Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 4. szám ÁRA: 1984. január 6., péntek 1,40 FORINT MEGSZŰNT AZ EGRI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG Újjáválasztották az MSZMP Eger városi Bizottságát Első titkár: Németh László AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vita Érdekes vitát hallottam nemrégiben a rádióban. Kesergett a mérnök, mert úgy érzi, hogy nem kap munkájáért kellő megbecsülést a társadalomtól; a szakmunkás többet keres, mint ő. Aztán valaki — feltehetően az irigyeltek táborából — gyorsan válaszolt: minek megy az olyan egyetemre, aki tudja, hogy diploma nélkül nagyobb fizetést kap, tisz- tesebb jövedelmet élvez?! Azért, mert a „vasalt nadrág” elegánsabb? Előkelőbb dolog irodában tölteni az időt, mint műhelyben? S különben is! Nem egy szakmunkás bizony szellemileg is könnyen „zsebre vágja” a tanultabb, oklevelest ! Ha nem is szó szerint, de valahogy így beszélgettek a műsor szereplői, ilyenformán ütköztek a sértődések, indulatok. A minden bizonnyal végig izgalmas témából sajnos csak néhány mondatot sikerült elcsípnem a mindennapi rohanásban, de ez a kevés is meglehetősen elgondolkodtatott. Egyrészt úgy találtam, hogy felszínes, hamis az a megítélés, miszerint a továbbtanulót pusztán az elegancia, egzisztencia utáni vágy fűti, semmint a nemesebb cél, felismert — veleszületett, vagy kifejlesztett — képességeinek lehető legjobb kamatoztatása. Ha pedig kesereg, dohog, mert a tudását kevésbé veszik figyelembe, alulértékelik nemcsak a szakmunkással, hanem a jóval kisebb fel- készültséget igénylő betanított. vagy segédmunkással szemben is, mérnök létére sokkal jobban élhet, ha pályát változtat, szerényebb elfoglaltságot keres, mondjuk benzinkutasnak áll: alighanem jogos a panasza, felháborodása. Másrészt azonban igazat kell adnom annak is, aki üzeme egyik-másik szakmunkását többre tartja, mint egy-egy okleveles mérnökét, miután magam is találkoztam már jó néhány —, hogy úgy mondjam — kis kaliberű diplomással. S természetesen nemcsak a műszaki világban, hanem az életnek még számos területén. Mert — ugye? — a felsőoktatásban is ötféle érdemjegyet osztogatnak a tanulóknak, hallgatóknak. Aki pedig például utóvizsgákkal, kettesekkel evickéli át ifúkora legszebb éveit —, hogy idejéből másra, egy sor kellemesebb, könnyebb pasz- szióra, szórakozásra is bővedén jusson —, nos, attól tényleg végzett emberként sem kaphatunk sokat. Nyilvánvaló, hogy nem a mérnöknek és a szakmunkásnak, az orvosnak vagy a felcsernek, hanem minden esetben a jó és a kevésbé jó szakembernek, a kifogástalanul és trehányul, szorgalmasan és lustán dolgozó állampolgárunknak kellene vitatkoznia az erkölcsi, anyagi megbecsülésen. Pontosabban: mindig úgy illenék elismerni az embert, ahogyan mindennapi munkájával erre rászolgál. S gondolni sem szabad a vitára. Gyóni Gyula A fogyasztási szolgáltatások korszerűsítéséről - A helyi földgázforrások hasznosításáról - A leányvállalat-alapítás kérdéseiről - Az iskolarendszerű technikusképzésről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács áttekintette a fogyasztói szolgáltatások szervezeti korszerűsítésének helyzetét. Megállapította, hogy az eddig végrehajtott szervezetkorszerűsítési intézkedések eredményesek voltak. Ugyanakkor kötelezte az illetékeseket a fogyasztási szolgáltatások szervezeti korszerűsítésének * meggyorsítására, hatékonyabb segítésére. A kormány két, energiaellátást érintő kérdésben fogadott el lendeletet. Jóváhagyta a helyi jelentőségű földgázforrások hasznosítását előmozdító jogi szabályozást. Intézkedett az alapellátás feletti villamosener- gia-igények gyorsabb