Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-14 / 37. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 14., kedd J. Dinamikus fejlődés — Hatszázból csak húsz — Hagyományőrzők támogatása Kisiparosok a lakosság szolgálatában Heves megyében mintegy ötezer kisiparos dolgozik, nagyobb részük a községekben, elősegítve a kisebb falusi települések jobb ellátását is. Körükben is elég nagy a fluktuáció, számuk mégis évről évre gyarapodik. Megyénk magánkisiparának helyzetéről, az érzékelhető tendenciákról, az elképzelésekről Szálkái Jánost, a Kisiparosok Országos Szervezete megyei titkárát kérdeztük. — Milyen szerepet játszik a magánkisipar a lakosság ellátásában. Milyen fejlődési irányzatok jellemzik az egyes ágazatokat? — Egészen friss adatokkal ugyan még nem rendelkezünk, de a jellemző folyamatok a meglévőkkel is jól megvilágíthatok. Az elmúlt néhány évben is jelentős fejlődés volt. 1980 és 1982 között a fogyasztási szolgáltatások mintegy 50 százalékkal nőttek, jobban, mint a szocialista szektorban. Így tavalyelőtt a kisipar a szolgáltatásoknak már több mint a felét teljesítette. Az árbevétel tehát azt tükrözi, hogy a kisiparosoknak számottevő szerep jut a lakosság ez irányú igényeinek kielégítésében. Ha a tevékenységeket részletezem, még érdekesebb a kép. Meghatározó a kisipari munka a méretes ruhakészítés és a javítások területén. A motorkerékpárok karbantartási és javítási munkálatainak is több mint a felét kisiparosok végzik. Egyenrangú partnerként jönnek számításba a gépkocsik javítását illetően is. A legnagyobb fejlődés éppen ez utóbbi területen következett be. Legalábbis az árbevétel több mint háromszoros növekedésről tanúskodik. Ez nem utolsósorban a tevékenység műszaki színvonalának emelkedésével is kapcsolatos. Nélkülözhetetlenek a kisiparosok az építkezéséknél is. Elenyésző viszont szerepük a textiltisztításban. Ez részben a szigorú egészségügyi előírások, valamint a magas beruházási igény következménye. E tevékenységet célszerűbb a szocialista szektorban fejleszteni. • — Érezhető-e a kisipar területén a közgazdasági környezet szigorodása? — Egyes munkaterületeken csökkent a megrendelések száma, és már tavaly érzékelhető volt egyfajta verseny kibontakozása. Ez a fogyasztó, a megrendelő számára teremt kedvező helyzetet. Az időnkénti gondok, nehézségek ellenére is végeredményben szép teljesítményt tudhat maga mögött .a kisipar. — Mi a fő gondja napjainkban egy kisiparosnak? — Manapság leginkább a megnövekedett társadalom- biztosítási járulék foglalkoztatja őket. Kétségtelen, hogy ez teherként érinti a kisiparosokat. Hoztak azonban néhány olyan rendelkezést is, amely ennek hatását ellensúlyozza. Kedvező például, hogy ezt kiadásként számolhatják el. Nőttek a társadalombiztosítási juttatások, és a táppénzfolyósítás feltételei is javultak. Emelkedett az adómentes tiszta jövedelem mértéke, s a képezhető műszaki fejlesztési alap után sem kell adózni. Kedvezményezettek azok a tevékenységek is, amelyeket importkiváltás, export, találmányok megvalósítása, vagy energiatakarékosság és környezet- védelem céljából folytatnak. — Hogyan ítélik meg az emberek a kisiparosok munkáját? — Szerencsére a lakosság egyre kevésbé általánosít a kirívó esetekből. Mert kétségtelen, hogy ilyenek is vannak. Néhányan csak a gyors meggazdagodásért váltanak ipart. Ezek száma azonban elenyésző. Az elmúlt évben mintegy hatszáz iparengedély szűnt meg, de ebből csak alig húsz visszavonás útján. Maga a KIOSZ is törekszik, hogy egyre kevesebb legyen a szélsőséges példa. — Befejezésül kérem, vázolja a megye magánkisipa- ranak terveit. — A változó környezethez alkalmazkodva mi is keressük az újat, a hatékonyabbat. Egyik fő tervünk