Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 1. szám ARA: 1984. január 3., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az új év alkal­mából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió. Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal kö­szöntjük egymást — mondotta —, szokásunkhoz híven meg­állunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esz­tendőre. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a ked­vezőtlenebb körülmények közepette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Reálisan nézve, 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink eléré­se érdekében a termelőmunka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növe­kedés helyett, a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. Losonczi Pál köszöntője Emberség Nap mint nap használ­juk, devalváljuk és köz- helyizűvé tesszük ezt a fo­galmat, egyre kevesebbszer gondolva hús-vér jelentés- ' tartalmára. Holott csak ez­zel kellene törődnünk. Ki­zárólag ennek illene ér­vényt szereznünk. Fukar­kodva ugyan a szavakkal, de krőzusi gazdagsággal bánva a humánumot su­gárzó cselekedetekkel. Mert vágyunk arra, hogy hétkönapi óráink szürke­ségét, olykori ridegségét a megértés és a segítőkész­ség melege varázsolja meg­hitté. Nemcsak igényeljük ezt, hanem bizonyítanánk is másoknak, mégis nehe­zen tesszük meg az első, a többnyire szokatlan, a bizonytalankodó lépéseket. Talán azért, mert kísér­tenek a rossz beidegződé­sek, mert nem éppen szív­derítő rutint szereztünk az elutasító távolságtartásból, érdektelenségből. Minap az egyik tejbolt­ban kínkeservesen vála­szolt kérdéseimre az eladó, ’ s láttam — legalábbis azt i hittem —, hogy valóság- : gal élvezi a nemleges fe­leleteket, azt, hogy csaló­dottan távozom az üzlet­ből. ' Rövid megdöbbenés után felcsattantam, s meglehető­sen tömören elmagyaráz- i tam neki: mi a pult má- j sik oldalán állók köteles- j sége. Mind villámterheseb­bé vált a hangulat, s az ezzel járó borúfelhők még órákon át kísértettek. Legközelebb ismétf talál­koztunk, s nem ott foly- ; tattuk, ahol korábban ab- 1 bahagytuk, nem hatványoz­tuk a tbrzsalkodást, hanem ; akaratlanul is közelítettünk egymáshoz. Mindez nem tu­datosult egyikőnkben sem, pedig megfogalmazatlanul, szinte ösztönszerűen is munkált bennünk az ön-; vizsgálat, s így formálód­hatott az a korrekció, ame­lyet őszintén óhajtottunk. Hamarosan kedélyesen csevegtünk, úgy, mintha nem is emlékeznénk arra a régi konfliktusra. Nem beszéltünk róla, de meg­győződtünk arról, hogy — legalábbis percekre — még­iscsak szebb lett körülöt­tünk a viálg. Lám, ha nem viadalra készülünk, hanem azon töprengünk, hogy mit te­hetnénk társaink javára, akkor rögvest messze szö­kik tőlünk a merevség, a komorság, akkor kimond­hatatlanul is érezzük, mi­lyen nagy, mennyire sem­mivel sem pótolható kincs a tetteinket átható hétköz­napi emberség. Pécsi István Várakozással, ugyanakkor a megszokott ütem­be»* nyugodt légkörben kezdődött 1984 első mun­kanapja Heves megye üzemeiben, gyáraiban,, vál­lalatainál, termelőszövetkezeteiben. Szóba kerültek az óesztendő eredményei, de a legtöbbet az új év gazdaságpolitikai célkitűzéseiről beszéltek az üzem­csarnokokban, a tervezőasztalok mellett és nem ke­vésbé a határban dolgozók körében. Új erővel, új lendülettel láttak munkához szerte a megyében, kifejezésre juttatva ezzel is az idei tervekben fog­lalt növekvő feladatok megvalósításának szándé­kát. SZERVEZETTEN, NYUGODT LÉGKÖRBEN Az év első munkanapján Húszezer tonna lignit a hőerőműnek Az újévi munkaszünet után hétfőn reggel hat órá­tól ismét termelt a visontai Thorez Bányaüzem és a nap során húszezer tonna ligni­tet adtak a Gagarin Hőerő­műnek. Goda Miklós, a Mátraalji Szénbányák vezér, igazgató-helyettese az újévi kezdésről beszélt. — Nemcsak Visontán, ha­nem vállalatunk petőf »bá­nyai vegyes, illetve gépüze­mében, továbbá az ecsédi bányaüzemben is jó rajtot vettek a munkáskollektívák. Kedvező volt a hangulat, hi­szen vállalatunk teljesítette 1983. évi tervét, összességé­ben hétmillió-hetvenezer tonna szenet bányásztunk és az eredetileg tervezett ezer- négyszázhetven kalóriás lig­nit helyett 1538 kalóriás sze­net adtunk a villamosener- gia-termeléshez. Az idei ter­vet most készítjük és január közepén kerül jóváhagyásra. Lényeges változásokkal nem számolunk. Az bizonyos, hogy 1984-ben is 7 millió tonna szenet kívánunk ter­melni, és ez adja a legna­gyobb munkát. Kevesebb lét­számmal egy feszítettebb tervet igyekszünk teljesíteni. Vonat helyett autó­buszok a Fémmű­vekbe A tavalyi év indításához képest kedvezőbb feltételek között kezdték 1984-et, a Mátravidéki Fémművekben. Az első munkanapon teljes létszámmal láttak a tevé­kenységhez, hiszen a szük­séges anyagok a gyártáshoz zavartalanul rendelkezésre álltak. Néhány változásról Németh László vezérigazga­tó szólt: — Január 1-től gyárunk is áttért a negyvenórás mun­kahétre. Az esztendő első munkanapján a korábbi vo­natok helyett a Volántól bé­relt autóbuszokkal szállítot­ták Sírokba harminckét tele­pülésről a dolgozókat. Ezen­túl így lesz, miután időmeg­takarítást jelent, ugyanakkor a kulturáltabb közlekedést is elősegíti. A Fémművek tavalyi alapvető gazdasági célkitűzései megvalósultak. 1982-höz képest 6 százalék­kal nőtt a tőkés exportunk és 380 millió forint értékű áru került tőlünk a külpia­cokra. Növekedett a nyere­ségünk és árbevételünk egy- milliárd-hétszázhatvanmillió forint volt 1983-ban. A vál­tozó közgazdasági környe­zetben 1984 sem lesz köny- nyebb. Nagyobb feladatokat kell megoldanunk és 1,8 mil­liárd forint árbevételt terve­zünk. Ezt a versenyképesség növelésével, a jövedelmező­ség további javításával, fo­kozott anyag- és energiata­karékossággal kívánjuk megvalósítani. Munkásgyűlés a Csepel Autóban Hétfőn reggel leltározás­sal kezdték az új esztendőt a Csepel Autógyár egri gyárá­ban. Az üzemcsarnokokban a befejezetlen félkész termé­keket vették számba. Dél­után háromnegyed kettőkor munkásgyűlést, tartottak. A gyár kollektívája előtt Deme­ter Pál igazgató méltatta 1983 eredményeit. Kifejtette, hogy öt százalékkal túlteljesítet­ték tervüket, amely feszített feladatot jelentett a kollek­tívának. Rámutatott, hogy 1975-ben, amikor a Csepel Autógyárhoz került az egri gyár, 189 millió forint volt az árbevételük, 1983-ban pe­dig már túlhaladta a 400 milliót. Tavaly tovább növe­kedett az igény a jobb mi­nőségű sebességváltók iránt, és ennek igyekeztek eleget tenni. 1984-ben is kedvezőek a piaci kilátások, így a szi­gorúbb közgazdasági feltéte­lek között is 2—3 százalék­kal növelik termelésüket, amelyhez adottak a lehetősé­geik. Metszenek a Mátra alján Ahol az óévben abbahagy­ták, ott folytatták hétfőn reggel a munkát a gyöngyös­patai Mátrai Egyesült Ter­melőszövetkezet tagjai: — Szűcsiben, Gyöngyöspa­tán és Gyöngyöstarjánban metszik a szőlőket, ezenkívül a támberendezések igazítása és javítása is szerepelt az új év első munkanapján a fel­adatok között — mondta dr. Németh András elnök. — Gyöngyöstarjánban folytat­tuk az új palackozócsamok építését is, amely 68 millió forintos költséggel az idén készül el. Innen exportra töltjük majd a legjobb bo­rainkat. Hétfőn leltároztunk, miután készülődünk a zár­számadásra és javában tart a tervezés is. 1983-at egyéb­ként megfelelő gazdálkodási eredményekkel zárjuk. Fi­gyelembe véve a megválto­zott közgazdasági szabályo­zókat, ebben az évben az el­vonásokat a szervezettség javításával, a költségek csök­kentésével igyekszünk ellen­súlyozni. Termelés tőkés exportra Három műszakban, az eg­ri Finomszerelvénygyár va­lamennyi üzemében teljes lendülettel kezdték az új esztendő első munkanapját. A múlt évi kiemelkedő gaz­dasági eredmények kötele­zik a bervaiakat, miután a termékeik iránti kereslet változatlanul jelentős. Mint Simon Imre tudósítónk je­lentette, az 1984-es feladatok annyira feszítettek a Finom. szerelvénygyárban, hogy az év első munkanapjától teljes erővel kell termelnünk ah­hoz, hogy a tőkés megrende­lésekre már januárban heti ütemességgel szállíthassák az árukat. 1984 első munkanapjának előkészítése már november végétől folyamatosan meg­történt a gyárban. Karácsony és újév között, amikor leáll­tak a termeléssel, karbantar­tást és a normaóra-megtaka­rítási hozamok eléréséhez szükséges műszaki fejleszté­seket végezték. A Finomsze- relvénygyárban is áttértek a negyvenórás munkahétre. Új üzem, új munkarend Hat vanban Tegnap Horváth Zoltán igazgató már reggel 5 órakor ajtót nyitott a Budapesti Műanyagipari Vállalat új hatvani üzemében. Sietsége, izgalma érthető volt, hiszen a negyvenmillió forintos költ­séggel épült gyártelep teljes beüzemelése, új munkarend­je egybeesett az év első munkanapjával. Az első mű­szakban Hipszki István cso­portvezető irányításával ne­gyedóránként megfelelő mennyiségű és minőségű gyöngyházpaszta került a centrifugákba. Egy másik csarnokban, ahol Márkus Béla állítgatta át a különböző formázó, lyu­kasztó gépeket, percek alatt teltek meg friss gyantailla­tot árasztó más-más méretű gombokkal a gépek mellett álló ládák. A tempós indí­tásra Juhász Géza művezető szerint is nagy most a szük­ség: csak az első negyedév­ben 45 millió kész gombot vár a belföldi piac. Ezenkí­vül szocialista exportra is van kilátás. Üzemlátogatá­sunk során arról is szó esett, hogy az 1984-es esz­tendő első napján vezették be a vállalat hatvani gyárá­ban a -40 órás munkahetet, amely tízszázalékos norma­rendezéssel jár együtt. Hogy mit jelent ez a rend a gya­korlatban? Ahogy Horváth Zoltán megjegyezte: az idő­kiesést a termelés intenzitá­sának növelésével, illetve a termelékenyebb munkával kívánják pótolni. Az elektronikai programban Gyöngyösön Az esztendő első munka­napja intenzív tevékenység­gel kezdődött a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat­nál is. Tovább folytatták a félvezetőgyártást és a folya­matos termelést már az el­ső naptól biztosították. Cse- fán József tudósítónk arról számolt be, hogy megkezd­ték a robotok, valamint az üvegipari gépek gyártásához szükséges forgácsolást. Zök­kenőmentes volt az új ter­mékek: a malomipari és élei. miszeripari csomagológépek készítésének indítása, vala­mint az új mérőautomaták technológiai tervezése is. Ja. nuár 2-án folytatódott annak a beruházásnak a megvaló­sítása, amelynek célja, hogy 1985-re Gyöngyösön megte­remtsék annak a feltételeit, amik lehetővé teszik a Mi­nisztertanács által meghirde. tett elektronikai program eredményes megvalósítását. Karbantartás, felújítás a Gagarinban 1984 első munkanapja negyvenórás munkahét beve' zetésével indult a nem vál­tóműszakos rendben dolgo­zóknak is a visontai Gagarin Hőerőműben. Hétfőn a kar­bantartók a tartalék segéd- berendezések, szivattyúk fel­újításán dolgoztak, vala­mint a szénszállító rendsze­ren folytattak megelőző kar­bantartást. Amint Bacsa László, a termelésirányító iroda vezetője elmondta Kor- csog Béla tudósítónknak, az erőmű karbantartó műhelyei és a területen munkát végző külső vállalatok már az első napokban készülnek a feb­ruárban kezdődő éves kar­bantartási programra. A Gagarin Hőerőmű Vál­lalat ez évi fő feladata a villa- mosenergia-termelés növelé­se, a fogyasztói igények za­varmentes biztosítása. Mind­ezeket a gazdaságosság nö-% velésével kívánják elérni a szakemberek. A hőerőmű berendezéseinek biztonságos üzemeltetését szolgáló kar­bantartások közül 1984-ben kiemelkedő lesz az 5-ös szá­mú blokk több hónapos fel­újítása. Mentusz Károly Moldvay Győző A munkásgyűlés résztvevői a Csepel Autógyár egri gyárának üzemcsarnokában (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents