzá a vámkezeléshez, hanem elrendelik az áru vámérték szerinti értékesítését. A BÁV árait és a határon megállapított értékeket összevetve egyhamar kiderül, hogy aligha éri meg az utazás során személyi számítógépre spórolni. De ez még mindig jobbik változat, hiszen a befektetett pénzét legalább visszakapja a világjáró honfitársunk. De a két hét helyett csak egykét napot külföldön töltő turisták ellen még büntető eljárás is indulhat a deviza- gazdálkodás szabályainak megsértése miatt, ha váratlan okokra, betegségre, balesetre hivatkozva, 7 napon belül térnek haza, és mégis elvásárolták a banktól kapott deviza több mint felét. Törvényes megoldást! A szigorú intézkedések következtében valószínűleg csökkenni fog a magánimport, és szerényebb kínálattal várja vásárlóit majd a BÁV. Az intézkedések jogosságához ennek ellenére nem férhet kétség, mert megakadályozhatják, hogy néhányan — kihasználva a kínálkozó lehetőséget — munka nélkül jussanak nagy jövedelemhez. Mert végeredményben utazásra, s nem üzletelésre adja a valutát a Magyar Nemzeti Bank. Az üzletelés még akkor sem elfogadható, ha — amint ez közismert —, a vállalatoknak valóban szükségük van a számítógépekre. Hogy miképp juthatnának hozzájuk a mai importínséges időkben; ennek kell megkeresni a törvényes, s mindenki számára erkölcsileg is elfogadható útját-módját. (L. M.) takarékoskodás révén számottevően csökkenthetik a drága energiahordozó fel- használását is. Az Építőipari Minőségek lenőrző Intézet által kiállított minőségi bizonyítvány szerint a húszszázalékos pernye tartalmú cement a hagyományos portlandce. mentekkel azonos értékű, a családi házak bármely szerkezeti eleméhez felhasználható. de más építkezéseken is alkalmazható. A gazdaságos termelésre mind jobban rákényszerítik mezőgazdasági nagyüzemeinNéhány évvel ezelőtt még komoly gondot okozott, hogy az állampolgárok hivatalos ügyeiket kénytelenek voltak munkaidőn belül intézni, mert például a tanácsoknál öt után hiába kopogtattak, bezárt a hivatal. A munkáltató kénytelen volt tudomásul venni, hogy egykét órára, esetleg egész délutánra eltávozott dolgozója. A tarthatatlan állapoton minisztertanácsi határozat változtatott, amely szabályozta a tanácsi szakigazgatási tevékenységet, egyben lehetőséget biztosított arra. hogy az ügyek munkaidőn túl is elintézhetők legyenek. A rendelet hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatait gyűjtötte csokorba az az országos népi ellenőri vizsgálat, amelyhez a Heves megyei NEB is csatlakozott. összesen 53 szak- igazgatási szervnél, vállalatnál és intézménynél jártak utána, miként változott az ügyintézési munka színvonala, az ügyfélfogadás rendje, illetve milyen a munkáltátok magatartása a dolgozók munkaidőn belüli távozásának megítélésében. Megállapították, hogy az ügyfélfogadások rendjét általában az előírásoknak A január havi fizetésekkel a korábbi, általában 290 forintos munkabér-kiegészítés helyett már a megemelt összegű bérpótlékot vették fel a dolgozók. A sokakat érintő, érdeklő változás lényegéről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei tájékoztatták az MTI munkatársát. A Minisztertanács rendeleté alapján 1984. január 1-től. azok a dolgozók kapnak bérpótlékot, akik korábban is jogosultak voltak a bérkiegészítésre. Bérpótlék illeti meg a munkaviszonyban, illetve szolgálati viszonyban álló dolgozókat, szövetkezeti tagokat, a már szakmunkásbérért dolgozó szakmunkástanulókat, valamint a társadalombiztosítási járulékot fizető bedolgozókat. Az alkalmi munkavállalóknak is adható bérpótlék, ha munkáltatójuknál a havi törvényes munkaidőket a mindennapi élet hozta változások. Sok helyzetben a melléküzemágakat azért Népi ellenőrök vizsgálták megfelelően állapították meg. A városi tanácsok, illetve azok szakigazgatási szervei szerdánként teljes, másik két napon pedig fél munkaidőben fogadják az állampolgárokat, mégpedig egy alkalommal délután. A munkáltatók és az állampolgárok megkérdezésén alapuló vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a szombati ügyelet és a nyújtott félfogadási idő (ami lényegében szintén csak ügyelet) 'nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az emberek ugyanis ügyes-bajos dolgaikat ténylegesen elintézni ekkor nem tudják. A tanácsi. szakigazgatási szervek — éppen az érdektelenség miatt —, ezen ügyfélfogadási formákat általában megszüntethetőnek tartják. A tanácsi dolgozók esetleges távolléte miatt az ügyintézés vegyes képet mutat. A kisebb létszámú szerveknél egymást helyettesíteni tudják, ám például a városoknál (a specializálódás miatt) a távollevő pótlása nehezen oldható meg. Az állampolgárok 37 százaléka ügyei intézésére a munkaidejét veszi igénybe. Egyszerűen azért, mert többségüknek nem kell igazolnék. legalább a felét ledolgozzák. A vállalatok, az intézmények és a nem mezőgazda- sági szövetkezetek — a tartós külföldi szolgálatot teljesítőket és az alkalmi munkavállalókat kivéve — minden dolgozójuknak