kisipari műehelyek létesítése megyénk városaiban. A megyei szolgáltatásfejlesztési alapból hat és fél millió forint támogatást kapunk erre a célra. Szövetkezeti formában valósítjuk meg, a hagyományos iparokat ápoló mesterek részvételével. Egerben a céhmesterek utcájában, már a terület előkészítésénél tartunk. Lesz itt üvegműves és díszkovács, ostyasütő és faszobrász, s még lehetne sorolni. Dédelgetett tervünk a fiatalok számára készülő, a mostaninál olcsóbb, szakaszosan továbbfejleszthető lakások építésének ösztönzése. Biztos piacot látunk egy olyan gazdasági munkaközösség számára, amely szocialista piacról származó személygépkocsikhoz készítene karosszéria- elemeket. Hiánycikkek gyártását lehetne így megoldani, s a hazai igények kielégítése után exportra is lehetőség nyílna. Tervünk valóra váltásához tőkeerős vállalkozókra lenne szükség. S a gazdasági terveken túl a jövőben is szeretnénk folytatni, sőt bővíteni társadalmi tevékenységünket, amelynek keretében eddig is jól megfért a társadalmi munka, a sport, az öregekről való gondoskodás és a béke- mozgalom, hogy szervezeti életünk eseményeiből csak néhányat említsek. Ez utóbbiban elért eredményéért kapott emléklapot a KIOSZ megyei nőbizottsága az Országos Béketanácstól. Mosolygó László Hulladékanyagból lökés export A Tannimpex Guszev utcai kiállítótermében textilipari kiállítást rendezett a Novotrade Vállalat. A bemutatott termékek a gyapjúiparban eddig hulladéknak számító nyersanyagból készültek. A tetszc szőnyegek cs takarók iránt — amelyekét nemsokára gyártani kezdenek — érdeklődnek a nyugat-európai tőkés országokban is. (MTI-íbtó: Tóth Gyula felvétele — KS) VÁLLALKOZNI MA, - ÖTLET, PÉNZ, ÖNÁLLÓSÁG A jó vállalat ereje: megújulóképesség Gazdasági nehézségeink különböző eredetűek. Egyesekkel, például a termelési szerkezet merevségével már a szocialista építés kezdete óta küszködünk. Másokkal — mondjuk a munkaerő- hiánnyal —, csak később találtuk szembe magunkat. Üj abban a világgazdasági változások miatt hárul komoly teher az országfa. Az árrobbanás jelentősen csökkentette nemzeti jövedelmünk értékét. Ez nemcsak nehézséget, de merőben más helyzetet teremtett népgazdaságunk számára: a termelés mai szerkezetévely és az eddigi hatékonysággal nem boldogulhatunk, lényeges változás nélkül nem fejlődhet tovább gazdaságunk. A termelési szerkezet alakításában alapvető követelmény, hogy a népgazdaság fő ágazatait arányosan, egymással összhangban és ' a hazai adottságok figyelembevételével fejlesszük. A ma jelszava az „Üj növekedési pálya”. Lényegében a mindenkori piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásról van szó. Arról, hogy a vállalatok a szükségleteknek megfelelően minőségi árukat termeljenek. Ez azonban a korábbiaktól eltérő gondolkodásmódot igényel, ami az előnyei mellett magában hordozza a kockázatot, a bizonytalanságot is. A vállalkozásokban kreativitásra, egyszersmind komplexebb vezetési stílusra van szükség. A piaci igényekhez való alkalmazkodásra, a vállalkozói magatartásra követésre méltó példa a Mátraalji Szénbányák gyakorlata, ahol az idei árbevételi terv 3 milliárd 360 millió forintjából egymilliárd nem kötődik a széntermeléshez. A gazdaságirányítás új rendszere nemcsak gondokat, de lehetőségeket is adott, s ezekkel élni tudott a vállalat. A mélyművelésből felszabadult termelőerőkkel több olyan vállalkozást indítottak útjára, amely jövedelmező gazdálkodást biztosított. Ekkor kezdtek hozzá a gáz- és olajvezetékek építéséhez, amelyek ma is a vállalati tevékenység jelentős részét képezik. Gyártottak például a Magyar Villamos Művek Tröszt részére távvezetékoszlopokat, s készítettek hétvégi pihenőházakat. Ezeket az ÉRDÉRT Vállalat