kielégítése érdekében közületi, illetve lakossági hálózatfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről, s megállapította ennek mértékét. A Minisztertanács a leányvállalat-alapítás jogát — a lakás- és kisszövetkezetek kivételével — valamennyi szövetkezeti formára kiterjesztette. A leányvállalatokra vonatkozó általános rendelkezések érvényessége mellett a szövetkezeti leányvállalat alapítása és megszüntetése, valamint gazdálkodásának figyelemmel kísérése a szövetkezet testületi szerveinek feladata. Az új leányvállalatok hozzájárulhatnak a létesítők közös vagyoni alapjaihoz és részesülhetnek is azokból. A kormány módosította a mezőgazdasági szakcsoportok alakításáról szóló rendelkezéseket. A jövőben mód nyílik arra, hogy élelmiszer- ipari és szövetkezeti vállalatok is kezdeményezzék mezőgazdasági szakcsoportok alakítását. A Minisztertanács áttekintette az iskolarendszerű technikusképzés bevezetésének előkészítésére eddig tett intézkedéseket. Megállapította, hogy az ütemtervhez viszonyítva egyes részterületeken elmaradás mutatkozik. Kötelezte az érdekelteket a képzés bevezetéséhez szükséges előkészítő munkálatok meggyorsítására, a további intézkedések késlekedés nélküli megtételére. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumokat és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. (MTI) Csütörtökön délelőtt Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán utolsó kibővített ülését tartotta az egri járási pártbizottság. Ezen az apparátus tagjain kívül részt vettek a munkabizottságok, a tömegszervezetek és mozgalmak járási vezetői is. A megjelenteket Kalmár Imre, a járási párt- bizottság titkára köszöntötte és szólt az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-i ülésén hozott határozatáról, amelynek értelmében a közigazgatás korszerűsítésére megszűnnek a járások és a helyi párt-, illetve állami testületek munkáját erősítik. Ezután Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára értékelte az egri járási pártbizottság munkáját és elismeréssel szólt annak gazdasági, társadalmi, politikai irányító tevékenységéről. Kiemelte azokat a kedvező eredményeket, amelyeket elértek az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, továbbá a közoktatás és a lakosság életszínvonalának emelésében. Rámutatott, hogy a járási pártbizottság fontos feladatot vállalt az ideológiai munkából és irányításával változott a községek arculata is. Köszönetét mondott a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok tagjainak áldozatkész tevékenységükért. Ezután a pártbizottság tudomásul vette megszűnését és azt, hogy hatáskörét a jövőben a városi jogú párt- bizottság veszi át. Végül jutalmazásokra került sor, amellyel a legjobb aktívák munkáját ismerték el. Délután az oktatási igazgatóság székházában tartotta alakuló ülését az újjászervezett MSZMP Eger városi Bizottsága. A résztvevőket Németh László első titkár üdvözölte és bejelentette, hogy a közigazgatás korszerűsítésével az új igényekhez és feladatokhoz igazítják a megyeszékhely vezető politikai testületének munkáját is. Ezután Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára tett javaslatot a hatvanhét tagú városi pártbizottság megalakítására és az új tagok ko- optálására, akik a megszűnt egri járási pártbizottság tagjaiból kerültek a szavazólapra. Egyben köszönetét 'mondott a leköszönt városi végrehajtó bizottság tagjainak azért az áldozatkész munkáért, amelyet Eger gazdasági,» társadalmi, kulturális fejlesztéséért tettek. Végül titkos szavazással megválasztották a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjait, a titkárokat, valamint a munkabizottságokat. Az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára Németh László, titkárai: Kalmár Imre, Kovács János és Palcsó Pál lettek. A tűzoltóság és a biztosító megállapodása a lakosság érdekében A tűzkárok egységes megállapításáért Figyelemre méltó adatok felsorolásával kezdte az Országos Tűzoltóparancsnokság és az Állami Biztosító csütörtök délelőtti közös sajtótájékoztatóján előadását dr. Héra Attila, az országos parancsnok első helyettese. Mint az elmúlt öt év hivatalos statisztikájából kitűnt, jelentősen eltért egymástól a tűzoltóság és a biztosító felmérési, illetve térítési rendje a tűzkárok esetében. Ennek oka az volt, hogy míg a hatóság csak a közvetlenül megsemmisült, vagy megsérült vagyontárgyak értékét vette figyelembe, addig a gazdasági szolgáltató szervezet ezek valóságos értékén túl az úgynevezett járulékos — például a mentés, helyreállítás során kiadott — költségekre is tekintettel volt. Hozzájárult mindehhez a károsultak — egyébként érthető és teljesen törvényes — magatartása is: az esetleges további eljárások következményei miatt alacsonyabb összegű kárt jeleztek a tűzoltóságnak, mint a térítést fizető biztosítónak. Az egységes, valóságon alapuló, tényleges kármegállapítás, de a tüzek megelőzésének hatékonyabbá tétele érdekében is született a múlt esztendő végén megállapodás a két szerv között. Ennek értelmében ezentúl a tüzek okozta károk felmérését minden esetben az Állami Biztosító szakemberei végzik el. Ezzel lehetővé válik, hogy azonos alapon történjék a veszteségek felmérése, a károk megtérítése és a felelősség megállapítását célzó további eljárás. Változás az eddigiekhez képest, hogy a jövőben csak egy közös kárbejelentési lapot kell kitölteniük a károsultaknak. Ily módon egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés. Újdonság az is, hogy a kártérítés kifizetéséhez nélkülözhetetlen hatósági bizonyítványt nem az ügyfeleleknek kell beszerezniük, hanem azt a tűzoltóság hivatalból köteles elküldeni a biztosítónak. Dr. Novák Imre, az Állami Biztosító osztályigazgatója tájékoztatójában hangsúlyozta, szakembereik továbbra iá elsődleges szempontjuknak tekintik, hogy a valóságos veszteség ellenértékét -kapják meg a károsultak, hátrány semmiképpen se érje őket. Munkatársunk — Szalag Zoltán — kérdésére a sajtótájékoztató előadói elmondták, az idei évtől bevezetett megoldás jobban szolgálja a gazdálkodó szervek vagyonának megóvását is a tűzkároktól : a vállalatoknak, üzemeknek ezentúl még inkább megéri, hogy tűzvédelmi berendezéseket szereljenek fel. Annál is inkább, mivel a biztosító díjengedményt ad azoknak a cégeknek, amelyek megfelelően gondoskodnak tűzbiztonságukról. Marjai József Havannában Kubai—magyar tárgyalások kezdődnek Havannában. Marjai József miniszterelnökhelyettes csütörtökön a karibi szigetország fővárosába érkezett, ahol Jósé Ramón Fernandez kubai miniszterelnök-helyettes meghívására részt vesz a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság soron következő, 12. ülésszakán. A mostani tanácskozáson áttekintik a két ország árucsere-forgalmának, a kormányközi egyezmények és megállapodások keretében folyó együttműködésének, valamint műszak i-tudományos kapcsolatainak fejlődését a 11. ülésszak óta eltelt időszakban, és meghatározzák továbbfejlesztésük irányait. Bástyaépítők... A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai télen sem szüneteltetik az 1976- ban leomlott Dobó-bástya újjáépítését. Felvételeink is bizonyítják, hogy a munkálatok jól haladnak, s úgyszólván már el is érték az „új bástyafal” eredeti magasságát a huszadik század „várépítői”. (Fotó: Perl Márton)