egységesen 310 forintos bérpótlékot kötelesek fizetni. A mező- gazdasági dolgozók ettől eltérő összegben részesülnek. Ahol korábban a munkabérkiegészítés nem haladta meg a 200 forintot, ott a bérpótlék összege 10 forinttal lett nagyobb, általában 150—210 forint közötti összeget fizetnek. Ahol pedig 200 forintnál többet adtak, a bérpótlék az eredeti összeghez képest 20 forinttal nő. Az állami gazdaságokban, a borgazdaságokban, valamint baromfifeldolgozó, konzervipari és hűtőipari vállalatoknál mindenütt 310 forint a bérpótlék. hozták létre, hogy ellensúlyozzák az időjárás okozta terméskiesést. A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet boldogi fafeldolgozó üzemének a közös, mintegy 200 hektáros erdészet biztosítja a nyersanyagokat. Az idén közel 1800 köbméter különböző méretű és fajtájú faanyagot tesznek hasznossá, jórészt az ipar, s niiik távollétüket. A folyamatot megfordítani csak a munkáltatók és a tanácsi, szakigazgatási szervek együttes intézkedésével lehet. Egyrészt úgy, hogy az emberek munkaidejükön kívül is érdemi ügyintézésben részesülnek, másrészt pedig úgy, hogy a munkáltatók dolgozóikat ügyintézés címén nem engedik el. A megyei népi ellenőrzési bizottság javaslatára a tanácsoknál napirendre tűzik annak vizsgálatát. milyen lehetőségek vannak az ügyfélszolgálati irodák hatáskörének bővítésére. A munkáltatók munkaügyi szervezetei pedig azt tervezik, hogy nem fizikai dolgozóik munkaidő alatti távozását figyelemmel kísérik. Több vállalatnál szabályozták már a kilépés rendjét, kijelölték a távozási engedélyek aláírására jogosult személyeket, s meghatározták az állandó kilépővel rendelkezők névsorát. Az eddig megtett és a várható intézkedések bizonyára lehetővé teszik majd, hogy a minisztertanácsi határozat mindnyájunk számára megnyugtató módon érvényesüljön. A bérpótlék összegét a bérkiegészítéshez képest azért emelték, mert ez az összeg — eltérően a bérkiegészítéstől — beletartozik a dolgozók munkabérébe, ezután a dolgozóktól nyugdíjjárulékot vonnak, a gazdálkodó szervezetek pedig az így megnövelt béralapjuk után fizetik be a társadalombiztosítási járulékot. E többletkifizetések ellensúlyozására növelték meg az összeget. A bérpótlékkal megnövelt béralapot veszik ezután figyelembe a különféle levonásoknál, mint például a honvédelmi hozzájárulás és a gyenmektartásdíj. Nem számit azonban bele a dolgozók átlagkeresetébe, amikor a gyermek- és oktatási intézmények térítési díjait állapítják meg. Béripótlék illeti meg a dolgozót a táppénzes időszakra, illetve szülési szabadsága alatt. nem utolsósorban saját érdekeiket szem előtt tartva. A Tiszai Vegyi Kombinátnak készítenek fóliatárolókat, az élelmiszeriparnak üvegle- szorítókat, raklapokat, konténereket. Az üzem tevékenységével a szövetkezet is jól jár, hisz a kitermelt fát maga dolgozza fel, s tisztességesebb haszonra tesz szert. A hóakadályok ellenére folyamatos a zöldség gyümölcsexport Élénk a termelési kedv A kedvezőtlen időjárás ellenére a téli tárolókból, hűtőházakból folyamatosan szállítják a zöldséget, gyümölcsöt exportra. A Hun- garofruct naponta 600—700 tonna árut továbbít külföldre. A hóakadályok miatt egyes helyekről ugyan nem indulhatnak a vagonok, a kamionok, helyettük más megyékből pótolják a kieső tételeket. A Békés és a Csongrád megyei Zöldért helyett a Győr-Sopron megyei Zöldért raktáraiból küldték a káposztát az NSZK_beli megrendelőknek, s így a szerződés szerinti időpontban meg is érkezett az áru. A napi kivitelben a legnagyobb tétel az alma. A hozzáértő tárolás, és a gondos kezelés eredményeként a hűtőházakban más évekhez képest kevesebb a veszteség; a gyümölcs jobban megőrizte eredeti frissességét. Eddig több mint 10 ezer tonna almát szállítottak el a Szovjetunióba, a megrendelt mennyiség megközelítően kétharmadát. Keresett a tőkés piacon a vöröshagyma. Szolnok és Zala megye tárolóiból rakják kamionokba, hűtővagonokba az NSZK-ba, Svédországba, Dániába és Angliába címzett szállítmányokat. Hasonlóképpen jól eladható a torma. E zöldséget Hajdú megyében termesztik a legnagyobb arányban, s nyersen szállítják az NSZK-ba, ahol tormakrémmé, ecetes tormává dolgozzák fel. Jó árat fizetnek az első osztályú áruért, ezt elismerve többi között az újlétai Oj Élet Tsz a legjobb minőség biztosítására törekszik. Az első idei termés, a fólia alatti retek is megrendelőre talált, Csehszlovákiába szállítottak belőle. Márciusban pedig friss karalábét, salátát értékesíthet a vállalat. Befejezéshez közelednek az 1984-es évi szerződéskötések a Hungarafruct és mezőgazdasági partnerei között. A tapasztalat szerint élénk a termelési kedv. A szabadföldi zöldpaprika és a paradicsompaprika kivételével — amenyiben az időjárás nem szól közbe — kellő mennyiségű zöldség— gyümölcs-exportárualapot adhatnak az Idén a terme, lök. Több olcsó cement Beremendről HA A TÁVOLLÉTET NEM KELL IGAZOLNI Ügyintézés munkaidőn túl, avagy... F. E. Mit kell tudni a bérpótlékról?
