Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. január 20., péntek 3. MIRE INT A VGM-EK KIHÍVÁSA? 11/2. „Kemény“ és „puha forint a A vgm-ek eredményeinek értékét nem csökkentik az új szervezetek kiforratlansá_ gai, fogyatékosságai. Kár volna például tagadni, hogy a vgm-ek nem olyanok, mint amilyeneknek valami­kor elképzelték őket. Dön­tően saját vállalatuk számá­ra dolgoznak, s nem külső rendelésre. Jelentéktelen a lakossági szolgáltatások ará­nya. Vállalkozói -»jellegük fejletlen, tőkét, hasznot nem kockáztatnak. Munkavállalói pozícióik biztonságosak, ké­nyelmesek. A gyári vezetők az ellenpóluson nem érdekel­tek a feltételek szigorításá­ban, a „piaci” viszonyok pedig nem kényszerítenek — főleg a jövedelmek terén — feszesebb vállalásokra. A vgm-ek és tagjaik számára korlátozott, helyzetük csak­nem monopolisztikus, a munkákat elosztják közöt­tük. Nem visszafelé Van tehát probléma és tennivaló — nem is kevés. Fontos, hogy előítéletektől mentesen értelmezzük a helyzetet. Az új szervezetek révén régi problémák kerül­tek felszínre, éles reflektor- fénybe. Vagyis nem visszafe. lé lépve, hanem határozot­tan előre haladva oldhatók fel az ellentmondások. A vgm.eket nem korlátozni kell, hanem olyan helyzetbe hozni, hogy teljesen kibon­takozhassanak. Viszonylag szűk körben — a korlátozott munkaidőben dolgozó, egészségre ártalmas üzemekben — kell kifejezet­ten megtiltani a vgm-ek ala­pítását. Mindenütt másutt in­kább a létesítésük ösztönzé­se, mintsem korlátozása a feladat. A vállalkozók na­gyobb száma esetén ugyanis a vgm-ek nemcsak verse- nyeztethetők (ezáltal a vál­lalati díjak mérsékelhetők), hanem felszámolható az új szervezetek kasztjellege. A különmunkák jobb „terítésé­vel” pedig természetes mó­don összébbszoríthatók a jövedelmi csúcsok. Az első számú feladat te­hát az új szervezetek kibon­takozásának útjában álló szemléletbeli akadályok el­hárítása. Hogy vannak ilye­nek, azt jelzi a vgm-ek rend­kívül egyenetlen területi megoszlása. Ha eltekintünk a főváros és agglomerációs övezete sajátos helyzetétől, szembetűnő Fejér megye ki_ ugró első helye. Az új szer­veitek számát tekintve Ko­márom megelőzi Borsod­Abaúj-Zemplén megyét. Szintén figyelmet érdemel Csongrád és Bács-Kiskun megye előkelő helyezése a rangsorban. Közlekedjenek a teljesítmények A vállalati gazdasági mun­kaközösségek kihívására megfelelő választ a nyilván­való anomáliák felszámolá­sa, az ösztönzés, a szabályo­zás, az irányítás továbbfej­lesztése, a reform kibonta­koztatása hozhat. Vagyis a következőket kell elérni: 1. Fokozatosan csökkenjen és idővel szűnjön meg a „ke­mény” bér- és a „puha” költségforint közötti különb­ség. Nincs szükség népgaz­dasági' hasznot nem hozó vállalkozásokra. 2. Hatásos anyagi ösztönzés érvényesül­jön a főmunkaidőben. 3. Csiszolódjék és szigorodjék a vállalkozói díj kalkuláció, jának módszere. 