Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. január 10., kedd TEGUCIGALPA Az Egyesült Államok több mint 12,5 millió dollárt köl­tött eddig a Big Pine—II. (Nagy Fenyő—II.) fedőnevű közös amerikai—hondurasi hadgyakorlatra — közölte szombaton Gustavo Alvarez Martinez tábornok, a hon­durasi hadsereg főparancs­noka. A Nagy Fenyő—II. hadműveletei augusztus ele­jén kezdődtek, s a tervek szerint februárban érnek véget. ADDISZ ABEBA Az Afrikai Egységszerve­zet csádi rendezési konferen­ciáján, melynek színhelye az etiópiai Addisz Abeba, nem vesz részt Hisszén Habré csádi elnök. PARAMARIBO A dél-amerikai Suriname- ban — hétfői hatállyal — lemondott a kormány. Az ország legfelsőbb testületé, a Nemzeti Katonai Tanács élén álló Desi Bouterse al­ezredes, államfő vasárnap elhangzott televíziós nyilat­kozatában jelentette be a kabinet lemondását. Az in­dok: az Errol Alibux vezette kormány gazdaságpolitikája miatt egyre nőtt az elége­detlenség az országban. ADDISZ ABEBA Vasárnap az etiópiai fő­városba érkezett Gukuni Veddei, a csádi kormányel­lenes erők vezetője. A Habré elnökkel szembeszegült cso­port vezetője azon a tanács­kozáson vesz részt, amely majd az Afrikai Egység­szervezet égisze alatt zajlik, és témája a csádi rendezés lesz. Az AESZ soros elnöki tisztét Etiópia tölti be. MELBOURNE Jó egészségben vannak a világ első „lombikbébi” né­gyes ikrei. Az ausztráliai újszülöttek valamennyien -fiúk és császármetszéssel jöttek a világra múlt pénte­ken. Kettőjüknek kisebb légzési problémái vannak. VARSÓ Tizenhárom lengyel orszá­gos szakszervezeti szövetség vezetői vasárnap Katowicé­ben megállapították, hogy fórumot kellene létrehozni az egyes szakszervezetek kezdeményezéseinek egyez­tetése céljából. Javasolták, hogy alakítsák meg az or­szágos szakszervezeti szövet­ségek elnökeinek kollégiu­mát. Bútorgyártásban jártas faipari mérnököt, vagy üzemmérnököt keresünk termelésirányítói munkakörbe. Véglegesítés esetén lakást biztosítunk. Jelentkezéseket rövid önéletrajzzal az 1475 Budapest, Pf. 22 címre kérjük. Hgri Számítóközpont felvételt hirdet adatrögzítő munkakörbe, érettségizett fiatalok részére. Jelentkezni lehet az egri 11-154-es telefonon. i A libanoni Szidonban az izraeli megszálló csapatok a hét végén harckocsikból tüzet nyitottak a védtelen járókelőkre. A képen egy libanoni asszony halad el egy Izraeli páncélos előtt. (Népújság telefotó — AP — MTI — KSj Contadora­megállapodás —( Küípoíiti’kqi kommentárunk )— Egy látogatás margójára CSAO CE- JANG KÍNAI KORMÁNYFŐ amerikai látogatása akkor is érdekes világpolitikai esemény, ha tudjuk: a legfelsőbb szintű kapcsolattartás Peking és Washington között többé-kevésbé gyakorlattá vált az elmúlt évtizedben. Negyedszázad távlatából szem­lélve kétoldalú kapcsolataikat, a hőfok meglehetősen hullámzóan alakult. Napjainkban Peking és Wa­shington — miként elutazása előtt maga Csao Ce-jang is kifejtette —, jó néhány nemzetközi kérdésben azo­nos, másokban eltérő álláspontot vall. Nem titok, azo­nos a két hatalom világpolitikai cselekvési pályája olyan kérdésekben, mint az afgán vagy a kambodzsai kormányellenes erők támogatása. Márpedig mind a kettő érzékenyen érinti Ázsia s a nemzetközi kapcso­latok egész rendszerének stabilitását. Mégis az óvatos pekingi megnyilatkozások mintha azt sugallnák: a washingtoni politika tévedne Kína megítélésében, ha azt hinné, hogy valóban létezik szá­mára egy „kínai kártya”, amelyet tetszés szerint ki tud majd játszani a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség ellen. Aligha tekinthető