Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kitüntetések a testvérbarátság elmélyítésére XXXV. évfolyam, 23. szám ÄRA: 1984. január 28., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Leplek és hóleplek Hoz a vonat haza. Az ablak mellett van helyem, nézem a hó lepel lel fedett j tájat, gyönyörködöm. Vá- / ratlanul megszólal a ve­lem szemközt ülő útitárs: — Ugye. milyen szép? Azt válaszolom. hogy igen. ö beleegyezésnek, biztatásnak veszi ezt. és akárha régi. jó ismerősök lennénk, beszélni kezd. (Ez engem bosszant, mert sze­retnék egyedül maradni a vidék szépségével, a szik- ■ rázó hóleipellel, amely vég- re betakarta a földeket a lomha varjakkal, s a táj fölé feszített, csodálatosan kék éggel...) ö pedig: csodálatos kincs, ha valaki tud ja értékelni a szépet. Nemcsak a termé­szeti -— mint mi most —. ' de a művészi alkotások és a társadalmi lét szépsé­geit is. Nézem a tiszta hómezőt. Emberünk nem sokáig vár a válaszra, zavartalanul to­vább esztétizál, mígnem érezni kezdem: egyre ke­vésbé zavar ... Megmond­jam, mi tetszik nekem leg­jobban ebben a hólepte tájban? — az. hogy tudom: a hótakaró alatt gyönyörű­en művelt földek, szép ve­tések vannak, amelyek már szinte kiáltottak a hóért! Hogy rte fagyjanak ki. hoav az őszi szárazság után vég. re fejlődni tudjanak! — Tudja, hogy van az. sem igazi művészi szépség, sem pedig természeti nem lehet ember nélkül. Az em­berhez pedig, ugye hozzá­tartoznak a szükségletei A búza. az élet. a kenyér. Szóval az. amit most elta­kar előlünk a hó. Egyébként — ha nem za­varom —. ugye már em­lítettem: a társadalmi szé­pet is szeretem, gondolok most igazságra, jogra, em­beri méltóságra, már per­sze. ha egyáltalán feltéte­lezhetjük. hogy léteznek ezek. A magam részéről mindebből egyszer már ki­ábrándultam, aztán újra hinni kezdtem. Nem fogja elhinni, de még az áreme­lések kapcsán is. Nem. mintha jólesne — dehogy! Annyi azonban aligha vi­tás. hogy más ezt az egé­szet. hogy úgy mondjam — * partnerként átélni. Partner vagyok abban, hogy senki sem tagadja: jótíb is lehetne nekünk:; partner abban, hogy tu­dom. jó ideig sóikkal jobb­ra nem számíthatunk. És partner abban is. hogy a környező, meg a távoli or­szágok esetét szintén isme­rem. Tudom azt. hogy kö­zülük egyik-másik már „le­ült”. mi viszont — nem! Ugyanakkor — mint mon­dani szokás — „további ál- j dozatokat kíván tőlünk ko­runk .. Érti. ugye,, mire gondo­lok: munka, szabadság, szépség, őszinteség és effé­lék. amik nélkül nem lehet teljes életet élni... De el­nézést. megkérdeztem, és kérem, bocsássa meg a cse­vegésem. de néztem én is ezt a szép hóleplet, s eszembe jutottak más lep­lek- és leplezhetetlenek ... ß. Kun Tibor J A vízről — a környezet védelmében Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjeszté­se alapján, a vízügyi kör­nyezetvédelmi eszközök terv­szerű fejlesztése érdekében módosította a vízügyről szó­ló 1964. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit, és a csatorna bírságot a törvény részévé tette. Megtárgyalta az Elnöki Tanács az 1983-ban elinté­zet kegyelmi ügyek tapasz­talatait. A kegyelmezési gyakorlat a korábbi éveké­hez hasonlóan az elmúlt esztendőben is kiegyensúlyo­zott volt. A kegyelmezési jog gyakorlására csak rend­kívüli méltánylást érdemlő, humánus okból került sor. Az elmúlt évben elintézett állampolgársági ügyek ta­pasztalatait is értékelte az Elnöki Tanács. A megelőző évihez viszonyítva némileg több állampolgársági kérel­met bíráltak el, s ez össze­függ a jelentős idegenforga­lommal, a magyar állam­polgárok külföldi utazásai­val és más országok állam­polgáraival kötött házasságá­val. Az állampolgársági ügyek gyors elintézéséhez hozzájárult a Belügyminisz­térium előkészítő munkája, a tanácsok és a külképvise­leti szervek tevékenysége is. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet dr. Raul Alfon- sin-nak, az Argentin Köz­társaság elnökének beikta­tása alkalmából 1983. decem- 9—11-én Argentínában tett látogatásáról. Az Elnöki Ta­nács egyetértéssel tudomá­sul vette a tájékoztatót. Az Elnöki Tanács az Al­kotmány módosításáról szó­ló 1983. évi II. törvény 2. paragrafusa alapján a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökét, Szakali Jó­zsefet megválasztotta a Mi­nisztertanács tagjává. A továbbiakban bírákat mentett fel és választott, valamint kegyelmi ügyekben döntött az Elnöki Tanács. (MTI) Heves megye munkásőrei kiválóan teljesítették a kitűzött feladatokat Ünnepi egységgyűlést tartott a munkásőrség megyei törzse Tegnap délután Egerben, a munkásőrség megyei pa­rancsnokságának új székhá­zában rendezték meg a me­gyei munkásőrség törzsének és közvetlen szakalegységei­nek kiképzési évet záró ün­nepélyes gyűlését. A jelen­téstétel, a Himnusz és a sza­valat után a megjelenteket, közöttük Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titká­rát. Markovics Ferencet, a megyei tanács elnökét. Sós Tamást, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát. Lévai Ferencet, az SZMT titkárát. Bódi Lajost, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselőjét, valamint a társ fegyveres erők. testületek, a meghívott üzemek, vállala­tok vezető munkatársait Bodnár János, a munkásőr­ség megyei parancsnokának helyettese köszöntötte, majd Farkas Sándor megyei pa­rancsnok tartotta meg kikép. zést értékelő beszámolóját. Az előadó hangsúlyozta, hogy munkásőreink példa­mutatóan helytálltak az el­múlt esztendőben a gazdasá­gi. építő munkában, a köz­életben és a munkásőri fel­adatok végrehajtásában is. Nem véletlen, hogy az or­szágos parancsnokság az éves munka értékelésénél a kö­vetkezőképpen fogalmazott: „Heves megye munkásőrei kiválóan, eredményesen tel­jesítették a kitűzött felada­tokat.” A parancsnok hozzá­tette. hogy a mérce maga­sabbra került az előző évek. hez képest. A lövészetet pél­dául kiválóan hajtották vég­re. a foglalkozásokon való megjelenés szinte száz szá­zalékos volt és a hivatásos, valamint a társadalmi pa­rancsnokok is sokkal érzé­kenyebben. gyorsabban rea­gáltak azokra a változások­ra. amely elé az élet állítot­ta őket. A speciális gyakor­latokat úgy tudták végre­hajtani. hogy csökken t az er­re fordított idő. Űj módsze­reket is bevezettek a kikép­zésben — buszon történő el­méleti oktatás stb. —. ame­lyek valószínű a jövőben or. szágos elterjedésre is kerül­hetnek. A szakalegységek munká­járól a következőket állapí­totta meg a parancsnok: a vegyvédelmi szakasz állo­mánya jól felkészült, alkal­mas a magasabb követelmé­nyeknek is eleget tenni. A foglalkozásokon teljes lét­számmal vettek részt, nem volt rendkívüli eseményük, de még munkahelyi fenyí­tésben sem részesült egyet­len munkásőr sem. nem vé­letlen. hogy elnyerték a me­gye legjobb közvetlen szak alegysége címet. Nem sok­kal maradtak le tőlük a hír­adó szakasz tagjai, akik nagyszerűen szerepeltek az országos gyakorlatokon, to­vábbképzéseken. szakmai ér­tekezleteken. Becsületes mun­kát végeztek a szállító- és ellátó sízakalegységek mun­kásőrei is. akik civilben a 4-es számú Volán Vállalat dolgozói, akik nagyon jól képzett gépjárművezetők. Az anyagi .technikai alosztály újítói tevékenységével hívta fel magára a figyelmet: kö­zel félmillió forintos üzem­anyag-megtakarítást tudtak ezáltal elérni. A részletes beszámoló az ez évi teendőikkel is foglal­kozott Korszerűsítik az ok­tatási formákat, de több fel­adat megoldásához igénybe veszik a számítógépek segít­ségét is. Természetesen to­vábbra is számítanak a társ fegyveres erők támogatásá­ra. s a KISZ segítségére. A beszámolót követően ke­rült sor a szocialista verseny értékelésére és a kitünteté­sek átadására, amelyet Vi­rág Károly, a megyei párt- bizottság titkára és Bódi Lajos, a Munkásőrség Or­szágos parancsnokságának képviselője nyújtott át. A Kiváló Parancsnok jelvényt hárman, a Kiváló Munkásőr jelvényt pedig tizenketten vették át. A Szolgálati Ér­demérmet 25 éves szolgálat után kapta: Takács István­ná. Kovácsi Imre. Jászi Gusztáv. Cseh Barnabás és Ficzere Miklós. Húszéves szolgálat után: Szeredi Jó­zsef. 15 éves szolgálat után ezt a kitüntetést hét. 10 év után pedig nyolc munkásőr vehette át. Emlékérmet és Emléklapot kaptak a lesze­relő. illfitvet tartalék állo­mányba kerülő munkásőrök is. Farkas Sándor megyei parancsnok összegezte a munkásőrök 1983-as munkájának eredmé­nyeit (Fotó: Kőhidi Imre) A bolgár nagykövet látogatása megyénkben A nagykövet (középen) a kitüntetett detkiek képviselőivel (Fotó: Perl Márton) Szívélyes hangulatú, baráti beszélgetésre került sor teg­nap délelőtt Egerben, a me­gyei pártbizottságon. Itt fo­gadta Boncso