Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 19., csütörtök 5 SZOVJETUNIÓ Épül a BAM fővárosa Tindát, ezt a valaha kicsiny települést, amely a véletlen folytán éppen a Szovjetunió keleti részén épülő Bajkál—Amur vasútvonalra esik, sokan a BAM fővárosának nevezik. Mivel a 3200 kilométeres vasútvonalnak majdnem a közepén terül el, Tinda kiválóan alkalmas volt az építkezés központjának szerepére. A déli vasútvonal lefektetésével pedig — amely a BAM-ot a működő transz- szibériai vasúttal, majd a készülő dél-jakutiai termelési komplexummal köti ösz- sze — Tinda hatalmas vasúti csomóponttá vált. Egységes terv Nyolc év telt el az első építők megjelenése óta. Ez idő alatt Tindából ötvenezer lakost meghaladó város lett, amelyet jól ismer mindenki, akit csak egy kicsit is érdekel a század építkezése. A város egységes terv szerint épül, figyelembe véve a fejlődés lehetőségeit. Beépítésének legsúlyosabb terheit a moszkvai építők viselik. Ebből fakad a fiatal város némi hasonlósága a szovjet főváros új kerületeihez: ugyanolyan hófehér lakó- és középületek, hasonló tervezésű városrészek, csupán azzal a különbséggel, hogy a zord szibériai éghajlatra való tekintettel az itteni házak mintha tömörebben sorakoznának egymás mellett. A város beépítésének vezetését kezükbe véve a moszkvaiak példát mutattak a Szovjetunió többi városának és köztársaságának. Így létesült a BAM-on a leniir grádi Szeverobajkalszk, az örmény Tajura, az észt Ki- csera, az azerbajdzsán Ulj- kan, azukrán Urgal, moldáv Alonka, és sok más település. Mindegyikükben annak a köztársaságnak építészeti hagyományai érvényesülnek, amely tervezte és építette őket. Hóban, fagyban Mindamellett, hogy a fehér kövű Tinda kívülről Moszkvát idézi, mégis igazi szibériai város. Az itteni há_ zak hőszigetelt panelekből és födémmel épültek, hár_ más üvegezésű ablakokkal, nagyobb teljesítményű fűtő- berendezésekkel. Az óvodákat és iskolákat, a játszótereket és parkokat a lakó- és középületek szélvédett oldala felől helyezték el. Egyszóval a város teljes mértékben alkalmazkodik az itteni klímához, amely pedig ezen a tájon igen zord: a városi hőmérséklet —7 fok Celsius, az utolsó hó júniusban olvad el, augusztusban pedig már friss hó esik. A tavasz, nyár, ősz együtt úgy két-három hónapra zsugoro_ dik, a többi fagyos tél, amely néha a mínusz 50 fokot is eléri. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a város az örök fagy- és aktív földrengési zónában helyezkedik el. Az építők számára mindez további nehézségeket és normán felüli kiadásokat jelent. Megnyílik a forgalom Itt általában minden — a házak, az utak, az egyes ember életkörülményeinek megteremtése — sokkal töb_ be kerül, mint a Szovjetunió európai területén. Nem beszélve a távolságról, a szélsőséges éghajlati viszonyokról, a magas fizetésekről. A BAM és a vasút menti városok építői átlagosan 2—3- szor többet keresnek, mint kollégáik mondjuk Moszkvában. Ukrajnában, bár az alapvető áruk, élelmiszerek, szolgáltatások árai nem sokkal magasabbak. Például a lakbéreket az itteni városiak ugyanolyan díjszabás szerint fizetik, mint az ország bármely más területén. Nem egészen, egy év maradt a BAM-on átmenő forgalom megnyitásáig és Tinda - készül a nagy eseményre: épül az új pályaudvar, a forgalomirányító komplexum, a javítóműhelyek. Eltelik néhány év és Tindából modern város lesz. Alekszandr Gyedül NDK Erfurt rekonstrukciója Erfurt, a Türingiai-meden- ce központja, az NDK egyik legszebb és legrégibb városa. Középkori építészeti emlékeinek egy része napjainkig fennmaradt. A város legöregebb kőépülete a Horngassén áll. A ház az 1392-ben alapított erfurti egyetem diákjainak kórháza volt. Csaknem 500 éve bírja az idők viharát az Allerheiligenstrasse egyik épülete is, amely a híres erfurti humanisták összejöveteleinek adott otthont. Több más régi épülethez is nevezetes történelmi események és emlékek fűződnek. Az erfurti építészeti műemlékek rekonstrukciója az utóbbi években kezdődött meg. Az első újjávarázsolt házak az Angeren, a város üzleti negyedében gyönyörködtetik az erfurtiakat és