Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
\ NÉPÚJSÁG, 1983. december 10., szombat 13. Mai összeállításunkat a járművezetőknek szántuk. Témája ezúttal: a közlekedésbiztonság. Nem csupán hazai, hanem magas közlekedési kultúrájú országok tapasztalatait összegző írások tanúsítják, mily fontos a közúti közlekedésben a jó látás, a motorkerékpárosok biztonságos ruházata és nem csupán a rámenős vezetők okoznak bosszúságot és félelmet fegyelmezetlen magatartásukkal, hanem a határozatlan magatartású, túl aggályosán viselkedők is. Összeállította: Pilisy Elemér A motorkerékpárosok biztonságos ruházata 60% 39% Motoros védőöltözékek használatának gyakorisága Motorosok jellemző sérülési helyei Svédországban 174 sze- mélysérüléses motorkerékpárbaleset részletes elemzését végezték el. Ennek keretében azt is megvizsgálták, hogy milyen relatív gyakorisággal használtak a motorkerékpárosok bukósisakot és bőr védőruhát, lábbelit, kesztyűt. Az erre vonatkozó adatokat a 1. ábra tartalmazza. A 2. ábrán az emberi test motorkerékpár-balesetek során megfigyelt jellemző ütközési felületei, valamint azok sérülési gyakoriságai láthatók. Az értékelés szerint .a motoros bőrnadrág jelentősen fokozza az alsó végtagok védelmét, s a bőrkesztyű használata csökkentette kézsérülések súlyosságát. Nem tapasztaltak azonban számottevő eltérést a bőrdzsekit és csizmát viselő motorosok és a csupán normál hétköznapi öltözetet viselők sérüléseinek súlyossága és gyakorisága között. A kutatók szerint ezért folytatni kell a vizsgálatokat a motoros kabátok és csizmák védelmi képességének fokozása érdekében és ujj, a váll, a könyök és a csuklók igénybevételét a jelenleginél jobban mérséklő anyagokat kell találni. Az autóvezetés mechanikája Jobban látni — biztonságosan reagálni A közlekedők a szükséges információk 90 százalékát látás útján szerzik meg. A jól látó vezetők a közlekedésben biztonságosabban reagálnak. A veszélyes szituációkat előbb és nagyobb távolságról észlelik. Dr. Hartmann müncheni szemészprofesz- szor éppen ezért javasolja, hogy a gépjárművezetők látásélességének minimális értékét a lehető leghamarabb 0,7-től 1,0-ira célszerű növelni. Ennek nem az lenne a célja, hogy a közlekedők nagy része számára megnehezítsék a jogosítvány megszerzését; meg kell azonban akadályozni, hogy azok, akik 0,71-es értékkel éppen megfelelnek a- látási vizsgálatnál, abban a tudatban autózzanak« hogy látásuk kifogástalan. A professzor szerint az eddiginél nagyobb figyelmet kellene szentelni az éjszakai (a megvilágítás csökkenésével növekvő) rövidlátásnak is, amely a lakosság 14 százalékánál figyelhető meg. Abból kell kiindulni, hogy ezeknél az embereknél az éjszakai látásélesség csupán harminc százaléka (vagy még annál is kevesebb) annak, amit helyes szemüveggel történő korrigálással elérhetnének. Ehhez járul még éjszakai látásképesség normális csökkenése a 40. életév után. A 60—70 éves korúak között kilencszer annyi csökkent éjszakai látásélességű találhaió. mint a 20—40 évesek között. A látásélesség csökkenése az idős gyalogosok helyzetét is nagyon megnehezíti. Minél jobban romlik a látás, annál közelebb keresztezik a mozgó járművek útját. Míg normál látású gyalogosok a közeledő jármű előtt .62 méterrel kelnek át a zebrán, addig 0,7—0,8 értékű látásélességnél ez a távolság már 56 méterre csökken. Tovább romló (0.3—0.4) látással nem ritkán 28 méterre csökkent az észlelési távolság. így természetesen romlik a ..zebra” védő hatása is a rosszul látók számára. . Az NSZK-ban a közlekedésbiztonsági szervezet helyi kirendeltségeinél mindenkinek lehetősége van a látási tesztek elvégzésére, de nem élnek elegen vele. Mielőtt azonban törvényesen elrendelnék bizonyos életkor betöltését követően a rendszeres és kötelező látásvizsgálatot, fokozott propagandával, a járművezetők felelősségérzetére alapozva • az önkéntes' vizsgálatot lenne célszerű ösztönözni — mondják a közlekedésbiztonsági szakemberek. Az autó mozgásának szabályozására három összehangolt lehetőségünk van: szabályozhatjuk a vonóerőt, a fékezőerőt és a haladási irányt. Ennek eszköze a gáz, a fék és a kormány. A biztonságot csak a szélerő hirtelen változása vagy az úttest tapadási viszonyainak helyi leromlása veszélyeztetheti. Ilyen jellegű kockázat elsősorban nagy szálsebességnél lép fel, amikor a nagy .vonóerő már maga is közel jár a tapadóerő határához. Hasonló szituációban széllökés miatt szenvedett halálos balesetet annak idején Rosenmayer, a Világhírű autóversenyző. Egyedüli helyes eljárás tehát, ha a sebességet az időjárási és útviszonyok szerint választjuk meg. Az induláskor hirtelen adagolt vonóerőtöbblet könnyen vezet a hajtókerekek csúszásához (megpörgé- séhez), ugyanis a korszerű gépkocsiknál is teljes mo- tornyomatéktól alacsony fokozatokban a kerekeken nagyobb vonóerő létesíthető, mint aminek átvitelét a hajtott tengely terhelése a tapadóerő révén biztosítani képes. A jelenség biztos jele a kíméletlen vezetésmódnak: a biztonságot csak mérsékelten veszélyezteti, mert az indítási fázisban a kocsi sebessége még nem számottevő. Az indítónyomaték dinamikus hatásai közé tartozik, hogy átmenetileg csökken az első tengelyek terhelése a hátsó javár ra. Ennél fogva az első kerékhajtású kocsi hajlamosabb az indítási megpörgés- re, de hatása is könnyebben korrigálható a megfelelő kormánymozdulattal. A fékezés folyamata sokkal súlyosabb veszélyeket rejt magában. Ezek hatása annál nagyobb kockázatot képvisel, minél hirtelenebb és erőteljesebb a lassítás. A lassulásra kényszerített kocsi tengelyterhelései a tehetetlenségi erő miatt úgy változnak meg, hogy az első tengely terhelése jelentősen megnő, a hátsóé ugyanany- nyival csökken. Ha feltételezzük. hogy a fékek azonos fékerőt fejtenek ki mind a négy keréken, biztos, hogy a hátsók a tehermentesülés miatt hamarabb túllépik a biztonságot jelentő súrlódást: hajlamosakká válnak a megcsúszásra. Ha pedig a hátsó kerekek megcsúsznak, elveszítik oldalirányú ellenállásukat, és a kocsi labilis egyensúlyi helyzetbe kerül: a tehetetlenségi erőt a két első kerék fék erőssége egyensúlyozza. Ilyenkor az erőszimmetria legkisebb zavara is kitárolást eredményez, amire különösen a farmotoros kocsik érzékenyek. Kedvezőbb a helyzet, amikor a fékberendezés mérete olyan, hogy a tengelyterhelés eltolódása ellenére is az első kerekek csúsznak meg először, és azok maradnak oldalirányú támasztóerő nélkül. A kocsi egyensúlyi állapota így sokkal biztonságosabb, mert a tehetetlensági erőt a hátsó kerekek fékezőerői húzott, stabil egyensúlyban tartják, ami az esetleges szimme+riazava- rokat önmagától kiiktatja. A fékezési veszélyeket elvileg sem lehet kiküszöbölni fékbeállítással; mivel a határhelyzeti megcsúszás nemcsak a mindenkori lassulás állapotától is függ. A fékkonstrukciók kénytelenek megelégelni közelítő, kompromisszumos megoldásokkal. Lényegesen növeli a baleset kockázatát, ha a jobb és bal oldali kerekeken különböznek a fékerők, mert ezek aszimmetriája a kocsit fékezés közben irányától eltéríti. Ilyen helyzet abból adódhat, ha az egyes kerékfékek működése nem egyformán hatásos, vagy a kerekek más-más tapadási viszonyok között futnak. Ezért a kerékfékeknek kü- lön-külön történő ellenőrzésére és beállítására különleges vizsgálóberendezéseket használnak, az autógyárak pedig mérlegelik a repülőgépek futóművéből .ismert automatikus csúszásgátló alkalmazásának lehetőségeit. Magának a fékezőberendezéseknek működési biztonságát külön kézifék felszerelésével fokozzák, a lábfék hidraulikus berendezését pedig kettős rendszerűre építik. Itt az egyik rendszerben bekövetkező esetleges csőtörés a másik rendszer működését nem befolyásolja, és két szimmetrikus kerék mindig fékezhető marad. Mindezek ellenére az autók fékezési biztonsága csak bizonyos kompromisz- szumok keretein belül tekinthető megoldottnak. Az autó vezetője ne tévessze szem elől, hogy lehetőségei korlátozottak, és óvatosan becsülje fel a lehetőségek határait. Kanyarban a tapadóerőnek még a centrifugális erőt is meg kell támasztania, így lényegesen fokozódik a megcsúszás veszélye, ezért nagy sebességű kanyarvételt csak ismert és kipróbált tulajdonságú kocsival érdemes kockáztatni. A téli időjárás viszontagságai próbára teszik az autóst és az autót egyaránt. A sózott, latyakos vagy éppen jeges utakon gyakran nem is könnyű a közlekedés. Talán nem is kell külön említeni, hogy ilyenkor milyen nagy jelentősége van gépjárművünk műszaki állapotának és a megfelelő gumiabroncsoknak. Elindulás előtt is több feladatot kell elvégeznie a vezetőnek. A csillaggarázsban tartott autót először meg kell szabadítani hótakarójától. Ezután a befagyott ablakok tisztítása következik. Feltétlenül valamennyi ablakot és teljes terjedelmükben jégtelenítsenek, hiszen csak így biztosított a szabad kilátás minden irányba. A menet közbeni ablakpáráso- dást a fűtés és a szellőztetés helyes kombinációjával előzzük meg! Különös fontossága van a világítás és jelzőlámpák tisztaságának is, erről se feledkezzünk meg. Ha a látási viszonyok korlátozottak, a tompított fényszóró használata kötelező! A főútvonalakról viszonylag hamar eltűnik a hó, hiszen rendszeresen takarítják. A sebesség megválasztásánál azonban gondolnunk kell a téli úttest alattomos veszélyeire, a helyi jegese- désekrt is, különösen hegyi útjainkon. Űtszéli csapok környékén, útkereszteződések közvetlen közelében, az autóbusz-megállóknál, de a nyílt útszakaszokon is á vízátfolyások helyein gyakoriak a jegesedések. A városi utaknak különböző útburkolatuk van, korszerű, érdesített aszfalt, vagy éppen simára koptatott kockakő. Az útburkolat minősége azonban gyakran egy útvonalon többszöir is változik, igen nagy könnyelműség ezt figyelmen kívül hagyni. A csúszós utakon vezetéstechnikánk alapvető szerepet kap. Általában kerülni kell a hirtelen mozdulatokat a kormányzásnál és a pedálok kezelésénél egyaránt. Gyakran faroláshoz vezet a sportos indítás, a kelleténél erősebb gyorsítás, a helytelen sebességváltás, vagy éppen a kerekeket blokkoló fékezés. Télen még fókozottabban kell érvényesülnie a közlekedők — járművezetők és gyalogosok — együttműködésének. Nagyobb figyelemmel, türelemmel és udvariassággal, a szabályok maradéktalan betartásával megelőzhetjük a tragédiákat. n rossz vezetők gyakran hibásak mások baleseteiben Kefebetétes gumiabroncs A Dunlop-cég kutatói olyan gumiabroncs kialakításán fáradoznak, amelynek futófelületébe acéldrót-szövetből készült keferendszert ágyaznak be. A kísérletek tanúsága szerint az újfajta gumiabroncs vontatási, dinamikai tulajdonságai a normál gumiköpeny és a szöges gumiköpeny tulajdonságai közé esnek, és nem károsítják az útfelületet. Várhatóan teherautók és autóbuszok is használják majd a kefebetétes gumiabroncsot, amelynek sorozatgyártása már megkezdődött. Naponta okoznak bosszúságot és félelmet fegyelmezetlen magatartásuk miatt ' a rámenős, határozatlan magatartású, mind pedig a túl aggályosán . viselkedő vezetők, akik a környezetükben közlekedőket nemritkán a legnagyobb veszélybe sodorják. Az osztrák közlekedés- biztonsági felügyelőség vizsgálatai szerint sem az életkor, sem a vezetési gyakorlat és készség nem olyan döntő — mint eddig feltételezték — abban, hogy kiváljon valaki a normálisan vezetők nagy tömegéből. Különcködésük indítékai lényegesen sokrétűbbek. A félénk, késlekedő, óvatoskodó, habozó vezetők esetében részben inaktív emberekről van szó, akik nehezen és határozatlanul cselekszenek és áttekinthetetlen vezetésmódjuk miatt mások számára akadályt jelentenek. Nem képesek figyelmesen és koncentrálva vezetni, hanem formálisan „botladoznak” egyik vezetési hibától a másikig. A habozókhoz számítanak az aggályos vezetők is, akik igyekeznek mindent jól csinálni, de minden döntést tízszer átgondolnak. A jól áttekinthető és problémamentes útkereszteződéseknél is megállnak, noha a forgalom helyzetét tekintve folyamatosan áthaladhatnának rajta. Ezáltal felesleges torlódást okoznak. Ha a keresztirányú forgalomhoz felsorakozott járműveket elengedik, nem alkalmazzák folyamatosan a „villámzárrendszert”, hanem szándékukat * bizonytalanul és késlekedve közük. Az ilyen magatartásnak a mögöttük levő vezetők mindenesetre nem. örülnek. A másik végletet képezik a gátlástalan, rámenős vezetők, akik azt a benyomást keltik, hogy a kormány mellett akarják magukat kiélni és „önmegvalósítani”. A gyors, sőt lázas vezetésmódot kultiválják, a szüksé. gesnél gyakrabban váltanak sebességet, a fékről a gázra ugranak és fordítva, túl kis térközt tartanak, gyakran váltanak sávot, tekintet nélkül más járművekre. A közúton száguldó vezetők között vannak, akik valóban ügyesek, de vannak ügyetlenek is. Sietségüket különféle ’ dolgok motiválják: az ügyesek többnyire stresszben vannak, munkahelyi vagy egyéni okok miatt a lehető leggyorsabban akarnak célhoz érni, miáltal nagy kockázatokat vállalnak. Mások viszont fel akarnak tűnni és a kormánykeréken „játszatják izmaikat”, anélkül, hogy rendelkeznének a nagy sebességű autózáshoz szükséges ügyességgel. Ezenkívül élvezni akarják a sebesség kellemes érzését. Ezek a nagyravágyók a kormány mellett rendszerint még ingerülten is viselkednek, kevéssé készek a kapcsolatte- remtésré, kis előnyöket szereznek maguknak mások rovására és útkereszteződéseknél rendkívül türelmetlenek, holott valójában nincsenek időzavarban. Pályázati felhívási A Hatvan es Vidéke Körzeti ÁFÉSZ 1984. január 6- tól kezdődően 4 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre meghirdeti a következő üzleteket: 1. s z. italbolt, Hatvan-Külső, 2. s z. italbolt. Hatvan. Zrínyi u. 60. 5. s z, italbolt. Hat van-Nagy gombos. 6. s z, italbolt Hatvan-Nagy telek. 7. s z. italbolt, Boldog. Kossuth u. 36 8. sz. italbolt. Boldog. Ligeti u. 2. !». sz. italbolt, Heréd, Rákóczi u. 82. 1(J. sz. italbolt, Heréd. Hatvani u. 61. 11. sz. italbolt. Nagykökényes, Szabadság u. 37. 12. sz. italbolt, Hort, Szabadság u. 11. 13. sz. italbolt. Hort, Kossuth u. 230. 14. sz. italbolt, Hort, Kossuth u. 79. 17. sz. italbolt. Csány, Malom u. 8. 18 sz. italbolt, Ecséd. Tabán u. 8. 19. sz. italbolt. Ecséd, Szabadság u. 38. 20. s/. italbolt. Boldog. 4 sz. presszó. Hered. Kökényest u.. 5. sz, presszó. Hurt, Bajcsy Zs. u. 5. 6. sz. presszó. Csány. Szövetkezet u. 7. sz presszó, Ecséd, Szabadság u. 38. 2. sz. Diófa presszó. Boldog. Hunyadi u. 2. •4. sz. bisztró, Csány. Szövetkezet u. A versenytárgyalás 1984. január 3-án, 10 órakor lesz megtartva az. ÁFÉSZ központjában. A pályázatokat legkésőbb a versenytárgyalás megkezdéséig lehet az ÁFÉSZ központjába eljuttatni. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást az ÁFÉSZ vendéglátó osztálya ad. Az ÁFÉSZ-központ ríme: Hatvan, llámán Kató u. 1.
