Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 17., kedd Jó vita volt! HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI VEZETŐKNEK Segítség a tervezéshez, a szervezéshez Továbbképző tanfolyam Hajdúszoboszlón A Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az idén is megrendezi a megye 54 közös gazdaságát irányító elnökök és a társulások igazgatóinak szakmai, politikai továbbképző tanfolyamát. Ennek megnyitójára hétfőn délután került sor Hajdúszoboszlón, a Délibáb Szállóban. Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta tudjuk, hogyan fogjuk legközelebb választani a képviselőket és a tanácstagokat. Hazánk törvényhozó testületé ugyanis ekkor fogadta el az új választójogi törvényt. Ám, hogy a törvényjavaslat mégsem hatott az újdonság erejével, abból a nagy társadalmi vitából következett, amely elfogadása előtt töviről hegyére megvizsgálta a demokráciánk fejlesztését szolgáló javaslatokat. A Hazafias Népfront 1300 vitát tartott, amelyen a lakosság részéről mintegy kétezer javaslat hangzott el a törvényjavaslathoz, s ezeknek jó részét hasznosítani is tudták a törvényalkotók. Lakossági javaslatok A Hazafias Népfront Országos Tanácsában részletesen is számba vették, hogyan érvényesült a társadalmi vitában része vevők véleménye új választójogi törvényünkben. Mindenekelőtt a többes jelölés gyakorlatával kapcsolatos javaslatok kaptak helyet a törvényben, így az, hogy a jelöltek jobb megismerése, az ő felkészülésük érdekében a törvény nem 60, hanem 90 napot határoz meg a választások előkészítésére. A lakosság kérésére a törvény is arra ösztönzi a jelölteket, hogy alapos közvéleménykutatás után részletes munkaprogrammal álljanak ki választóik elé. A társadalmi vitában részt vevők véle- hogy a képviselőket, tanácstagokat a lakosság jelölése alapján indítsák a választásokon, és hogy a jelölőgyűléseken a körzet üzemi kollektívái csupán képviseltették magukat. A javaslatok tükrözték, a közvélemény egyetért a kötelező többes jelöléssel, de azzal is tisztában van, hogy az újítás megnöveli a választási munka jelentőségét. E véleményeket továbbítva, a népfront javasolta, az alaposabb kiválasztási lehetőségek érdekében az eddigieknél több jelölőgyűlést szervezzenek. Ezt a törvény kötelezővé is tette. A többes jelöléssel összefüggő változtatás, hogy a szavazatok egynegyedét elért jelöltek pótképviselők, póttanácstagok lesznek. A vitákon sokat beszéltek róluk, leendő megbecsülésükről, hiszen ők is élvezik a lakosság bizalmát. Ebből indult ki a törvény, amely nem zárja ki a pótképvise- lők. póttanácstagok közéleti aktivizálását. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, voltak, akik a pótképviselőség ellen szóltak, mondván, a pótképviselő a szavazatok, mindössze egynegyedével — kooptálás útján — bekerülhet az országházba. Ez pedig igazságtalan azokkal szemben, akiknek e megtiszteltetésért el kellett nyerniük a szavazatok többségét. Ez bizony fogas kérdés, de végül is a népfront szervei úgy találták, a képviselők egy ciklusban történő cserélődése ritka, ezért a pótképviselők kooptálására csak elenyésző esetben kerülhet sor, emiatt kár lenne lemondani a pótképviselőség bevezetéséről. Fegyelmezettség és öntudat A társadalmi vitában helyeselték úgyszintén az országos lista alkalmazását a leginkább köztiszteletben álló politikusok, közéleti személyiségek jelölésére. Volt, aki azt javasolta, hogy az országos listára is két jelöltet vegyenek fel, hogy legyen mód kooptálásra. Érdekes javaslat volt ez is, mégis a törvény szövegezői úgy találták, erre nincs szükség. Sok szó esett a választó- jogi törvény keveseket érintő újításairól, így például javasolták, hogy bár