véletlennek a kínai kormányfő felhívása a Fehér Házhoz: tartózkodjanak minden olyan cselekedettől és megjegyzéstől, amely ellentétes a kínai—amerikai közös közleményekben rögzített elvekkel, avagy gátolja Kína és Tajvan békés újraegyesítését. Ez a két ország kapcsolatainak Achilles-sarka*. Ronald Reagan számára a Kínához való viszony kérdése igen komoly dilemma. Egyfelől ugyanis szeretné újólag szovjetellenes világpolitikai stratégiájának szolgálatába állítani, másfelől elnök- választási hadjárata során egyértelműen elkötelezte magát a szélsőjjoboldali Tajvan-lobby mellett, s ezen láthatóan nem tud egykönnyen változtatni. Kötele­zettséget vállalt ugyan arra, hogy valamikor a jövő­ben beszünteti majd a fegyvereladásokat Tajvannak, de Kína minden tiltakozása ellenére több mint fél- milliárd dollár értékben szállít föld—levegő rakétá­kat Tajpejnak. Ezt a tényt semiféle retorikai bűvész- mutatvánnyal nem lehet majd eltakarni. Kína kri­tikusan szemléli Washington magatartását a világ bi­zonyos térségeiben, így elhatárolja magát a grenadai akciótól, a Közel-Kelettel és Dél-Afrikával kapcsola­tos amerikai politikától. Mindamellett átesnénk a ló túlsó oldalára, ha azt állítanánk, hogy a felsőszintű eszmecserét a nézetkülönbségek határozzák majd meg. A JELEK ARRA VALLANAK, hogy a kínai-ame­rikai tárgyalásokon a felek inkább az ellentétek tom­pítására, mintsem kiélezésére törekednek majd. A jelen helyzetben ez várható leginkább Kína kormány­főjétől és vendéglátójától, az Egyesült Államok elnö­kétől. Győri Sándor Szolidaritási nagygyűlés A Contadora-csoport (Ko­lumbia, Mexikó, Panama, Venezuela) és a közép-ame­rikai országok külügyminisz­tereinek panamavárosi ta­nácskozásán sikerült megál­lapodni a közép-amerikai válság politikai rendezésé­nek elveiben és a rendezés „menetrendjében”. A vasárnap aláírt dokumen­tum értelmében Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nica­ragua és Salvador — a Contadora-csoport képvise­lőinek bevonásával — há­rom bizottságot hoz létre. Ezek a bizottságok április 30-ig konkrét javaslatokat készítenek a térség bizton­sági, politikai és gazdasági problémáinak megoldására. A jelenlegi elképzelések sze­rint ezek a javaslatok szol­gálnának alapul a közép­amerikai békeszerződés megkötéséhez. A bizottságok a panama­városi tanácskozáson elfo­gadott elvek gyakorlati meg­valósításának formáját és jogi kereteit dolgozzák ki. A térség biztonságát il­letően a közép-amerikai ál­lamoknak részletes „letart” kell készíteniük katonai lé­tesítményeikről, fegyveres erőik létszámáról és fegy­verzetéről. Fokozatosan csök­kenteni kell az egyes orszá­gokban tevékenykedő kül­földi katonai szakértők lét­számát. Meg kell szüntetni a térség kormányainak meg­döntéséért harcoló csoportok mindennemű támogatását. A tanácskozáson a Conta­dora-csoport eredeti javas­latai közül nem fogadták el az újabb fegyvervásárlá­sokra vonatkozó moratóriu­mot, a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolását és a térségen kívüli erők be­vonásával rendezendő közös hadgyakorlatok beszünteté­sét. Politikai téren az elfoga­dott elvek a nemzeti meg­békélést, az emberi jogok tiszteletben tartását, a plu­ralizmust és a demokratikus választások biztosítását szor­galmazzák. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottságnak el­sősorban az lesz a feladata, hogy tárja fel és dolgozza ki a regionális gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeit, különböző formáit. — Ügy hiszem, hogy a végső dokumentumok alá­írását megelőző tárgyalások utolsó szakaszába jutottunk. Most már csak az hiányzik, hogy a válságban érintett országok a tárgyalóasztalnál próbálják érvényesíteni aka­ratukat — hangsúlyozta a megállapodás aláírása után Oyden Ortega panamai kül­ügyminiszter. Újjá­szervezés Nigériában Nigéria új vezetői sürgős lépéseket tesznek az ország politikai és társadalmi-gaz­dasági életének újjászervezé­se érdekében — írja nigé­riai helyzetelemzésében Va- lentyin Krjukov, a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósí­tója. Megalakult és működ­ni kezdett a legfelsőbb ka­tonai tanács — az állam legfőbb irányító szerve. Az új hatalmi szervek közé tartozik a nemzeti ál­lamtanács és a szövetségi végrehajtó tanács. Kinevez­ték a szövetségi államok új, katonai kormányzóit, akik állomáshelyükre utaztak, hogy előkészítsék a szövet­ségi államok fejlesztési ter­veit és kifizessék az elma­radt béreket. Megszüntették a kijárási tilalmat, ugyanakkor a ka­tonai szervek továbbra is biztosítják az állami intéz­mények, a lakott települé­sek és az utak védelmét. A régi vezető beosztású álla­mi alkalmazottak és a Nigé­riai Nemzeti Párt több ve­zetője ellen elfogatási paran­csot adtak ki, korrupció és hivatali helyzettel való visz- szaélés vádjával. Azonnali elfogatási pa­rancsot adtak ki — többek között — Addisa Akinloye, a Nigériai Nemzeti Párt volt elnöke, Umari Dikko volt közlekedési miniszter és Joseph Wayas, a szená­tus volt elnöke ellen. A Nigériai Munkás Kong­resszus által kiadott közle­mény rámutat, hogy a ka­tonai hatalomátvétel megóv­ta az országot a összeom­lástól. Nigériát az anarchia és a polgárháború fenyeget­te. A Carlos nevű venezuelai származású terrorista, a „Fegyveres Arab Harc” nevű szervezet vezetője vállalta a felelősséget a szilveszter éj­szakáján a Párizs—Lyon gyorsvasúton és a Marseille-i pályaudvaron elkövetett bombamerényietekért. (Népújság telefotó — AP — MTI — KSj A kambodzsai forradalom győzelmének ötödik évfor­dulója alkalmából a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, az Országos Béketa­nács és a Magyar Szolidari­tási Bizottság nagygyűlést rendezett hétfőn a Taurus Gumiipari Vállalat kultúr­termében. A nagygyűlés el­nökségében helyet foglalt Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője, Garai Róbert külügyminisz­terhelyettes és Réczei László, az Országos Béketanács al- elnöke. A konjunktúra hőmérője Az esztendő első napjai­ban elég sok politikai ag- gódnivalója van a világnak. A politikai kérdéseken túlmenően azonban minden országban félénk remény­séggel lesik: hogyan alakul a gazdasági helyzet. Napjaink világgazdaságában az egy­másrautaltság olyan nagy­mértékű, hogy (egy-két or­szágtól eltekintve) tartós gazdasági stabilitás és fel­lendülés csak a helyzet ál­talános javulásával érhető el. A leköszönt 1983-as év — különösképpen a második félesztendő — jelezte, hogy a legerősebb tőkés gazdasá­gokban elkezdődött némi pozitív irányú folyamat. A fejlett tőkés országokat tö­mörítő legszélesebb szerve­zet, a mintegy két tucatnyi taggal rendelkező OECD legfrissebb statisztikái sze­rint 1982-ben ezeknek az ál­lamoknak a gazdasága még nemcsak stagnált, hanem zsugorodott is, 1983" ezzel szemben már több mint két százalékos növekedést hoz- zott. Az európai szocialista or­szágok szemszögéből vizs­gálva a helyzetet azonban kedvezőtlen jelenség, hogy éppen az Egyesült Államok­ban volt á legnagyobb és leggyorsabb a konjunktúra élénkülése, amely számunkra Nyugat-Európa országainál lényegesen kisebb jelentősé­gű kereskedelmi partner. Az Egyesült Államokban 3,5 százalékkal