Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 4. szám ÁRA: 1984. január 6., péntek 1,40 FORINT MEGSZŰNT AZ EGRI JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁG Újjáválasztották az MSZMP Eger városi Bizottságát Első titkár: Németh László AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vita Érdekes vitát hallottam nemrégiben a rádióban. Kesergett a mérnök, mert úgy érzi, hogy nem kap munkájáért kellő megbe­csülést a társadalomtól; a szakmunkás többet ke­res, mint ő. Aztán valaki — feltehetően az irigyel­tek táborából — gyorsan válaszolt: minek megy az olyan egyetemre, aki tud­ja, hogy diploma nélkül nagyobb fizetést kap, tisz- tesebb jövedelmet élvez?! Azért, mert a „vasalt nad­rág” elegánsabb? Előkelőbb dolog irodában tölteni az időt, mint műhelyben? S különben is! Nem egy szakmunkás bizony szelle­mileg is könnyen „zseb­re vágja” a tanultabb, ok­levelest ! Ha nem is szó szerint, de valahogy így beszél­gettek a műsor szereplői, ilyenformán ütköztek a sér­tődések, indulatok. A min­den bizonnyal végig izgal­mas témából sajnos csak néhány mondatot sikerült elcsípnem a mindennapi rohanásban, de ez a kevés is meglehetősen elgondol­kodtatott. Egyrészt úgy találtam, hogy felszínes, hamis az a megítélés, mi­szerint a továbbtanulót pusztán az elegancia, eg­zisztencia utáni vágy fű­ti, semmint a nemesebb cél, felismert — veleszüle­tett, vagy kifejlesztett — képességeinek lehető leg­jobb kamatoztatása. Ha pe­dig kesereg, dohog, mert a tudását kevésbé veszik figyelembe, alulértékelik nemcsak a szakmunkással, hanem a jóval kisebb fel- készültséget igénylő beta­nított. vagy segédmunkás­sal szemben is, mérnök lé­tére sokkal jobban élhet, ha pályát változtat, szeré­nyebb elfoglaltságot keres, mondjuk benzinkutasnak áll: alighanem jogos a pa­nasza, felháborodása. Másrészt azonban igazat kell adnom annak is, aki üzeme egyik-másik szak­munkását többre tartja, mint egy-egy okleveles mér­nökét, miután magam is találkoztam már jó néhány —, hogy úgy mondjam — kis kaliberű diplomással. S természetesen nemcsak a műszaki világban, hanem az életnek még számos te­rületén. Mert — ugye? — a felsőoktatásban is ötfé­le érdemjegyet osztogat­nak a tanulóknak, hallga­tóknak. Aki pedig példá­ul utóvizsgákkal, kettesek­kel evickéli át ifúkora legszebb éveit —, hogy ide­jéből másra, egy sor kel­lemesebb, könnyebb pasz- szióra, szórakozásra is bő­vedén jusson —, nos, attól tényleg végzett emberként sem kaphatunk sokat. Nyilvánvaló, hogy nem a mérnöknek és a szakmun­kásnak, az orvosnak vagy a felcsernek, hanem min­den esetben a jó és a ke­vésbé jó szakembernek, a kifogástalanul és trehányul, szorgalmasan és lustán dol­gozó állampolgárunknak kellene vitatkoznia az er­kölcsi, anyagi megbecsülé­sen. Pontosabban: mindig úgy illenék elismerni az embert, ahogyan minden­napi munkájával erre rá­szolgál. S gondolni sem szabad a vitára. Gyóni Gyula A fogyasztási szolgáltatások korszerűsítéséről - A helyi földgázforrá­sok hasznosításáról - A leányvállalat-alapítás kérdéseiről - Az isko­larendszerű technikusképzésről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács áttekintette a fogyasz­tói szolgáltatások szervezeti korszerűsítésének helyzetét. Megállapította, hogy az ed­dig végrehajtott szervezet­korszerűsítési intézkedések eredményesek voltak. Ugyan­akkor kötelezte az illetéke­seket a fogyasztási szolgál­tatások szervezeti korszerű­sítésének * meggyorsítására, hatékonyabb segítésére. A kormány két, energia­ellátást érintő kérdésben fogadott el lendeletet. Jóvá­hagyta a helyi jelentőségű földgázforrások hasznosítá­sát előmozdító jogi szabá­lyozást. Intézkedett az alap­ellátás feletti villamosener- gia-igények gyorsabb kielé­gítése érdekében közületi, illetve lakossági