Mitevet, a Bolgár Népköztársaság Bu­dapestre akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára. Ott voltak a tanács­kozáson szűkebb hazánk ál­lami és tömegszervezeti ve­zetői is. A bolgár nagykövetet a köszöntő szavak után Barta Alajos tájékoztatta a megye életéről, majd kitért Heves és fTargoviste testvérmegyei kapcsolatára. Mint hangsú­lyozta. az erősre fonódott l>aráti szálak egyre bővül­nek: a párt-, az állami, tö­megszervezeti kapcsolatok mellett élő együttműködés van számos üzem. intéz­mény. termelő gazdaság kö­zött. Szólt továbbá a kap­csolatok bővítésénék lehető­ségeiről. konkrétan például a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezet. valamint az egri Centrum Aruház bulgáriai kooperáció­jának megteremtéséről, bő­vítéséről. Alappillére ennek az együttműködési elképze­lésnek az. hogy a megye la­kossága nagyra becsüli az eddigi baráti kapcsolatokat. Boncso Mitev nagykövet mindenekelőtt arról szólt, hogy a barátságra, a testvé­riségre való törekvés á bol­gár emberek szívéből fakad. A két ország vezetőinek — Todor Zsivkovnak és Kádár Jánosnak — legutóbbi meg­beszélései is azt tükrözték. hogy a kétoldalú kapcsolatok erőteljes fejlődésnek indul­tak. s az együttműködés gazdagodásához hozzájárult Heves és Targoviste megye testvéri barátsága is. A két nép. ezen belül a két megye barátságának elmélyítéséért végzett munkájukért — emelte ki a nagykövet — a Bolgár Kommunista Párt. valamint a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsa kitün. tetést adományozott számos magyar párt- és állami ve­zetőnek. közéleti embernek. E gondolatok jegyében nyújtotta át a Georgi Di­mitrov Centenáriumi Emlék­érmet Barta Alajosnak. Vas­kó Mihálynak, az MSZMP KEB tagjának országgyűlési képviselőnek. Az 1300 éves Bulgáriáért Centenáriumi Emlékérmet pedig Markovics Ferencnek, a megyei tanács elnökének, valamint Mészá­ros Albertnek, a HNF me­gyei titkárának. Ezúttal tüntették ki a detki Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezet Az 1300 éves Bulgáriáért Centenáriu­mi Emlékplakettel és Okle­véllel, a gazdaság Dimitrov szocialista brigádját pedig a Georgi Dimitrov Centenáriu­mi Emlékéremmel. Az előb­bit Szabó Imre tsz-elnök. az utóbbit a kilenc éve alakult negyvenfős szőlészbrigád vet­te át. A nap további részében Boncso Mitev Németh Lászlónak, az egri városi pártbizottság első titkárának kíséretében a megyeszék­hellyel ismerkedett, majd el­látogatott Detkre. Megkezdődtek a zárszámadások Heves megyében Bővülő termeléssel jobb eredmények Füzesabonyban Pénteken, megkezdődtek a hagyományos zárszámadások Heves megyében is. A követ­kező napokban, hetekben február végéig ötvennégy termelőszövetkezetben köz-, illetve küldöttgyűléseken ad­nak számot a múlta évi gaz­dálkodás eredményeiről és meghatározzák az idei fel­adatokat is. Elsőként a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet tartotta meg zárszámadó közgyűlését pénteken dél­előtt a nagyközség mozijá­ban. Az eseményen részt vett Antal Lajos, az MSZMP Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára és Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője is. Sárközi József elnök értékelte a szö­vetkezet múlt évi eredmé­nyeit. Rámutatott, hogy 1983-ban a gazdálkodást súj­tó aszály ellenére is bőví­tették a termelést. A leg­jobb eredményt a gabona­ágazatban érték el, miután a búza átlagtermése a szá­razságban is elérte a 4,8 tonnát hektáranként. Noha az aszály leginkább a ku­koricát károsította, mégis 6,2 tonnás átlagtermést ta­karítottak be. Az állattenyésztésben csök­kentették a költségeket 1983- ban, viszont a tejtermelés árbevétele a változó szabá­lyozók hatása miatt nem ér­te el az előző évit. Ennek ellenére is a szövetkezet be­vétele 1983-ban tovább nö­vekedett, és megközelítette a 95 millió forintot, a nye­reség pedig csaknem 1 mil­lió forint lett. Az idei gaz­dálkodásról szólva Sárközi József aláhúzta, hogy a szö­vetkezetben kialakított ter­melés szerkezeten nem vál­toztatnak. A növekvő elvo­násokat közvetítő új szabá­lyozók hatását megfelelő in­tézkedésekkel igyekeznek el­lensúlyozni. A költségek to­vábbi csökkentésére töre­kednek annak érdekében, hogy 1984-ben is fenntart­sák a magas termelési szín­vonalat, és tovább növeljék a nyereséget.

Next

/
Thumbnails
Contents