Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I XXXV. évfolyam, 9. szám ARA: 1984. január 12., csütörtök 1,40 FORINT Tehetség Ez az értékes adottság valamilyen formában, bi­zonyos mértékben ott rej­lik, szunnyad, mindany- nyiunkban. A legrá­termettebb, a legtalpra- esettebb nevelők alapvető erénye az, hogy kifejlesz- szék, terebélyesítsék. Ök hisznek abban, hogy ez a kincs nem hiányzik egyet­len diákból sem. Ez akkor is igaz, ha egyikben mű­vészi hajlandóság búvik meg a másikban a kéz­ügyesség, a harmadikban a matematikai érzék lel­hető fel. Ezért lehet nem­csak az irodalmár, hanem a kétkezi dolgozó, a szak­munkás is bűvésze hivatá­sának. Kár, hogy pedagógiai gyakorlatunkban még nem általános ez az alapállás, s előfordul az, — sajnos nem is ritkán —, hogy el­kallódnak a kimunkálásra termett erények. A gondokat csak tetőzi az, hogy a felnőttvilág megítélése is hasonló fo­gadtatású. Másképpen fo­galmazva: csak egy szűk kör rátermettségét ismerjük el, azaz megbecsüljük a kiváló írókat, képzőművé­szeket, tudósokat, építésze­ket, de közömbösen átsik­lunk a hétköznapi emberek leleményessége felett. Később aztán rádöbbe­nünk arra, — egy-egy ve­télkedő vagy hobbisereg­szemle kapcsán —, hogy milyen rangos szellemi tő­két írunk le nap mint nap, tudomást sem véve arról, 1 hogy az üzemekben tévé- kenykedők, a földeken szor- goskodók mennyire élet­képes, milyen ígéretes öt­letek regimentjével ruk­kolnának elő, ha kérné, igényelné tőlük valaki, ha a döntésre jogosultak rang­juknak megfelelően szá­molnának ezekkel a mag­vas, a hosszabb távon fo­rintokban is kamatozó vo­násokkal. A lekicsinyelt, a nem észrevett egyéniségek visz- szahúzódnak, lemondanak ambícióikról, nem törek­szenek arra, hogy ezekkel szűkebb környezetüket, s az egész közösséget meg­örvendeztessék. Ehelyett tisztességgel, megbecsülésre méltón látják el teendőiket, de hovatovább eszükbe sem jut az, hogy mennyi­vel színesebbé, gazdagabbá, j tartalmasabbá formálód­nának olykor szürkének tűnő óráik, ha kibontakoz­hatnának jobb sorsra ér­demes tulajdonságaik. Nem egyéni ízű sirámok, ezek, mert végső soron az ország, a .társadalom ká­rosodik fizzál, ha mind ke­vesebben kapnak ízelítőt az alkotó tevékenység semmi mással nem pótol- ható öröméből. A veszteség nem milliós, hanem milliárdos tétel esztendőnként. Épp ezért célszerű lenne egészséges korrekciót végrehajtani. Kezdve az iskolapadnál — ' felkarolva minden ifjút — ; folytatva a pályakezdők- i nél, a gyárakban, a szövet- ; kezetekben dolgozóknál — lehetőséget biztosítva a kezdeményezőkészség ki- i bontakozására —, zárva a cselékvőkész nyugdíjasok : táboránál. Zöld jelzést adva — va- I : lamennyiünk gyarapodására \ — az oly sokunkban fel­fedezésre váró tehetségnek. Pécsi István Tél az erdőgazdaságban Fafeldolgozók szezonja Száztízmilliós export a Mátrából Legyen tél vagy nyár, az eröő mindig értünk van. (Fotó: Szántó György) Az idén hozzávetőleg nyolcmillió köbméter fát termelnek ki a hazai erdők­ben, ennek mintegy kéthar­madát a téli hetekben-hóna- pokban. Az időjárás kedvez a januári erdészeti szezon­nak; a gépekkel zavartala­nul szállíthatják a faanya­got, és folyamatosan bizto­síthatják a fafeldolgozó üzemek ellátását. A piaci jelzések szerint növekszik az érdeklődés a faanyag iránt, a feldolgozó üzemek — együttműködve az erdőgaz­daságokkal — igyekeznek változatosabb termékekkel kielégíteni az igényeket. 1982 óta megnégyszereződött a fa, illetve a faanyagok exportja. A 36 ezer hektáron gazdál­kodó Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság területén kitermelt fát közvetlenül is értékesí­tik. Legnagyobb partnereik közé tartozik a Nyugat­magyarországi Fagazdasági Kombinát és a Fűrész- és Lemezipari Vállalat. A Duna­kanyar erdeiből bányafát szállítanak Dorogra. Áz er­dőgazdaság minden lehetsé­ges módon igyekszik növelni az értékesítést; fafeldolgozó üzemében az idén a koráb­binál több bútoralkatrészt állítanak elő. A.Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban a ki­termelés valamennyi műve­letét gépesítették. A gépeket főleg a helyi szakemberek ötletei alapján saját kivitel­ben készítették el, s ezzel jelentős importot takarítot­tak meg. A gazdaság 1983. évi exportja elérte a száztíz­millió forintot. Ennek kö­zel fele a parkettagyártásból adódik. Nyolc országba ex­portálnak, a legjelentősebb partnereik közé tartozik Finn- és Olaszország. A fű­részárut elsősorban a hol­land és belga piacokon ér­tékesítik, míg a papírfa Jugo­szláviában és Ausztriában a legkeresettebb. A MBFAG az idén kezdi meg a fabrikett értékesítését. A fafeldolgozás során kelet­kezett hulladékból előállított új tüzelőanyag iránt több ország is érdeklődik, NSZK- val és Ausztriával már meg­kötötték a szállítási szerző­dést. Az erdőgazdaság területein évente fogadják a külföldi vadászokat. A bérkilövések­ből évente mintegy tízmillió forintos bevételt könyvelnek el. A legnagyobb fatömeget kitermelő Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban több száz vágásterületen dolgoznak. A kitermelt fatö­meg kétharmada alkalmas ipari célra, és így közvetle­nül szállíthatják a feldol­gozó üzemekbe, például Barcsra és Csurgóra. A zalai erdőkben a munkát 20 új terepjáró teherautó segíti. A téli szezonmunkát itt is jól előkészítették. A Vas megyei erdőkben naponta mintegy ezer köb­méter fát vágnak ki. A mennyiség kisebbik hánya­dát adja az exportra kerülő papírfa. Nagy részt vállalnak a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát ellátá­sából is, a nagy fagazdasági vállalat naponta 1200 köb­méter fát dolgoz fel, s így van lehetőség a vasi erdők jó minőségű faanyagának értékesítésére. A fa és a fatermékek ex­portja évek óta növekvőben van. A Pilisi Erdőgazdaság területeiről 20 millió forint értékű papírfát szállítanak az idén a tőkés országokba. A gazdaság keresi az új ex­portlehetőségeket is. Belföl­dön már jól ismerik a játszó­téri berendezéseket, az idén külföldre is szállítanak belő­lük, elsősorban az NSZK-ba és Svájcba. Zalából már út­nak indították az első idei exportszállítmányokat Svéd­országba és Ausztriába; kü­szöblécet, illetve papírfát küldtek a megrendelőknek. A műszaki fejlesztések le­hetővé tették a gyártmány- választék bővítését, így a zalai erdők termékeiből idén százmillió forint értékben adnak a nyugat-európai meg­rendelőknek. A facsemete is értékes exportcikke lett a zalai gazdaságnak, tölgyből például nagyobb mennyisé­get rendeltek az osztrák partnerek. Javítja az elhe­lyezés lehetőségeit, hogy az erdőgazdaságok közül első­ként itt épült hűtőház a cse­meték tárolására. Egerből és a gyöngyösi feldolgozó üzem­ből Finnországba, Hollan­diába és az NSZK-ba jelen­tős mennyiségű parkettát szállítanak, ugyanis' nemcsak itthon, hanem külföldön is megnőtt az érdeklődés a mátrai fafeldolgozó-ipar ter­mékei iránt. Az exportbevé­telekhez számítják a bér-va­dászatot is, az európai va­dászok közkedvelt területe a Mátra, most is nagy va­dászcsoportok járják az er­dőket. (MTI) A Népszínház Tánc­színháza Egerben A Népszínház Táncszínháza hétfő óta vendégszerepei Egerben, a Hámán Kató Megyei Űttörőházban. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében naponta két előadásban, pén­tekig láthatják produkció­jukat az egriek. Az együt­tesről lapunk 4. oldalán ta­lálják képes riportunkat ol­vasóink. (Fotó: Perl Márton) Megszűnt az MSZMP Füzesabonyi járási Bizottsága Városi jogú nagyközségi pártbizottság alakult Az első titkár: Antal Lajos Füzesabonyban szerdán, délelőtt tartotta meg utol­só — kibővített — ülését a járási pártbizottság. A meg­jelenteket: a felelősségteljes politikai munkát végző bi­zottsági tagokat, az appará­tusban dolgozókat, valamint a meghívott tömegszerveze­ti vezetőket Antal Lajos, a testület első titkára köszön­tötte. Ezt követően idézte az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1983. október 12-i ha­tározatát, miszerint a köz- igazgatás korszerűsítése érde­kében megszűnnek a járá­sok, ezzel kapcsolatban pe­dig megváltozott körülmé­nyek között tevékenyked­nek majd a pártbizottságok: ezekre a jövőben sokkal konkrétabb, komolyabb fel­adatok hárulnak. A testületi ülésen a to­vábbiakban Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra kért szót, hogy méltas­sa a füzesabonyi járási párt- bizottság eddigi munkáját. Mint kiemelte: az 1956 őszén alakult vezető testület meg­határozó szerepet játszott a nagyközség, valamint a kör­zetéhez tartozó települések fejlődésében, az emberek tu­datának formálásában, a szocialista magatartás és életforma terjesztésében. A hatvanhét pártalapszervezet tevékenységét irányító és koordináló járási bizottság munkáját, eredményeit jel­zi, hogy megcsappant az év­tizedekkel ezelőtti, munkába eljárók száma. Az egykori mezőgazdasági profilú járás iparosodni kezdett: 1960-ban Füzesabonyban még mind­össze 300 ipari munkást tar­tottak számon, ma csaknem ezerötszázan vannak, s a Fémművekben, a vegyesipa­ri szövetkezetben, illetve a káli Ganz üzemében mint­egy 800 millió forint érté­kű terméket állítanak elő. Az időközben egyesült tsz- ek — az állami gazdaság és a kompolti kísérleti intézet segítségével — jól haszno­sítják a lehetőségeket, kor­szerű üzemi technológiákat alkalmaznak. S az eredmény: nincs veszteséges szövetke­zet; a termelésük értéke pedig meghaladja a nyolc- milliárd forintot. De ered­ményes munkáról számolhat­nak be a kulturális élet­ben is: minden bölcsődés, óvodás, iskolás korú gyer­meknek helye van a kor­szerűsödő intézményekben. Országszerte elismert kezde­ményezés volt a besenyő- telki és a sarudi komplex oktatási intézmény megépí­tése és működtetése. . . Emelt fővel adhatják át a stafétabotot az új testület­nek a füzesabonyi járási pártbizottság tagjai — mond­ta végezetül Kiss Sándor, aki valamennyiüknek köszö­netét mondott a szívvel és nagy akarattal végzett mun­káért. Külön szólt azokról — Fázold Károlyról, Csirke Antalról és Tóth Miklósról —, akik a megalakítása óta tagjai voltak a most meg­szűnő járási bizottságnak. A tanácskozás a délutáni órában — a járási pártbi­zottság megszűnését köve­tően — a nagyközségi párt- bizottság ülésével folytató­dott. Ebbe a megyei párt­végrehajtó bizottság ajánlá­sára új tagokat kooptáltak, majd a megalakult, 47 fős városi jogú nagyközségi pártbizottság megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a testület első- titkárát és tit­kárát, illetve az egyes mun­kabizottságok tagjait. Az el­ső titkár Antal Lajos, a tit­kár Tóth Tibor lett. Műkorcsolyázó EB - Budapest Párosban Európa-bajnokot avattak Szerdán a férfiak és pá­rosok folytatták, illetve be­fejezték versenyüket. Előb­bieknél délután a rövid­program bemutatása volt műsoron, míg a párosoknál már bajnokot is avattak, melyre lapzártánk után ke­rült sor. A férfiak között 22-en folytatták. Sorukban ötö­dikként Száraz András lé­pett jégre. Az iskolafigurák­ban tudásához mérten helyt­állt Spartacus-versenyző ez­úttal is hozta magát, az an­gol Shadows együttes zené­jére összeállított műsorában nem volt gond az egységes­séggel, sajnos, azonban ug­ráskombinációjában a tripla leszúrt Rittberger befejezé­se előtt már — túl korán — rákészült a dupla ugrás­ra, és ez az előre koncent­rálás hibához vezetett. „Ba­kija” nem volt olyan mér­tékű, hogy indokolta volna a holland bíró 3,3 pontos értékét. A magyar verseny­ző az elvárt elemek bemu­tatására 3,3—4,0 között ka­pott pontokat, a bemutatás viszont már jóval nívósabb pontszámokat eredményezett: 4,2—4,8. ★ Szinte nincs olyan világ- verseny a Budapest Sport- csarnokban, hogy Csőke József filmrendező és segí­tői ne forgatnának, készí­tenének elő újabb munkát. Ezúttal Ormos Tibor és Ku- rucz Sándor operatőrök köz­reműködésével Csőke József a műkorcsolyázó EB esemé­nyeiről „Jégrapszódia” cím­mel állít össze képes, han­gos emlékeztetőt. A népfront megyei elnöksége előtt A békemozgalom Heves megyében A Hazafias Népfront He­ves megyei elnöksége szer­dán délelőtt tartotta dr. Végh Miklós elnök vezeté­sével ülését. A tanácskozá­son — amelyen többek kö­zött jelen volt Ambrus Jó­zsef, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának osztály- vezetője is — a testület tag­jai először tájékoztatót hall­gattak meg a megyénkbeli békemozgalmi munka hely­zetéről, tapasztalatairól és meghatározták az idei esz­tendőre szóló feladatokat is. A továbbiakban az elnökség megvitatta és elfogadta a testület és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége között létrejött együttműködési akcióprog­ram végrehajtása során el­ért eredményeket, és szó volt az elkövetkező időszak teendőiről is. Ezt követően az idei első félév mun­kaprogramját beszélték meg, majd a mozgalmat érintő személyi kérdésekben hoz­tak állásfoglalást.

Next

/
Thumbnails
Contents