Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. január 10., kedd Mohács után harminc évig Magyar könyvek Krakkóban A közeli napokban zajlott le, a televízió több milliós nézőközönségének szeme előtt, a népszerű Elme­bajnokság című adássorozat döntője. A műsor résztvevői heteken keresztül adtak sokszor meghökkentően gyors és alapos választ az irodalom, a különféle tudo­mányok, a képzőművészet és a zene, meg a természeti világ ismeretanyagának szin­te kifogyhatatlan témaköré­ből. Jómagam, aki frissiben érkeztem vissza Krakkóból, a patinás régi városból, Len­gyelország „öreg” fővárosá­ból, csupán egyetlen kérdés­sel bővítettem volna ki az oly sokszor megfejthetetlen - nek tűnő „elmebajnokságot”, nevezetesen ezzel: — Hot és mikor jelent meg az első magyar nyelven kinyomtatott könyv? EP1STOUE" PAVLI LINGVA HVM CAR.1CA DONATAE. AZ ZENTH PAAL lottlcy magyar nytlucn. Az első magyar nyelven nyomtatott könyv címlapja Nem tudom, kapásból há­nyán vágták volna rá az egyetlen helyes választ: — Kraikkóban, 1533-bwn, Hieronym Victor könyv­nyomdájában ... A könyv Komjáti Benedek fordítása: Pál apostol levelei magyar nyelven. Ugye, jóformán hihetetlen­nek tűnik ez a hiteles vá­lasz? Pedig így történt: Ma­gyarországról a mohácsi csa­tavesztés, 1526 után kiszo­rult a magyar szellem és kultúra. A törökök elleni küzdelem olyannyira megbé­nította az ország erejét, hogy a magyar kultúra központja ■külföldre, azaz Krakkóba tevődött át. Az első teljes egészében magyarul közre­adott könyvnyomtatvány is az akkori lengyel fővárosban készült. Mindezt most, 450 évvel a történelmi események után, rangos magyar könyvkiállí­tás adja hírül az érdeklő­dőknek Krakkó legendás szépségű főterén, a Rynek Glówny egyik nevezetesen ódon épületében, ami ma a városi művelődési ház sze­repét tölti be. Itt nyitotta meg Zöld Fe­renc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü­lésének igazgatója azt a gazdag kiállítást, amely Ma­gyar könyvek Lengyelország­ban — lengyel könyvek Ma­gyarországon címet kapta. Ott lehettem a megnyitón, és személyesen is utána­nézhettem mindannak, ami­ről a „néma” könyvek olyan beszédesen szóltak. Neveze­tesen: miért éppen Krakkó fogadta be a korabeli ma­gyar szellemet és kultúrát? Az 1364-ben megalapított Jagello-egyetem a mohácsi vészig 2500 magyar diákot fogadott be. Az alma mater, a „tápláló anya” a mohácsi vész után további ezer ma­gyar egyetemista diáknak adott nemcsak egy egész életre szóló tudományt a fe­jekbe, hanem oltalmazó ott­hont is számukra, kenyeret, sót, húst meg ünnepi kalá­csot. A magyar diákoknak külön házuk is volt, a ma is ép uliea Brackún, az ötös szám alatt. Ilyen előzmények után válhatott Krakkó vagy har­minc esztendőn át a mohá­csi országvesztés után a magyar könyvkiadás köz­pontjává. Harminc külön­féle egyházi meg világi ki­advány tanúsíthatja mindezt ezen a kiállításon is. A krakkói magyar könyv­kiállítás felsorakoztatja a régiek mellett a mai magyar könyvkiadás színe-javát: le­xikonokat, tudományos mun­kákat, képzőművészeti albu­mokat, s nem utolsósorban a lengyel irodalom, tudo­mány és művészet mágyar nyelven is hozzáférhető, ha­zánkban kiadott kincseit. A lengyel kiállításlátoga­tók