Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. január 7., szombat 11. Cj évet kezdeni egy kicsit — legalább néhány órára, napra — új élet kezdését is jelenti. És ami­kor ezt mondjuk, nem az ilyenkor szokásos fogad­kozásokra, hanem valóban, szinte a szó szorosan vett értelemében új életre gondolunk, olyanra, amelyet a tudomány, jelen esetben az orvostudo­mány adhat nekünk. Mai, idei első összeállításunk ezekre keres kife­jező példákat, reméljük, nem minden eredmény nélkül. összeállította: B. Kun Tibor Szárított gyógyiszap Az Ogyessza környéki Ku- ialnyickij fürdő gyógyiszap­készletét 28 millió tonnára becsülik a kutatók. Az Uk­rán Egészségügyi Miniszté­rium gyógyvizekkel foglal­kozó kutatóintézete három évig vizsgálta a sós fürdő vizének és iszapjának össze, tételét. Megállapították, hogy a jelenlegi felhasználási szint mellett ez az iszapmennyi­ség 1800 évre elegendő. Ki­dolgoztak egy olyan szárí­tási eljárást, amelynek során a gyógyiszap hasznos alkotó­elemei nem károsodnak, és a por az iszap gyógyító tu­lajdonságait hosszú időn át megőrzi. A fürdő közelében üzemet építenek a gyógy­iszap szárítására és csoma­golására. így országszerte gyógyítanak majd a Kujal- nyickij fürdő iszapjával. Valószínűleg világrekorder a képen látható 50 éves angol férfi, aki 28 év óta él vaatüdőben. 1949-ben betegedett meg gyermekbénulásban (MTI Külföldi Képszolgálat — KSj Élet — vastüdőben Az orvostudomány diada­lának egyik fényes példája a legyőzött gyermekbénulás. Még 20 éve jelentős járvány dühöngött hazánkban is, az ezt követő évek óta azonban elvétve, ha előfordul, de bi­zonyíthatóan a védőoltás el­mulasztása miatt. A gyermekbénulás a XIX. század végétől Európában, a XX. század elejétől Észak- Amerikában is váratlanul fellépő járványokat okozott. 1909 óta ismert a kóroko­zója, egy gömb alakú vírus, amely az emésztő- és légző­szervekkel jut be az embe­ri szervezetbe. Felfedezésétől számítva 40 év telt el azok­kal a tudományos kutatá­sokkal, amelyek megalapoz­ták az ellene való védeke­zést. 1949-ben fedezte fel Enders, Weller és Robins a vírusnak azt a tulajdonsá­gát, hogy az emberi szövet­tenyészetben is szaporítható, és ezzel egyszerű és olcsó tenyésztési mód állt rendel­kezésre. Méltán kapták meg felismerésükért 1954-ben az orvosi Nobel-díjat. A kórokozókkal fertőzöt­tekben a vírus a mozgató ideg- dúcsejteket pusztítja el, izombénulások jönnek létre, leggyakrabban az alsó és felső végtagokon, de bénul­hatnak a légzőizmok is. A légzőizmok bénulása esetén a fulladásos haláltól gépi, mesterséges lélegeztetéssel mentik meg a betegeket. Ha a légzőizmok és a rekesz­izom bénultak, vagy a lég­zőközpont működése elégte­len, a beteget ún. tank-res- pirátorba helyezik. A készü­lék a tüdőben és azon kívül létrehozza azt a nyomáskü­lönbséget, amely szükséges ahhoz, hogy a tüdőbe kellő mennyiségű levegő áramol- jék be és ki. Egyes készü­lékekben a beteg feje a tu­lajdonképpeni készüléken kí­vül, átlátszó burával fedve helyezhető el. A bura lég­terében megfelelő pozitív nyomás biztosítható, így a tank-rész bármikor kinyit­ható és a beteg testén a különféle orvosi beavatkozá­sok elvégezhetők. Ha a lég­ző- és nyelési központ egy­aránt bénult, légcsőmetszést végeznek, és a légzést túl­nyomásos készülékkel tart­ják fenn. Ha a beteg állapota javul, fokozatosan kisebb kapacitású készülék alkal­mazására térnek át. A betegség gyakorlatilag — legalábbis fejlett országok­ban — megszűnt, azonban szenvedői még ma is élnek — sajnos vastüdőben. Összehangolt csoportmunka eredménye Sikeres kézműtétek Egerben Túl a balesetek okozta fizikai fájdal­mon, szörnyű lelki megrázkódtatást jelent a betegnek azzal a tudattal ébrednie egy kórházi ágyon, hogy örökre elvesztette az ujját, vagy a kezét. A fejlett ipari álla­mokban, évtizedekkel előttünk járva, a humánus szempontokon túl felismerték a kézsérülések ellátásának gazdasági jelen­tőségét is. Ebből adódóan gyors ütemben fejlesztették az úgynevezett mikrosebé­szetet. Állatokon végzett évekig tartó si­keres műtétek után megindulhatott a ba­lesetek következtében csonkolt emberi végtagok replantációja — azaz visszaül- tetése. Az elmúlt félév során az egri kór­ház baleseti sebészeti osztályán bravúros műtéti sorozattal három egymást követő esetben is sikerült a sérült felső végta­gok visszaültetése. Ennek kapcsán kértük dr. Kovalkovits István megyei szakfőorvost, a baleseti se­bészeti osztály vezetőjét rö­vid beszélgetésre. — Főorvos úr. Kérem., is­mertesse röviden a sikeres műtéthez vezető út fonto­sabb állomásait. — Először is az ujj, a kéz, valamint a könyök fe­letti csonkulások, úgyneve­zett szubtotális, azaz részle­ges ampuitációk voltak. Ami azt jelenti, hogy mind a három esetben nem vált kü­lön a végtag, egy bőrlebeny vagy ér, illetve egy idegszál kapcsolódott a balesetet szenvedettek testéhez. Ez a meglevő kapcsolat rendkívül fontos, sok esetben megha­tározó. Osztályunkon évti­zedek óta szakosodtunk a kézsérültek ellátására. 1969- ben az országban elsőként a rendelőintézet keretein belül kézgondozói szakren­delést indítottunk. Ezt kö­vetően kialakult a kórház baleseti osztályán a többnyi­re fiatal szakemberekből álló kézsebészeti csoport. A kül­földi tapasztalatcserék és tu­dományos felkészülés uitán, különösen miután átköltöz­tünk az új kórházba, ahol igen korszerű műtő, operá­ciós mikroszkóp, tökéletes műszerek állnak a rendelke­zésükre, vállakozhatunk a replantációs programra. En­nek sikere korántsem a mű­tét folyamatát végző bal­eseti kézügyességén múlik csupán, hanem az összehan­golt csapatmunkán is. A kü­lönböző érvarratok és érpót­lások például speciális ér- sebészt igényelnek. A bal­eseti és az általános sebé­szeti osztály között fennálló jó munkakapcsolat eredmé­nyeként minden érsérüléssel járó műtétnél érsebész áll osztályunk rendelkezésére. A rendkívüli figyelmet és ener­giát igénylő műtétek 8—10 orvos hat-, nemegyszer nyolcórás munkájába kerül­nek. A baleseti sebész elő­ször a majdnem külön vált végtag csontjait egyesíti. Mi­után stabil alapot teremtet­tünk, bekapcsolódik a műté­ti folyamatba az érsebész és végül a legnehezebb szaka­szon a roncsolt idegpályákat helyreállító szakorvos is. A beteg ezután az intenzív se­bészeti osztályra kerül, ahol a legmodernebb gyógysze­rekkel, steril körülmények között továbbkezelik. — Melyek a műtétek si­kerét befolyásoló tényezők? — A siker a mi esetünk­ben az időtényezőn is mú­lik. Azon, hogy például mi­lyen gyorsan szállítják ide a balesetet szenvedettet, meny­nyire fertőzött, szennyezett a seb. Ha túlságosan ron­csolt vagy fertőzött, akkor sajnos a hagyományos mód­szer szerint el kell azt tá­volítani. Tehát ebből is lát­ható, hogy a visszaüUetés korántsem csoda és nem minden esetben végezhető. A műtétek utáni gyógyulás sokszor igen lassú folyamat, a mikrosebészeti műtét csak az első lépés. Amint a tu­dományos kísérletek is bi­zonyítják, egy átvágott, ron­csolt. idegvarrat regeneráló­dása naponta egy millimé­ter! A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például egy ujjat ültetünk vissza, amely­nek átlagos hossza 70 mil­liméter, hetven nap telik el, míg a beteg ismét tapinthat, hideget-meleget érezhet a megmentett testrészével. Egy kéz vagy netán felső végtag esetén az idegpálya felépü­lése évekig eltarthat, állan­dó utókezelés és orvosi el­lenőrzés mellett is! Tehát minél magasabb szakaszon sérül az idegpálya, annál lassúbb a gyógyulás, hisz kezünk nemcsak munkavég­ző eszköz, hanem idegekkel zsúfolt érzékszerv is. — Milyen állapotban van jelenleg az a három beteg, akiknél sikerrel járt a mű­tét? — Az a két fiatal szak­munkás, akik közül az egyik­nek az ujját, a másiknak pedig a kezét ültettük visz- sza, elhagyták a kórházat, de természetesen gyógytor­nára, utókezelésre tovább­ra is bejárnak. Annak a matróznak, akinek könyök fölött varrtuk vissza a fel­karját, s ez valóban komoly sikernek számít az előbb elmondottakból adódóan, ál­lapota és javulása hosszas gyógyítást igényel még. S jelenleg is kórházi kezelés alaitt áll. — Az alsó végtagok cson­kulásos balesetekor is le­hetséges visszaültetés? — Az orvostudomány je­lenlegi állása szerint az alsó végtagok visszaülteté- sének kimenetele kétséges. Sok esetben jobb egy hasz­nálható művégtag, mint egy béna és érzéketlen replan- tált alsó végtag. — A sikereket követően melyek a további tervek? — A szegedi, a pécsi és a pesti klinikák mintájára szeretnénk csatlakozni a to­tális csonkolásos kézsérülé­sek visszaültetési program­jához. Ha a baleset folya­mán teljesen különválik a sérült rész a testtől, akkor beszélünk totális amputádó­ról. Feltételeink és szakem­bereink képességei ezekhez a műtétekhez adottak és reális sikerrel biztatnak... Soós Tamás Életkor és életmód Az öregedés az emberiség kínzó élménye, ezt bizonyítja gazdag irodalma is. Az élet titkait kutató ember az ókor­tól kezdve igyekszik meg­fejteni, mi okozza az örege­dést, de a ma ismert több ezer tudományos feltétele­zésből még egyik sem vitat­hatatlan. A legelfogadottabb vélemény, hogy az öregedést a sejtekben végbemenő mo­lekuláris változás, valamint az életfolyamatok idegi és belső elválasztású mirigyek­től függő szabályozás befo­lyásolja. A tudósok szerint az ember akár 115 évet is elélhet. Az élet múlandóságába beletörődni nem akaró em­ber mindig foglalkozott az életkor meghosszabbításá­val, a test megfiatalításával, de nem találta meg az örök életet nyújtó, a megfiatalító „élet vizét”. A gerontológu­sok, akik arra törekednek, hogy az ember hosszú, egész­séges, munkaképes életet él­jen, azt vallják, hogy az ak­tív életkor — amelyben az egyén megőrzi szellemi és testi képességeit —, meg­hosszabbításának egyetlen járható útja: megelőzni és elkerülni minden káros ha­tást, amely sietteti a szer­vezet elöregedését. A legfontosabb feladat a betegségek megelőzése, gyógy­kezelése. Az élet során el­szenvedett, nem kezelt be­tegségek siettetik az örege­dést, az idős szervezet pedig fogékonyabb a különböző betegségek iránt. Az élet kü­lönböző eseményei nyomot hagynak a szervezetben, siet­tetik vagy késleltetik az öregedést. Az évek előreha­ladtával csökken az ideg- rendszer ellenálló képessége, az ember lelkileg is sérülé­kenyebbé válik, amihez még hozzájárulhat az öregedéstől való félelem. Az öregedés folyamatában fontos szerepet játszik a megelőző életmód. A tudósok szerint már 35 éves korban kezdünk öregedni, de a bio­lógiai „elkopás” ütemét be­folyásolja a gyermekkor is. Grúz matuzsálemeken vég­zett vizsgálatok igazolják, hogy hosszú életükhöz az öröklés mellett hozzájárult a tiszta levegőjű környezet, a nyugodt, kilengésektől men­tes életmód, a mértékletes táplálkozás — és a fizikai munkával töltött évek. A BÁBOLNAI MEZŐGAZDASÁGI A csibeár nem tartalmazza a szállítási és csomagolási KOMBINAT költségeket. KISTERMELŐK RÉSZÉRE Megrendelését az alábbi címre kérjük elküldeni: naposcsibét értékesít Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Kereskedelmi Irodája Tetra 726 húshibrid 8,80 Ft/db 1364 Budapest V., Szép u. 3. Pf.: 91. Tetra SL tojóhibrid 17,— Ft/db A naposcsibe átvétele kiértesítésünk után a Tetra H vegyesivarban 8,80 Ft/db SZENDR0I NAPOSCSIBE BOLTUNKBAN áron. történik. Felveszünk GONDNOKI munkakörbe építőszakmában jártas dolgozót. Fizetés az 5/1983. M. E. sz. rend. szerint. Jelentkezés szóban vagy írásban, Egyesült Lakásszövetkezet, Gyöngyös.

Next

/
Thumbnails
Contents