hálózatfej­lesztési hozzájárulás beve­zetéséről, s megállapította ennek mértékét. A Minisztertanács a leány­vállalat-alapítás jogát — a lakás- és kisszövetkezetek kivételével — valamennyi szövetkezeti formára kiter­jesztette. A leányvállalatokra vonatkozó általános rendel­kezések érvényessége mellett a szövetkezeti leányvállalat alapítása és megszüntetése, valamint gazdálkodásának figyelemmel kísérése a szö­vetkezet testületi szerveinek feladata. Az új leányvállala­tok hozzájárulhatnak a léte­sítők közös vagyoni alapjai­hoz és részesülhetnek is azokból. A kormány módosította a mezőgazdasági szakcsoportok alakításáról szóló rendelke­zéseket. A jövőben mód nyílik arra, hogy élelmiszer- ipari és szövetkezeti válla­latok is kezdeményezzék me­zőgazdasági szakcsoportok alakítását. A Minisztertanács áttekin­tette az iskolarendszerű tech­nikusképzés bevezetésének előkészítésére eddig tett in­tézkedéseket. Megállapította, hogy az ütemtervhez viszo­nyítva egyes részterületeken elmaradás mutatkozik. Kö­telezte az érdekelteket a képzés bevezetéséhez szük­séges előkészítő munkálatok meggyorsítására, a további intézkedések késlekedés nél­küli megtételére. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumokat és az or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósítá­sának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, vala­mint a javaslatokat tevő képviselőket. (MTI) Csütörtökön délelőtt Eger­ben, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának Oktatá­si Igazgatóságán utolsó ki­bővített ülését tartotta az egri járási pártbizottság. Ezen az apparátus tagjain kívül részt vettek a mun­kabizottságok, a tömegszer­vezetek és mozgalmak járási vezetői is. A megjelenteket Kalmár Imre, a járási párt- bizottság titkára köszöntötte és szólt az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-i ülésén hozott határoza­táról, amelynek értelmében a közigazgatás korszerűsíté­sére megszűnnek a járások és a helyi párt-, illetve álla­mi testületek munkáját erősítik. Ezután Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára értékelte az egri járási pártbizottság munkáját és elismeréssel szólt annak gazdasági, tár­sadalmi, politikai irányító te­vékenységéről. Kiemelte azo­kat a kedvező eredményeket, amelyeket elértek az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­sében, továbbá a közoktatás és a lakosság életszínvona­lának emelésében. Rámuta­tott, hogy a járási pártbi­zottság fontos feladatot vál­lalt az ideológiai munkából és irányításával változott a községek arculata is. Köszö­netét mondott a végrehajtó bizottság és a munkabizott­ságok tagjainak áldozatkész tevékenységükért. Ezután a pártbizottság tu­domásul vette megszűnését és azt, hogy hatáskörét a jövőben a városi jogú párt- bizottság veszi át. Végül ju­talmazásokra került sor, amellyel a legjobb aktívák munkáját ismerték el. Délután az oktatási igaz­gatóság székházában tartotta alakuló ülését az újjászer­vezett MSZMP Eger városi Bizottsága. A résztvevőket Németh László első titkár üdvözölte és bejelentette, hogy a közigazgatás korsze­rűsítésével az új igényekhez és feladatokhoz igazítják a megyeszékhely vezető poli­tikai testületének munkáját is. Ezután Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára tett ja­vaslatot a hatvanhét tagú városi pártbizottság megala­kítására és az új tagok ko- optálására, akik a megszűnt egri járási pártbizottság tagjaiból kerültek a szava­zólapra. Egyben köszönetét 'mondott a leköszönt városi végrehajtó bizottság tagjai­nak azért az áldozatkész munkáért, amelyet Eger gazdasági,» társadalmi, kul­turális fejlesztéséért tettek. Végül titkos szavazással megválasztották a pártbi­zottság és a végrehajtó bi­zottság tagjait, a titkárokat, valamint a