száp számmal keresték fel a krakkói kultúrpalota termeit. Különösen sokat időztek abban a teremben, ahol lengyel nyelvű könyve­ket, újságokat, különféle nyomtatványokat lehetett ta­lálni. Ezek a kiadványok Magyarországon jelentek meg, 1939 és 1945 között, a hazánkban második otthonra talált lengyel menekültek számára. — 400 évvel ezelőtt törö­kök dúlták fel országunkat, 40 évvel ezelőtt a német fasiszták döntötték romba a lengyel hazát — mondotta Zöld Ferenc megnyitó be­szédében. — Ekkor adtunk egymásnak papírt, nyomda- festéket, vásznat, ám ennél többet is: éltető és biztató erőt, ami a könyvekben öl­tött testet. Tóbiás Áron Újdonságok a szovjet filmstúdiókból Natasa Belohvosztyikova, A part női főszereplője Milyen munka folyik a szovjet stúdiókban, milyen újdonságok kerülnek ki mos­tanában az alkotók kezéből? A Moszfilm stúdióban ké­szült a nemrég elhunyt Alek- szandr Alov és társa, Vla­gyimir Nanimov világhírű rendezőpáros műve, A part. Az adaptáció alapja Jurij Bondarev magyarul is olvas­ható regénye. A főszerepeket Natalja Bolohvasztyikova és Borisz Scserbahov játssza. Agatha Christie közkedvelt regényalakja, Miss Marple a hőse Vagyim Gyerbenyev produkciójának, amelynek címe: Miss Marple a gyilkost keresi. Az elemek ismertek: ősi fészek, nagy család és személyzet, gyilkosságok — és természetesen izgalmas nyomozás. A krimi főszere­pét a népszerű fiatal színész, Andrej Haritonov játssza. A képek után ítélve szó­rakoztató vígjáték A szere­lem előérzete. Rendezője To­nik Sáhvargyijev, főszereplői: Irina Alfjorova, Alekszandr Abdulov, Ligyija Szmirnova és Mihail Gluzszkij. Alekszej Arbuzov színdarabja nyomán forgatta Szavva Kulis A régi Ar bat meséi címmel új film­jét. A történet nálunk is is­mert, a főszereplők: Igor Vlagyimiron, Zinovij Gerdt és Ixtrisza Szucskova. A Magyarországon is ked­venc Ludmilla Gurcsenko legújabb filmje, A fiatalság receptje. Karel Capek A Mákropolusz-ügy című köny­ve alapján forgatta Jevge- nyij Ginsburg az utópisztikus történetet egy 300 éves asz- szonyról. Elina Makropoluszt Gurcsenko játssza, partnerei Oleg Boriszov, Szergej Sa- kurov, Armen Dzsigarhan- jan. Jurij Nagibin A Berendej- erdő című elbeszélése nyo­mán készült A művész fele­sége című film, Alekszarudr Pankratov rendezésében. Mai történet szerelemről, hivatás­ról, hűségről és tehetségről. A főszereplők: Valentyina Tyelicskina, ismét Szergej Sakurov és a rendező-színész, akinek sorozata most megy tévénkben: Nyikita Mihál­kov. A köztársasági stúdiókban is több újdonság látott nap­világot. A Beloruszfilmnél forgatták a Személyes leszá­molást Alekszandr Karpov rendezésében. Központi hőse egy „kényelmetlen ember”. Főszereplői: Vagyim Szpiri- donov, Tatjana Taskova és Valentyina Tyitova. Ugyan­ennek a stúdiónak a pro­dukciója a Viharszünet, ame­lyet Viktor Turov írt ésren. dezett. A cselekmény 1929- ben játszódik egy kis falu­ban. Főszereplők: Jelena Bo- riszova és Jurij Kaszjucsm. Türkmén filmesek készítet­ték a Karakum sivatag, 45° árnyékban című filmet, Hód­H eti umor ét elején A villamoson az egyik utas időnként türelmetlen mozdulatokat tesz a kezével. Ilyenkor szemmel láthatóan haragszik valamiért. — Zavarja