Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 20., péntek 3. MIRE INT A VGM-EK KIHÍVÁSA? 11/2. „Kemény“ és „puha forint a A vgm-ek eredményeinek értékét nem csökkentik az új szervezetek kiforratlansá_ gai, fogyatékosságai. Kár volna például tagadni, hogy a vgm-ek nem olyanok, mint amilyeneknek valamikor elképzelték őket. Döntően saját vállalatuk számára dolgoznak, s nem külső rendelésre. Jelentéktelen a lakossági szolgáltatások aránya. Vállalkozói -»jellegük fejletlen, tőkét, hasznot nem kockáztatnak. Munkavállalói pozícióik biztonságosak, kényelmesek. A gyári vezetők az ellenpóluson nem érdekeltek a feltételek szigorításában, a „piaci” viszonyok pedig nem kényszerítenek — főleg a jövedelmek terén — feszesebb vállalásokra. A vgm-ek és tagjaik számára korlátozott, helyzetük csaknem monopolisztikus, a munkákat elosztják közöttük. Nem visszafelé Van tehát probléma és tennivaló — nem is kevés. Fontos, hogy előítéletektől mentesen értelmezzük a helyzetet. Az új szervezetek révén régi problémák kerültek felszínre, éles reflektor- fénybe. Vagyis nem visszafe. lé lépve, hanem határozottan előre haladva oldhatók fel az ellentmondások. A vgm.eket nem korlátozni kell, hanem olyan helyzetbe hozni, hogy teljesen kibontakozhassanak. Viszonylag szűk körben — a korlátozott munkaidőben dolgozó, egészségre ártalmas üzemekben — kell kifejezetten megtiltani a vgm-ek alapítását. Mindenütt másutt inkább a létesítésük ösztönzése, mintsem korlátozása a feladat. A vállalkozók nagyobb száma esetén ugyanis a vgm-ek nemcsak verse- nyeztethetők (ezáltal a vállalati díjak mérsékelhetők), hanem felszámolható az új szervezetek kasztjellege. A különmunkák jobb „terítésével” pedig természetes módon összébbszoríthatók a jövedelmi csúcsok. Az első számú feladat tehát az új szervezetek kibontakozásának útjában álló szemléletbeli akadályok elhárítása. Hogy vannak ilyenek, azt jelzi a vgm-ek rendkívül egyenetlen területi megoszlása. Ha eltekintünk a főváros és agglomerációs övezete sajátos helyzetétől, szembetűnő Fejér megye ki_ ugró első helye. Az új szerveitek számát tekintve Komárom megelőzi BorsodAbaúj-Zemplén megyét. Szintén figyelmet érdemel Csongrád és Bács-Kiskun megye előkelő helyezése a rangsorban. Közlekedjenek a teljesítmények A vállalati gazdasági munkaközösségek kihívására megfelelő választ a nyilvánvaló anomáliák felszámolása, az ösztönzés, a szabályozás, az irányítás továbbfejlesztése, a reform kibontakoztatása hozhat. Vagyis a következőket kell elérni: 1. Fokozatosan csökkenjen és idővel szűnjön meg a „kemény” bér- és a „puha” költségforint közötti különbség. Nincs szükség népgazdasági' hasznot nem hozó vállalkozásokra. 2. Hatásos anyagi ösztönzés érvényesüljön a főmunkaidőben. 3. Csiszolódjék és szigorodjék a vállalkozói díj kalkuláció, jának módszere. 4. Fontos az összeférhetetlenségi szabályok meghatározása, vagyis annak tisztázása, hogy milyen beosztású dolgozók nem lehetne a vgm-ek tagjai. 5. Egyidejűleg meg kell oldani a vgm-ekkel kapcsolatos vezetői tevékenység honorálását. A legfontosabb a főmunkaidő A tennivalók sokrétűek és összetettek, egymástól elválaszthatatlanok. Miközben az új szervezetek létesítésére bátorítunk, nem válhatunk a formális és látszat- éredmények rabjaivá, vagy a vállalati gazdasági munka- közösségek megszálottjaivá. Valamennyi új szervezet lehetőségeivel szükséges számolni és tudni kell azzal élni. A legfontosabb azonban a főmunkaidőben végzett tevékenység fejlesztése, korszerűsítése. A kiválóan működő, mintaszerű vgm-háló- zat, s a rossz hatásfokú, érdektelen főmunkaidős tevékenység (nagy veszteségidőkkel, belső munkanélküliséggel) mint a tűz és víz összeférhetetlen. Bár a főmunkaidős tevékenység korszerűsítésének, hatásos ösztönzésének külső szabályozási-irányítási) feltételei is vannak, mégis saját tehetetlenségét bizonyítja az a vezető, aki nem képes a gyáron, a vállalaton belüli kihívásra meggyőzően válaszolni. Kovács József Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok és vállalati gazdasági munkaközössségek árbevétele megyénként 1983. I. félév (ezer/Ft) Ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoportok Vállalati gazdasági munkaközösségek Megye; összes lakossági szolgáltatási összes lakossági szolgáltatási árbevétele Budapest 769 565 20 443 648 279 9 201 Baranya 8 306 200 42 274 1406 Bács-Kiskun 9 203 290 65 378 1 357 Békés 37 192 645 42 642 703 Borsod-AbaújZemplén 53 330 5 964 47 764 80 Csongrád 28 965 328 61 538 5 477 Fejér 6 354 37 76 640 530 Győr-Sopron 5 714 142 36 255 739 HajdúBihar 45 749 1 697 71223 692 Heves 25 874 4 741 16 563 455 Komárom 18 487 699 71 104 457 Nógrád 25 958 68 21 473 144 Pest 110 656 1 379 125 515 481 Somogy 18 436 178 28 182 188 Szabolcs-Szatmár 6 800 366 19 264 261 Szolnok 26 282 866 30 564 289 Tolna 17 588 1 242 14 616 3 Vas 219 — 25 147 79 Veszprém 14 609 — 46 238 179 Zala 1 193 5 13 514 942 összesen: 1 230 480 39 290 1 504 173 23 663 Korunk tudományos-technikai forradalmának vívmányai az élelmiszertermelésben is jelen vannak. Az új iránti igény, a lehetőségek alapján — a nyolcvanas évek első felében is növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben, ahol ma már száz forint termelési költségből több mint hatvan jut a különböző ipari eredetű anyagok felhasználására. így érthető, hogy a gazdaságok igyekeznek lépést tartani a kor követelményeivel és a műszaki fejlesztésre is többet fordítanak. A növekvő költségek . kényszere A mezőgazdasági termelés évről évre megkívánja a modem gépek, kémiai és biológiai anyagok alkalmazását, a talajok termőképességének folyamatos növelését, a korszerű munkaszervezési, vezetési módszerek elterjesztését. Mindez döntően hozzájárul a mezőgazdaság iparosodásához. A hetvenes években a termelési rendszerek megjelenésével a technikában bekövetkezett fordulat eredményeként nagyobb értékű és teljesítményű gépek, berendezések kerültek az üzemekbe. Ezzel együtt változtak a termelés biológiai alapjai is, miután az új technika az időjárás kedvezőtlen hatásainak ellenállóbb és a gépi termelésre alkalmas fajtákat követelt. Gyorsan tért hódítottak a termelést segítő kémiai anyagok is, miután a nagyobb termőképességű fajták több tápanyagot igényelnek, ezenkívül gondosabb talajművelést, ápolást és védelmet. A termelési költségek folyamatos növekedése viszont, arra kényszerítette az üzemeket, hogy a gépeket, berendezéseket minél eredményesebben használják ki. Ehhez igazodva az elmúlt években a helyi adottságokhoz mérten növelték, vagy csökkentették egy-egy növény vetésterületét. A szakosodás ésszerű ágazattársítást is jelentett. A technikai eszközök gazdaságos működtetésére, például, a kukoricát a búzával, a napraforgóval, illetve a a cukorrépával társították. Ezzel együtt változott az üzemek irányítási rendszere is A gazdaságon belül a vezetők egy csoportja általános fejlesztéssel, tervezéssel, míg másik csoportja az egyes ágazatok irányításával foglalkozik. A biológiai, kémiai, technikai és információs kapcsolatok rendszerbe foglalása, illetve alkalmazása a növekvő hozamokban jutott kifejezésre Heves megye élelmiszergazdaságában is. Jövőt mutat a gabonaprogram A változó közgazdasági feltételek közepette az üzemek az elmúlt években nagy figyelmet fordították a műszaki fejlesztésre. A csökkenő pénzügyi forrásokat figyelembe véve is növelték a gépek számát, amelyek értéke a nyolcvanas évek elején Hevesben elérte a 2,7 milliárd forintot. Ennek ellenére 1983-ban tovább növekedett az úgynevezett „0” értékű eszközök aránya, miközben azok típusösszetétele változott. Bár, csökkent az önjáró gépek száma az utóbbi három évben, teljesítményük és műszaki színvonaluk azonban javult. Jelentős eredmény, hogy Heves megye üzemeiben az erőfeszítések nyomán korszerűbbé vált a munkagéppark és annak választéka bővült, örvendetes, hogy a megyében is dolgozó