forgalmazta. Persze, a vállalkozásokhoz meg kellett teremteni az anyagi feltételeket, mert háttér nélkül —, amely a kockázatban is bizonyos biztonságot nyújt —, minden csak az elméletig jut. — A megújulás parancsoló szükségességét akkor is, ma is szem előtt tartjuk, s holnap sem akarunk másként élni — szögezi le Goda Miklós, a Mátraalji Szénbányák Vállalat vezérigazgató-helyettese. — Elsődleges feladatunkat maradéktalanul el kell látnunk: az általunk bányászott lignitet, — amely a hazai termelés mintegy 30 százaléka —, át kell adnunk a Gagarin Hőerőműnek. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a két vállalat munkája nyomán — a népgazdasági energiaprogram részeként —, hazánk energiafelhasználásában számottevő mennyiségi és kedvező szerkezeti változás következett be. A lignitet az ország elvárásainak megfelelően rendkívül gazdaságosan hozzák a felszínre. Az egységnyi hőre vonatkoztatott kitermelés költsége 48 forintjgi- ga-joule. Ez az érték a nem lignitet bányászó vállalatoknál 60—80 forint. A lignit fűtőértéke ugyan alacsonyabb a többinél, de bányászata biztonságosabb, s az is tény, hogy azr országos szénkészletnek 60 százalékát adja. — Komplex hasznosítására törekszünk — mondja Goda Miklós. — Ezért kísérleteket folytattunk, milyen lehetőségek vannak o lignit brikettálására. A vizsgálatok bizonyították, hogy fűtőértéke alig gyengébb, mint az NDK briketté. Ha a népgazdaság igényli előállítását, s erre döntés születik, Visontán vagy Bükkábrányban magyar— NDK együttműködéssel felépíthető a gyár. A lakossági igények kielégítésén túl a lignit mezőgazdasági hasznosításra is érdemes, mert sok benne a huminsav. A Tiszai Vegyi Kombináttal közösen most kísérleteznek egy négyalkotás műtrágya előállításával. Ennek az az alapja, hogy a mesterséges műtrágyaelemek (nitrogén, kálium, foszfor) kötődnek a lignithez, így az elméletileg adalékként használható. Ezt persze, további parcellakísérleteknek kell bizonyítaniuk. Ha az elképzelés igazolódik, tovább nincs az a veszély, hogy a műtrágyát a talajból kimossa a csapadék s így az szennyezi a természetes vizeket. Az új műtrágyából várhatóan kevesebb is elég lesz, sőt a földet kíméli majd a belekerült lignit. Ezek a jövő lehetőségei. Cselekvési alternatívák, amelyek felismerése segíti a célszerű döntést. Vállalkozás kérdése volt az a hat évvel ezelőtt kötött szerződésük is, amelynek alapján a 22. számú ÁÉV-vel dolgoznak a Paksi Atomerőmű építésén. A vállalat világos programot adott acél cellaszerkezetek gyártására. Most, hogy augusztusra befejezik a munkát, a vezetés ismét „csatasorba” állítja a bányászokat az újabb vállalkozásokhoz. A szaktudást kamatoztatva, részt vesznek majd a liázprogramban, amelynek keretében szállítószalagpályát építenek. Ott lesznek a Ferihegyi repülőtér fejlesztésénél, a cukoripar rekonstrukciójánál és a Magyar Hajó- és DaruGoda Miklós (Fotó: Kőhidi Imre) gyár kavicskotró elevátorainak gyártásánál. — A dolgozók értelmes munkát, biztos keresetet kérnek. Elfogadják a változásokat, ha meggyőzzük őket, azok indokoltságáról — vélekedik a vezérigazgató-helyettes. — A vállalat érdeke most az, hogy új vállalkozásai különösebb beruházást ne igényeljenek, vagyis azok alkalmazkodjanak eddigi profiljához. Valóban, Paks után nem lesz különösebb gond a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójához acélszerkezeteket gyártani és a helyszínen szerelni. Mint ahogy nem probléma más megrendelők hasonló igényeit sem kielégíteniük a petőfibányai és az ecsédi bányaüzemi vasasoknak. S míg másutt például az anyagellátás nehézségei óvatosságra, nem pedig vállalkozásokra késztetnek, a szénbányáknál — mivel az alkatrészgyártás is helyben történik —, ütemezni