Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-05 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 3. szám ÁRA: 1984. január 5., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Eredményes tervteljesítés — Növekvő export — Terjed a jövedelemérdekeltségi rendszer — Háttérraktárak Áfészek a kistelepülésekért, a Jobb áruellátásért Naponta sokan vásárolnak az egri Katona téri Skála-Duett szövetkezeti áruházban Vadat, halat, babonát... ... tessék! — mondhatnám, ha mondjuk kikiáltó vagy vásári árus lennék. Lévén viszont, hogy nem ez a helyzet, mindezt mondani, vagy javallani a világért sem merném. Ellenkezőleg, most azon elmélkedem így, év elején, hányféle babona hat (hat) bénítva mind a mai napig cselekedeteinkre, gondolatainkra. És közben még ott a másik lehetőség, amit ki mégsem zárhatunk, hogy tudniillik, miként sokféle szokásunk, mondásunk, úgy babonáik is a népből, eleinktől erednek, s valahol, valamiféleképpen — egyféle népi bölcsességet rejtenek. Ezek közül való lenne, hogy a sok finom falatokat — vadat, halat, szárnyasokat — első napjain az új évnek, fogyasztani nem szabad. S megvan rá a magyarázat: a vad rád támadhat, avagy eliszkol- hat, és már nem lészen szerencsés számodra ez a mostani, új évad; a hal pediglen elúszik, a szárnyas meg elrepül a szerencséddel. Kerüld hát — így a babona — mindazt, ami ilyen étel. Volt tehát, biztosan akadt, aki betartotta eme fontos szempontokat. Ne féltsük őket: biztosan nem nélkülöztek. Hiszen annyi minden van még, . mint sertéshús, borjú, bárány, sőt akad, ki arra esküszik, hogy nincsen jobb a kecskehúsnál. Mindez persze, ízlés dolga. Bevallom, ebben az egész ügyben most legjobban izgat a babona. Mert hiszen, aligha lehet kétséges, hogy a különféle tilalmak és javallatok, valahol — talán már nagyon mélyen — a régi népek életében gyökereznek. Abban, hogy mily sokat láttak, mennyi mindent tapasztaltak. .. Hogy nem jó a kishitűség, rossz lehet a nagyralátás, vagy] hogy a takaró hosszán múlik, milyen legyen a nyújtózás... S ezzel témánkhoz már vissza is kanyarodtunk: meghallván az ősi mondást, miszerint ilyenkor, így új év táján ne fogyasz- szunk vadat, halat, szárnyasokat! Ebben is lehet valami, valami ősi, emberi, amiben „csak” az a lényeg, hogy mindannyiunknak muszáj a lehetőségekhez alkalmazkodni. Nem snassz tehát, ha nincs az asztalon pisztráng, netalán őzgerinc, vagy ha kunyhónk köré a kerítést nem vaddisznókolbászból fonják. Manapság, amikor immár 1984-et írunk, s annyi a dolgunk, annyi a gondunk, lehetetlen, hogy effélékre ne gondoljunk. Láttuk már tavaly, tavalyelőtt, s a korábbi években is: a világban — ezen belül meg a mi kicsi „háztájinkban” — a lehetőségek szőkébbek, s a követelmények egyre nőnek. Jó, jó — mondhatná itt most akárki —, tudjuk, nehezebbre fordult a világ, de: hogy jönnek ide az ősi-régi babonák... ? Nos, nem nagyon, csak annyiban, hogy* közülük sok int minket szerénységre, mértékletre. Ezekre — szükségünk lesz 84-ben. . . B. Kun Tibor Kedvező eredményekkel zárták az 1983-as esztendőt, Heves megye fogyasztási szövetkezetei, összességében, több mint 6 százalékkal növelték árbevételűket. 1982-höz képest A változó közgazdasági körülmények között megfelelő intézkedéseket tettek az elvonások ellensúlyozására. Ennek megfelelően több szövetkezetben bevezették a jövedelemérdekeltségi rendszert, valamint az új üzemelési formákat a nyereség növelésére. Ezekben a hetekben a tizenkét fogyasztási szövetkezetben is elkészítik az 1984-es tervet, amelyet a tavaszi küldött- gyűlések elé terjesztenek elfogadásra. Zachar Gábor, a MÉSZÖV elnöke a felkészülésről adott tájékoztatást lapunknak. Elmondta, hogy 1983-ban alapvető élelmiszerekből jobb volt a kínálat a szövetkezeti üzletekben, mint korábban. Különösen az apró falvakban több kenyeret, péksüteményt, tejet árultak és javult a választék húsból, A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a balesetek száma évről évre keveset változik, kialakult egy bizonyos szint, amelyről nehezebb „visszalépni”, nehezebb javulást elérni. Az elmúlt évben — 1982-höz képest — a tsz-ekben nagyjából változatlan számú baleset történt. Az adatok javulást jeleznek! a kiesett munkanapok tekintetében, ám romlott a helyzet a csonkulásos, illetve halálos balesetek terén. Már tavaly több intézkedést tettek a műszaki-munkavédelmi munka tökéletesítésére, s ezeket egészítette ki a MÉM most megjelent tájékoztatója, amely a tsz-ek műszaki-munkavédelmi felügyeletének működési rendjét szabályozta. Az új intézkedés egyebek között az eljárási kérdéseket tisztázta, továbbá intéz(Fotó: Kőhidi Imre) illetve húskészítményekből is. Gondot jelentett viszont, hogy építőanyagokból nem tudtak mindent folyamatosan biztosítani. A szövetkezetek ugyanakkor előbbre léptek a vendéglátásban, kü-. lönösen a diák- és az üzemi étkeztetésben. Ennek érdekében néhány vendéglőt korszerűsítettek. (Eredményes volt az elmúlt évben a szövetkezetek exporttevékenysége a ZÖLDÉRT közreműködésével friss gyümölcsből és zöldségből, amelyet az idén is szeretnének folytatni. Ebben különösen az egri és a gyöngyösi áfész eredményei számottevőek. 1984-ben, a tovább változó közgazdasági feltételeket figyelembe véve, a szövetkezetek 7 százalékkal növelik a bolti forgalmat, s ezzel párhuzamosan nagyobb nyereségre törekszenek. Fő feladat az idén az apró falvak ellátásának javitása! Ennek érdekében már 1983- ban Bélapátfalván és Hatvaniban úgynevezett háttérraktárakat létesítettek, ahonnan folyamatosan ellátták élelmiszerekkel, ipar- és ru. kedett arról, hogy a megyei tanácsok illetékes osztályai ügyrendjüket a műszaki-munkavédelmi feladatokkal egészítsék ki. Ennek értelmében ellenőrizniük és értékelniük kell a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok, szabványok, óvórendszabályok és egyéb kötelező előírások megtartását, továbbá a középtávú és éves szociális terv munka- védelmi részének szakmai tartalmát és annak végrehajtását. Hatáskörükbe tartozik egyebek között az azonnali bejelentésre kötelezett üzemi balesetek személyes kivizsgálása, továbbá a halálos, illetve a tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálása. Szükség szerint intézkednek, vagy intézkedéseket kezdeményeznek a hasonló esetek megelőzésére. Heves megyében a mező- gazdasági munkák szerveházati cikkekkel a kistelepülések üzleteit. A cél az, hogy a jövőben a megnövekedett utazási költségek miatt a falvakban levő szövetkezeti boltokban az ott lakók megvásárolhassák az igényeiknek megfelelő fogyasztási cikkeket. Az úgynevezett háttérraktárak számát 1984-ben tovább bővítik, így Párádon és Tctmaleleszen és Füzesabonyban létesítenek ilyeneket. Ezenkívül a falusi kis- üzletek nagy részét felújítják és berendezéseiket korszerűekkel cserélik ki. Sírokban és Pétervásárán kis ABC-áruházat is építenek. Ebben az évben megkezdik az új gyöngyösi szövetkezeti ABC-áruház, továbbá Hatvanban egy önkiszolgáló étterem létesítését is. 1984-ben a szövetkezetek folytatják árualap-bővítő ' tevékenységüket. így például a GYÖNGYSZÖV pattinka- üzeme három műszakban termel, az egri áfésznél pe. dig a meglevő épületek hasznosításával üzembe helyezik az új édesipari telepet. A lőrinci áfész bővíti szőrmeüzemét és befejezés előtt áll az egri áfész bélapátfalvi szövőüzeme is. Az építőanyagok választékának bővítésére és az ellátás javítására tervezik beton-, illetve épületasztalos-ipari termékek gyártását is néhány s zö vetkezetnél. összességében tehát feszített terv megvalósítására készülnek 1984-ben megyénk fogyasztási szövetkezetei. A változó körülményekhez való jobb alkalmazkodással, a lehetőségek kibontakoztatásával, az együttműködésben rejlő kapcsolatok bővítésével igyekeznek ellensúlyozni a növekvő terheket. A gazdálkodásban alapvető feladatuknak tekintik a költségek csökkentését, a javuló ellátással párhuzamosan pedig a nagyobb nyereség elérését. zettségének javulása, a következetesebb ellenőrzés és a színvonalasabb munkavédelmi oktatás hozzájárult ahhoz, hogy 1983-ban csökkent az üzemi balesetek száma. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya rendszeres vizsgálatokat folytat a gazdáságok munkavédelmi helyzetéről és ahol kell javaslatokat tesz annak javítására. A termelőszövetkezetek munkavédelmi hálózatának üzemeken belüli szervezése megtörtént. A szakemberek munkavédelmi képzettségének növelésére renszeresen tanfolyamokat szerveznek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán. Ezenkívül helyi tanfolyamokkal és oktatófilmek vetítésével is hozzájárulnak a munkavédelmi ismeretek gyarapításához. Mentusz Károly Rendszeres ellenőrzések, szakmai tanfolyamok Műszaki-munkavédelmi felügyelet a Heves megyei tsz-ekben is A textilkonfekció részleg termékeit nemcsak itthon, hanem a tőkés országokban is jól ismerik. Barócsi Ernőné csipkét rak fel a ruhaanyagra Ők nyolcszázan — Hatvanban A Hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet eredményes évet zárt 1983-ban. A tervezett 74 millió forint termelési érték helyett, több mint 80 millió forintot produkált a szövetkezet, mintegy 800 dolgozója NSZK-beli Hohe-cég számára bérmunkában és saját anyagból készülnek a divatos blúzok és ruhák. Pető Erzsébet fodrok ráncolásán serénykedik. A szabász- asztalon és az ügyes női kezeken, sok minden múlik. A gazdaságos anyagfelhasználással, a jól szervezett technológiával, kemény forintokat takarítottak meg. Pásztor Attiláné a ruhák bélését vágja ki. Az össztermelés 78 százalékát a kötött áruk előállítása biztosítja. A csecsemőruhákból évente több százezer divatos darabot állítanak elő. Nemcsak a nők állnak helyt a kötőgépek mellett hanem a férfiak is, mint például Sisa Tibor; (Szabó Sándor felvételei,)
