Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
NÉPÚJSÁG,.1983. december 11., vasárnap S. Válaszol: Az olvasó- szolgálat K. Sándorné, Eger: Jogosnak tűnik a kérdés, hogy a be vásár lócsü tör tctkdn, este 7 óra 10 perc után is, legalább egy órán át sűrűbben közlekedjenek a 12-es járat autóbuszai. Kérésüket a Volán illetékeseinek továbbítjuk, kérjük a válaszig — amely remélhetően kedvező lesz — a türelmüket. Kanalovits Sándor, Eger: Panaszukra, hogy az egri Szovjet Hadsereg u. 74. előtt zavarja a közlekedést a rendezetlenül hagyott környék, tolmácsoltuk a városi tanács illetékeseinek. Azt az ígéretet kaptuk, azonnal intézkednek. Reméljük, ez valóban meg is történt azóta. Bélapátfalva, Szabadság u. 2.: Panaszukat, amely szerint beáztak a lakások sorra, az IKV igazgatója azonnal kivizsgáltatta, s a kivizsgálás során megállapított hibákról, károkról szóló jegyzőkönyvet a lakók a házfelügyelőnél át is vehetik. A károkat minden egyes lakásban felmérték, s a válla- ' lat meg is téríti. A szigetelést vagy a beruházó vállalat, vagy az IKV kijavítja, ebben még nem történt döntés. Tóth Tibor, Eger: Az ELKÓ műszaki ellenőre tájékoztatott bennünket panaszával kapcsolatban, hogy sajnos, nem tartanak szombati—vasárnapi ügyeletet. így a hét végén elromlott készülékeket csak a bejelentést követő hét első napján tudják megjavítani. Kovács Sándor, Andornak- tálya: A vízművek nevében is köszönjük a hiba bejelentését. A vállalat üzemvezető főmérnöke, Árvái János már tájékoztatott bennünket: a hibát kijavítják, hogy a Fadrusz utcai kút már megfelelően működjön. Zsíros Tamás, Bélapátfalva: Panaszáról, nevezetesen, hogy a Bélapátfalván áthaladó buszok egyike-másika a menetrendben megjelölt időpontnál hamarabb indul, tájékoztattuk a Volán személyforgalmi osztályát. Az illetékesek figyelmeztették az autóbuszok vezetőit, hogy tartsák be pontosan a menetrendet. Amennyiben pontosan közük, melyik járatnál van hiba, természetesen eljárnak a mulasztóval szemben. > Népújság-olvasó nyugdíjas: öregségi, vagy rokkantság gi nyugdíj mellett évi 60 ezer forintot kereshet a dolgozó. Foglalkoztatásának ideje 1240 órh lehet. Ezen felül csak nyugdíjának korlátozása mellett foglalkoztatható. Egyes munkaterületeken azonban van kivétel, így arra kérjük, jelölje meg pontosan, hol kíván dolgozni, s munkaköre ismeretében megválaszolhatjuk, milyen munkaidőkerettel dolgozhat. Mindennapi munkánk önzetlen és lelkes segítői a tudósítók, a levelezők. Témáik különbözők, aszerint, milyen az érdeklődési területük, milyen események foglalkoztatják üzemük, községük dolgozóit, lakóit. Sokszor arra is vállalkoznak, hogy tolmácsolják munka- és lakótársaik panaszait. E heti összeállításunkban tudósítóink, levelezőink írásait kötöttük csokorba. Készülve a televíziós vetélkedőre „Jókainál” Baiatonfiireden... Az író tiszteletén túl a balatonfüredi Jókái-villába vitt a lokálpatriotizmus is. Hiszen köztudott ország-világ előtt, hogy alig egy hónap múlva a Jókairól vetélkedők zajos táborába bekapcsolódunk mi, egriek is. Füred már a verseny lázában ég. A Jókai Múzeum ajtókilincsét egymásnak adják a szereplő városok, budapesti kerületek küldöttei. — A tv is járt itt, de mit is filmezett a múzeumban? — Főként a zenélő óránál időzött a stáb, amelyen névtelen festőtől a „Budavár visszavétele” című zománcfestmény látható és a két Klapka-induló felvételével bíbelődött sokat — válaszolják. S jönnek a történetek sorról sorra, dátumról dátumra. Sorjáznak a Füredhez kötődő emlékek. A nyaraló építése 1869-től 1870-ig. Az Arany ember csodálatos története, amelyet e ház falai között vetett papírra a „Mester”. S az érdekes életút egykét kiragadott állomása: 1858. szerkesztője az Üstökös című folyóiratnak. 1859 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz. 1862. szeptember 16-án, 74 évesen Laborfalvi Róza színésznő után, a közeli és távoli rokonság tiltakozása ellenére elveszi feleségül Nagy Bella 20 éves színésznőt. Az alig négyéves második házasságának az 1904-ben bekövetkezett halála vetett véget és március 10-én a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában országos mérvű gyásszal és részvéttel zajlott le a temetés. A megmaradt Jókai-hagya- tékban több érdekes jegyzettöredék, ünnepi beszédrészlet található. Hacsak tehette, szíve szerint rajongással hódolt a piktorának is. A festő Jókairól szegényes kép él valamennyiünkben. Pedig 1894-ben így ír egyik ünnepi beszédében: „Festő az Isten ihlette poéta akinek költeményét minden nemzet fia megérti". Majd másutt így fogalmaz „a toll kínoz, az ecset enyhít", önarcképe is kicsit eldugva a múzeum előszobájának ajtaja mögött búslakodik csendes magányában és az Elba vidékét bemutató tájképe tompa, rozsdás színeivel egy a sok emléktárgy közül. Szerette az életet, csodálta a természetet. Füredi „birtokán” szívesen ápolta, gondozta kertjének virágait. „Nem tréfadolognak” tartotta a földművelést. A tárlókban megtalálhatjuk kerti szerszámainak egynémelyi- két: a fűrészt, az oltókést és mi sem természetesebb annál, hogy fő helyén ott Tompa Mihály ajándéka, az ásás végű csati tölgyfabot. Tulipános láda, Rózsa színpadi jelmezei, Horovitz Li- pót Jókai-képe, vagy Réti István Jókai ebédel című festménye, Huszár Adolf 1883-ban készített bronz, mellszobra, vagy a Kisfalu- di-hajó apró modellje: az értékes darabokat őrzik a jelennek és a jövendőnek. Rövid látogatást tartottunk „Jókainál” Balatonfüre. den. De itt van ő velünk, mint az egri remete, Gárdonyi Géza jó ismerőse, vagy mint Eger város díszpolgára. Főként természetesen regényeiben a könyvespolcainkon. December első péntekén indult a vetélkedő. Ránk, egriekre 16-án, pénteken este 20 órakor nyílik ki az ország „tv'-szeme”. Kovács János Véradás — életmentés Nem volt még eddig példa arra, hogy a Mikroelektronikai Vállalat vöröskeresztes szervezete a gyár minden véradóját valaha meghívta volna a véradó-vérkapó találkozóra. Most 863 véradó kapott meghívót. A gyár vezetői, a kórház és a városi Vöröskereszt képviselői elismeréssel szóltak arról, hogy a MEV kollektívája nyolc éve tartósan a legjobb véradók között van. Az évenkénti 280—300 liter vér már nagyon sok ember életét mentette meg. Gyakran elhangzott már ez a megállapítás, de erről legmeggyőzőbben a találkozón részt vett volt betegek, a megmentettek tudtak szólni. A gyár a készenléti véradó brigádok, az önkéntes elsősegélynyújtók. a szervezett téli-nyári hegyi mentőszolgálat tagjai aktívan, megbízhatóan teljesítik vállalt feladatukat. A gyár vezetői, mint mindig, az idén is kitüntetésekkel, jutalmakkal járultak hozzá a véradás jelentőségének elismeréséhez. Kádár László ötvenszeres véradó mellett még hetvenen részesültek kitüntetésben, pénzjutalomban. Csefán József Gyöngyös Gyesen levő kismamák szakköre Novajon a klubkönyvtárban 1978-ban díszítőművészeti szakkör alakult. Tagjai gyeden levő kismamák, akik a foglalkozásokra magukkal hozzák gyermeküket is. A szakkör tevékenysége sokrétű. Megismerve a különböző tájegységek népművészeti motívumait, az asszonyok térítőkét, futókat, párnákat hímeznek, a modern lakásokba faliképeket, a gyermekek szobájába ötletes állatfigurákat makraméznak. A szakköri tagoknak egyéb programokat is kínálnak. Előadást hallgathatnak az egészséges gyermeknevelésről, a betegségek megelőzéséről, a kötelező védőoltásokról. Balogh Józsefné szakkörvezető maga is egészségügyi dolgozó, aki szívesen segít a kismamák gondjain, problémáin. A gyesen levők szívesen járnak el ide, hiszen kikapcsolódnak az otthoni munkákból. A gyerekek sem unatkoznak, megismerik egymást, közösen játszanak. Uaragó Istvánné Novaj Elektronika a bölcsődében Az egri lajosvárosi bölcsőde kis lakói országos viszonylatban is ritkának mondható ajándékot kaptak a VILATI Egri Gyárától. A tíz csoportszobába olyan jelzőrendszert készítettek, amely a gyermekek jeleivel van ellátva. A szülő megérkezik az átadóba, felkapcsolja a gyermek jelét, s az a csoportszobában megvilágí- tódik. Így a gyermekek tudják, kiért jöttek, nem kell abbahagyni a játékot, mesét. A munka szervezője és‘ lebonyolítója Pépei László tanüzemvezető, aki fáradságot nem ismerve egy éven át készítette elő a munkát Pető Gáspár szakoktató segítségével. Végül is az elektronikai műszerészcsoport elkészítette a készüléket. A jelek festését a címfestők végezték. aprólékos munkát és sok időt igényelt. Részt vállaltak a fotósok is a nagy munkából. Az üzemi próbán a készítők is meghatódtak. amikor a gyermekek egymás után kiáltottak lel: olt a cseresznyém, .az. én kacsám. Köszönet érte mindenkinek, aki szívvel, lélekkel dolgozott ezen. Pataki Józsefné bölcsődevezető Ritka eseményről kaptunk hírt Poroszlóról, ütvén esztendővel ezelőtt kötött házasságot Kiss József és Kurucz Irén. Aranylakodalmukon gyerekeik, unokáik, szomszédaik, ismerősök köszöntötték az idős házaspárt. Az ünnepi pillanatról Fodorné Pesti Erzsébet készítette a felvételt Dupla feketéhez dupla kultúrát Még Darvas József, az írószövetség főtitkára fogalmazta meg ezt a hatvanas években, és ennek a mondanivalója a mai napig sem avult el. Tehát adjunk a dupla fekete mellé dupla kultúrát. De hogyan? Ez volt a kérdés és erre adott választ a hevesi Akác étteremben megrendezett megyei szövetkezeti vendéglátóipari napok gazdag rendezvénysorozata. A megnyitó napján szervezett szakmai tanácskozás hozzászólásaiból is kicsendült: ma a szórakoztatás fontos és megoldandó tennivaló nemcsak a városokban, hanem a kis településeken is. Megyénkben ezt az. igényt az idegenforgalmi érdekek erősítik. Elhangzott olyan javaslat is, hogy lehetővé kell tenni az amatőr művészeti mozgalom bekapcsolását. Ilyen téren nagy kísérlet volt a Heves megyei jellegű vendéglátóipari napok eseménysorozata. Hasznos tapasztalatokat hozott az első napon megrendezett irodalmi presszó bemutató: Tímár Éva Jászai- díjas, érdemes művész és Körtvélyesi Zsolt színművész közreműködésével. A kultúrsarok 1963—64- ben indult el Hevesről „hódító útjára” és az egész ország szövetkezeti vendéglátóipara megismerkedett vele. Űjraélesztésére most szintén Hevesen és e szervezés keretében tettek a rendezők kísérletet, a tapasztalatok szerint szép sikerrel. Varga László Eger 1 Summások Herédről Kis falum (Heréd) olyan hatalmas kiterjedésű latifundiumok közé ékelten feküdt Nógrád megye sziráki járásában (az akkori időben), hogy szinte éreznie kellett a szorítást, amely kényszeríti mindenkori lakóinak több mint a felét, hogy távoli falvak-városok mezőgazda- sá;é-és ipari munkáira menjenek. Herédi emberrel egyaránt lehetett találkozni a salgótarjáni szénbányáknál éppen úgy, mint fővárosunk •emberpiacnak nevezett te- re'n. Herédről a harmincas években, egymás után következő négy évben, még Németországba is eljutottak mező- gazdasági munkákra. Az uradalmak általában a téli hónapokban kötötték meg leendő sommásaikkal és aratóikkal a szerződést. Nagy napjai voltak ezek a szerződéskötések falunknak. Kijött az uraság megbízottja, hozta magával az előző évinél rendszerint még több megszorítással, több becsapással megszerkesztett szer- 7 őr? . A községházán ott várta a főjegyző, aki falujának védelmezője kellett volna legyen, de az uraság igazáért kardoskodott. Minden leendő aratónak szükséges volt gondoskodnia egy summásról is. Ez vagy a felesége, vagy egy-egy tízévesnél már idősebb gyereke volt. Ezzel szerződtek a cukörrépamun- kákra is. Vézna, gyöngécske gyerekek aszeciflt voltak .sommások, hogy egy vagy két sort bírtak. Kétsoros az lett, aki kettő sor répát, kukoricát stb. tudott kapálni, művelni. Az egysoros fele bért kapott. Ezek a summá- sok lettek később a nyári aratásnál marokszedő félrészesek. Ott már fél részt kapott az asszony-leány-gyerek gárda, ez a mindenkori férfi- munka, a kaszával arató ember keresetének fele volt. Szerződésük kötötte őket a kora reggeli — 5 órától este 7-ig tartó munkára. Ez bizony napi tizennégy óra. Április—május hónapokban elvégezték a répa első kapálását, azután még sok más egyebet is. Míg az első kapálás négy-, legfeljebb ötnapos volt, addig az egyelés már nyolc-tíz napig tartott. Ugyancsak négy-öt napos volt a második kapálás is. De mindig napi tizenegy órás munka. A herédi asszonyok, gyerekek sokszor hajnali négykor indultak Kerekharasztra, Fé- nyőharasztra, Kisgombosra, hogy reggel ötkor ott lehessenek. A répa gondos megmunkálással átélte a nyári -’hónapokat, amikor summá- saink ott szedték aratókaszásaik után a markot, csépelték a gabonát .. . Elérkezett az ősz, a répaásás ideje. Hajnali háromkor, a dérben is ott ültek az előző napon kiszedett, rakásokba dobált répánál karajolni (lefejelni késsel). Lehet-e, kell-e csodálkozni azon, hogy az akkor még gyógyíthatatlan tüdővész hogyan vitte el drága gyerekeinket. Megtizedelte a húszas-harmincas évek munkája Heréd lakosságát. Kegyetlen munka volt ez, de enélkül aratásra nem szerződtettek. Már az aratási szerződésben meg volt írva: ... minden arató — egy hold cukorrépát kiás ... ennek biztosítására az uraság az aratórészéből 100 kg, azaz egy métermázsát visszatart, amit a répamunka elvégzése után ad ki... ! Egy hold répa! De az uradalmak egész sorában öt holdat kellett megmunkálni. Enélkül a szűkös kenyér sem volt meg. Legutóbbi otthon jártamban elnéztem, miként van körülkerítve cukorrépaföldekkel Nagykökényes—Heréd? Elgondolkozom: Uramisten ... 1 Ha mindezt a répát régi módon, régi eszközökkel kellett volna felszedni. Mai utódainknak mintegy ízelítőként tártam fel e mondandómat. Oravecz György Vác A BUBIV VII-es számú Gyáregysége felvételt hirdet: asztalos szakmunkás, betanított munkás, gyors- és gépírói munkakörre. JELENTKEZES:- BUBIV VII-es Gyáregység. EGER, Faiskola u. 1. Munkaügyi csoport. A VOLÁN 21. SZ. VÁLLALAT Kenőket alkalmasság esetén rakodógépkeres felvételre visontai munkahelyre kezelői tanfolyamra beiskolázunk. gépkocsivezetőket. Jelentkezni lehet: Segédmunkásokat, alkalmasság esetén VOLÁN 21. SZ. VÁLLALAT, gépkocsivezetői tanfolyamra beiskolázunk. Thorez külfejtés Kiss János klr. vez.-nél. Földmunka és rakodógépkezelőket.