a betegek, ágyhoz kötött emberek nem tudnak részt venni érdemben a jelölő munkában, adhassák le szavazatukat mozgóurnába a népfront jelöltjeire. Nem kell elhallgatni, a szesztilalom mellőzését is sokan helyeselték : a választópolgárok fegyelmezettsége és öntudata a biztosítéka annak, hogy e megkötés nélkül is méltó társadalmi esemény lesz a választás. Igen sokan töprengtek el azon, hogy a törvényjavaslat a választásból nem kizárhatónak minősítette az előzetes letartóztatásban levő személyeket és a rendőri felügyelet alatt állókat. Meg kell hagyni, a társadalmi vitákban felszólalók többsége azt ajánlotta, ne legyenek választhatók és ne választhassanak. A törvényalkotók e javaslatoknak nem szereztek érvényt, mégpedig azért, hogy ne sértsenek meg egy másik törvényt, amely kimondja, csak a bíróság állapíthat meg bűnösséget, az előzetes letartóztatásban levő az ítélet meghozataláig nem tekinthető vétkesnek. Mint ilyen — együtt a rendőri felügyelet alatt állóval — nem fosztható meg állampolgári jogaitól. Más kérdés — tartják ma —, hogy az ilyen személyek egy része akadályoztatása miatt nem tud majd részt venni a választásokon, különösen azok, akiket súlyos bűncselekmény alapos gyanúja miatt tartanak fogva. A helyben lakók közül válasszák A társadalmi viták a tanácsok munkáját érintő új jogszabályoknak is nagy figyelmet szenteltek. így helyeselték, hogy a hatékonyabb döntéshozatal érdekében csökkentsék a tanácstagok számát. Ugyancsak a társadalmi vitákban kristályosodott ki az a döntés, hogy a megyei, a fővárosi tanácstagok kétharmada a helyi, kerületi tanácstagokból álljon, hogy a községi, kerületi tanácstagokat a helyben lakók közül válaszszák ki, s végül: a tanács titkosan válassza meg tisztségviselőit. Mindez bizonyítja: az első nagyszabású társadalmi eszmecsere jól vizsgázott, nemcsak felkeltette az érdeklődést az új választójogi törvény iránt, hanem gazdagította is azt. A Hazafias Népfront aktivistái nem kis munkát végeztek a közvélemény mozgósításával, elismerést érdemelnek a nemcsak jó, de hasznos vita lefolytatásáért. (K. F.) A résztvevőknek dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője tartott előadást. A megyei pártbizottság 1983. december 15-i ülésének határozata alapján értékelte szűkebb hazánk gazdaságának múlt évi munkáját. Kiemelten szólt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy tavaly, az aszálykárok ellenére is jelentősen fejlődtek a gazdaságok. Ezért a megyei párt- és állami testületek nevében köszönetét mondott. A továbbiakban arról szólt, hogy ezekben a hetekben megyénk szövetkezeteiben a zárszámadásra való készülődés mellett az idei tervcélokat is megfogalmazzák. A január 1-től megváltozott közgazdasági szabályozókat idejében megismerték a szövetkezeti vezetők, így ezek tudatában terveznek. Ennek köszönhetően a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban tovább növekedett az őszi kalászosok vetésterülete, amely biztató az idei elképzelések megvalósításához. Rámutatott, hogy a nagy létszámú állatállomány fenntartására és zavartalan takarmányellátására szükséges a tavaszi árpa és a kukorica vetésterületének növelése. Fontos az állattenyésztés nagyobb ütemű fejlesztése is 1984-ben. Ehhez valamint a megyei tanács további támogatása ösztönző hatású lehet. Kiemelte, hogy a feszített terv alapja az ésszerűbb költséggazdálkodás, az erőteljesebb takarékosság anyaggal, energiával. Aláhúzta, hogy a szövetkezeti vezetők és a társulások igazgatóinak többsége érti a politika igényeit, változásait, és igazodik ehhez. Ésszerű kockázatot vállal, amely az eredményekben is megmutatkozik. Ez a fegyelmezett magatartás kell. hogy áthassa a vezetők idei munkáját is. Az előadást konzultáció követte. A tanfolyam egyébként pénteken zárul. A résztvevők ez alatt a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű érdekképviseleti tevékenységéről, az idei köz- gazdasági szabályozórendszer hatásairól, az élelmiszergazdaság fejlődésének várható tendenciáiról, a belső ellenőrzés, valamint gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztéséről I hallgatnak meg előadásokat. Ezeket dr. Lehóczky Mihály, a TOT főtitkár-helyettese, Huszár József és dr. Fóti Gábor, a TOT főosztályvezetői, dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Sramkó László, a Heves . megyei TESZÖV titkára és dr. Zsarnóczay Sándor, egyetemi tanár tartják. Szövetkezeti vezetőink ellátogatnak a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe is, valamint pénteken délelőtt megyénk illetékes párt- és tanácsi vezetőivel találkoznak, ahol fórumon vitatják meg az aktuális teendőket. Mirelit-tervek Olasz, görög, spanyol és finn cégek is 1983-ban a hűtőipar 12 százalékkal nagyobb eredményt ért el. mint 1982-ben. Az ágazat 10 termelőüzeme magas színvonalú ellátást biztosított a hazai lakosságnak, a friss zöldség-gyümölcshöz viszonyítva mérsékeltebben emelkedtek az árai. A lakosság tavaly összesen 54 300 tonna hűtőipari, terméket vásárolt. Az export tavaly elmaradt a tervtől, s ennek több oka is van. A tőkés piacon a mirelitáruk iránt megcsappant a kereslet és kedvezőtlenek voltak az átvételi árak is. Az ágazat mégis hasznosan járult hozzá az exportmérleg javításához, szolgáltatásaival ugyanis jól segítette a társ- élelmiszeripari üzemek külföldi eladásait. Hűtőtárolóinak bérbe adásával a hús- és baromfiipar tárolási gondjain is enyhített. így ezek az iparágak rugalmasabban követhették a külpiaci keresleti-kínálati viszonyok változásait. Természetesen a raktárak. fagyasztóvonalak bérbe adása a hűtőipar számára is kifizetődő volt. Az idén nehéz feladat vár az iparágra. A terv 40 százalékos exportnövekedést ír elő. Ennek eléréséhez mindenekelőtt a termelést kell fokozni azért, hogy a nyomott árakat többletáru eladásával ellensúlyozhassák. A mezőgazdasági partnerekkel megkötött termelési szerződések szerint, legalábbis gyümölcsből a kellő nyersanyag előreláthatóan rendelkezésükre áll majd. Gondot okoz viszont a zöldség- alapanyag biztosítása. A nagv kézimunka-igény és a modern gépprark hiánya miatt az állami gazdaságok, tsz-ek egyre kevésbé foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A termesztési kedv fenntartására néhány mirelitüzem. mint például a székesfehérvári és békéscsabai — fejlesztési alapjából segíti — a mező- gazdasági partnerek zöldség- szedőgép-vásárlásait. Az áru elhelyezésére a hűtőipar fokozza a piacfeltáró munkát. A külkereskedők a hagyományos megrendelők mellett olasz, görög, spanyol és finn cégekkel tárgyalnak az eladásról. (MTI) Többet kap-e a többért? ját azonnal mérlegre tegyük. Tóth Sándor lakatos csoportvezetőtől megtudtuk, hogy egy-egy brigádon belül a szakmunkások órabérben dolgoznak. Ez is gond. hiszen a gépmunkások teljesítménye a szakemberek munkája által is meghatározott. Egyelőre azonban nincs olyan módszer. amellyel megbízhatóan lehetne mérni a szakmunkát. Nem kevés nehézséggel kell tehát megküzdeni a teljesítmények számbavételénél. Keresik azonban az újabb és hatékonyabb módszereket. A dolgozók kis részénél a technológia által is lehetővé tett egyéni teljesítménymérést vezettek be. A jövő járható útjának tűnik az is. hogy Kisebb. 4—5 fős brigádokat alakítsanak ki. Az egyes emberek munkája között szükségszerűen meglévő, s bizony nehezen számszerűsíthető különbségek vajon mennyire érződnek a fizetéseken? Semmi esetre sem annyira, ameny- nyire valóban reális lenne. A megkérdezettek is több okát látják ennek. Szalma Sándor szerint nem népszerű feladata a művezetőnek a differenciálás. Ezért nem ritka, hogy még akkor sem él vele szívesen a vezető, ha egyébként lehetősége van rá. Ez is kevés azonban. Baráth Zoltánná meós egy példával is illusztrálta. HarSzalina Sándor művezető: — Kisebb csoportokban, jobban mérhető az egyéni teljesítmény. Az egyre nehezebbé váló világgazdasági helyzet népgazdaságunkat is fokozott próbatétel elé állítja. Mind nagyobb gondot jelent a világpiacon eladni és jól eladni. Ahhoz, hogy sikerrel álljuk a versenyt, jó minőségű termékeket kell előállítani — a világkereskedelem által is elfogadható áron. Ennek feltétele, hogy többet, és főként jobban dolgozzunk. E követelmény szükségszerűen szüli az igényt, hogy ösztönzőrendszerünket is hatékonyabbá tegyük. Valóban többet kap-e, aki többet és jobban dolgozik? E fő kérdés köré csoportosítottuk beszélgetésünket, amelyet Hevesen, a Finoszerel- vénygyár helyi gyáregységének három dolgozójával folytattunk. Baráth Zoltánné meós: — Ennyi pénzből, nem lehet differenciálni. (Fotó: Szabó Sándor) Tóth Sándor lakatos, csoportvezető: — A gépmunkások teljesítménye az órabérben dolgozó szakemberek munkájától is függ. Közismert, hogy a szellemi teljesítmények mérése nehéz, gyakran — például a művészi alkotások esetében — szinte megoldhatatlannak látszik. Ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy gt fizikai munka mennyiségének és minőségének számbavétele nem rejt buktatókat. Bizonyos munkák esetében — legalábbis elvileg — valóban közel járunk az igazsághoz. Műszaki előírások és „okos” műszerek segítségével a munkadarab mindent elárul a munkáról. Valóban ennyire egyszerű? Ügy tűnik, mégsem. Ahogy Szalina Sándor művezető elmondta. egyszerű, hogy az egy ember által elkészített végtermék valóban az adott dolgozó munkáját minősíti. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy egy hrigádon belül is sok kéz ér a munkadarabhoz. míg elbírálásra kerül. A csoportteljesítményt havonta állapítják meg. s az egyéni, úgynevezett teljesítményszorzókat is utólag alakítják ki. Egy hónap távlatából azonban már nehéz — mindenki számára megnyugtató módon — eldönteni. hogy az adott gyártmány t kinek a hibájából nem sikerült tökéletesre. Képtelen lenne azonban az az ötlet, hogy mindenki munkáminckilenc fős részlegük 6500 forint prémiumot kapott. Vezető legyen a talpán, aki ennyi pénzből tud differenciálni. Megemlítette viszont. hogy sok a túlóra, s talán hatékonyabb lenne az erre fordítható összeget célprémiumként felajánlani. Ördögi körnek látszik ez: kevés a p>énz a hathatós, ösztönzésre. de ha nem dolgozunk jobban, még kevesebb lesz. A megoldást a forintok olyan átcsoportosításában keresik. amely valóban hathatós eszköz lenne a vezetők kezében. S még valami az ösztönzésről. Tóth Sándor egyszerre kétkezi munkás, és vezető. Vezetői pótléka azonban független csoportjának teljesítményétől. Szalina Sándor művezetői fizetését is megközelíti egy jó közepes szakmunkás jövedelme. Annak ellenére van így. hogy tavaly és azelőtt kiemelt bérfejlesztésben részesült. Hol térül meg a nagyobb felelősség. mi ösztönzi a vezetőt színvonalasabb munkára? A gyáregység megkérdezett dolgozói befejezésként elmondták. hogy saját tapasztalatuk szerint az utóbbi időben jelentős erőfeszítések történtek a munka szerinti elosztás elvének minél teljesebb megvalósítására Valóban többet kapnak a többért. Ahhoz azonban, hogy a fizetésbeli különbségek teljesen tükrözzék az egyes emberek munkájában meglévő differenciákat, még sokat kell tenni. Mosolygó László