a turistákat. Az utca mindkét oldalát felújították, több mint 100 épületet állítottak helyre. Jelentős építészeti feladat volt ez, mert nemcsak a házak külsejét rekonstruálták, hanem a belső tereket is korszerűsítették. Az Anger csak a felújítási munkálatok kezdetét jelentette. A városközpont teljes újjávarázsolása még jó néhány évet igénybe vesz, noha a rekonstrukció ütemét meggyorsították. Az NDK 1990-ig szóló lakásépítési programjában a történelmi városrészek korszerűsítésére nagy figyelmet fordítanak. Engedély nélkül egyetlen régi épületet sem bonthatnak le az országban. A régi városközpontok és épületek rekonstrukciója gazdasági szempontból is hasznosnak bizonyult. A közgazdászok számításai szerint egy régi lakás felújítási költségei nem haladják meg a 35 ezer márkát. Ez jóval kisebb összeg, mint egy új lakás megépítése Erfurt példája nem egyedüli. Hasonló munkák folynak az ország más városaiban is, Berlinben, Greifs- waldban és másutt. Az NDK műemlékvédelmi listáján jelenleg 70 nagy városközpont helyreállítása szerepel, s a körzeti műemlékek száma is meghaladja a 360-at. JUGOSZLÁVIA Zentai készételek CSEHSZLOVÁKIA Pozsony - tudósszemmel Sikeres évet zár az idén a zentai Champignon készételgyár. Tavaly 4,8 millió adag étel készült az üzemben, ez év első 9 hónapjában viszont már egymillióval több, s az év végéig — várhatóan — elérik a 8 millió porciót. A termelést tehát csaknem 70 százalékkal növelik. Az üzem nevét a sampinyon gombáról kapta. Kezdetben ugyanis a gombaételek készítését tekintették a fő tevékenységnek, A gombaprogram jó üzletnek bizonyult. A frissen csomagolt gombából a hazai piacon túl jut exportra is, mintegy 150 ezer dollár értékben. Újabban már a bab és káposzta termesztésére is kötött szerződést a gyár a termelőkkel. A termékeknek mintegy 80 százalékát külföldre szállítják. Az idén 2,5 millió dollár értékben ad el külföldön árut az üzem, jövőre pedig a kétszeresére növeli exportját. Ehhez to millió adagra kell emelni a termelést. A zentai készételeket Ma. gyarországon, Lengyelor_ szágban, a Szovjetunióban, az NSZK-ban és Hollandiában is szívesen fogyasztják. Pozsony felszabadulása után rohamos fejlődésnek indult, s lakosainak száma napjainkban már 400 ezer körül mozog, nem beszélve a napi több ezer beutazóról. További terjeszkedése ma, de főként a jövőben'természeti akadályokba ütközik. Ilyenek: a Kis-Kárpátok hegyvonulata és a Duna jobb partján elterülő városrész, Petrzalka, 'amelynek beépíthető területe véges. A mező- gazdasági területek elfoglalása sem növelhető a végtelenségig, és azt is figyelembe kell venni, hogy hány lakosnak elegendő a terület föld alatti vízkészlete. A fel. sorolt tényezők a városfej- kényszeríitik a város vezeté- lesztés szükségszerű korlátái, amelyek szemléletváltásra sét. Nem utolsósorban azért, mert a város élővilága — benne az emberrel — óhatatlanul is megérzi már a jelenlegi viszonyok káros hatásait is. Ezek egyike, hogy a város levegője — mint a csapadék elemzéséből megállapították —, a legnagyobb mértékben szennyezett az ország valamennyi települése közül. Mindezek ellenére a városban és környékén él Szlovákia madárfajtáinak egyharmada, mintegy 120 féle szárnyas. Pozsony egyik fő vízforrása a Duna.' amely másodpercenként körülbelül 2 ezer köbméter vízzel látja el a várost, s a számítások szerint ennyi a 2000. év után is elegendő lesz. Ezt állapította meg a Duna menti országok közös kutatása is, amely hangsúlyozta a folyó vízvédelmének fontosságát. A Duna szennyezettsége ma ■főleg a kőolajtermékeknek és a vízben oldódó ipari szeny* nyező anyagoknak .köszönhető”. Nem is olyan régen még a Duna vize tisztábban hagyta el Szlovákia területét, mint ahogyan oda érkezett. Hiába építettek azonban a folyó felső' szakaszán egy tisztítóállomást, a Duna menti települések mind jobban szennyezik a vizet. A jövőben további víztisztítók és bioorganizmusok telepítésével kívánják megakadályozni ezt a folyamatot. Ugyanakkor a Csallóköz alatti medence vizének minőségét is javítani kívánják, nagy részben ugyanis ettől függ az ivóvízkészlet jövőbeni minősége. Pozsony város vezetői- az építészeti, a környezeti kultúra javítását is szem előtt tartják. A szlovák fővárosban a városrendezés fokozatosan az ésszerűbben épített környezet kialakítására áll át. A pozsonyi városrendezésben fontos, hogy a természeti adottságokat összeegyeztessék az urbanizációs elképzelésekkel. Ennek közvetlen élvezője az ember, aki ebben a környezetben él. A városi vezetés figyelembe veszi a lakosok véleményét is, amely szerint sokkal kedveltebbek a történelmi városrész terei, mint az új. betonrengetegbe ágyazott, nagy útkereszteződések, óriási, sivár térségek. A probléma persze nem csupán Pozsonyra érvényes. A modern építészet, a lakótelep- kultúra nemzetközi gyermekbetegségein változhatni a pozsonyiak igénye, terve is. Az első: a Marx Károly Művek Mintha a devnyai ipari komplexum felépítésének helyét maga a természet választotta volna, Várnától 30 kilométerre. A körülötte levő dombok a mészkő kimeríthetetlen forrásait jelentik, karsztos forrásai 3000 liter másodpercenkénti teljesítménnyel a legnagyobbak Bulgáriában, s a közelben vannak Pomorie sókitermelő helyei. A felszabaduláskor, 1944- ben mintegy harminc vízimalom, néhány olajsajtoló, kártoló és egy borsavgyártó üzem volt ezen a vidéken. A népi hatalom éppen ezért azonnal foglalkozni kezdett az itt levő kincsek kihasználásának lehetőségeivel. Ezekben az években az országban bőven volt lelkesedés, de tapasztalat — semmi. Az első bolgár szóda gyárat szovjet szakemberek segítségével tervezték meg, majd bolgár építőkkel és szerelőkkel együtt hozták létre, s betanították a jövő vegyészeit is. A vállalat fiatal kollektívájának az üzem megindulásának első napjától — 1954. augusztus 29-től — az volt a célja, hogy a kalci- nált szóda gyártásában érjen el eredményeket. A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése a későbbi Devnya-komplexum első üzemét Marx Károlyról nevezte el. A Devnya völgye jelenleg a bolgár vegyészet központja. Tíznél több ipari vállalat épült fel itt egymás után. Az új üzemek, természetesen, modernebbek, termelékenységük sakkal nagyobb. Mégis mind nagyon sokat köszönhetnek a veterán üzemnek, a Marx Károly Műveknek, mert káderei váltak az új termelő kollektívák magjává. A felújítással együtt járó nehézségek ellenére a Marx Károly Művek ma is hozzájárul ahhoz, hogy Bulgária egy sor vegyipari termékben meg tudja tartani élenjáró pozícióit. Minden egyes munkás hozzájárul a terv meny- nyiségi és minőségi mutatóinak teljesítéséhez, a nyersanyag- és energiatakarékossághoz, s erről egyénenként naponta számot adnak. Ezzel megnövekedett az egyéni és kollektív felelősség. A gyár két üzemi étkezdével, élelmiszer-, zöldség- és gyümölcsüzlettel, költöttáru- bolttal, szolgáltatási központtal, OTP-fiókkal és még egyebekkel is rendelkezik. Kitűnő üdülői vannak a közeli Aranyhomokon. Boriszláv Kipkov A központi irányítóterem LENGYELORSZÁG A trópusi betegségek ellen Furcsának tűnhet. hogy Gdyniában működik a lengyel Tengeri és Trópusi Or_ vostudományi Intézet, hiszen az északi kikötőváros a forró égövi tájaktól meglehetősen távol fekszik. A valóság az, hogy a világviszonylatban is elismert intézetet szoros kapcsolatok fűzik az ázsiai, afrikai és dél-amerikai államok ilyen jellegű. intézményeihez. Egyetlen tény a magyará- rázat: kiterjedt tengerhajózása révén Lengyelország érdekelt a trópusi betegségek elleni harcban. A Tengeri és Trópusi Orvostudományi Intézet munkatársai olyan kutatási témákkal foglalkoznak, mint a malária, a kolera, a pestis, az amoebiasis és más fertőző, járványos betegségek. A gdyniai kutatók különösen jó eredményeket értek el a malária diagnosztikájában és epidemiológiájában. A kolera és a fertőző hasmenés gyógyításában is eredményes a tevékenységük. E betegségek ellen bevált gyógymódjuk: bizonyos ásványi sók és glukóz szájon át történő rendszeres adago.. lása. A trópusi körülmények között hatásosnak bizonyultak eljárásaik. Az Egészségügyi Világ- szervezet mind nagyobb mértékben kapcsolja be nemzetközi akcióiba a lengyel orvosokat. összeállította: Gyurkó Géza
