Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. január 17., kedd 5. Magyar telek Történelmi feljegyzések enyhe és zord telekről A téli sportok legelszántabb rajongóin kívül tél derekán már mindenki tavaszt várva nézi a nap­tárt, mennyi idő van még hátra a rügvfakadásig. Farsang idején is *3-o o c to :o ba c :o X bJO o to c kQ) N to Természetesen, mint min­den évszaknak, a télnek is megvannak a jellegzetessé­gei, bár hazánkban — mivel földrajzilag átmeneti terület —, nagy eltérések alakulhat­nak ki az átlagokhoz képest. A tudomány meteorológiai és csillagászalti telet külön­böztet meg, ezek időben nem esnek egybe. A meteorológiai tél december 1-től február végéig tart, tehát éppen há­rom hónapig. A sokévi át­lag szerint a napi középhő- mérséklet december 1-én süllyed 3 fok alá, és febrár végén emelkedik e fölé. A csillagászati tél a téli napfordulóval, de­cember 21-ével vagy 22-ével kezdődik (nálunk ekkor a legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka), s március 21-ig, a tavaszi nap­éjegyenlőségig tart. Ez az időszak szintén 90 nap. Per­sze az időjárás sokszor meg­tréfálja ezeket a kezdő és végnapokat, a gyakorlati életben nincs is jelentőségük. Jobban közelít a valósághoz, ha a tél derekához képest egy elő- és egy ultószakaszt különböztettünk meg. Réthy Antal professzor felosztása szerint az előtél átlagos napi középhőmérséklete 0 és 4 fok között van. Általában november 16-tól december 21-éig tant, éppen a csilla­gászati tél kezdetéig: ez 36 nap. Télen a napi középhő­mérséklet 0 fok alá süllyed, ez átlagosan december 22-től február 16-ig tart, ez 57 na­pos időszak. Télutóról be­szélünk, amikor a napi kö­zéphőmérséklet ismét 0 és 4 fok között mozog, ez általá­ban február 17-én köszönt be, és március 6-ig tart, te­hát 18 napig. E felosztás szerint tehát a tél nálunk 111 napos. (Ugyanezen fel­osztás alapján a tél Bécs- ben 124 nap, három nappal előbb kezdődik és 10 nappal tovább tart, mint nálunk.) Példák sokasága igazolja, hogy a valóságban igen nagy időeltolódások lehetnek a tél beköszöntésében és búcsúzá­sában. Előfordult, hogy ok­tóber végén kezdődött, más­kor viszont még áprilisban is tombolt. Van, amikor hó­napokig tart, máskor egy-két Két amerikai geofizikus azt állítja, hogy a Földön az élet vagy tízszer is elkezdőd­hetett, de csak egy ág ma­radt meg máig. Az élet alapja a polipep- tidek hihetetlen változé­konysága, ide tartoznak a fehérjék is, amelyek aminó. sav-láncokból épülnek föl. Az elképzelhető polipeptid- láncok száma szinte végte­len dr. David Raup, a chi­cagói egyetem és dr. James W. Valentine, a Santa Bar- bara-i egyetem tudósa sze­rint. Úgy érvelnek, hogy ezért a polipeptideknek az a konkrét készlete, amely a mi életünket és a földi élet többi formáit alkotja, csak egy a sok olyan közül, amely az élet alapját képezheti. Dr. Raup és dr. Valenti­ne ezzel annak a lehetősé­gét veti föl, hogy az élet va­lóban a polipeptid-csopor- tok széles skálájával kezdő­dött, tehát a biokémiai összefüggéseknek is széles változatosságával, a Föld sok, különböző helyén. Ma hónapra korlátozódik. Az igazság az, hogy az egyik szélsőség sem kedvező: ak­kor a legelőnyösebb a tél, ha a hőmérséklet egy kevéssel a 0 fok alatt marad. Az évszakok köziül a tél vésődik legjobban be az em­berek emlékezetébe, ha hosz- saúra nyúlik. Tény, hogy a kemény tél nagyon megter­helheti mind az egyént, mind a társadalmat, ezért a több­ség a sokévi átlagnak meg­felelő, normális telet várja. De milyen is nálunk a nor­mális, a zord és az enyhe tél? Normális a tél. ha a kö­zéphőmérséklet (a három téli hónap középhőmérsékle fe­nek az összege osztva há­rommal) nulla fok körül, te­hát —1 és +1 fok között van. Ha —2,5 foknál ala­csonyabb a téli középhő­mérséklet, akkor zord a tél, ha +2,5 foknál magasabb, akkor enyhének számít. Történelmünkben vissza­pillantva az írásos feljegy­zések óta nagyon zord tél volt 1783—84, 1788—89, 1794 —95, 1798—99, 1812—13, 1829 —30, 1840—41 1857—58, 1879 —80, 1887—88, 1890—91, 1892 —93, 1928—29, 1939—40, 1941 —42, 1946—47, 1953—54, 1962 —63 és 1963—64 években. A hidegrekordot az 1829—30-as tél tartja —5 °C középhőmér- sékilettel. A sokak számára még emlékezetes 1928—29-es tél —3,6 fokos volt. Nagyon enyhék voltak vi­szont a telek az 1790—91, 1793—94 1795—96, 1805—06, 1806—07, 1821—22, 1823—24, 1824—25, 1833—34, 1842—43, 1872—73, 1901—02, 1909—10, 1914—15, 1915—16, 1920—21, 1935—36 1947—48, 1950—51, 1971—72, 1982—83 években. Érdekes, hogy többször is két enyhe tél követte egy­mást, ami a zord teleknél csak egy alkalommal fordult elő. Az enyheségrekordot az 1950—51-es tél tartja, ekkor a középhőmérséklet +3,5 fok volt. A két véglet között, a —5,0 és a +3,5 fok között 8,5 fok a különbség. Ez rend­kívül nagy ingadozás, és csakis a téli időszakban for­dulhat elő. Lehet tehát a azonban csak egyféle bioké­miánk van, így hát a két kutatónak meg kell magya­ráznia, miért csak egy ma­radt fönn. Ennek érdekében a számí­tógépeikhez fordultak, bioló­gusoknak van egy egyszerű képletük, amely meghatá­rozza, mekkora a valószínű­sége annak, hogy az evolú­ciós fa egyik ága (például valamennyi rovar) mondjuk számillió évig fönnmarad. Ez két tényezőtől függ, hogy egy alág kipusztul. A megkövesedett maradványok alapján vannak durva becs­lések ezekre a számokra vo­natkozólag, így dr. Raup és dr. Valentine nagyjából ki tudja számítani, hogy egy elindult biokémiai folyamat valószínűleg meddig fog fönnmaradni. A gyakorlatban azonban a kutatók azzal a problémával kerülnek szembe, hogy az elágazás és kipusztulás való­színűségei csak akkorról is­mertek, amikorról van meg­kövesedett lelet, ami lénye­teüiünk olyan enyhe, mintha a Földközi-tenger partján élnénk, de lehet olyan hi­deg is, mintha a Keleti-ten­ger partján. Régebbi történelmünkben is sok téli furcsaságot jegyez­tek fel. 1327-ben például már januárban virágba borultak a fák, és olyan enyhe volt az idő, hogy pünkösd napján arattak, Jakab-napkor (jú­lius 25.) pedig szüreteltek. 1572 februárjában már min­den kizöldült, nyíltak a vi­rágok, költöttek a madarak, és márciusiban a szabadban lehetett fürdeni. Ezeken a teleken a középhőmérséklet valószínűleg elérte a +5 fokot. Van példánk a másik vég­letre is. 1234-ben például olyan hideg volt, hogy a pincékben a bor megfagyott, és fontonként, súlyra árul­ták. 1443—44 télén Hunyadi és a törökök kénytelenek voltak fegyverszünetet kötni a nagy hideg miatt. 1458. január 24-én a Duna jegén választatták Mátyást királlyá. 1708—09-<ben oly kegyetlen tél tombolt, hogy kifagytok a fák, úton-útfélen megfa­gyott embereket lehetett látni, a farkasok csordákban támadtak a falvakra. E telek középhőimérséklete feltehe­tően —5 fok alatt volt. Ezek persze évszázados ritkaságok, de bármikor — persze nap­jainkban is — megismétlőd­hetnek. Igaz, hogy az ilyen téli időjárás elemi csapásnak számít. Különben is a legutóbbi évtizedekben a tél furcsa játékot űzött velünk: több­nyire későn kezdődött, a de­cemberek túlságosan enyhék voltak, a súlypont áttevődött februárra, sőt a tavasz ká­rára kitolódott márciusira, s olykor még áprilisba is be­nyúlt. Néhány évtized azon­ban semmit sem jelent az évszázados folyamatban. Egyikét évtized még nem jelent éghajlatváltozást, leg­feljebb csak éghajlat-inga­dozást. Hasonló a helyzet, mint a száraz és nedves esz­tendők változása esetében. November