Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 287. szám ÁRA: 1983. december 6., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Alkotás Túlságosan tiszteljük ma­napság ezt a szót. Nagy mesterek keze nyomát értjük alatta, felülmúlha­tatlan remekekre gondo­lunk, amikor áhítattal ki­ejtjük. Mintha csak az lenne alkotás, amelyet már •a köztudat elfogadott, megismételhetetlennek tart. Nagy a veszélye ennek a szemléletnek. Hétköznapi munkánk, mindennapi tevékenységünk értékét csökkenti, ha csak azt te­kintjük lényeges műnek, amely ilyen magas szintű. Nagyon ritka, ha egy-egy olyan tárgy sikeredik, vagy fellépés születik, amely méltó a bennünk kiala­kult magas mércére. Talán az vezet bennünket félre, hogy a modern tömegkom­munikációs eszközök hoz­zásegítettek ahhoz, hogy mindennapi kenyerünk legyen ami a legszebb és a legtökéletesebb. Hogy is szó­lalhatnék meg — gondolja magában a gyűlés csendes résztvevője —, hisz olyan szépen mondják a televízió­ban, hogy jövök én ah­hoz ... Miként vethetném össze a munkámat a leg- nagyobbakéval — véli a szobafestő, s illő szerény­séggel mázolja össze az elő­szobát. Nem szabad, hogy arányt tévesszünk. Éppen a hét­köznapi alkotások azok, amelyek lakhatóvá vará­zsolják számunkra «.a vilá­gót. Egy-egy jól sikerült ebéd nemcsak a mosat lant jelenti a családját szere­tő háziasszony számára, hanem azt az örömöt is, amelyet a jó étvágyú gye­rekek láttán érez. Egy jó­ízű felszólalás megváltás lehet az értekezlet résztve­vői számára, az egy—két órás üldögélést valóiban eszmecserévé változtat­hatja. De ugyanígy a kis gesztusok, pontosan „elhe­lyezett” mosolyok, a kitű­nően végzett mindennapi munka kiegyensúlyozot­tá és — ha nem elkoptatott a szó — boldoggá teheti az embert. Csak arra kell vigyáznunk, hogy ne té­vesszen meg bennünket, a ránk zúduló sok tárgy sem, amely az anyagiassá és fo­gyasztóivá váló világunk­ban a valódi' érték képé­ben tetszeleg. Nem könnyű megtanulni az apró dolgok tiszteletét. Németh László egyik leg- rokonszenvesebb regényhő­se, Égető Eszter vallatta életcéljának: már az is szép, ha valaki a szép után cammog. Valóban, ha meg­látjuk és megláttatjuk a mindenütt felcsillanó em­beri jó tulajdonságokat, ha kellően ápoljuk és gyom­láljuk ezt a csodálatos „nö­vényt”, fontos dolgokra találunk. Rájövünk akkor, hogy mennyi öröm van a hétköznapi alkotásban, egy­más tiszteletében, s a mun­ka megbecsülésében. Ki-ki megfigyelheti: ha egy olyan ember van a környe­zetében, aki erre képes, mennyire otthonossá vará­zsolhatja a mindennapo­kat. Igen, valahogy újra kell értelmezni az alkotás fo­galmát, kézzel fogható, va­lóságos tartalmat érezni mögötte. Mert egyszeri és egyedi mindenkinek az élete, s abban kell megta­lálni az er e de tis ég et, az élet valódi ízeit. Gábor László TÖBB TANTEREM A TERVEZETTNÉL Az általános iskolai hálózat fejlesztése Az általános iskolákban az osztályteremként használt helyiségek száma — a ha­todik'ötéves terv időarányos teljesítését tekintve — a tervezettet meghaladóan nö­vekedett. Az idei év végéig az előirányzott 3100-zal szemben — az előző két év növekedését is figyelembe véve —, várhatóan 4500— 4700 tanteremmel gyarapod­nak az alsófokú oktatási in­tézmények — állapította meg a közelmúltban elkészült je­lentés, amelyet a Művelődési Minisztérium az általános iskolai ellátás hatodik öt­éves terve eddigi teljesíté­séről készített. Heves megyében erre az időszakra új beru­házással nyolovanhat tan­terem építését tervezték, s ennél tizenkettővel többet adtak áh A tervezetthez képest lényegesen nagyobb arányban nőtt a más célú helyiségek osztályteremként használása is, míg a terv­ben 34 szerepel, ezek száma összesen 156 az első három évben. Nagyobb mértékű volt azonban a tanterem­használat megszüntetése is, a tervezett tizenkilenccel szemben nyolcvanegy. A tervidőszak első három évében a tanácsok az álta­lános iskolák hálózatának növelésére a kulturális ága­zat fejlesztési előirányzatá­nak több mint 60 százalékát használták fel: 1981-ben 2,9, 1982-ben 3,8 milliárd forin­tot költöttek e célra. Ez az összeg 1983-ban várhatóan meghaladja a négymilliárd forintot, amely csaknem 700 millió forinttal több, mint a hatodik ötéves terv idei előirányzata. Megyénkben az általános iskolai hálózat fejlesztésére előirányzott "összeg három­száznyolcmillió forint volt, a felhasználás ezt mintegy 50 millió forinttal haladta meg. összességében az osz­tályok elhelyezése kedvezően alakult megyénkben. Üj be­ruházással nagy, 16—24 tan­termes iskolák épültek, és a bővítések során is nagyobb épületegyüttesek alakultak ki például Recsken és Bélapát­falván. Átmeneti megoldások a városokban A tanácsok minden tanév előkészítésekor áttekintették körzetükben a tanulólétszám alakulását, hogy időben megtehessék a szükséges in­tézkedéseket. összességében sikerült az oktatási feltéte­leket a korábbi szinten tar­tani, néhány területen javí­tani is. Például az 1982/83-as tanévben az osztályok átla­gos létszáma — az emelkedő demográfiai hullám ellenére — változatlanul 27 fő, a váltakozó tanítás aránya 23,9 százalékról 20,5 száza­lékra javult. Elsősorban a városokban keletkeztek újabb feszültségek, sok he­lyütt kényszerülnek átme­neti megoldásokra. A meg­növekedett tanulólétszám miatt helyenként csak az iskolák más rendeltetésű helyiségeinek felhasználásá­val, valamint művelődési házak, párthelyiségek, laká­sok igénybevételével tudnak tanítani. Az egy tanulócsoportra jutó átlag Heves megyében 26,7, a városokban ez a szám 29,8, a községekben pedig 25. Nagyobb a gond Egerben, a Csebokszári-lakó- telepen. A 6-os iskola pél­dául még mindig zsúfolt, negyvenegy osztályt működ­tetnek, holott 24 osztály korszerű elhelyezésére léte­sült az intézmény. Osztály- termi foglalkozásra itt 44 helyiséget használnak. A városban egyébként egyedül a felnémeti általános isko­lában van váltakozó tanítás. Így a napközis hálózatot az igény szintjére tudták fej­leszteni. Egerben a tanulók több mint fele napközis, ez az arány megyei szinten 42,1 százalék, Gyöngyösön 49,6, Hatvanban 46,3 száza­lék. A különböző kényszer- megoldások, valamint az ál­talános iskolákban a könyv­tári helyiségek, úttörőszobák, napközi otthonos foglalkoz­tatótermek tanteremként való felhasználása nem emeli a nevelőmunka szín­vonalát. A problémát sú­lyosbítja, ha az új iskolák építésekor pénzszűke miatt, vagy az átadás meggyorsí­tása érdekében tornatermek, éttermek, konyhák építése marad el, illetve ezeket a •munkákat későbbre halaszt­ják. Meggyorsítják a fejlesztést Az utóbbi években a Mű­velődési Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium megvizs­gálta, hogy a típus- és so­rozattervek alapján, kor­szerű építési technológiával készült iskolák funkcionális, építészeti és műszaki szem­pontból miként fejelnek meg a követelményeknek. Az adatok feldolgozását most végzik. A tapasztalatok fel- használásával — a megvál­tozott nevelési-oktatási fel­tételeket figyelembe véve — az eddig alkalmazott műszaki-technológiai meg­oldások korszerűsítését ter­vezik. Tavaly több megyei tanács is intézkedett: meg­gyorsítják a fejlesztéseket, előbbre hoznak későbbre tervezett beruházásokat. Ál­landóan visszatérő gond azonban az építési költségek folyamatos emelkedése, a kapacitáshiány, a késedel­mes tervezés, az anyag­hiány. A beruházások általában tervszerűen haladnak, ám a felújítások helyzete már nem kedvező. Ennek leg­főbb oka az, hogy kevés az anyagi fedezet. De sokszor jelent gondot az építőipari kapacitás hiánya is, különö­sen a kisebb felújításoknál. A fejlesztési források szű­kössége is arra készteti a •tanácsokat, hogy a társadal­mi összefogás minden lehet­séges eszközét igénybe ve­gyék. Katz György és Kállai Miklós gumiabroncs-szerelése és -centírozása közben A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet csak azokat a melléküzemágakat tartja fenn a jövőben, amelyek hozzájárulnak népgazdasá­gunk problémáinak megoldá­sához s a lakossági szolgál­tatáshoz. Az év elején léte­sült bontöüzem sokrétű fel­adatot lát el. A környező megyék mezőgazdasági nagy­üzemeiben „elfekvő” gépeket felvásárolja, szétbontja, s a még használható alkatrésze­ket értékesíti. A különböző méretű és rendeltetésű gu­miabroncsokat felújított ál­lapotban értékesíti. A szá­mos hasznos tevékenység az idén 13 millió forint árbevé­telt hoz a közös gazdaság­nak. A D4K traktor még használható alkatrészeit szerelik ki (Fotó: Szabó Sándor) Várkonyi Péter hazaérkezett Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminisztert Ammanban fogadta Husszein Ibn Talal, Jordánia Hasimita Királyság uralkodója, valamint Mudar Bodrán miniszterelnök. Látogatása során a magyar külügyminiszter őszinte és szívélyes légkörű megbeszé­lést folytatott Marvan al- Kasszem jordániai külügy­miniszterrel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a közel- keleti feszültség fokozó­dására. Dr. Várkonyi Péter vasár­nap este hazaérkezett közel- keleti körútjáról. ELSŐ ÜTEME 500 MILLIÓ Rekonstrukció négy lépcsőben Majdnem 150 éve annak, hogy Gyöngyösön kórházat alapítottak. Azóta ez az in­tézmény szinte változatla­nul fennáll és működik. Ez a másfél évszázad is jelzi, hogy az épület már „kiszol­gált”, nagy szükség van a felújítására. Az avulás mel­lett azonban a rekonstrukció szükségességét indokolja még az a körülmény, hogy a központi telephely több épü­letét már feleújítani sem le­het, mások pedig alkalmat­lanok a jelenlegi funkciójuk korszerű ellátásához. A sze­mészet és a fül-orr-gégészet a központtól mintegy két ki­lométer távolságra található. A város általános rende­zési terve a Mátrai, Dózsa György, Táncsics, Rákóczi, Vezekényi és a József Attila utcák által határolt területet jelöli meg az egészségügyi létesítmények céljára. A megyei és a városi tanács fejlesztési tervében a kórház rekonstrukcióját több ütem­ben rögzítették. Ennek első része az idén kezdődik. összesen 16 ezer négy­zetméter alapterületen hoz­zák létre azokat az épülete­ket, amelyekben 252 ágyat helyeznek el, úgynevezett hotelszerű taglálásban. A beruházási költség 540 mil­liót tesz ki 1982. évi áron számítva. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az idén februárban foglalkozott a beruházási programmal és egyetértett az első ütem megvalósításával. Gyöngyös tanácsának végrehajtó bizott­sága egy hónappal később hagyta jóvá a beruházási programot és az engedély- okiratot. Ezután kapott megbízatást a Heves megyei Beruházási Vállalat a ter­vek megrendelésére, amiket a Középülettervező Vállalat állít össze. Több alkalommal folytattak egyeztető tárgyalá­sokat az illetékes szervek, amelyeknek eredményeként a tervezői szerződést júni­us 21-én megkötötték. A dokumentumok szállításának határideje 1984. április 30. összesen 18 ingatlan ese­tében kellett a kisajátítási eljárást lefolytatni. Az igaz­ságügyi szakértő véleményét egy ingatlan tulajdonosa nem fogadta el, aki a bírósághoz fordult. Két perben még nem született döntés. Az Egri Háziipari Szövet­kezet fellebbezett, mivel az igazságügyi szakértő által megállapított kártalanítási összegből új telephelyet nem tud létrehozni, illetve a bolt ingatlannal hasonló nagyságú telepet nem tud vásárolni. A kártalanítási összeg nem haladja meg a beruhá­zási programban jóváhagyott 25 millió forintot. A Heves •megyei Beruházási Vállalat és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat között lét­rejött a megegyezés a mun­káltatok kezdésének időpont­jára. A kisajátítási eljárás lefolytatása és befejezése ezt az időpontot nem akadályoz­za. A jelenlegi körülmények azt bizonyítják, hogy a mun­ka kezdése jövő év III. ne­gyedévére várható. A szakigazgatási szervek a szükséges intézkedéseket a végrehajtási programban rögzített határidők szerint tették meg. Az évek óta tar­tó előkészítési eljárás a gyöngyösi kórház rekonstruk­ciójának most már tényle­ges megkezdéséhez vezetett el. A kétségek eloszlottak, a tettek következnek. Szűnjék meg az imperialista beavatkozás a Közel-Keleten A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság . nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsú­lyozza : A libanoni válság leg­újabb fejleményei mély ag­godalommal töltik el a ma­gyar közvéleményt. A sú­lyos belső polgárháború mellett mind nagyobb ve­szélyt jelent az imperialista beavatkozás. Izrael, az Ame­rikai Egyesült Államok ten­geri és légiereje — leg­utóbbi terrorbombázásaival — nemcsak a libanoni ha­zafiakat és a palesztin el­lenállási mozgalmat, hanem Szíriát is egyre inkább fe­nyegeti. — Meggyőződésünk, hogy átfogó rendezés alapján le­hetőség van Libanonban a nemzeti megbékélés megte­remtésére. Az imperialista beavatkozás elleni sikeres fellépés fontos feltétele, hogy álljon helyre a palesz­tin ellenállási mozgalom egysége, és minél előbb jöj­jön létre a térség békesze­rető, imperialistaellenes erői nek egységfrontja, amelyben , meghatározó a szerepe és a felelőssége a Szíriái Arab Köztársaságnak. — A Magyar Szolidaritási Bizottság a béke és a tár­sadalmi haladás melletti el­kötelezettség alapján teljes támogatásáról biztosítja a libanoni, a palesztin, a Szí­riái népet és a térség vala­mennyi haladó erejét az im. perialista agresszió elleni küzdelemben.

Next

/
Thumbnails
Contents