4. Fontos az összeférhetetlenségi sza­bályok meghatározása, vagy­is annak tisztázása, hogy milyen beosztású dolgozók nem lehetne a vgm-ek tag­jai. 5. Egyidejűleg meg kell oldani a vgm-ekkel kapcso­latos vezetői tevékenység ho­norálását. A legfontosabb a főmunkaidő A tennivalók sokrétűek és összetettek, egymástól elvá­laszthatatlanok. Miközben az új szervezetek létesítésé­re bátorítunk, nem válha­tunk a formális és látszat- éredmények rabjaivá, vagy a vállalati gazdasági munka- közösségek megszálottjaivá. Valamennyi új szervezet le­hetőségeivel szükséges szá­molni és tudni kell azzal él­ni. A legfontosabb azonban a főmunkaidőben végzett te­vékenység fejlesztése, kor­szerűsítése. A kiválóan mű­ködő, mintaszerű vgm-háló- zat, s a rossz hatásfokú, ér­dektelen főmunkaidős tevé­kenység (nagy veszteség­időkkel, belső munkanélkü­liséggel) mint a tűz és víz összeférhetetlen. Bár a fő­munkaidős tevékenység kor­szerűsítésének, hatásos ösz­tönzésének külső szabályozá­si-irányítási) feltételei is vannak, mégis saját tehetet­lenségét bizonyítja az a ve­zető, aki nem képes a gyá­ron, a vállalaton belüli kihí­vásra meggyőzően válaszol­ni. Kovács József Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok és vál­lalati gazdasági munkaközössségek árbevétele megyénként 1983. I. félév (ezer/Ft) Ipari és szolgálta­tószövetkezeti szakcsoportok Vállalati gazdasági munkaközösségek Megye; összes lakossági szolgál­tatási összes lakossági szolgál­tatási árbevétele Budapest 769 565 20 443 648 279 9 201 Baranya 8 306 200 42 274 1406 Bács-Kiskun 9 203 290 65 378 1 357 Békés 37 192 645 42 642 703 Borsod-Abaúj­Zemplén 53 330 5 964 47 764 80 Csongrád 28 965 328 61 538 5 477 Fejér 6 354 37 76 640 530 Győr-Sopron 5 714 142 36 255 739 HajdúBihar 45 749 1 697 71223 692 Heves 25 874 4 741 16 563 455 Komárom 18 487 699 71 104 457 Nógrád 25 958 68 21 473 144 Pest 110 656 1 379 125 515 481 Somogy 18 436 178 28 182 188 Szabolcs-Szatmár 6 800 366 19 264 261 Szolnok 26 282 866 30 564 289 Tolna 17 588 1 242 14 616 3 Vas 219 — 25 147 79 Veszprém 14 609 — 46 238 179 Zala 1 193 5 13 514 942 összesen: 1 230 480 39 290 1 504 173 23 663 Korunk tudományos-technikai forradalmának vívmányai az élelmiszertermelésben is jelen vannak. Az új iránti igény, a lehetőségek alapján — a nyolcvanas évek első felében is növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben, ahol ma már száz forint termelési költségből több mint hat­van jut a különböző ipari eredetű anyagok felhasználásá­ra. így érthető, hogy a gazdaságok igyekeznek lépést tar­tani a kor követelményeivel és a műszaki fejlesztésre is többet fordítanak. A növekvő költségek . kényszere A mezőgazdasági termelés évről évre megkívánja a modem gépek, kémiai és biológiai anyagok alkalma­zását, a talajok termőképes­ségének folyamatos növelé­sét, a korszerű munkaszer­vezési, vezetési módszerek elterjesztését. Mindez dön­tően hozzájárul a mezőgaz­daság iparosodásához. A hetvenes években a terme­lési rendszerek megjelené­sével a technikában bekövet­kezett fordulat eredménye­ként nagyobb értékű és tel­jesítményű gépek, berende­zések kerültek az üzemekbe. Ezzel együtt változtak a ter­melés biológiai alapjai is, miután az új technika az időjárás kedvezőtlen hatá­sainak ellenállóbb és a gépi termelésre alkalmas fajtákat követelt. Gyorsan tért hódítottak a termelést segítő kémiai anyagok is, miután a na­gyobb termőképességű faj­ták több tápanyagot igé­nyelnek, ezenkívül gondo­sabb talajművelést, ápolást és védelmet. A termelési költségek folyamatos növe­kedése viszont, arra kény­szerítette az üzemeket, hogy a gépeket, berendezéseket minél eredményesebben használják ki. Ehhez iga­zodva az elmúlt években a helyi adottságokhoz mér­ten növelték, vagy csökken­tették egy-egy növény ve­tésterületét. A szakosodás ésszerű ága­zattársítást is jelentett. A technikai eszközök gazdasá­gos működtetésére, például, a kukoricát a búzával, a napraforgóval, illetve a a cukorrépával társították. Ezzel együtt változott az üzemek irányítási rendszere is A gazdaságon belül a vezetők egy csoportja álta­lános fejlesztéssel, tervezés­sel, míg másik csoportja az egyes ágazatok irányításával foglalkozik. A biológiai, ké­miai, technikai és informá­ciós kapcsolatok rendszerbe foglalása, illetve alkalmazá­sa a növekvő hozamokban jutott kifejezésre Heves megye élelmiszergazdaságá­ban is. Jövőt mutat a gabonaprogram A változó közgazdasági feltételek közepette az üze­mek az elmúlt években nagy figyelmet fordították a mű­szaki fejlesztésre. A csök­kenő pénzügyi forrásokat figyelembe véve is növelték a gépek számát, amelyek ér­téke a nyolcvanas évek ele­jén Hevesben elérte a 2,7 milliárd forintot. Ennek el­lenére 1983-ban tovább nö­vekedett az úgynevezett „0” értékű eszközök aránya, mi­közben azok típusösszetéte­le változott. Bár, csökkent az önjáró gépek száma az utóbbi három évben, telje­sítményük és műszaki szín­vonaluk azonban javult. Je­lentős eredmény, hogy He­ves megye üzemeiben az erőfeszítések nyomán kor­szerűbbé vált a munkagép­park és annak választéka bővült, örvendetes, hogy a megyében is dolgozó nád­udvari, bajai, illetve Szol­noki Gabona- és Ipari Nö­vények Termelési Rendsze­rének szorgalmazására több energiatakarékos műveletet vezettek be a gazdaságok így a költségek csökkentésére például a forgatás nélküli, víztakarékos talajművelést, amely minőségi változást eredményezett a földmun­kában. További elterjesztését azonban különösen a nehéz- kultivátor, illetve a közép­lazító magas ára akadályoz­za. Nagy lendületet adott • a műszaki fejlesztéshez a közös gazdaságoknak az in­tenzív gabonaprogramban való részvételük. Saját erő­forrásokat és a világbanki hitelt hasznosítva a termelé­si rendszerek közreműködé­sével az üzemek jelentős része a legkorszerűbb tech­nikához, az ezek működteté­séhez szükséges pótalkatré­szekhez, nagy termőképessé­gű fajtákhoz és szervezési módszerekhez jutott. Ezzel is növekedett a kalászosok, a kukorica, a napraforgó terméshozama megyénkben. A gabonaprogram kibonta­koztatása a jövőben is a fej­lesztés egyik lehetősége ma­rad az élelmiszertermelés­ben. Szőlőben túl az or­szágos átlagon Kedvező hatást gyakorolt az eredményesebb gazdálko­dáshoz a laboratóriumi vizsgálatokon alapuló táp­anyag-visszapótlás. Gondot jelent viszont az üzemekben az egyre dráguló műtrágya veszteséges tárolása, vala­mint az is, hogy egyenletes kiszórása nincs megoldva a földeken. Többször a műtrá­gya- és növényvédőszer-ellá- tás is akadozik, amely hát­Az elmondottakból is kitűnik, hogy az utolsó években Heves megye mezőgazdasági üzemeiben olyan műszaki fej­lesztéseket valósítottak meg, amelyek eredményeként kor­szerűsödött a termelés. A nyolcvanas évek további részében van bőven tennivaló az előrehaladáshoz, rövid távon el­sősorban az élelmiszertermelés VI. ötéves tervi céljainak megvalósításáért. Noha a tovább változó közgazdasági kör­nyezetben ez/ nehezebb feladatot jelent mint korábban volt, mégis a jövő útját jelenti! Az üzemek keresik a műszaki fejlesztés lehetőségeit, főleg az olcsóbb, ésszerűbb eljárások bevezetésével és elterjesztésével. Mentusz Károly ráitatja a technológiai fe­gyelem betartását. A szőlő­termelés a nyolcvanas évek eddig eltelt részében to­vább fejlődött Heves megyé­ben, de a lehetőségeket még korántsem használták ki íz üzemek. Noha, a termelés színvonala és hozamai külö­nösen Nagyrédén, Egersza- lókon, Visontán, Markazon, Abasáron és Gyöngyöspatán meghaladják az országos át­lagot, korszerű művelési mó­dokat, újabb fajtákat ter­jesztettek el borvidékeinken, a szőlőtermelés hegyvidéki gépesítése mégsem megol­dott. Gondot jelent az is, hogy a gazdaságok nem fej­lesztették ^kellően a szőlő- feldolgozást és a tárolást, amelyet utólagos befekteté­sekkel kell pótolniuk. Az állattenyésztésben az elmúlt években felgyorsult a szakosodás az üzemek kö­zött és üzemen belül is. A változások hatására jelen­tős eredmények születtek a tejtermelésben, de nem tör­tént kellő előrelépés a vá­gómarha-termelésben. A ser­téstenyésztés ma megyénk­ben megelőzi a szarvasmar­ha-tenyésztést. Jellemző a majorok, a telepek szét­szórtsága. A VI. ötéves terv­ben előirányzott felújítások és új épületek pénzügyi gondok miatt eddig nem valósultak meg. A nagyüze­mi állatférőhelyek nagyobb része elavult, és gazdaságos termelésre alkalmatlan. No­ha, különösen Hevesen, Nagyrédén, Gyöngyöspatán jelentős eredményeket értek el az állattartó telepek mű­szaki színvonalának javítá­sában, mindez még nem elég! Megtanulta a harci mesterséget Emlékezés Kulich Gyulára 1942 elején még nem tom­bolta ki magát a tél, s a szegedi Csillag-börtön zár­káiban meg különösképpen hideg volt. Az új fegyenc ajtaja fölé az ügyeletes őr­mester kifüggesztette a kré­tafeliratos táblát: Kulich Gyula, sz. 1914. I. 20. — 8 év fegyh. Igaz, hogy előzőleg — két- esztendei vizsgálati fogság után — három és fél évre ítélte a törvényszék, de a Magyar Királyi Kúria újra­tárgyalta az ügyét. — Meg­bánta tettét? — kérdezte tőle a bíró, mire Kulich Gyula így válaszolt: — Sem­mit nem bántam meg. Ha­zám függetlenségéért és az igaz ügyért harcoltam ... Nyolcévi fegyházra ítélték az OIB titkárát, aki bírái fejéhez vágta az ítélet után: „Nem ér már meg ez a 'rendszer nyolc évet!" Küzdelmes, harcos élet jutott osztályrészéül. Édes­apja Békéscsabán volt szabó­mester. s egyéves korától Gyula is ott élt, ott nőtt fel. Édesanyja négy gyermeket — három fiút és egy lányt — nevelt fel egymaga, mi­után férje, Kulich Mihály 1923-ban meghalt. De a kis, törékeny, szívós asszony zokszó nélkül vállalta: be­csületes emberré neveli gye­rekeit, akiket mosással, va­salással tartott el — ugyan­úgy, ahogy József Attila Mama című versében ol­vashatjuk. Gyula egész korán a csa­lád támasza lett. A nyári szünidőben 12 éves korától kőműveseknek segített, s bár végig kitűnően tanult, a négy polgárinál többre nem futotta, mert kellett minden fillér a család megélhetésé­hez. Ő is szakmát tanult: egy kis szabócéghez szegő­dött el inasnak. A csabai munkásotthonban csakha­mar népszerű lett a fiatalok között. Lányok, fiúik csopor­tosultak köréje, s vasárna­ponként együtt jártak ki­rándulni a környékre. Nehéz évek voltak ezek, nem volt munka sem a férfi-, sem a női szabó szakmában. Gyula 1934 kora tavaszán Pestre jött szerencsét próbálni. A Józsefvárosban egy kis sza­bóságban kapott munkát, s így került a VIII. kerületi ifik közé. Németországban akkor mór hatalomra került Hitler, s a fasiszták gyorsuló ütemben készülték a hábo­rúra. A pesti munkásfiatalok meg a háborúellenes harc tudományát tanulták. A könyvek iránt fogékony Gyula német nyelvű Lenin­kötetet kapott egy idős mun­kástól. Már egészen jól ha­ladt a némettel, s így vilá­gosan megértette Leninnek a fiatalokhoz intézett útmu­tatásait: „Nemsokára nagy leszel, fegyvert adnak majd a kezedbe. Vedd el és tanuld meg alaposan a harci mes­terséget. Proletárok számára ez szükséges tudomány. Nem azért, hogy saját testvéreidre, más országok munkásaira lőj. hanem azért, hogy sa­ját országod burzsoáziája elr len harcolj...” A fiatal Kulich elvette a fegyvert, amelyet a mun­kásosztály tanítói és vezetői nyújtottak neki: megtanulta a harci mesterséget. Az osz­tályharcos fiatalok nagy győzelme volt, amikor az Országos Ifjúsági Bizottság titkárává őt választották. Si­keres akciók indultak a fia­talok vasárnapi leventézte- tése ellen; illegális csopor­tokat szerveztek; röpiratokat terjesztettek. Kulich Gyula pedig e mozgalmas hónapok­ban, években is mérhetetlen szorgalommal tanult, képezte magát elméleti szinten és az általános műveltségben is. Kitűnően kihasználta azokat a hónapokat, ame­lyekben nem dolgozhatott: ilyenkor különösen tervszerű és kemény önképzést írt elő magának. Két nyelvet, a né­metet és a franciát önerőből sajátította el, vasszorgalom­mal, s hihetetlen nagy aka­rattal. Mint az illegális párt meg­bízottja, 1939-ben Zürichben járt. ahol átvette a magyar pártvezetés utasításait. Ha­zatérve fokozott lendülettel vetette bele magát a mun­kába. Marxizmust tanult és a legjobb fiatalokat kommu. nistává nevelni — ez volt a cél, amely az ő és társai szeme előtt lebegett. S mind­ezt úgy végezték, hogy ille­téktelenek lehetőleg ne sejtsenek meg belőle semmit. Előfordult, hogy a Vasas­székház nagytermének négy sarkában négy munkacsoport tanulmányozta például a Kommunista Kiáltványt, Egy forradalmár töretlen útját szakította meg Horthy vezérkari főnöksége, amikor 1940 elején több mint száz­ötven kommunistát és bal­oldali érzelmű embert le­tartóztatott, köztük Kulich Gyulát. Az alagi csendőr­laktanyában kegyetlen kín­zásoknak. vallatásoknak ve­tették alá őket. Kulich lett a per fővádlottja. Ám ak­kor is nyugodt és optimista volt, amikor Szegedről a váci fegyházba, onnan a ko­máromi Csillag-erődbe, majd tovább, Dachauba hurcolták el. Soványan, hajadonfőit, a hidegtől lila arccal állt az elkülönítettek csoportjában, a sor szélén. Amazokat munkába indították, őket a halálba. Még akkor is bá­torítóan mosolygott társaira. Ha élne, most lenne 70 éves. ELŐNYBEN AZ OLCSÓBB, ÉSSZERŰBB ELJÁRÁSOK Műszaki fejlesztéssel — több élelmiszert

Next

/
Thumbnails
Contents