végén, december elején nálunk szokatlanul hideg volt, december vége, január eleje pedig nagyon enyhe. És akár hidegebb, akár enyhébb volt az idő, csapadék sem eső, sem hó formájában nem jött annyi, amennyi kellene. gében azt jelenti, hogy csak a kambriumi geológiai kor­szakra és az azóta eltelt időszakra vonatkozólag. Csakhogy az élet eredete sokkal korábbra nyúlik visz- sza, talán 3600 millió évvel ezelőttire. Erre is érvénye­sek a kambriumra kapott értékek? Dr. Raup és dr. Valentine ezt nem tudta megmondani, ezért átküz­dötte magát a számítások egész sorozatán, míg elérke­zett két táblázathoz. Az egyik annak a valószínűsé­gét becsüli föl, hogy a jelen­legi élet az egyetlen fönn­maradó egy sor életkezdet közül, különböző számú életkezdetet és az alágak kipusztulásának különböző arányait tételezve föl. A második táblázat annak a valószínűségét becsüli föl, hogy az élet fönnmarad-e egyáltalán; ez egyértelműen az ellenkező irányba mutat növekedést. A valóság a kutatók véle­ménye szerint „valahol az átlag közelében van” mind­két táblázaton. A gyöngyöző italkülönle­gességet immár két évszáza­da pezsgő néven ismeri a világ. A pezsgő olyan szén- savtortalmú bor, mely erje­déskor keletkező széndioxi­dot tartalmaz (ebben tér el a habzóbortól, melyet más­honnan származó széndioxid­dal telítenek.) A pezsgő gyár­tásakor tehát, valamilyen kierjedt kész bort kell újra­erjeszteni, oly módon, hogy az erjedés zárt térben játszód­jék le, s a közben keletkező széndioxid ne távozzék el. Az alkoholos erjedési folya­matban a cukorból etilalko­hol és széndioxid keletkezik, s a felszabaduló energiát az élesztő hasznosítja: anyag­csere-folyamataiban és sza­porodásánál. Tehát a pezsgő- gyártás folyamán növekszik a nyersanyagként használt bor alkoholtartalma is, és a zárt tér következtében je­lentős széndioxidnyomás alakul ki. A hagyományos pezsgőgyártásnál az egész folyamat magában az üveg­palackban megy végbe. Ha viszont nagy, nyomásálló tartályokban csinálják ugyan­ezt, akkor úgynevezett tank­Január második felében járunk — hol van még a vége — s máris úgy érez­zük, ez az év leghosszabb hónapja. Valóban? A naptár szerint nem. hi­szen a 30 és 31 napos hó­napok váltogatják egymást. És most volt itt az ugyan­csak 31 napos december, amely olyan rövidnek tűnt. hogy szinte hihetetlen. Rö­vidnek tűnt. mert tele vol­tunk tervvel; elfoglalt az ünnepi készülődés, elköltöt­tük (remélhetőleg sikerrel és örömet szerezve szeretteink­nek) azt a pénzt, amit már hónapok óta gyűjtögettünk a nagy ajándékozások ün­nepére. Rövidnek tűnt. mert mindjárt karácsony után el­kezdhettük a készülődést Szilveszterre, s tán rövidnek tűnt a2iért is, mert azok. akik a hónap elején szokták megkapni a fizetésüket, most megkapták — megkaptuk — a két ünnep között, vagyis Szilveszter előtt. Hát ezért tűnik már most. a hónap közepén ennyire hosszúnak a január? Valószínűnek elsősorban ezért. Bizonyos, hogy mindany- nyiunknak vékonyabb most a pénztárcája, mint a ..nor­mális” hónapok közepén szo­kott lenni. pezsgőgyártásról van szó. (Ma már világszerte ez utób­bi adja a termelés nagy há­nyadát.) A tankban érlelés­sel 3—4 hónap alatt jóval na­gyobb mennyiségben állítható elő, mint a hagyományos módszerrel, amely évekig pi­henteti az italt a 6—8 Cel­sius fokos pincék mélyén. A tankpezsgőnek ugyan szeré­nyebbek az értékmérői, de a két fajta között csak a gya­korlott fogyasztók tudnak kü­lönbséget tenni. A pezsgő szülőhazájában, Franciaországban évente 200—220 millió palack gyön­gyöző nedűt készítenek. A másik nagy pezsgőgyártó, a Szovjetunió alig marad el valamivel e mennyiségtől. A „két nagy” számára komoly konkurenciának számít az NSZK pezsgőipara a maga 170 millió palackjával. Ha­zánkban egyedül Budafokon évi 20 millió palack készül, de még Pécsett és további négy állami gazdaságban is foglalkoznak pezsgő előállítá­sával. Képünkön a hírneves tbi­liszi pezsgőkből láthatunk né­hány palackkal. Hát akkor számoljunk új­ra. bízva abban, hogy még nem késő. Próbáljunk a szo­kásosnál is jobban takaré­koskodni. Hogy mivel? Talán elsősorban a gyom­runkon lehet. és. ünnepek után nem is árt. No. nem koplalásról van szó, de ha soványabb a pénztárca, ak­kor gyakrabban megteszi ebédnek egy egyszerű pap­rikás vagy rakott krump­li, vagy estére egy jó fok­hagymás pirítós teával. Soroljam a menüötleteket? Talán felesleges, mert min­den háziasszony tudja, mit szeretnek a kosztosai az ol­csóbb ételek közül. Ezekkel is változatossá lehet tenni az ebédet, a vacsorát. S hogy min takarékoskod­hatunk még? Tény. hogy a január — éppen mert hosszú — a ven­dégségbe járások hónapjai is. Hát ez a vendégség sem kell. hogy főúri lakomát je­lentsen. Különösen a fia­talok körében vált divattá, szinte sikké a „zsíroskenyér-buli” ahol is a fiatalok jó papri­kás-sós friss zsíros kenyeret esznek, és italnak megteszi a tea vagy a Kőbányai sör. bár az utóbbit, vagyis a sze­szes italt nélkülözni lehet, és kellemes zene. a jóízű be­H eti umor ét elején Idősebb hölgy utazik a vonaton. — önnek csak Bydgoszczig van jegye, a vonat pedig Katowicéig megy — mondja neki a kalauz. — Még ilyet! — háborodik fel az idős hölgy. — Hát manapság a mozdonyvezetők már úgy változtatják az út­irányt, ahogy akarják? ★ — Ahelyett, hogy állandó­an a képmagnót nézed, in­kább segíthetnél apádnak megírni a házi feladatodat! ★ — Hol szerezted ezt a kfassz képmagnót? — Tombolán. — Te nyerted az első dí­jat? — Nem. Én szerveztem a tombolát! ★ Két színésznő beszélget. — Még soha nem fordult elő, hogy kifütyülték volna azt a darabot, amelyben én játszotta/m — így az egyik. — Nagy dolog! Ki tud ásítás közben fütyülni? ★ — Figyelembe kell venni — kezdi védőbeszédét az ügyvéd —, hogy esetünkben csak egy egyszerű lopásról van szó ... A rádióit méltatlankodva félbeszaíkítja: — Egyszerű? Próbálná csak meg? ★ — Nos, kedvesem — for­dul az ügyvéd leereszkedően védencéhez —, nem várta a szabadlábra helyezést, ugye? — Nem bizony — sóhajt amaz. — Kínos ügy! Most hová menjek? Hat hónapra bérbe adtam a lakásomat! ★ — Hány gyermeke van? — Egy hét-, egy hat-, egy öt-, egy négy-, egy három- és egy kétéves —, az ő szü­letése után vettünk egy kép­magnót. szélgetés is megteremtheti a jó hangulatot. Tehát: rövi­dítsük meg a hónapot kelle­mes vendégeskedéssel. de olyannal, amit egyszerűen bonyolítunk le. Nem akarunk ellenpropa­gandát csinálni sem a mo­ziknak. sem a színházaknak, de (bízzunk benne) talán gyakrabban megteszi a tv is. És hadd szóljunk végül ar­ról a szabadidő-töltésről, ami télen is a legjobb és a leg­olcsóbb: hadd ajánljuk a ki­adós. szép sétákat, a téli hó­sportokat, és hadd ajánljuk a szép és jó könyveket. Bizonyára sokan kaptak az ünnepekre ajándékba köny­vet. A hosszú téli esték szin­te kínálják magukat az ol­vasásra. Ilyenkor a könyv­tárak forgalma is megemel­kedik. s akár a könyvtárból, akár az egymástól kölcsön­zés is több jó könyvet tesz hozzáférhetővé mindannyi- unk számára. No. hát akkor számoljunk még egyszer! Nézzük meg a dátumot, nézzük meg, mennyi van még a kosztpénzből. és osszuk be okosan, a lehetőségeink sze­rint. A január rá is kény­szerít bennünket erre. s ez a kényszer talán ad néhárv jó ötletet is. És van egy jó hírünk: a február csak 29 napos lesz! (SN) M. I. KÉT TÉNYEZŐTŐL FÜGG Az élet zsákutcája Van egy jó hírünk A hosszú hónap

Next

/
Thumbnails
Contents