munkabizottságo­kat. Az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára Németh László, titkárai: Kalmár Imre, Kovács János és Palcsó Pál lettek. A tűzoltóság és a biztosító megállapodása a lakosság érdekében A tűzkárok egységes megállapításáért Figyelemre méltó adatok felsorolásával kezdte az Or­szágos Tűzoltóparancsnokság és az Állami Biztosító csü­törtök délelőtti közös saj­tótájékoztatóján előadását dr. Héra Attila, az országos pa­rancsnok első helyettese. Mint az elmúlt öt év hiva­talos statisztikájából kitűnt, jelentősen eltért egymástól a tűzoltóság és a biztosító fel­mérési, illetve térítési rend­je a tűzkárok esetében. En­nek oka az volt, hogy míg a hatóság csak a közvetle­nül megsemmisült, vagy megsérült vagyontárgyak ér­tékét vette figyelembe, ad­dig a gazdasági szolgáltató szervezet ezek valóságos ér­tékén túl az úgynevezett já­rulékos — például a men­tés, helyreállítás során ki­adott — költségekre is te­kintettel volt. Hozzájárult mindehhez a károsultak — egyébként érthető és teljesen törvényes — magatartása is: az esetleges további eljárá­sok következményei miatt alacsonyabb összegű kárt je­leztek a tűzoltóságnak, mint a térítést fizető biztosítónak. Az egységes, valóságon ala­puló, tényleges kármegálla­pítás, de a tüzek megelőzé­sének hatékonyabbá tétele érdekében is született a múlt esztendő végén meg­állapodás a két szerv kö­zött. Ennek értelmében ezen­túl a tüzek okozta károk felmérését minden esetben az Állami Biztosító szakembe­rei végzik el. Ezzel lehető­vé válik, hogy azonos ala­pon történjék a veszteségek felmérése, a károk megtérí­tése és a felelősség megál­lapítását célzó további eljá­rás. Változás az eddigiekhez képest, hogy a jövőben csak egy közös kárbejelentési la­pot kell kitölteniük a káro­sultaknak. Ily módon egy­szerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés. Újdonság az is, hogy a kártérítés kifi­zetéséhez nélkülözhetetlen hatósági bizonyítványt nem az ügyfeleleknek kell besze­rezniük, hanem azt a tűz­oltóság hivatalból köteles el­küldeni a biztosítónak. Dr. Novák Imre, az Ál­lami Biztosító osztályigaz­gatója tájékoztatójában hang­súlyozta, szakembereik to­vábbra iá elsődleges szem­pontjuknak tekintik, hogy a valóságos veszteség ellenér­tékét -kapják meg a káro­sultak, hátrány semmikép­pen se érje őket. Munkatársunk — Szalag Zoltán — kérdésére a saj­tótájékoztató előadói elmond­ták, az idei évtől bevezetett megoldás jobban szolgálja a gazdálkodó szervek vagyo­nának megóvását is a tűz­károktól : a vállalatoknak, üzemeknek ezentúl még in­kább megéri, hogy tűzvédel­mi berendezéseket szerelje­nek fel. Annál is inkább, mivel a biztosító díjenged­ményt ad azoknak a cégek­nek, amelyek megfelelően gondoskodnak tűzbiztonsá­gukról. Marjai József Havannában Kubai—magyar tárgyalá­sok kezdődnek Havannában. Marjai József miniszterelnök­helyettes csütörtökön a ka­ribi szigetország fővárosába érkezett, ahol Jósé Ramón Fernandez kubai miniszter­elnök-helyettes meghívására részt vesz a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság soron következő, 12. ülésszakán. A mostani tanácskozáson áttekintik a két ország áru­csere-forgalmának, a kor­mányközi egyezmények és megállapodások keretében folyó együttműködésének, valamint műszak i-tudomá­nyos kapcsolatainak fejlődé­sét a 11. ülésszak óta eltelt időszakban, és meghatároz­zák továbbfejlesztésük irá­nyait. Bástyaépítők... A Heves megyei Tanácsi Építőipari Válla­lat munkásai télen sem szüneteltetik az 1976- ban leomlott Dobó-bástya újjáépítését. Felvé­teleink is bizonyítják, hogy a munkálatok jól haladnak, s úgyszólván már el is érték az „új bástyafal” eredeti magasságát a huszadik század „várépítői”. (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents