Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 8., csütörtök 3* A szakszervezetek napjainkban (1.) Önállóan és felelősen A szocializmus építése elképzelhetetlen a szak- szervezetek közreműködése nélkül. ,,Nem hogy két évig, két és fél hónapig sem maradtunk volna fenn a szakszervezetek támogatása nélkül” — mondotta Lenin 1919-ben. Ezt a gondolatot juttatta kifejezésre az MSZMP Központi Bizottsága október 12—í ülésén, amikor ezt vette a határozatba: ,A szakszervezeti mozgalom a párt fontos segítő- társa a közös célok valóra váltásában. Pártunk a jövőben is számít és szilárdan épít a szakszervezetekre." „A térkép valódi kincs” Régi térképek a Heves megyei Levéltárban j fi . / -Á ' I i i \ .< < v w ,*"r \ íM * I» £v 'X Él if \ S Lenin idejében figyelmez- tett arra: ha nem jól oldjuk meg a szakszervezeti kérdést, veszélybe kerülhet a munkáshatalom ügye. Az 1950-es években az MDP akkori vezetői lebecsülték a szakszervezeti mozgalmat, s formális, alárendelt szerepre kényszerítették. Az újjászületett párt viszont már az első hetekben támogatást ad a szakszervezeti mozgalom újjászervezéséhez, tevékenységében következetesen alkalmazza a lenini elveket, gyakorlatot. Munkájának eredménye, hogy a szak- szervezetek gyakorolják az őket megillető jogokat. Ezt tekintette át első ízben külön napirendi pontként a párt Központi Bizottsága és a szakszervezetekkel foglalkozó állásfoglalásában a teendőket a funkciók oldaláról közelíti. így hosszú időre szóló programot ad. A felmerülő kérdések konkrét megoldását rábízza a szak- szervezetekre, az ott dolgozó kommunistákra, s ezzel növeli a felelősségüket. Ezzel bizalmat, biztatást kaptunk feladataink jobb ellátásához. Ez a bizalom sürgeti egész mozgalmunk megújulását, továbbfejlesztését, a korábbiaknál hatékonyabb cselekvést a gondok megoldása érdekében. Képesek vagyunk erre a megújulásra, ezt bizonyítja eddig megtett utunk. Nagy társadalmi változások idején éppúgy, mint jelentős mozgalmi, gazdasági kérdések megoldásakor kerestük, s megtaláltuk a nagyobb igények és feladatok teljesítéséhez vezető utat, módokat. Most is ez a teendőnk. Az elmúlt 25 év alatt jellemződé vált a szakszervezetek részvétele a politika alakításában, az érdekvédelem, a képviselet ellátása, szervezeti felépítésének továbbfejlesztése. Elsősorban azért, hogy beleszóljanak a dolgozók saját és közösségi sorsának alakításába. A mögöttük levő negyedszázad egyenletesen fejlődő, sikeres időszak. Az 1980-as évekre hazánk fejlődésében olyan korszakváltáshoz érkeztünk, amely — mint minden más területen — a szakszervezeti munkában is kétségessé teszi a „jól bevált”, sablonos megoldásokat. Megváltoztak a tennivalók, bizonyos feladatokat más felfogásban, más eszközökkel, módszerekkel kell elvégezni, mint eddig. Vagyis alkalmazkodni kell a valóságos viszonyokhoz. Hangsúlyozottan előtérbe kerül a szakszervezetek önállósága, amelyről szól a Központi Bizottság határozata is. Ezft a fogalmat elvileg, politikailag helyesen kell értelmezni, alkalmazni, mert a legkisebb pontatlanság is komoly politikai zavart okozhat. Az önállóságon mindenekelőtt szervezeti önállóságot értünk, és semmiképpen nem valamiféle különállást, elkülönülést a párt politikájától. Ez következik a szakszervezetek helyéből, szerepéből: a szocializmus elvi alapján állnak, elkötelezettek a munkásosztály történelmi céljának megvalósításában. Az önállóság helyes értelmezésében., alkalmazásában léptünk előre. Elvszerű- en, rendszerünk javát szolgálva gyakoroljuk. Későn ismertük fel azonban, hogy a legfontosabb kérdésekben a szakszervezeteknek lehet — és nélkülözhetetlen is — önálló álláspontjuk. Sokáig — de még ma is elég gyakran — csak vártuk és észre- vételeztük a partnerek véleményét. A jövőben is fennmarad ez, de a SZOT-nak éppúgy, mint minden alapszervezetnek kezdeményezőbbnek kell lennie. Természetesen a szakszervezeteknek nem kell valamiféle kü. lön programot kialakítania. A pártnak van programja — és ennek kialakításához, megvalósításához elengedhetetlenül szükséges véleményünk és erőnk. De ami a párt „második programját”, az ötéves terv kialakítását, végrehajtását illeti — már más a helyzet. Ehhez szükséges, hogy a mozgalom koncepciókkal rendelkezzék. Ugyancsak nélkülözhetetlen, hogy a társadalom fontos kérdéseiben legyen a szakszervezetnek önálló álláspontja, amiit kellően megalapoz testületi üléseinek vitáin, a tagság megkérdezésével. Álláspontjának helyes kialakításához igényli a legjobb szakemberek, tudósok részvételét. Sajnos, e téren pótolnivalók vannak, nem elég gyakori és nem érdemi a kapcsolatunk a legjobb szakemberekkel, de még a vezető testületek mellett működő bizottságok tanácsadó, konzultáló munkáján is javítani kell. A szakszervezeti vezető testületek közötti munkamegosztás továbbfejlődött az elmúlt években. Különösen a szakszervezetek XXIV. kongresszusát követő 1981 áprilisi SZOT-plénum után. Ennek értelmiében a SZOT egyre inkább elvi, irányító, az összdolgozókat érintő mozgalmi és népgazdasági kérdésekkel igyekszik foglalkozni Ezzel egyidőben növeltük az ipari-ágazati szakszervezetek önállóságát, amelyek az iparági, ágazati kérdések mellett egyre több időt és figyelmet szentelnek a saját tagság érdekképviseletére, alapszervezeteik munkájára. Előbbre tartanánk, ha nem húzna vissza annyira a megszokottság, ha a hatásköröket annak szellemében növelnék, hogy ott döntsenek, ahová a kérdés tartozik. A SZOT igyekszik döntéseiben jobban támaszkodni az ágazati központi vezetőségek véleményére, de még többet kell tenni e téren. Az iparági-ágazati szak- szervezetek sem élnek még eléggé önállóságuk nagyobb lehetőségeivel. Ami pedig az alapszervezeti munka önállóságát ilileti, az tartalmi minőségében jórészt attól függ, hogy a helyi párt- szervezetek milyen feltételeket adtak a szakszervezetek működéséhez, mennyi és milyen feladatot biztosítanak számukra, a kommunisták hogyan befolyásolják és serkentik működésüket. Szemléletváltozásra, a munkastílus továbbfejlesztésére van szükség. Olyan munka- megosztásra, hogy minden társadalmi szerv mintegy rendeltetésszerűen dolgozzon, önálló, testre szabott feladatokat kapjanak a szak- szervezetek. A cél közös ebben is: sokkal több emberhez eljutni, sokkal több emberrel tevékeny kapcsolatban állni. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese A cím, amelyet kölcsönvettünk, az Eger című újságban jelent meg 1889. január 24-én, miután elkészült a város kateszteri térképe. E megállapítás napjainkban sem veszített értékéből, sőt aktuálisabb, mint akkor. A közlekedés rohamos fejlődése lerövidítette a távolságokat, s az utazó ember kezéből nem hiányozhat a térkép. Ugyanakkor a tudományok közül is egyre több él a térképes kifejezés lehetőségével. Levéltáraink térképanyaga az iratokhoz hasonlóan a történelem emlékeit . őrzi, s elsődleges forrása lehet régmúlt korokra vonatkozó ismereteinknek. Tanulmányozásukkal azonban nemcsak a história tudománya gazdagítható. Aktuális feladatok megoldásához, a jövő megalapozott megtervezéséhez is segítséget nyújthatnak elődeink térképei. E gondolatok jegyében beszélgettünk Nemes Lajos levéltárossal, a Heves megyei Levéltár kutatószolgálatának vezetőjével Egerben. — Milyen nagyságú térSzenvedélyes hangú vita követte szerdán a megyei tanács ifjúsági bizottsága ülésén azt a jelentést, amely arról szólt, miként változtak a feltételei annak, hogy a megye kiemelt településein élő fiatalok lakáshoz juthassanak. Az előterjesztő dr. Benkár József, az igazgató- sági osztály vezetőhelyettese, valamint Rakusz József, az építési és vízügyi osztály vezetőhelyettese volt. Mint köztudomású, a január 1-évél hatályba lépett rendelkezések szerint az if. jú házasok esélyei több szempontból növekedtek. Az egy főre eső jövedelmet például most már a születendő gyermekeket is figyelembe véve számítják ... Űj lehetőség lenne az úgynevezett „elsőlakás-akció”, ami annyit jelent, az igénylők átmenetileg szerényebb komfortfokozatú, később végleges épületbe költözhetnének. Ezt a kényelmetlenséget azonban kevesen vállalják. A garzonházak már népszerűbbek. A Gyöngyösön és Egerben hamarosan átadandó új házak remélhetően jelentősen enyhítik a hiányt. Kár, hogy a már birtokon belül levők közül néhányan az előírt feltételeket — takarékoskodni kell képállománnyal rendelkezik a levéltár? — Számuk több ezer, s nagy részük kéziratos formában fennmaradt, egyedi térkép. Ezek gondos megőrzése igen fontos feladatunk. — Mit jelent közelebbről a gondos megőrzés? — Kétszáz-háromszáz éves térképekkel is diicsekedhé- tünk, amelyek sok történelmi vihart átéltek. Ezek restaurálásra szorulnak. Úgynevezett törzsi érképeink vannak a legjobb állapotban, hála az elmúlt évben végzett munkálatoknak. A közeljövőben a célszerű tárolás is megoldódik, • ami lehetővé teszi a térképek állagának megóvását. — Hogyan csoportosítják a sok térképet? '— Levéltárunk térkép- gyűjteménye alapvetően négy sorozatba osztható. Az elsőbe a már említett törzsanyag tartozik. Ez a megyére és a városokra vonatkozó térképeket foglalja magába. A következő csoa végleges otthonért — egyszerűen nem teljesítik. Érdekes adat, hogy a közelmúltban bevezetett letéti díjak hatására 50 százalékkal csökken a lakásigénylők száma. Ez azt jelenti, pillanatnyilag Egerben 1341 fiatal házas várakozik, közülük két és fél százan átmeneti megoldással is megelégednének. A csökkenés okai közt a letéti díjon kívül nyilván szerepel még, hogy megszűnt a tanácsi értékesítési forma, valamint a mun- káslakásakció és jelentősen emelkedtek az OTP árai is. Talán segíthetne, ha a sok szobával rendelkező idős lakók lemondanának túl nagy lakásukról. Az elmúlt esztendőben azonban hiába hogy háromszorosára emelték a leJépés díját, mindösz- sze nyolcán jelentkeztek a tanácson. Növekszik viszont az építkezési kedv. Ehhez persze telek kell — a fiataloknak is pénztárcájukhoz mérten. Ez ügyben sajnos, nem sok a biztató. A tanácskozás résztvevői hosszan fontolgatták, miként lehetne az egri almagyar-dombi és a pásztor-völgyi telekárakat lejjebb faragni. A családi házak falainak önálló felportot az úrbéres térképek alkotják, ezek a jobbágyfelszabadítás után készültek. A felvételezés egységes szempontok alapján történt, s így az összehasonlító vizsgálódásokhoz is jól fölhasználható. Külön egységet képeznek az egri érsekség gazdasági levéltárának, illetve az egri főkáptalan magán- levéltárának térképei. — Van-e olyan térképük, amelyre különösen büszkék? — Több is. Én a Tiszáról 'készült két térképsorozatot emelném ki. Az elsőnek a készítését már Mária Terézia uralkodása alatt elkezdték és II. József idején fejezték be. A másik a XIX. században, a Tisza szabályozásának alkalmából készült. — Mire használhatók a régi térképek? — Történelmi ismereteink gyarapítása mellett konkrét napi feladatok megoldásához is. Ezt a gazdag tartalom teszi lehetővé. Nyomon követhető a vízhálózat alakulása, a települések beépít- tetésének, utcahálózatának változása, a mezőgazdasági húzására vállalkozókat mái csak azért is biztatni, támogatni kell, mert az állam egyre kevésbé tudja ezt a feladatot ellátni. Hatvanban például ebben az ötéves tervben egyetlen tanácsi bérlakást sem adtak át, Egerben pedig az idén mindössze huszonötöt. Talán érdemes lenne az érintetteknek azon is elgondolkodni, hogy megyénkben nincsenek nagy távolságok, a városban dolgozók a közeli falvakban jóval kedvezőbb árakon teremthetnék meg a kívánt otthont. Az ifjúsági bizottság ülésén, amelyen dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese elnökölt, a napirendi pontok közt szerepelt még dr. Szabó Magdolnának, a munkaügyi osztály helyettes vezetőjének jelentése, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének tapasztalatairól, arról, miként törődnek velük a munkahelyükön. Szó esett a további feladatokról is. Megtárgyalták még a diákok szünidőben végzett munkájának eredményét, és tájékoztatót hallgattak meg a jövő évi ifjúságpolitikai célokra szánt pénzeszközök fel- használásának tervéről. termőföldek egykori hasznosítása. Tömegével lelhetők fel nálunk egri pincetervek, s az erdőüzemi tervekhez mellékelt térképek. — Vajon élnek is a lehetőséggel a szakemberek? — Sajnos, nem abban a mértékben, amelyre lehetőség lenne. A jó példák közül említem, hogy az egri vár helyreállításánál jól kamatoztatják az úgynevezett Zindendorf-térképet, amely az 1700-as évek elejéről származik. Nem mondható el ugyanez a pincetervekről, s bizonyára a fedett uszoda süllyedése is elkerülhető lett volna, ha igénybe veszik a vonatkozó térképet. Helyén ugyanis valaha mocsár volt. Befejezésül Nemes Lajos elmondta, hogy Eger térképeiről mintaszerű feldolgozás áll rendelkezésre, amelyet a régi térképek lelkes kutatója, Sugár István írt még 1976-ban. A könyv valamennyi föllelhető térképről és helyszínrajzról tudósít 1491-től egészen 1950-ig. Mosolygó László Nemzetközi tanácskozás a vegyes vállalatokról Nemzetközi tanácskozás kezdődött a vegyes vállalatokról szerdán Budapesten, a Hilton Szállóban. A kétnapos rendezvényen a vegyes vállalatok alapításának eddigi tapasztalatait vitatják meg lengyel, francia, magyar és osztrák szakértők. A tanácskozáson beszámoltak arról, hogy az OECD országokban jelenleg több mint 400 vegyes vállalat működik a szocialista országok részvételével. Ebből több mint százban szovjet vállalatok, illetve egyesülések érdekeltek. A legtöbb kelet-európai érdekeltségű vegyes vállalat, az NSZK- ban, Angliában, illetve Franciaországban működik. Az elmúlt néhány év során számos vegyes vállalat kezdte meg működését a szocialista országokban, Magyarországon az elmúlt években meggyorsult a ve- gyesvállalat-alapítási folyamat, amelynek eredményeként a közös vállalkozások száma jelenleg már eléri a 23-at. Ebben az időszakban fokozatosan könnyebbé váltak az alapítás feltételei. Az idén kezdte meg tevékenységét Magyarországon többek között a Tungsram- Scihreder, a Cargopack Hungária KFT az Olympos KFT, az OTP Penta Tours, a Hungarofeder, a Skála—Arab Kereskedelemfejlesztő KFT. Külföldön több mint 100 magyar érdekeltségű vegyes vállalat működik, többségük elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat. (MTI) Ülést tartott a megyei tanács ifjúsági bizottsága A lakás és a fiatalok
