Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 8. szám ARA: 1984. január 11., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vitával, vitában A kedélyek ugyan már csillapodtak, de a vita még nem ért véget. Annak ellenére sem, hogy a példák sokasága bizonyítja: az ötletben tényleg sok fantázia van. Mármint a vállalatokon, szövetkezeteken belüli munkaközösségek, gazdasági társulások életrehívásában. Az ellentábor egyik része azzal érvel, hogy az effajta vállalkozás idegen társadalmunktól. Mások kerek-perec megfogalmazzák és kimondják: nem tartják tisztességesnek, hogy egyesek a hivatalos munkaidőben készülnek fel a pluszként vállalt munka elvégzésére. De nem kevesen vannak azok sem, akik azt vallják: egy minden tekintetben jól szervezett és irányított munkahelyen valamennyi tevékenység belefér a, munkaidőbe, illetve a havi jövedelembe. S mit mondanak az érintettek? Egyebek között, hogy szabad idejüket áldozzák fel, és jogos munkahelyi igényeket elégítenek ki. Sőt, hogy a plusz jövedelmüket kizárólag olyan munkákkal teremtik elő, amelyek a vállalati termelésben lennének gazdaságosak. Tulajdonképpen természetesnek vehetjük a sok pro és kontrát. Annál is inkább, mert maga az ötlet is, de nevezzük inkább lehetőségnek: vitával és vitában született meg. Mint valamennyi új dolog. A békés egymás mellett élésig, így, ez ügyben is várnunk kell még. Az élet, a tények majd végleg tisztázzák, hogy kik látták rosszul és kiknek volt igazuk. Néhány pertdöntő friss adattal azonban máris rendelkezünk. A következő mondatokat abból a hivatalos jelentésből idézzük, amelyben a közelmúltban összegezték megyénkben az említett új vállalkozási formák kétéves erelményeit: „A kis- és kiegészítő gazdálkodás keretében az utóbbi két évben több mint százhúsz vállalati, közel nyolcvan gazdasági munkaközösség, valamint öt kisszövetkezet alakult mintegy 2600 fővel. A megvalósult vállalkozások elismert, valós igényeket elégítenek ki. Nagyobb részük nem a lakossági igények közvetlen kielégítése, hanem a termelés szűk ke- resztmetsztének- feloldására irányul (szerszámok, alkatrészek! gyártása, stb.)”. Szóval mégiscsak van „só” az új lehetőségekben. Vitázni természetesen ezután is lehet és szükséges is róla. Hogy még jobban megismerjük, tisztábban lássuk erényeit és fogyatékosságát, s főleg még eredményesebben hasznosítsuk a valamennyiünk javára. Koós József A hiány 150 milliméter — jobb az alkatrészellátás Tél a mezőgazdaságban Hó nélkül telnek a napok az ország nagy részén, s ennek nem örülnek a mezőgazdászok; egyfelől azért, mert az éjszakai hidegek védtelenül érik az őszi vetéseket, másfelől, mert már legalább 150 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból. A múlt évi aszály hatását a földek azóta sem heverték ki, hiszen lényegében hónapok óta hiányzik a nagyobb nedvességutánpótlás, s eddig az igencsak várt téli csapadék is elmaradt. A zsenge fiatal növények az időjárás-változásokra érzé. kényén reagálnak. A napos, enyhe idő mozgásba hozza anyagcseréjüket, és ilyenkor fejlődésnek indulnak. Ennek köszönhető, hogy azokon a búzatáblákon is befejeződött a növények kelése és erősödése, amelyek az elmúlt év őszén a csapadékhiány miatt eléggé sivár, vigasztalan képet mutattak. A növényállománynak azonban újabb tápanyag-utánpótlásra lenne szüksége, ami esők nélkül egyelőre nem történhet meg. A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei igyekeznek segíteni a gabona fejlődését; a fagyos földön jó ütemben halad az úgynevezett fej trágyázás. A kertészetekben az adódó jó időt kihasználják: metszik a fákat és a szőlőt. Élénk munka van ilyentájt a fóliával védett területeken és az üvegházakban is. A nagy tavaszi munkák előkészítésén dolgoznak. Az állami gazdaságok és a tsz-ek gépjavító műhelyeikben a