növekedett ta­valy a gazdaság, Japánban pedig 3 százalékkal. Ez a tény erősen javított az át­lagon, hiszen az Egyesült Államok egymagában az egész OECD-termelés 40 százalékát adja. A fejlett európai tőkés or­szágok gazdaságnövekedése már lényegesen alacsonyabb volt: mindössze egy száza­lék. Ezen belül a szocialista országok legfontosabb keres­kedelmi partnere, a Német Szövetségi Köztársaság 1,25 százalékos növekedést ért el, s a hasonlóképpen fontos semleges Ausztria másfél százalékot. A nem kevésbé jelentős partnernek számító Olaszország gazdasága vi­szont még mindig vissza­esést mutatott — az előző esztendőhöz képest 1,5 szá­zalékosat. A konjuktúra élénkülésé­nek megoszlása tehát rend­kívül egyenlőtlen volt és éppen a kelet-európai szo­cialista országok exportle­hetőségei szempontjából döntő nyugat-európai part­nerek növekedése nem volt különösebben meggyőző. Sajnálatos módon, 1984. ben is ez várható. Az OECD által január első napjaiban készített előrejelzés szerint a világ két tucat legfejlettebb tőkés országa a most kezdő­dő esztendőben már nem 2, hanem 3,5 százalékos gazda­ságnövekedéssel számolhat. A konjunktúra tehát élén- kebb lesz, mint 1983-ban. Továbbra sem változik azonban a helyzet abból a szempontból, hogy az Egye­sült Államok és Japán gaz­daságnövekedése az átlag fölött marad (5, illetve 4 százalékkal.) Az európai OECD-orszá- gok növekedése csak alig lesz gyorsabb, mint tavaly volt: egy százalék helyett másfél százalék. Ezen belül a külkereskedelmi szem­pontból legfontosabb part­nerország, az NSZK 2 szá­zalékos gazdaságnövekedést vár, Ausztria 1,5 százalékot. Olaszországban az előrejel­zések szerint az 1981 óta tartó gazdaságcsökkenés megfordul és a tavalyi év­hez képest 2 százalékos gaz­daságnövekedés várható. Azt természetesen jelen­leg még nem lehet megbíz­hatóan előre jelezni, hogy miképpen csapódik le mind­ez a nyugat-európai orszá­gok külkereskedelmi lehető­ségeinek növekedésében. A konjunktúra némi növeke­dése önmagában véve bizta­tó jel. Nem lehet azonban elfelejteni, hogy a beruhá­zási tevékenység a gazdasá­gi élénkülés ellenére jófor­mán minden nyúgat-európai országban rendkívül gyenge maradt. Az OECD jelentése szerint 1983-ban a beruhá­zási tevékenység semmilyen szerepet nem játszott a gaz­daság élénkülésében, és szerepe 1984-ben is lényege­sen szerényebb lesz, mint a fogyasztásé”. Ez azt jelenti, hogy Nyugat-Európa, mint exportpiac 1984-ben is egyenlőtlenül fejlődik majd és mindenekelőtt a személyi fogyasztás területe nyújt a külső szállítóknak esetle­ges exportnövelési lehetősé­geket. A beruházási tevékenység viszonylagos gyengesége hosszabb lejáratra is kedve­zőtlen jelenség. Azt mutatja ugyanis, hogy az 1984-re jó­solt konjunktúra nem lesz feltétlenül tartós és a követ­kező évben ismét megtor­panhat. Ennek legjellegzete­sebb mutatója, hogy az élénkülés ellenére 1984-ben sem csökken a munkanélkü­liek száma. A fejlett tőkés országokban jelenleg több mint 32 millió ember van állás nélkül és 1984-ben is legalább ennyien várnak majd munkára. Az Európa számára kedvezőtlen válto­zás ezen belül az, hogy Észak-Amerikában (USA és Kanada) a jelenlegi 12,5 millióról 10 millióra csök­ken a munkanélküliek szá­ma — Nyugat-Európában viszont 18 millióról 19 mil­lió fölé emelkedik. A végső következtetés te­hát az, hogy a konjunkturá­lis fejlődés szempontjából 1984 egy szerény árnyalattal kedvezőbb lehet, mint az előző esztendő — a fellen­dülés szilárdságára és tar­tósságára azonban egyelőre semmi biztosíték nincs. —t—e.

Next

/
Thumbnails
Contents