valami, uram? — kérdezi a vele szemben ülő utas. — Tudja, vicceket mesélek magamnak, és időnként ész- reveszem, hogy olyan viccet mondok el, amit már hal­lottam ... ★ — Kisasszony, itt nem szabad kétrészes fürdőruhát viselni — mondja az őr a spanyol tengerparti "strandon napozó lánynak. — Nem tudtam. És melyik részt vegyem le? ★ — Akár hiszed, akár nem, én jobban félek a galambtól, mint a farkastól. — Miért? — Mert a farkas nem tud repülni, a galamb pedig tud. Nem érted? Nézd csak meg a kalapomat! Képzeld mi lenne, ha a farkas is tudna repülni! ★ A hajó elsüllyedt. Csak egy zongora maradt a víz színén, és rajta egy tű. Egy hullám felnyitja a zongora tetejét, a következő hullá­mok pedig verdesni kezdik a zongora billentyűit. — Hallod, milyen szépen játszom? — kérdezi ekkor a zongora a tűtől. — Nem hallok semmit, mert víz ment a fülembe ... Gondolatok Híres emberek gyermekkorából Anatole France, a világ­hírű író kisfiú korában egy­szer ezzel a kérdéssel for­dult édesanyjához. — Mama, az embert meg­büntetik az igazságért? — Nem, gyermekem. Az igazságért senkit sem bün­tetnek meg — válaszolta az édesanyja. — Hát akkor miért bün­tetett meg engem a tanító úr, amikor megmondtam, hogy nem készítettem el a házifeladatot? ★ Öraközi szünetben a gye­rekek nagyban tárgyalták, ki mikor született. A héteszten­dős Anatole France is részt vett ebben a beszélgetésben. — Én tudom, mikor szü­lettem — jelentette ki büsz­kén. — Mikor? — kérdezték egyszerre többen. — Hajnali három óra öt­ven perckor! — Hazudsz! ■— kiáltott rá az egyik gyerek. — Ilyen kora hajnalban még aludni szokott az édesanyád. Anatole France egy pil­lanatra elgondolkozott, aztán így vágta ki magát: — lgenám, de én felkel­tettem az édesanyámat, és megmondtam neki, hogy meg akarok születni! ★ G. Bt Shaw kisfiú korá­ban elhencegett édesapjá­nak: — Papa, te mindig azt mondod, hogy lusta kölyök vagyok. Csak hallottad vol­na, hogy ma is mennyire megdicsért engem a tanító úr! — Ennek örülök — szólt az édesapja. — És mit mon­dott a tanító úr? A fiatal Shaw ujjongva felelte: — A tanító úr azt mond­ta, hogy még nálam lustább kölyök is van az osztály­ban! ★ Makszim Gorkij édesapja halála után nagyszülei házá­ba került. Este panaszkodott a nagyapjának: — Olyan hideg van. — Igen, gyermekem — só­hajtotta a nagyapja. — Ta­karózz be jól, és az angyal­ka majd meg fog melegí­teni. A kisfiú úgy tett, ahogy a nagyapja mondta. Néhány pillanat múlva azonban fel­ült az ágyban és elgondol­kozva nézett nagyapjára. — Mit akarsz már megint? — kérdezte türelmetlenül az öregember. — Nagyapa, kérem — fe­lelte a kisfiú —, az angyal­ka helyett nem kaphatnék inkább egy meleg takarót?! ★ Mark Twain, a világhírű humorista, kisfiú korában nagyon rendetlenül járt az iskolába. Apja ezért sokszor elverte nádpálcával. — Hidd el — mondta egyszer —, ha rossz vagy, és nekem meg kell téged büntetni: ez nekem éppúgy fáj, mint neked. A kisfiú megtörölte köny- nyes szemét, és így szólt: — Elhiszem, papa... De neked máshol fáj, mint ne­kem. Az emberek gyakrabban ége­tik fel a hidat maguk előtt, mint maguk után. (Anonymus) ★ Mielőtt elkezdenénk várni, hogy a fejőnkre essen az alma, először ültessünk almafát. (Sz. Markov) ★ Adjatok nekem egyetlen szi­lárd pontot, és én újabbakat/ fogok kérni. (Lityeraturnaja Gazeta) ★ A vezetéknevét kapja az em­ber. de nevet neki magának kell szereznie. (Milan Kupecky) ★ — Na és. ha buta vagyok? — mondta a szamár. — De ilyen füle senkinek nincs, mint ne­kem! (Grigorij Arabhanov) ★ Nők! Kíméljétek a férfiakat, hogy legyen kivel harcolnotok egyenjogúságotokért! • (Boris Sapiro Grigorij Podolszkij) ★ Ha nem tudsz élni hordó nélkül, az még nem jelenti azt, hogy Dlogenész vagy. (Vaszil Sztefanovszkij) Kirill Lavrov Budapesten, Kállai Ferenccel saJculi Narlijev rendezésében. Az egzotikus miliőben ját­szódó mai történet főszerep­lői számunkra ismeretlen türkmén színészek mellett ismert művészek: Jelena Drapeko, akit a Csendesek a hajnalok egyik katonalánya­ként ismertünk meg, és a nálunk is járt neves színész­rendező, Kirill Lavrov. A fiatal és még fiatalabb nézők számára is több új film készült. Látványos, szí­nes, zenés film A csodadok­tor tanítványa. Rendezője Borisz Rizarev, főszereplői: Mihail Gluzszkij, Ariadna Sengelaja és Szvetlána Őr- lova. Karantén az óvodában, az ötévesek között. Erről szól Ilja Frez Karantén című ko­médiája, amelyben a többi között Tatjana Pelcer, Li­gyija Fedoszejeva-Suksina és Pavel Kadocsnyikov látható a felnőtt szerepekben. Fiatalokhoz szól, a címe és a képek szerint vidáman, A nős agglegény. Vlagyimir Ragovoj rendezte, sok ifjú színész közreműködésével. A felsoroltak közül minden bizonnyal találkozunk majd néhánnyal a magyar mozik­ban. Erdős Márta KRESZ-TOTÓ 1. Az alábbiak közül melyik járművet szabad csak jobbról ki­kerülni? 1 A figyelmeztető jelzést használó járművet minden esetben, x Az úttest közepén lévő pályán haladó villamost. 2 Azt az álló járművet, amely balra bekanyarodási szándékát irány jelzéssel jelzi és a kanyarodáshoz szabályosan helyez­kedett el. 2. Az alább felsorolt járművek közül melyik előzhető gépjármű­vel a vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt? 1 A lovaskocsi, x Kerékpár. 2 Lassú jármű. 3. Az előzés feltételeinek megtartása mellett szabad-e előzni kétkerekű motorkerékpárt személygépkocsival olyan útkeresz­teződésben, ahol a keresztező úton mindegyik irányból érke­ző járművel szemben elsőbbsége van? 1 Igen. x Csak akkor, ha az előzés nem jár az úttest menetirány sze­rinti baloldalának igénybevételével. 2 Nem. Útkereszteződésben mindig tilos az előzés. 4. Köteles-e a járművezető kikerülési szándékát irányjelzéssel jelezni? 1 Igen, minden esetben. x Csak akkor, ha mögötte forgalom is van. 2 Csak akkor, ha a kikerülés irányváltoztatással is jár. 5. Az alábbi esetek közül — a kivételektől eltekintve — mikor tilos a villamost útkereszteződésben előzni? 1 Ha a villamos az úttest jobbszélén lévő pályán halad, x Ha a villamos az úttest közepén lévő pályán halad. 2 Ha a villamos egyirányú forgalmú úton az úttest balolda­lán lévő pályán halad. 6. Az alábbiak közül hol és melyik jármüvet tilos gépjárművel előzni akkor is, ha az előzés általános előfeltételei megvan­nak? 1 Vasúti átjáróban a kétkerekű motorkerékpárt. x Útkereszteződésben a kétkerekű segédmotoros kerékpárt. 2 Közvetlenül kijelölt gyalogátkelőhely előtt a kerékpárt. 7. Az alábbi esetek közül mit nevezünk kikerülésnek? 1 Az úttesten a járművel azonos irányban hajtott jármű elé nem fogott állatok mellett; elhaladást. x Az úttesten a járművel azonos irányba haladó kézikocsi melletti elhaladást. 2 Keskeny úttesten a szemből érkező járművek részére az úttest szélére, vagy az útpadkára húzódással történő elha­ladás biztosítását. 8. Az alábbi esetekben mikor szabad be nem látható útkanyaru- latban előzni, ha az úttestre záróvonalat nem festettek fel? 1 Sohasem. x Csak akkor, ha az úttesten egyirányú forgalom van. 2 Csak akkor, ha az előzés az úttest elképzelt, vagy terelővo­nallal jelölt felezővonalának átlépésével nem jár. 9. Milyen járművel szabad vasúti átjáróban, a kétkerekű motor- kerékpárt, a segédmotoros kerékpárt, illetve a kerékpárt előz­ni? 1 Minden gépjárművel, x Csak a gépkocsikkal. 2 Kizárólag személygépkocsival. 10. Egyéb tilalom hiányában hol tilos előzni az alábbiak közül, ha az előzés előfeltételei egyébként megvannak? 1 Hídon. x Osztottpályás úttesten. 2 Villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az úta- sok fel és leszállása az úttesttől, illetőleg az úttestre tör­ténik. 11. Merről szabad kikerülni azt a járművet, amelyen a balra be- kanyarodási szándékát irány jelzéssel jelzi és az úttesten a be- kanyarodási szabályoknak megfelelően helyezkedett el? 1 Csak jobbról, x Csak balról. 2 Jobbról és balról egyaránt. 12. Szabad-e lakott területen személygépkocsival a megengedett 60 km/óra sebességnél nagyobb sebességgel is közlekedni? 1 Bármikor, ha ezt az út forgalmi, időjárási és látási viszo­nyok lehetővé teszik. x 22.00 órától 6.00 óráig, ha ezt az út — forgalmi, időjárási és látási viszonyok lehetővé teszik. 2 Ha a ,,sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 60 km/óránál nagyobb sebességet jelez, legfeljebb a jelzőtáb­lán megjelölt sebességgel. 13. Szabad-e a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni? 1 Csak abban az esetben, ha a személy és vagyonbiztonság megóvása ezt szükségessé teszi. x Minden esetben, ha a vezető ezt szükségesnek ítéli. 2 Egyáltalán nem szabad, mert ez a forgalom többi résztve­vőjét minden esetben, veszélyezteti. 13+1 Szabad-e jobbról kikerülni az úttest középvonalánál álló fi­gyelmeztető jelzést használó járművet? 1 Igen, de csak akkor, ha a balra benyakanyarodási szándé­kát is jelzi. x Igen, de csak akkor, ha a yezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti. 2 Nem. A figyelmeztető jelzést használó járműveket csak bal­ról szabad kikerülni. A második fordulóban 132 volt a hibátlan megfejtés. A megol­dás: 1, 2, 1, x, 1, 1, 2, x, 1, 2, 1, 1, 1, 1. 100-100 forintos vásárlási utalványt nyertek: Varga Szilvia demjéni, Tősér Tamás hevesi, Ko­vács Lajos egri, Smid Józsefné balatoni és Bóta Margit nagyvisnyói pályázók. Nyereményüket postán küldjük el. Csak emlékeztetőül: a négy forduló valamennyi feladatát hibátlanul megfejtők között autó­rádiót, és más értékes jutalmakat sorsolunk ki A 4. forduló megfejtéseit január 14-ig kérjük beküldeni a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, 3300, Eger, Kossuth L. u. 2. sz. címre.

Next

/
Thumbnails
Contents