Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 5. szám ÁRA: 1984. január 7., szombat 1,89 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megszűnt a gyöngyösi járási pártbizottság Újjáválasztották az MSZMP gyöngyösi és hatvani városi bizottságát Az első titkár Gyöngyösön Kónya Lajos, Hatvanban Szokodi Ferenc Kitüntették Pethes Istvánt Cselekvő választ az újabb kihívásokra Eredmények és feladatok Heves megye élelmiszergazdaságában Az 1983. évi eredményeket ezekben a napokban értékelik és összegzik Heves megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben és a szövetkezeti társulásoknál. Bár még nincsenek végleges adatok, az előzetes íelmérések alapján már bizonyos, hogy valamennyi üzem eredményes esztendőt zárt. Az megnyugtató, hogy az elmúlt esztendőben a növekvő terhek és az aszálykárok ellenére is, mezőgazdasági üzemeink fenntartották gazdasági stabilitásukat. Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője az eredményekről és az újabb feladatokról tájékoztatta lapunk munkatársát. Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője adta át a kitüntetést Pethes Istvánnak, a nyugalomba vonult első Kockázat és felelősség Az országgyűlés őszi ülésszaka előtt, az ipari bizottság ülésén mondta egy képviselő: nálunk csak pozitív kockázat létezik. A vállalatvezetőnek ugyanis csak akkor érdemes valami újba kezdenie, ha biztos lehet a sikerben. Csak azért vállalhat felelősséget, ami százszázalékosan bejön. Többen egyetértőleg bólintottak erre, mert az ilyen magatartáshoz vezető szabályozók — ha valóban ennek rovására írandó e jelenség — is hozzájárulnak ahhoz, hogy kevés az iparban az úgynevezett vállalkozó vállalat. Kevés az olyan vezető, aki a bizonytalannak tűnő új mellett kiáll, felelősséget vállal. Az ilyenfajta vezetési magatartás tovagyűrűző hatását nehéz fékezni, egy személyre korlátozni. A beosztott pontosan látja, hogy főnöke megkerüli az esetleges döntést, már he- tek-hónapok óta nem mond határozott választ, nem vállalja a döntésből ráhá- • ruiló felelősséget. Egy idő után a munkatársak, beosztottak is belefáradnak, s hasonló halogató taktikába kezdenek, ha nekik kell dönteniük. A halogatás, a menekülés mindenfajta kockázattól, felelősségtől, nem mai probléma. Tény azonban, hogy amikor minden nehezebben megy, amikor minden fillérre szükség lenne, akkor élesebben vetődnek fel a gondok. Amikor a magyar gazdaság élvezte a felfelé ívelő kereslet, az élénk piaci helyzet előnyeit, akkor csak halkan hallatszott egy-két kritikus szó. Most viszont nagyító alá kerültek a bajok, és megszüntetésükhöz valóban másfajta vállalati magatartásra volna szükség. Persze, az is igaz. hogy egy zseniális, kiváló eredmény nem jelent hasonló értékű elismerést a véghezvivő számára. Nagy közösségi eredmény — szolid, egyéni haszon? Érdemes akkor egyáltalán? Amikor tehát a kockázat-, a felelősségvállalást kérjük számon a vállalati közép- vagy éppen felsőszintű vezétőikön, a munkatársakon, akkor egyúttal azt is vizsgálni kell, adottak-e a feltételek? Ha nem, miért nem, mit lehetne javítani? Ha igen, akkor milyen kötelezettségek páros íthatók a lehetőségekhez? Szerencsére, a negatív tapasztalatok mellett azért a kedvező, az előremutató példák sem ritkák. A hagyományosan vállalkozónak nevezett ismertebb cégek mellett mások is a kezdeményezőbb magatartást választották. A nehezebb gazdasági helyzetben ugyanis nincs más reális megoldás. A megyei párt- és állami vezetés nevében köszönetét mondott a mezőgazdasági üzemeknek és az élelmiszer- ipari vállalatoknak az 1983. évi eredményekért, amelyekkel a változó közgazdasági környezetben is kellő választ adtak a kihívásra. Tisztességesen helytálltak, hiszen 1980 után a második legnagyobb gabonatermést takarították be a megyében, és hasonlóan alakult a kukorica, valamint a napraforgó is. A tervezettől több termett zöldségfélékből, így egész esztendőn át megfelelő ellátást biztosítottak a fogyasztóknak. Szőlőből az átlagtermés megközelítette az 1982. évi rekordot, minőségben viszont túlszárnyalta az előző évit. Az állattenyésztés eredményei tovább javultak, kivéve a szarvasmarha-ágazatot. összességében tavaly az üzemek termelési értékben elérték az 1982. évit, nyereségük viszont csökkent! Ehhez hozzájárult az ésszerűbb költséggazdálkodás, szervezettebbé vált a munka, és a mezőgazdaságban dolgozók komoly erőfeszítéseket tettek a terv célkitűzéseinek megvalósításáért. 1984 feladatairól Koós Viktor kiemelte, hogy az üzemekben a zárszámadási előkészületekkel párhuzamosan készítik a terveket, amelyek a népgazdasági igényekkel összhangban állnak. Legfontosabb, hogy a gazdaságok még jobban kihasználják helyi adottságaikat, és feladataikat a január 1-től módosított közgazdasági szabályozók figyelembevételével határozzák meg. Ezek újabb alkalmazkodást követelnek a változó körülményekhez és olyan intézkedéseket igényelnek, amelyekkel a növekvő elwnásokat ellensúlyozhatják. Ennek jó bizonyítéka, hogy az üzemek vezetői időben megismerkedtek a változó szabályozókkal, és ezek tudatában a gabonaprogram eredményes kibontakoztatására a korábbi éveket meghaladóan növelték az őszi kalászosok vetés- területét. Fontos, hogy 1984 tavaszán megyénk mezőgazdasági üzemei tovább növeljék az adottságaikhoz igazított kukorica- és tavasziárpa-vetés- Iterületet is, hogy ezzel a nagyszámú állatállomány takarmányellátását zavartalanul biztosíthassák. Semmiképpen sem indokolt, hogy a zöldségtermő terület tovább csökkenjen a megyében. és ugyanez vonatkozik a szarvasmarha-állományra is. A terv megvalósításához elengedhetetlen, hogy az üzemek tovább javítsák költséggazdálkodásukat és keressék a kiadások mérséklésének lehetőségeit az anyag- és energiafelhasználásban, az okszerűbb takarmánygazdálkodásban, valamint a gépek, technikai eszközök célszerűbb karbantartásánál. További jelentős tartalékok vannak a szervezésben, a mezőgazdasági üzemek egymás közötti, valamint az élelmiszeripari vállalatokkal való együttműködésben a megfelelő érdekeltség alapján. Az 1984. évi terv itehát nagy erőfeszítéseket követel a gazdaságoktól, hiszen az 1982-es kiemelkedő eredményeket egy-két százalékkal túl kell szárnyalniuk! Ennek megvalósításához a legfontosabb feltételek biztosították. Az üzemek bizakodással tekintenek a zárszámadások és a tervtárgyaló köz-, illetve küldöttgyűlések elé. Figyelembe véve a dolgozók szakmai tudását, munkaszeretetét és az élelmiszertermelésnek a hazai ellátásban, illeltve az exportban elfoglalt szerepét, kellő időjárás esetén, megfelelően ellensúlyozhatják a növekvő terheket — hangsúlyozta nyilatkozatában a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. titkárnak. A Mátraalji Szénbányák kultúrtermében tartotta meg kibővített ülését tegnap délelőtt a gyöngyösi járási pártbizottság. Az elnökségben helyet foglalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára és Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára. A megjelenteket Pethes István, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezután Barta Alajos mondott beszédet, amelyben emlékeztetett arra, hogy az elmúlt év októberében a párt Központi Bizottsága megállapította: a járások, mint közigazgatási egységek betöltötték szerepüket, megszüntetésükhöz megértek a feltételek. A korábbi időszakokra hivatkozva áttekintette a gyöngyösi járás több évtizedes tevékenységét, gazdasági, társadalmi és politikai fejlődését. Kiemelte, a járási pártszervezetnek kulcs- fontosságú szerepe volt abban, hogy az ipar napjainkban a terület össztermelésének 80 százalékát adja. A járási pártbizottság ezt követően egyhangú szavazattal kimondta megszűnését. Baranyai Tibor a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adta át Pethes Istvánnak több évtizedes munkája elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából. Ugyancsak tegnap ülésezett Gyöngyösön a délutáni órákban a városi pártbizottság Kónya Lajos első titkár elnökletével a Mátra Művelődési Központ kamaratermében. Itt Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára bejelentette, hogy a városi párt-végrehajtóbizottságnak, valamint a pártbizottság első titkárának és titkárainak a megbízatása megszűnt. Miután köszöne. tét mondott az eddig végzett eredményes munkáért Pénteken megkezdődtek a munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyűlései. Január 6. és február 5. között tartják — a hét végi pihenőnapokon — gyűléseiket az acélszürke egyenruhások. Miként a Munkásőrség Országos Parancsnokságán tájékozhatták (Fotó: Szabó Sándor) bejelentette, hogy a városi pártbizottság újabb tizenhárom tagot kooptálhat tagjai sorába, a párt-végrehajtóbizottság pedig tizenhárom tagúra bővülhet. A pártbizottság első titkárt és két titkárt választhat. A titkos szavazás során a városi pártbizottság első titkárává ismét Kónya Lajost, titkáraivá Patócs Lászlót és Szekszius Mihályt választotta meg. Az újjáválasztott végrehajtó bizottság megtartotta első ülését, amelyen többek között a pártapparátus munkatársainak feladatkörét határozta meg. ★ A közigazgatás átszervezése folytán vált szükségessé az MSZMP Hatvan városi Bizottságának kibővítése, újraválasztása is, amire tegnap délután került sor. A pártszékházban megtartott ülésen Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára ismertette a testület erre vonatkozó állásfoglalását, amely az 1983. december 15-i határozatból ered. Szólt a megnövekvő feladatokról, és hangsúlyozta, hogy azoknak csak egy olyan, minőségében is jobb testület tud megfelelni, amelynek tagjai kellő határozottsággal képviselik településük, a Hatvan környéki községek politikai, gazdasági, társadalmi kérdéseit. Ezt követően a megyei pártbizottság titkára javaslatot tett az új testület ösz- szetételére, azzal együtt, hogy a város környéki községek kommunistái közül tizenöt tagot kooptáljanak az új pártbizottságba. Ennek megtörténtével fegyelmi bizottságot választott az immár ötvenhárom tagú városi pártbizottság, kiegészítette a különböző munkabizottságokat, illetve Szokodi Ferenc első titkárit egyhangúlag újraválasztotta, a pártbizottság két titkára pedig Hermész Mátyás és Tóthpál Jánosáé lett. az MTI munkatársát: az egységgyűléseken számot adnak arról, hol tartanak az MSZMP XII. kongresszusa határozatának végrehajtásában, összegzik, hogy a testület tagjai mikénit álltak helyt a termelésben, a tudományos és kulturális életben. Mentusz Károly Tekercselő asszonyok Szederkénypusztán, fél éve kezdték meg az álló motorok tekercselését, bérmunkában az Ikladi Műszergyár részére. Az istenmeze ji Béke Termelőszövetkezet az iskola melletti volt szolgálati lakásban alakította ki a műhelyt, amely 25 asszonynak adott munkalehetőséget. (Fotó: Szántó György) MBB Megkezdődtek a munkásőrök egységgyűlései
