Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tíz deka... Több orvosi tájékoztató, előadás témája a helyes táplálkozás. Az esetek többségében ilyenkor egy rossz szokásra hívják fel a figyelmünket a gyógyítás mesterei. Szaknyelven úgy fogalmaznak: Magyaror­szágon jellemző a túltáp- láltság. Meghallgatva érvei­ket, indokaikat, az- első ét­kezésig keményen elhatá­rozzuk, hogy vége az elhí­záshoz, az érrendszeri' megbetegedésekhez, szív­panaszokhoz vezető nagy vacsoráknak, a sebtiben bekapott reggeliknek, ebé­deknek. Aztán minden ma­rad a régiben. Két bevásárlásra induló háziasszony beszélgetését hallottam — akarva, aka­ratlanul — nemrégiben a buszon. Arról folyt a dis­puta, hogy mi minden kell a hét végére. Az egyik részvéttől sugárzó arccal érdeklődött a vendégek fe­lől, mire a másik felvilá­gosította, hogy senkit nem várnak. Rövid gondolkodás után, az „értetlenebb” egy újabb kérdéssel hozakodott elő, mégpedig azzal, hogy akkor minek kettejüknek ennyi minden. A válasz hi. valkodóan, már nekünk is szólt, s a családhoz sorolta még a sokak által megcso­dált Fifi kutyát, s azt a biztonságérzetet fejtette ki, ami szerint inkább ki­dobjanak belőle hétfőn, mint kevés legyen. Még a nyáron, baráto(m azzal az élménnyel jött ha­za nyugat-európai körútjá­ról, hogy az NSZK-ban egy ■ húsboltban egy szelet húst kért a vevő, s ezen senki nem botránkozott meg, a legtermészetesebb dolog­nak számított... Próbálna nálunk valame­lyik háziasszony egy szelet húst kérni a hentestől, le­het, hogy ki sem szolgálná, de hogy nem kerülhetné el a szemrehányó pillantá­sokat, az biztos. A hús áremelését a tv- híradóban úgy kommentál­ták, hogy ezt meg kell ér­teni, s aki eddig húsz de­kagramm felvágottat evett, az mától elégedjen meg a tíz dekagrammal. Már ezt is nehezen lehet elfogadni. Arról azonban már nem szólt a fáma, hogy mit csináljon az, aki eddig is tíz dekát evett csak. Nem kérhet öt dekát! S nem azért nem, mert kinézik a boltból; annyi egy hangyá­nak is kevés ... Meg különben sincsenek elég érzékeny mérlegek forgalomban a magyar ke­reskedelemben. Ha valaki tíz dekát kér valamiből, az általában többet kap, s ilyenkor a szokásos udva­rias maradhat (?) kérdés­re nem illik azt mondani; vegyen le belőle 1,5 dekát. Ha pedig netán csak nyolc, kilenc dekára sikerül a mérés, hát gyorsan lekap­ják, s azonmód ráírják a kért mennyiség árát. Jó lenne ezen a rossz szoká­sainkon változtam. Ha másért nesn is, hát azért, mert felment a húsok, húskészítmények ára ... Kis Szabó Ervin ELÚSZÓ SZÁZEZREK Több mint száz lakást korszerűsítenek Csuzdi Tibor építésvezető és Kenyeres Győrgyné raktáros, a felújítási munkálatokhoz szükséges vműanyagokat válogat­ják a raktárban Nagy változás következett be a gyöngyösi Ingatlanke­zelő Vállalat életében: vég­re korszerű, minden igényt kielégítő üzembe költözhet­tek. Igaz, még hátra van az új helyen, az Egri úton a szociális épület kialakítása, de ahogy mondta Tóth Já~ nos igazgató, az állami épí­tők rövid idő alatt összesze­relik az előre gyártott ele­mekből a házat, amelyben az öltözőkön kívül az étte­rem is megtalálható majd. A beruházásra összesen negyvenmillió állt a rendel­kezésükre, ebből tizenegy- millió jut a befejezésre. Az új körülmények ked­vezően hatottak a dolgozók munkafegyelemére is. A vállalat idei terveiben százhúsz lakás felújítása szerepel. Ehhez a Mátra- vidéki Építő, és Szakipari Szövetkezet a készségét már kinyilvánította. A végső meg­állapodást azonban csak ak­kor írhatják alá, ha a mint­egy tizenötmilliós póthitelt az ingatlankezelő megkapja. Ebben reménykednek is. A munkák idejére a csa­ládokat ki kell költöztet­niük otthonaikból. Erre a célra átmeneti lakásokkal rendelkeznek a Kolozsvári utcában. Itt huszonöt család élhet néhány hónapon át. További harminc lakást kapnak egyéves használat­ra a városi tanácstól most. Szeretnék mielőbb tető alá húzatni azt a tizenhatlaká­sos épületet, amelyben össz­komfort is várja az ideig­lenes lakókat. A korszerűsí­tést saját maguk is végzik. A belvárosi felújítás nyo­mán már huszonhárom la­kás öltött teljesen új külsőt eddig. Egyre-egyre mintegy hatszázezer forintot fordítot­tak. Az elmúlt év a „gáz-prog­ram” bizonyítási időszaka is volt. A kazánházakban az energiát a vezetékes gáz szolgáltatta. Kiderült, hogy sokkal gazdaságosabb ez a fűtési mód, mint volt az olajos. Átvették a Vörös Hadsereg úti lakótelep há­zainak tetőtéri gázkazánjait is üzemeltetésre. Ez a rend­szer automatikus vezérlésű. Felügyeletét külön csoport látja el. Éjjel-nappal vi­gyázzák a berendezést. Gondjuk azzal az épület­tel van még mindig, amit az elmúlt év végén adtak át az építők. A fűtési rendszer beszabályozottsága nem volt teljes, ezért néhány lakás­ban a kötelezőnél alacso­nyabb a hőmérséklet. Ezért folyik a vita az építők és a beruházók között. A lakók pedig „hűsülnek” eközben. Folytatják a déli város­részben a vezetékes gáz beszerelését a Verseny utcá­ban. Tavaly kereken tizenöt- millió forint értékben végez­tek karbantartási munkákat. Háromezer hibát javítottak ki. Az úgynevezett tervsze­rű karbantartás ezer esetre vonatkozott Hatszáz alka­lommal végeztek olyan cse­rét a lakásokban, amelyek­nél a költségek felét a bér­lőknek kellett viselnie. A gyorsjavítás összértéke öt­milliót tett ki. Megtudtuk Tóth János igazgatótól, hogy a bérlők­nek csak egy csekély hánya­da „feledkezik meg” a lak­bér fizetéséről. Ezek jó ré­sze különböző okokra is hi­vatkozik, amik miatt „kép­telen” a lakbért törleszte­ni. Jó ismerősök ők, régi ügyfelek, ök azok, akik a megemelt lakbért is elsinkó- fálják. Bár az úgynevezett „kintlévőség” összege megemelkedett, az egész lak­bértömegnek azonban most is csak 1,5 százalékát teszi ki. Ha azonban ezt számok­ban mondjuk ki, ami 360 000 forint értéket ad, mindjárt érzékletesebbé válik a tény. Másként hangzik. Súlyos pénzek ezek. Behajtásukra sok reményük nincs az in­gatlankezelő dolgozóinak. A régebbi épületek laká­sainak korszerűsítését az idén is folytatják Gyöngyö­sön, a pénzügyi forrásoktól függő mértékben. G. Molnár Ferenc Arendáczky Elek és Igliczky János asztalosok szekrényelemeket szabnak le A gyors információhoz és az összhang meg­teremtéséhez a CB is segít. Bognár László villanyszerelő „adás közben” (Fotó: Szabó Sándor) Korszerű bereodezést kap Eger és Bélapátfalva Tavaly 117 baleset volt az átjárókban — Július 1-től a fehér fény szabadot jelez — ötszázmillió forint a vasúti biztonságra A vasút az idén — a csök­kenő anyagi lehetőségei el­lenére is — mintegy 500 millió forintot költ a biz­tonsági berendezések fejlesz­tésére, korszerű sorompók. jelzőrendszerek létesítésé­re. A fejlesztések célja, hogy elsősorban a nagy forgalmú törzshálózaton összefüggő, maximális biztonságot nyúj- (Folytatás a 2. oldalon) Az ÁB sajtótájékoztatóján hallottuk * Uj formák, lehetőségek a biztosításban CSÉB mindenkinek — Aszály után méltányossági kártérítés Heves megyében is Az idén 35 éves Állami Biztosító igazgatója, Tar Jenő tájékoztatta tegnap délelőtt az újságírókat a pénzintézet budapesti szék­házában. Mindenekelőtt utalt arra, hogy ebben az évben is új formákkal, lehe­tőségekkel várja az ügyfele­het — vállalatokat, kisgaz- dá lkod ókat, szövetkezeteket, magánszemélyeket — az ÁB csaknem hétezer képzett munkatársa, illetve 40 ezer megbízottja: több mint 150 féle biztosítási szerződéssel állnak rendelkezésre. Mint a továbbiakban kiemelte, a vállalati vagyonbiztosítás új formáit érdemes lesz tanul­mányozniuk a gazdálkodó szerveknek, mert a koráb­biakhoz képest számtalan új vonást tartalmaznak. Csak címszavakban: kockázatará­nyos díjrendszer; állá- és forgóeszközök — pótlási ér­ték; tervezői felelősségbizto­sítás; a műkincsek védelme. Ezzel utalt is a Szépművé­szeti Múzeum azóta előke­rült értékeire, amelyek nem voltak biztosítva, mert az állami múzeumok nem ren­delkeznek biztosítással. A sajtótájékoztatón. — amelyen