nádudvari, bajai, illetve Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének szorgalmazására több energiatakarékos műveletet vezettek be a gazdaságok így a költségek csökkentésére például a forgatás nélküli, víztakarékos talajművelést, amely minőségi változást eredményezett a földmunkában. További elterjesztését azonban különösen a nehéz- kultivátor, illetve a középlazító magas ára akadályozza. Nagy lendületet adott • a műszaki fejlesztéshez a közös gazdaságoknak az intenzív gabonaprogramban való részvételük. Saját erőforrásokat és a világbanki hitelt hasznosítva a termelési rendszerek közreműködésével az üzemek jelentős része a legkorszerűbb technikához, az ezek működtetéséhez szükséges pótalkatrészekhez, nagy termőképességű fajtákhoz és szervezési módszerekhez jutott. Ezzel is növekedett a kalászosok, a kukorica, a napraforgó terméshozama megyénkben. A gabonaprogram kibontakoztatása a jövőben is a fejlesztés egyik lehetősége marad az élelmiszertermelésben. Szőlőben túl az országos átlagon Kedvező hatást gyakorolt az eredményesebb gazdálkodáshoz a laboratóriumi vizsgálatokon alapuló tápanyag-visszapótlás. Gondot jelent viszont az üzemekben az egyre dráguló műtrágya veszteséges tárolása, valamint az is, hogy egyenletes kiszórása nincs megoldva a földeken. Többször a műtrágya- és növényvédőszer-ellá- tás is akadozik, amely hátAz elmondottakból is kitűnik, hogy az utolsó években Heves megye mezőgazdasági üzemeiben olyan műszaki fejlesztéseket valósítottak meg, amelyek eredményeként korszerűsödött a termelés. A nyolcvanas évek további részében van bőven tennivaló az előrehaladáshoz, rövid távon elsősorban az élelmiszertermelés VI. ötéves tervi céljainak megvalósításáért. Noha a tovább változó közgazdasági környezetben ez/ nehezebb feladatot jelent mint korábban volt, mégis a jövő útját jelenti! Az üzemek keresik a műszaki fejlesztés lehetőségeit, főleg az olcsóbb, ésszerűbb eljárások bevezetésével és elterjesztésével. Mentusz Károly ráitatja a technológiai fegyelem betartását. A szőlőtermelés a nyolcvanas évek eddig eltelt részében tovább fejlődött Heves megyében, de a lehetőségeket még korántsem használták ki íz üzemek. Noha, a termelés színvonala és hozamai különösen Nagyrédén, Egersza- lókon, Visontán, Markazon, Abasáron és Gyöngyöspatán meghaladják az országos átlagot, korszerű művelési módokat, újabb fajtákat terjesztettek el borvidékeinken, a szőlőtermelés hegyvidéki gépesítése mégsem megoldott. Gondot jelent az is, hogy a gazdaságok nem fejlesztették ^kellően a szőlő- feldolgozást és a tárolást, amelyet utólagos befektetésekkel kell pótolniuk. Az állattenyésztésben az elmúlt években felgyorsult a szakosodás az üzemek között és üzemen belül is. A változások hatására jelentős eredmények születtek a tejtermelésben, de nem történt kellő előrelépés a vágómarha-termelésben. A sertéstenyésztés ma megyénkben megelőzi a szarvasmarha-tenyésztést. Jellemző a majorok, a telepek szétszórtsága. A VI. ötéves tervben előirányzott felújítások és új épületek pénzügyi gondok miatt eddig nem valósultak meg. A nagyüzemi állatférőhelyek nagyobb része elavult, és gazdaságos termelésre alkalmatlan. Noha, különösen Hevesen, Nagyrédén, Gyöngyöspatán jelentős eredményeket értek el az állattartó telepek műszaki színvonalának javításában, mindez még nem elég! Megtanulta a harci mesterséget Emlékezés Kulich Gyulára 1942 elején még nem tombolta ki magát a tél, s a szegedi Csillag-börtön zárkáiban meg különösképpen hideg volt. Az új fegyenc ajtaja fölé az ügyeletes őrmester kifüggesztette a krétafeliratos táblát: Kulich Gyula, sz. 1914. I. 20. — 8 év fegyh. Igaz, hogy előzőleg — két- esztendei vizsgálati fogság után — három és fél évre ítélte a törvényszék, de a Magyar Királyi Kúria újratárgyalta az ügyét. — Megbánta tettét? — kérdezte tőle a bíró, mire Kulich Gyula így válaszolt: — Semmit nem bántam meg. Hazám függetlenségéért és az igaz ügyért harcoltam ... Nyolcévi fegyházra ítélték az OIB titkárát, aki bírái fejéhez vágta az ítélet után: „Nem ér már meg ez a 'rendszer nyolc évet!" Küzdelmes, harcos élet jutott osztályrészéül. Édesapja Békéscsabán volt szabómester. s egyéves korától Gyula is ott élt, ott nőtt fel. Édesanyja négy gyermeket — három fiút és egy lányt — nevelt fel egymaga, miután férje, Kulich Mihály 1923-ban meghalt. De a kis, törékeny, szívós asszony zokszó nélkül vállalta: becsületes emberré neveli gyerekeit, akiket mosással, vasalással tartott el — ugyanúgy, ahogy József Attila Mama című versében olvashatjuk. Gyula egész korán a család támasza lett. A nyári szünidőben 12 éves korától kőműveseknek segített, s bár végig kitűnően tanult, a négy polgárinál többre nem futotta, mert kellett minden fillér a család megélhetéséhez. Ő is szakmát tanult: egy kis szabócéghez szegődött el inasnak. A csabai munkásotthonban csakhamar népszerű lett a fiatalok között. Lányok, fiúik csoportosultak köréje, s vasárnaponként együtt jártak kirándulni a környékre. Nehéz évek voltak ezek, nem volt munka sem a férfi-, sem a női szabó szakmában. Gyula 1934 kora tavaszán Pestre jött szerencsét próbálni. A Józsefvárosban egy kis szabóságban kapott munkát, s így került a VIII. kerületi ifik közé. Németországban akkor mór hatalomra került Hitler, s a fasiszták gyorsuló ütemben készülték a háborúra. A pesti munkásfiatalok meg a háborúellenes harc tudományát tanulták. A könyvek iránt fogékony Gyula német nyelvű Leninkötetet kapott egy idős munkástól. Már egészen jól haladt a némettel, s így világosan megértette Leninnek a fiatalokhoz intézett útmutatásait: „Nemsokára nagy leszel, fegyvert adnak majd a kezedbe. Vedd el és tanuld meg alaposan a harci mesterséget. Proletárok számára ez szükséges tudomány. Nem azért, hogy saját testvéreidre, más országok munkásaira lőj. hanem azért, hogy saját országod burzsoáziája elr len harcolj...” A fiatal Kulich elvette a fegyvert, amelyet a munkásosztály tanítói és vezetői nyújtottak neki: megtanulta a harci mesterséget. Az osztályharcos fiatalok nagy győzelme volt, amikor az Országos Ifjúsági Bizottság titkárává őt választották. Sikeres akciók indultak a fiatalok vasárnapi leventézte- tése ellen; illegális csoportokat szerveztek; röpiratokat terjesztettek. Kulich Gyula pedig e mozgalmas hónapokban, években is mérhetetlen szorgalommal tanult, képezte magát elméleti szinten és az általános műveltségben is. Kitűnően kihasználta azokat a hónapokat, amelyekben nem dolgozhatott: ilyenkor különösen tervszerű és kemény önképzést írt elő magának. Két nyelvet, a németet és a franciát önerőből sajátította el, vasszorgalommal, s hihetetlen nagy akarattal. Mint az illegális párt megbízottja, 1939-ben Zürichben járt. ahol átvette a magyar pártvezetés utasításait. Hazatérve fokozott lendülettel vetette bele magát a munkába. Marxizmust tanult és a legjobb fiatalokat kommu. nistává nevelni — ez volt a cél, amely az ő és társai szeme előtt lebegett. S mindezt úgy végezték, hogy illetéktelenek lehetőleg ne sejtsenek meg belőle semmit. Előfordult, hogy a Vasasszékház nagytermének négy sarkában négy munkacsoport tanulmányozta például a Kommunista Kiáltványt, Egy forradalmár töretlen útját szakította meg Horthy vezérkari főnöksége, amikor 1940 elején több mint százötven kommunistát és baloldali érzelmű embert letartóztatott, köztük Kulich Gyulát. Az alagi csendőrlaktanyában kegyetlen kínzásoknak. vallatásoknak vetették alá őket. Kulich lett a per fővádlottja. Ám akkor is nyugodt és optimista volt, amikor Szegedről a váci fegyházba, onnan a komáromi Csillag-erődbe, majd tovább, Dachauba hurcolták el. Soványan, hajadonfőit, a hidegtől lila arccal állt az elkülönítettek csoportjában, a sor szélén. Amazokat munkába indították, őket a halálba. Még akkor is bátorítóan mosolygott társaira. Ha élne, most lenne 70 éves. ELŐNYBEN AZ OLCSÓBB, ÉSSZERŰBB ELJÁRÁSOK Műszaki fejlesztéssel — több élelmiszert