korábbi évekhez képest kedvezőbb a helyzet. Jobb az alkatrészellátás, nem hiányoznak a cseredarabok és a nagyobb főegységek sem. Az erőgépek és a különféle mezőgazdasági berendezések felújításán dől. goznak most a traktorosok, a gépészek is, akik a téli időszakban a műhelyekben együtt dolgoznak a szerelőkkel. A téli gépjavítás, amely már nem annyira idénymunka, mint néhány évvel ezelőtt, hiszen egész évben folyamatosan újítják fel a gépparkot, az idén mégis rendkívül fontos: az aszály miatt tavaly az üzemi bevételek nem mindenütt érték el a tervezettet, kevesebb pénz jutott az új gépek beszerzésére. Sok helyen a régi vontatókat hozzák ismét üzemképes állapotba, nemkülönben a kombájnokat. (MTI) Élénk tőkésexport Blúzok, térítők Hevesről A Hevesi Háziipari Szövetkezetnél az év első napjaiban is decemberi hajrá szerint élnek. Nem véletlenül, hiszen a szövetkezet méltán híres. Szőttesei, divatos hímzett blúzai keresettek a külföldi és hazai piacokon. Mint azt Balázs Jánosáétól, a varrórészleg vezetőjétől megtudtuk, az év első negyedére már teljes egészében lekötötték kapacitásukat Tizenhétezer darabos megrendelést kaptak az osztrák Gössl-cégtől. A blúzokhoz szükséges alapanyagot és mintát ők küldik, a hevesieknek március végéig kell leszállítaniuk a készárut a partner címére. Áttört hímzései gazdagon díszített blúzokat rendelt az NSZK-beli és az olasz vevő. Erdésztanulóké lesz Megkötötték az év első felére szólói szerződést a lengyelekkel. Kétezerötszáz hímzett női blúzt, valamint térítőkét, abroszokat készítenek. Hasonló igényekkel jelentkeztek Csehszlovákiából és az NDK-ból is. A hevesi blúzok a hazai piacon is kedveltek. Szabásuk követi a divatot, hiszen az úgynevezett kollekciózás a napi feladatok közé tartozik. Várhatóan az idén is megrendezik a szőttes szakágazat házi pályázatát. A verseny nemcsak arra jó, hogy az asszonyok megmutassák ügyességüket, hanem arra is, hogy a pályázat nyertes darabjai gyártásra, forgalomba kerülnek, újdonságokként. A férfiak viadalával Folytatódott az EB Senki sem lepődött meg azon, hogy a műkorcsolyázó- és jégtánc-EB többi versenynapjának nyitó része, a férfi iskolafigurák u'tán a kétszeres Európa-bajnok nyugatnémet Norbert Schramm mindössze a 6. helyet foglalta el. A Budapest Sportcsarnok edzőjegén kora reggeltől 22-en mutatták be a férfiak mezőnyében a három kötelező figurát. Schramm hagyományosan rossz iskolázó, ennek pedig az ellentéte igaz a francia Sámondra. A Schrammhoz hasonlóan 23 éves párizsi diák a csehszlovákok kiváló kűrözője, a szabad korcsolya zásban állítólag négyfordulatos ugrással kísérletező Sabovcik előtt vezet a kötelezők utón, a magyar Száraz Andrást pedig mindhárom gyakorlatában a 18. helyen jelölték meg. Belföldre is, exportra is Kiegyensúlyozott élelmiszerellátás 1984-re Jó színvonalú, kiegyensúlyozott lakossági ellátásról gondoskodott tavaly az élelmiszeripar, s várhatóan így lesz ez az idén is. 1983-ban az iparág az állami gazdaságokkal, a termelőszövetkezetekkel és a fogyasztási szövetkezetekkel együtt ösz- szesen 240 milliárd forint értékű árut termelt, ami 10 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Ez évben a terv szerint a termelés értéke — változatlan áron számolva — hozzávetőleg 1—2 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Az ágazat eredményeiről és az idei feladatokról Kiss Ferenc, a MÉM élelmiszeripari főosztályának vezetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. Az elmúlt években önállóvá vált vállalatok munkája átgondoltabb, szervezettebb lett. Sajátos verseny is kibontakozott közöttük, ami a választék bővülésében is megmutatkozott. Több mint kétszer annyi újdonság jelent meg tavaly, mint más években, megközelítően ötszáz új készítmény bővítette a választékot, elsősorban konzervek, tejtermékek, üdítő italok és édességek, örvendetesen nőtt a diabetikus készítmények száma. A húsipar több olcsó kategóriába tartozó készítményt kezdett gyártani. Az ellátás kedvező összképére némiképp árnyékot vetett, hogy a hét elején a tényleges lehetőségeknél gyakran szűkösebb volt a kereskedelem kínálata. A hét végi gyártáskiesés áthidalására főként a tej- és húsiparban a jelenleginél több-hosszabb ideig eltartható terméket kell előállítani, és jobban meg kell szervezni a szállítást. Javítani kell a termékek minőségén is; különösen a hús-, a tej-, a konzerv- és a bőripar termékeit éri még mindig gyakran kifogás. Az ágazati vezetés utasította a vállalatokat a technológiai fegyelem szigorítására, s a gyártás közbeni fokozott ellenőrzésre. Idén a legfontosabb feladat a megfelelő lakossági ellátáson kívül a külkereskedelem fizetési mérlegének javításához való hozzájárulás. A tavalyihoz képest a kivitel arányát több mint 7 százalékkal kell emelni, miközben az export feltételei előreláthatóan tovább romlanak, még nehezebb lesz elhelyezni a külpiacon az élelmiszereket, mint az elmúlt évben, és az árak is csökkennek. Az iparágnak már az év első heteiben is többet kell tenni az export érdekében, mint korábban bármikor, az előirányzat teljesítése ugyanis egész éves, folyamatos munkát és szállítást föltételez. A tavalyi aszály okozta terméskiesés az idén is érezteti hatását. Néhány ágazat — főként a konzerv- és a növényolaj ipar — a szükségesnél kevesebb árualappal rendelkezik. Más ágazatokban viszont kedvezőbb a helyzet; a hús-, a bor-, a baromfi-, a tej- és a hűtőipar árukészlete elegendő a kivitel fokozásához. Jobb szervezéssel, s a vállalatok közötti együttműködés fokozásával lehetőség van a feladatok sikeres teljesítésére. Az idén a tavalyihoz hasonló nagyságú, 7,2 milliárd forint értékű beruházásra nyílik lehetőség az élelmiszeriparban. Ennek döntő többségét technológiai fejlesztésekre fordítják az üzemek. Az élelmiszeripari gépek egyik sajátossága a gyors elavulás, és az, hogy csak a legkorszerűbb berendezésekkel állíthatók elő a korszerű, mindenütt keresett, tetszetős csomagolású termékek. A legnagyobb arányban a hús- és a konzervipar hajt majd végre gépcseréket. Folytatódik a gabonatárolók építésének programja. A bőripar bővíti tárolóinak számát. Több cukorgyárban rekonstrukciót terveznek. A tejipar Budapesten féltartós tej gyártására rendez be üzemet. Mezőhéken épül a szövetkezeti sörgyár, Komáromban pedig társulásos alapon látnak hozzá sörüzem kivitelezéséhez. A hazai ellátás színvonalát növeli, hogy az idén is több száz újdonság jelenik meg. A húsiparban a nyersanyagok szélesebb körét vonják be a feldolgozásba. Fokozott gondot fordítanak a csomagolás fejlesztésére, ami nem csupán az áru esztétikai megjelenésén javít, hanem az eltarthatósági időt is növeli. Például több, úgynevezett tokbélbe töltött sajt és hús- készítmény kerül a pultokra. Az egészségesebb étrendbe jobban beillő termékeket állít elő a többi között az édesipar. (MTI) Megújul a tábornokház Hosszú éveken át az egri szakmunkásképzésnek adott otthont a város központjában az egykoron „tábomokháznak” nevezett épület. Űjabban, szintén oktatási célokra, a városi tanács támogatásával a Dobó István Erdészeti Gimnázium- és Szakközépiskola vette át az épületet. Cél, hogy a következő tanévtől az erdésztanulók itt tanulhassanak — így enyhül majd a gimnázium jelenlegi zsúfoltsága is, ahol pillanatnyilag 16 tanteremben 20 osztály oktatása folyik. A Katona téri épület felújítása már javában itart, az építőmunkások jelenleg a tető- szerkezeten dolgoznak. A minőségi munka mellett céljuk az is, hogy az épület régi képét is visszaadják. Vörösréz-díszítés, hódfarkú cseréprakás biztosítja majd többek között az egykori hangulatot. (Fotó: Tóth Gizella)