lapunkat Szilvás István képviselte — szó esett a mezőgazdasági károkról. A tavalyi 94 jeges nap mint­egy 235 ezer hektáron — köztük Heves megyei terü­leten — 980 ihillió forint ér­tékű kárt okozott. A nyári aszály — megyénk déli ré­szén csaknem tíz szövetke­zetei érintett — pedig tíz- milLiárd forintnál jóval több pusztítást okozott a növényi kultúrában. Az Állami Biz­tosító a veszteséges, illetve a pénzügyileg meggyengült közös gazdaságoknak éppen ezért 251 millió úgynevezett t,méltányossági kártérítést” fizetett ki. A lakossági biztosításokról szólva, Tar Jenő elmondotta, hogy újabb taggal — a CSÉB 150-nel — gyarapodik az idén a lakosság körében kedvelt forma. Újdonság to­vábbá az az egységes bal­esetbiztosítás, amely az egy­összegű szolgáltatás mellett járadékot is tartalmaz, és térítést nyújt a táppénzes állomány időszakára is. Az egyre szaporodó külföldi utas- és poggyászbalesetek formája is jobban igazodik az igényekhez, s megkönnyíti az utazó magyarok egészség- ügyi ellátását: a grázi busz­katasztrófa biztosított utasai­nak mentéséért, kórházi ke­zeléséért például másfél millió schillinget fizetett az ÁB. Az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta az ügy­vezető igazgató, hogy tavaly már 2 millió 900 ezerre emelkedett a biztosított la­kások száma, s bár az ezek­ben felhalmozódott értékek miatt igény van rá, csak egy-két év múlva lehet szó a lakásbiztosítás módosítá­sára. A műértékek külön biztosítása viszont már meg­oldott, mintegy ötezret kö­töttek meg az országban. A gépjármű-biztosítási díjiga­zolás bemutatása — mon­dotta egy újabb kérdésre — 1985 márciusáig kötelező. Érdekegyeztetés, érdekképviselet A Magyar Kereskedelmi Kamara sajtótájékozta tója a Parlamentben Három év telt el azóta, hogy a Magyar Kereskedel­mi Kamara hatodik közgyű­lésén elfogadta az intézmény új alapszabályát, s ezzel új szakasz kezdődött munkájá­ban. A gazdasági élet demok­ratizmusának további ki­bontakozásával és az ipar. irányítás változtatásával összhangban elsősorban bel­földi tevékenységét kellett fejleszteni, a hagyományos kereskedelmi és tájékoztatá­si tevékenység színvonalá­nak javításával egyidejűleg. Az intézmény megújult sze­repköréről és az ezzel kap. csolatos időszerű feladatok­ról tegnap délelőtt a Parla­mentben Beck Tamás, a kamara elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. Napjainkban megújuló erővel vetődik fel a gazda­ságirányítás továbbfejlesz­tésének kérdése, s ezzel pár, huzamosan egyre nagyobb az igény a vállalat és a fel­ügyeleti szervek; az irányí­tott és az irányító közötti összhang megerősítésére. Ezt a célkitűzést igyekszik szol­gálni a kamara érdekegyez­tető, érdekközvetítő és ér­dekképviseleti tevékenységé, vei. Érdekképviseleti mun­kájával komoly segítséget nyújt a gazdaságirányítás számára a döntések előkészí­tésében és megfogalmazásá­ban. Rendszeresen képvise­lik azt a vállalati véleményt, miszerint azokon a terüle­teken, ahol a népgazdasági célokkal összhangban a leg­nagyobbak a fejlődés lehető, ségei, ott a gazdasági egy­ségek kezdeményezőkészsé­gét, aktivitását a gazdaság- irányítás erősítse fel szük­ség esetén szelektív intézke. désekkel is. Megfogalmaz­ták azt az elvárást is, hogy a szabályozórendszer egyes elemeinél — kiemelten a bér- és keresetszabályozás­nál — a teljesítmények fo­kozottabb anyagi elismerése volna szükséges, mert a je. lenlegi rendszert nem tart­ják kellőképp ösztönzőnek. A Magyar Kereskedelmi Kamarának több mint száz országban vannak kapcsola. tai, jogos tehát az elvárás, hogy ezek révén segítsen a tagvállalatok áruinak meg­felelő vevőkört találni. A törekvés az, hogy a jövőben tovább fejlesszék az együtt­működéseket. Ezt mozdítják elő az évente megrendezés­re kerülő magyar gazdasági napok. Az idén például a Szovjetunióban, Egyiptom­ban, Nagy-Britanniában, Thaiföldön és Tunéziában lesznek ilyen rendezvények. Fazekas Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents