Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

's ✓ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 25. szám ARA: 1984. január 31., kedd 1,40 FORINT Jobb a csehi, de nincs csak berentei Házi Emlékszel még a galamb­leves ízére? — mondta egyik nap barátom. Rög­tön összeszaladt a számban a nyál. Soha finomabbat: valaha ez került, vasárnap a család asztalára. S hogy elfelejtettük! Mostanában gyakran fel­idézzük a régi ízeket. Ez nemcsak divat, hiszen zse­bünket kiforgatva is gondo­lunk a múltra, amikor még kevesebből kijöttünk. Csak részben azért, mert ala­csonyabbak voltak az árak. Teli volt a kamra, ma­gára valamit adó házi­asszony nem vágott a tél­nek befőttek nélkül. Ott sorakozott a polcokon a lekvár, a magozott meggy, a mosolygó cseresznye. S mellette zöldbab, borsó, le­csó ... Egy időben úgy véleked­tek a közgazdászok, hogy a nagyüzem az igazi meg­oldás, a konzervgyár gaz­daságosabban dolgozik, mint száz befőző asszony, min­denki megvásárolja majd a húst, a kolbászt a bolt­ban, nagy tételben egy­szerűbb, jobb, mint az ott­honi henteskedés. Bebizo- nyosult, hogy egyik sem boldogul a másik nélkül, a nagy és a kis szervezet­nek együtt kell működni ahhoz, hogy ne legyenek hézagok. Ezért aztán sorra jelen­nek meg a hiánycikké vált szakácskönyvek, a barká­csolás kézikönyvei, árulnak már félkész ruhákat, ame­lyeket ki-ki a rajzok alap­ján összevarrhat. Egyszóval újra neki lehet látni meg­tanulni azt, amit nemzedé­kek hagyományoztak egy­másra. Igaz, megszakadt 'a lánc, mivel társadalmunk jelentősen átalakult, ki­alakult, kialakultak a mo­dern városok, sokan föl­vettek egy lakótelepi élet­formát. Ennek ellenére le­hetőség van arra, hogy mindenki hozzájáruljon saját ellátásához. Egyszerre késztet erre gazdaságunk érdeke, saját pénztárcánk, s valami más, ami túlmu­tat a közgazdasági muta­tókkal mérhető hasznossá­gon. Rá kell jönnünk ugyan­is arra, hogy sokszor fino­mabb az általunk elkészít tett étel, jobban esik köny­veinket tenni egy általunk készített könyvespolcra, jobb érzés megbontani egy általunk eltett savanyúsá­got Józan ésszel, racioná­lisan talán néha kevéssé felfogható, de ha arra gon­dolunk, milyenek voltak a gyermekkori ízek, megért­jük ezt az érzést. Lám csak, a galambte­nyésztés is kiment a di­vatból. Pedig, hányán és hányán foglalkoztak ezzel annak idején. De ugyan­így vagyunk sok mással, ami körülöttünk saját ke­zünkkel is előállítható, megcsinálható. S ha a lakó­telepi lakás nem is ad elég helyet a tüsténkedés- hez, kis leleménnyel ki lehet alakítani egy kis bá­zist. Falusi rokonoknál, garázsokban, hétvégi há­zakban el lehet helyezni a szerszámokat s ha egyelő­re ügyetlen kézzel is, hoz­zá lehet kezdeni a kéz­művesség új raf ölfedezésé­hez. Olcsóbb, de emellett szó­rakoztató is. össze lehet kapcsolni a kellemeset a hasznossal. Gábor László Változatlanul és egyre in­kább érvényes a régi tétel: az az igazán korszerű ter­mék, ami legkönnyebben és legolcsóbban beszerezhető és alkalmazható, felhasznál­ható. Most, télvíz idején ter­mészetesen előtérbe kerültek a fűtéssel kapcsolatos kér­dések. Az első és a további olajár-robbanások óta már mindenki előtt nyilvánvaló­vá lett, hogy az olaj, mint olyan, aligha tarthatja ma­gát mint tüzelőanyag. A megoldás: vissza a szén_ hez! De vajon valóban így va­gyunk ezzel? A kérdésre az ez ügyben leginkább illetékes válaszolt, Juhász Attila, a TÜZÉP eg. ri telepigazgatója. — Annak ellenére, hogy Eger vezetékes gázzal való ellátása az átlagosnál vala­mivel jobb, mégis kevés a gáz. Így az újonnan épülő családi házak fűtését szén­nel oldják meg, és ugyanez a helyzet a környező falvak, ban is, ahol egyáltalán nincs vezetékes gáz. Ilyen körül­mények között az elmúlt év­ben 43 ezer tonna szenet ér­tékesítettünk, összesen 26 millió forint értékben. A szén iránti aránylag nagy keresletet indokolja még a beszerzési ár tulajdonkép­peni alacsony volta. A szén beszerzési ára ugyanis átla­gosan 42—43 forint mázsán, ként. ugyanakkor azonban előállítási ára — a Tüzéphez szállítással — kétszáz forint körül alakul! Jelentős álla­mi dotáció segíti tehát a beszerzését. Ezzel együtt nem beszél­hetünk a vásárlók egyértel. mű elégedettségéről. Ismere­tes, hogy nagyon sokan es­küsznek mifelénk az eger- csehi szénre, ez viszont csak a legritkább esetben kapha­tó. Miért? — kérdeztük Juhász Attilától. A kínálat természetesen a bánya termelésétől függ, az pedig: adott. Többet sajnos, nem értékesíthetünk, mint amennyit Csehiben bá­nyásznak. Helyette mi a be­rentei szenet tudjuk kínál­ni, ennek kalóriaértéke ugyanannyi, mint az eger- csehié: 3600. Hogy mégis so_ kan idegenkednek tőle, an­nak oka, hogy korábban — hosszú éveken át tudtunk egercsehi szenet biztosítani, és a lakosság ezt szokta meg, ehhez ragaszkodna. Sajnos, nálunk csak a legritkább esetben, mondhatni, muta­tóban akad ilyen. (A vevőktől is megkér­deztük, miért szeretnének egercsehi szenet berentei he­lyett? Mert az utóbbinak lényegesen több a salakja Szén és fa minden mennyi­ségben. A jókora — 38 ezer négyzetméteres egri Tüzép- telepen, markológépek vég­zik a rakodás korábban ne­héz, fáradságos munkáját. (Fotó: Perl Márton) — hangzott az egybehangzó válasz.) Akárhogy is, de tél van, hideg, és fűteni muszáj, kell a szén. Kérdés azonban az is, hogy akik ilyenkor sze­retnének vásárolni, egyálta. Ián kapnak-e? Erről szólva a telepigazgató elmondta: — December elejétől ja­nuár végéig néha adódnak kisebb-nagyobb gondok. Olyan nap, hogy szén ne lenne, ugyan nincs, de olyan néha megtörténik, hogy a délután érkezők már nem kapnak. Ilyenkor, tél dere­kán a szállítási határidő is meglehetősen hosszú. Akik pl. Egerben, az Érsekudvar­ban levő irodánknál rende. lik meg a tüzelőt, azok most kéthetes határidőre kapják meg. — Jobb tehát nyáron be­szerezni ... — Sokkal. A magunk ré­széről minden évben két. szer is felhívjuk erre a ve­vőkörünkhöz tartozó intéz­mények figyelmét — mint­egy 150 közületiéi állunk kapcsolatban —, és arra kér­jük őket, lehetőleg október előtt vásárolják meg a sze­net, kedvezményes áron, nem pedig utána, de akkor már felárral. Mit mondjak? nem jellemző, hogy hallgat, nának ránk, pedig 20—30 százalékkal fizetnek így töb­bet, ami mondjuk 500—600 mázsa szénnél azért már nem kevés. Célszerűbb hát megfelelő időben, olcsóbban vásárolni, nem pedig ilyen­kor, már-már kényszerhely­zetben, amikor javában tart a tél, és mert fűtés nélkül nem lehetünk, kell sok-sok helyen kell a szén. Kimentek a divatból a lófogatok la, teherautók szállítják a téli tüzelőt. Szocialista brigád vezetők tanácskozása a Thorez-bányaüzemnél A Mátraalji Szénbányák Thorez-bányaüzieimének szo­cialista brigádvezetői az el­múlt év tapasztalatairól és az idei feladatokról tanács­koztak hétfőn Visontán. ,A beszámolóban elhangzott, hogy tavaly a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtéséhez kereken hétmillió tonna sze­net adtak át villamos energia előállításához. Ez a mennyi­ség ugyan 300 ezer tonná­val kevesebb, mint amennyit az év elején előírtak, de a hőerőmű vállalat kérésére a Mátraalji Szénbányák év közben módosította a meny- nyiségi tervet a minőség ja­vára. Körültekintő szerve­zettséggel, valamint a kül­színi bányamezőn dolgozó gépek és műszerek jobb hasznosításával, továbbá a meddőletakarítás fokozásá­val a tervben előírt 1470 kalória helyett 1538 kalória- értékű fűtőanyagot adtak át éves átlagban. Ez a mennyi­ségi eredmény túlszárnyalja az előző évek bármelyikét, értékben pedig hozzájárult a Thorez-bánya széntermelési tervének túlteljesítéséhez. Ezzel ugyanis 82 millió fo­rinttal túlteljesítették árbe­vételi tervüket a vison,tai bányászok. Egyidejűleg meg­teremtették a műszaki felté­teleit annak is, hogy ezt a szintet az idén is tartani tudják. A tanácskozáson bejelen­tették, hogy az idén — a Ga­garin Hőerőmű igényeinek megfelelően — hétmillió tonna szén kitermelése a fő feladat Visontán. Ennek fel­színre hozásához 50 millió köbméter földet kell eltávo­lítani. A tervben szerepel, hogy 1984-ben egyenletes ütemben, és az elmúlt évi­nek megfelelő jó minőségben adnak fűtőanyagot a Gaga­rin Hőerőmű részére. A fel­adatok között jelölték meg az anyag- és energiagazdál­kodás fejlesztését is. A ha­talmas kiterjedésű bánya­mezőn korszerűsítik a tájé­koztatást: URH-készülékeket szerelnek fel az autókra és a jelentősebb munkagépekre azzal a céllal, hogy ezáltal a bánya területén belüli üresjáratokat lecsökkentsék. A tanácskozáson értékelték a szocialista brigádok elmúlt évi eredményeit. A brigádok közül 36 arany brigádérem, 52 ezüst brigádérem, 44 pe­dig bronz brigádérem kitün­tetésben részesült. Hat bri­gádot felterjesztettek a vál­lalat kiváló brigádja kitün­tetés elnyerésére. Versenyképességünk realista szemmel Fiatal közgazdászok országos konferenciája Salgótarjánban Versenyképességünk rea­lista szemmel címmel a sal­gótarjáni Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolán hétfőn meg­kezdődött a fiatal közgaz­dászok országos konferenciá­ja. A zsúfolásig megtelt nagy auditóriumban Garamvöl- gyi Károly, a Magyar Köz- gazdasági Társaság főtitká­ra nyitotta meg a kétnapos eszmecserét, majd a ven­déglátó megye pártbizottsá­gának első titkára, Géczi Já­nos köszöntötte a résztvevő­ket. Ezután Káplár József külkereskedelmi miniszter- helyettes tartott előadást: témája: nemzetközi ver­senyképességünk a KGST- ben. Már bevezetőjében el­oszlatta az esetleges illúzió­kat. rámutatva, hogy a ma­gyar áruknak a szocialista országokban is meg kell küz­denie a kedvező fogadtatá­sért. részint az adott ország saját termékeinek, részint más KGST-beii vagy tőkés országból származó hasonló áruk konkurenciájával. Az ugyan tény, hogy a KGST- országok áruforgalmának túl­nyomó részét államközi megegyezések szabályozzák, koordinálják és garantálják, csakhogy a gyakorlati lebo­nyolításban már termékcso­portok, illetve vállalatok áll­nak egymással szemben, és magától értetődően mindkét fél a számára legkedvezőbb feltételek elérésére törek­szik. Ebből következik, hogy a KGST árucsere forgalom­ban hazánk sem hagyatkozik régi, idejét rjjúlt beidegződé­sekre. Országos szinten ez­zel már nincs is probléma, egyik-másik vállalatunk azonban még nem érzékeli az új követelményeket. Ez­zel összefüggésben az elő­adó a többi között a minő­ségre irányította a figyel­met. A minőségnek mint mondotta, mindinkább páro­sulnia kell a széles körű szolgáltatásokkal. A Video­tonnak például külföldi meg­rendelőinél sutját márkaszer­vize működik, ahol a garan­cián túli javításokat is el­végzik. Az Ikarus verseny- képességéhez — a jó és szép autóbuszokon kívül — meg­rendelőinek folyamatos al­katrészellátása is nagyban hozzájárul. Káplár József válaszolt a hallgatóság kérdéseire, majd Papócsi László mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes tartott; előadást a magyar agrárgazdaság tel­jesítőképességéről export- eredményeiről. A továbbiak­ban előadások hangzottak el Magyarország nemzetközi, ezen belül nyugat-európai versenypozícióinak javítá­sáról. Idegenforgalmunk aktuális kérdéseiről A Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság szervezésében, idegen- forgalmunk aktuális kérdé­seiről tartottak tanácskozást hétfőn, a Kossuth Klubban. Czeglédi József, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője, előadásá­ban hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom fontos sze­repet tölt be a magyar nép­gazdaságban. A nemzetközi turizmus gazdasági jelentőségével kapcsolatban utalt arra, hogy az elmúlt években — beleértve 1983-at is — mind a rubel, mind pedig a kon­vertibilis elszámolású forga­lomban a bevételeink csak­nem háromszorosát tették ki idegenforgalmi kiadása­inknak, anélkül, hogy a ma­gyar lakosság turisztikai ki­adásai csökkentek volna. Idegenforgalmunk egyik meglepetése volt, hogy a vá­rakozással ellentétben 1983- ban a hazai lakosság külföl­di utazási kedve tovább növekedett, amit a tavalyi tavalyi statisztikai adatok is alátámasztanak, összesen 4,8 millióan, 22 százalékkal töb­ben utaztak külföldre ta­valy, mint 1982-ben. Ebből 4,2 millió túrista a szocia­lista országokat, 558 ezer pedig a nyugati országokat kereste fel. A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a belföldi turizmust — bele­értve a víkend és kiránduló­forgalmat is — jelentősen segítheti a közelmúltban meghirdetett fejlesztési prog­ram, melynek alapján gyor­sabban bővítik a városkör­nyéki szabadidő övezeteket, kirándulóbázisokat és tovább javítják a falusi turizmus feltételeit.

Next

/
Thumbnails
Contents