lehet a munkálatokat. A vállalatok egy része céltudatosan cselekszik, ismeri az esedékes operatív tennivalóit is. A jó vállalat ereje alkalmazkodó- és megújulóképességében van. Abban, hogy előrelátó programmal rendelkezik, s ezért a vezetők a mostani nehéz helyzetben is képesek mozgósítani a kollektívát. Fazekas Eszter Ablakszigeteléstől a tűzvédelemig Mittesz a GAMESZ? Három évvel ezelőtt alakult a megyeszékhelyen a városi tanács művelődés- ügyi osztályához tartozó „Alsófokú oktatási intézmények gazdasági, műszaki ellátó és szolgáltató szervezete”, rövidebben: a GAMESZ. Az óvodáknál és általános iskoláknál megszűnt gondnokságok munkakörét, . szerepét vették át az itt dolgozók. A GAMESZ igazgatójától, Molnár Lászlótól megtudtuk: munkaközösségük végső célja, az lenne, hogy az iskolaigazgatók és a helyettesek válláról levegyék a fenntartással, üzemeltetéssel, karbantartással járó gondokat, mert ezáltal több idejük marad a tényleges oktató-nevelő munkára. Az új szervezetnek is meg kellett azonban fizetnie a tanulópénzt, nem ment, s néha még najainkban se megy az átállás zökkenő- mentesen. A GAMESZ csak azokat az anyagi és pénzeszközöket kezeli, amelyek az energia és a fenntartás, valamint a folyamatos működés kiadásaira fordíthatók. Az iskolai napközi otthonok, diákmenzák kiadásaihoz, valamint a szemléltető- és takarítóeszközök beszerzéséhez szükséges pénzt minden év elején az egyes tanuló- csoportok létszámának megfelelően, arányosan elosztják, így ezzel továbbra is maguk az intézmények gazdálkodnak. Sajnos, gyakori az a jelenség, hogy a tanév második félévére már az étkezdékben nincs szalvéta, kevesebb az evőeszköz — egyszóval kimerült a keret. Ha a GAMESZ rendelkezne egy önálló központi raktárral, akkor nagykereskedelmi beszerzéssel jóval olcsóbban, már az iskolai év kezdetekor megvásárolhatná mindezeket, s később mindenből igény szerint szállíthatna az intézményekbe. Annak ellenére, hogy negyvennyolc óvoda, iskola működéséről, s az oktatónevelő munka anyagi hátteréről gondoskodnak, nincs önálló műhelyük, sem pedig raktáruk. Szerelő és karbantartó részlegeik az elmúlt három év során számos javítást végeztek. Felújították például az elhanyagolt állapotban lévő felnémeti általános iskolát, kicserélték a padokat és kultúrált mellék- helyiségeket alakítottak ki. Tavaly pedig gazdasági munkaközösséget szerveztek: jóvoltukból az egyes iskolák nemcsak a nyári szünet ideje alatt jutnak szak- és mesteremberekhez, hanem a tanév idején is. Mivel az egyes munkák elvégzéséhez szükséges szerszámokat és alapanyagot a GAMESZ biztosítja, az évi anyagbeszerzésből, eszközhasználatból származó megtakarításuk 20— 30 százalék között mozog. Büszke az igazgató arra, hogy minden egyes szakmában van szakemberük, de amíg megfelelő tárolóhelyiségük nem lesz, addig sajnos, előfordult, hogy az egyszerűnek tűnő javításokat — mert például a szükséges anyag hiánycikk — nem tudnak határidőre teljesíteni, azt is megtudhattuk, hogy szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére diplomás energetikust alkalmaztak, aki rendre beszabályoztatta a tanintézetek gázkazánjait, s így háromezer forinttal kevesebbet kellett fizetniük abban az évben fűtésre. Szükségük lenne még gyermekélelmezésvezetőre és műszaki előadóra is. Az idei tervek között szerepel a 10-es és az 5-ös számú általános iskolák világításának és fűtésének korszerűsítése. Ebben a hónapban a KÖJÁL szakembereivel együtt ellátogatnak minden egyes óvodába és tanintézetbe, s ahol kell kifestetnek újra, illetve felújítják a napközik mosogatóhelyiségeit. Már kiadták a megbízásokat a féreg- és rovarirtásra, valamint a villám- és tűzvédelmi berendezések felszerelésére is. S. T.
