Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 3., szombat 13* Áz égi jelenségeket ősidők óta rendszeresen figyelték az emberek. A mayák - a közép-amerikai indiánok — már hatezer-tizen- egyezer évvel ezelőtt jegyezték fel első csillagászati megfigyeléseiket, közöttük i. e. 3379 február 15-én egy hodfogyatkozást. A csillagászat tehát az emberiség kultúrtörténetével együtt fejlődött, és ért el a mai eredményekig, az égiestek helyzetének, mozgástörvényeinek, a világegyetem szerkezetének, az égitestek fiziai felépítésének tanulmányozása során. A csillagászat szoros kapcsolatban áll a 20. század új és nagy perspektívák előtt álló tudományával, az űrhajózással is. Mai összeállításunkban egy holnap várható érdekes eseményre hívjuk fel olvasóink figyelmét, továbbá bepillantást nyújtunk a világűrkutatás néhány újabb eredményébe is. Összeállította: Mentusz Károly Bolygók gyűrűi Képünkön a Voyager—1 űrszonda felvétele látható, a Szaturnusz gyűrűrendszeréről. Egerben 13 óra 40 perckor Relies árnyék -----" A gyűrűs napfogyatkozás A Naprendszer keletkezésével és szerkezetével foglalkozó csillagászok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az óriásbolygókat övező gyűrűknek. Az elmúlt öt évben fontos felfedezések születtek e területen. A Szaturnusz gyűrűrendsze- re ismert legrégebbről, hiszen már egy kis távcsővel is jól megfigyelhető. Régebben ugyan azt tartották, hogy csak három gyűrű övezi, később úgy vélték, hogy a gyűrűrendszer hat, esetleg nyolc tagból áll. 1980-ban azonban kiderült, amikor a Voyager—1 űrszonda megközelítette a bolygót, hogy ennél sokkal több a gyűrűk száma. A mai álláspont szerint legalább háromszáz kes- kenyebb-szélesebb, halvá- nyabb-erősebb fényű gyűrű övezi az égitestet, de nem tekinthető kizártnak az a lehetőség sem, hogy a gyűrűk, tényleges száma elérheti, vagy meghaladhatja az ezret is. Az Uránusz gyűrűit 1977. március 10-én sikerült felfedezni, amikor a bolygó elfedett egy halvány csillagot. Harmincöt perccel azelőtt, hogy be kellett volna lépnie az Uránusz korongja mögé, a csillag fénye váratlanul elhalványodott. A jelenség '6—9 másodpercig tartott. Majd még négy további gyengébb, egy másodperces elhalványodást észléitek. Amikor a csillag kilépett az Uránusz mögül, öt ízben újra elhalványodott, s ezeknek a fénygyengüléseknek a sorrendje éppen ellentéte volt az előzőleg tapasztaltaknak. Bár már mintegy 25 éve feltételezték, hogy a Jupitert is gyűrű veszi körül, bizonyítani valójában csak 1979 márciusában sikerült, szintén a Voyager—1, majd a Voyager—2 segítségével. Ez utóbbi hosszú expedíciós idejű felvételsorozatot készített a bolygó közelében, s igazolta a gyűrű létezését. Az óriásbolygók gyűrűinek felfedezése érdekes elméleti problémákat vetett fel. Több kutató visszatér Laplace-nak a Naprendszer keletkezéséről 1976-ban közzétett elméletéhez. Szerinte eredetileg egy forgó, gázhalmaz-állapotú gömb töltötte ki a Naprendszert. Ahogy fokozatosan lehűlt, forgása mind gyorsabbá vált. Amikor a fellépő centrifugális erő meghaladta a gömb vonzóerejét, gyűrű szakadt ki a forgó tömegből, s a napegyenlítő síkjában helyezkedett el. Az elmélet szerint minden bolygó ilyen gyűrűből sűrűsödött össze. A Laplace-elméletet később elvetették, most azonban többen visszatérnek hozzá. Mások szerint viszont a Szaturnusz gyűrűi csaknem teljesen jégszemcsékből- állnak, és a jég a bolygókat létrehozott ködből kondenzá- lódott. Az Uránusz gyűrűi viszont egy vagy több mechanikailag gyenge, szabálytalan alakú, széntartalmú tömeg széthullásakor keletkeztek, csupán 10—100 millió évvel ezelőtt. A gyűrűk keletkezéséről tehát egységes elmélet még nincs, de ilyen az idő rövidsége miatt még nem is alakulhatott ki. Királyi udvarokban évezredekkel előbb már működtek úgynevezett csillagászok, asztrológusok, akik ki tudták számítani előre a nap- és holdfogyatkozás Idejét. I. e. a 22. században Hi és Ho udvari csillagászokat a kínai császár kivégeztette, mert ittasok voltak, elaludtak és megfeledkeztek a napfogyatkozás előrejelzéséről, amiről pedig tudomásuk volt. Ez nagy rémületet okozott a nép között. A csillagászati kronológia visszafelé nyomozva a jelenségek ismétlődő ciklusából sok történelmi esemény pontos dátumát meg tudta keresni. A görög krónikások által feljegyzett egyik nap- fogyatkozás idejéből Mahler Ede magyar kutató állapította meg a honfoglalás idejét, a 896. évet. A nap- és holdfogyatkozás jelenségének az oka összefügg. A Hold kering a Föld körül. Egy keringés ideje 27 és egynegyed nap. Ám ez idő alatt Földünk is mozog pályáján, kering a Nap körül. Ez a tény abban mutatkozik meg, hogy a fényváltozás idejé jó két nappal hosszabb. Ezen időszak alatt a Holdnak a Nap felé fordított fele világos, ellenkező oldala sötét. A Földről nézve ezért következnek egymás után az újhold, elsőnegyed, holdtölte és utolsónegyed nevű holdfázisok. Ezen ciklusok időtartama 29 és fél nap. Ezalatt a Hold a Föld és a Nap közé kerül (újholdkor). Ebben az állapotAz ARIANESPACE célja részben a hordozórakéta továbbfejlesztése, a nagyobb tolóerő elérése 1990-ig. A legfontosabb célkitűzés azonban: megrendeléseket szerezni a rakéta számára mesterséges holdak pályára állítására, később űrhajók indítására. Az Ariane-rakéta iránt A korallkövületeken napszakos és évi periodikus ingadozás mutatható ki. Ebből megállapítható, hogy hány napból állt az esztendő az illető földtani korszakban. Ezen kívül körülbelül kéthetes ingadozás is mutatkozik, amelyeket az árapály hoz létre. Ennek segítségével viszont következtetni lehet a holdhónap akkori hosz- szára, valamint arra is, miként változott a Föld—Hold távolság. ban állhat elő a napfogyatkozás. A Hold részben vagy egészben eltakarja előlünk a Napot. A Hold kúp alakú árnyéka a Földre esik, avagy legalábbis a Föld „felé” nyúlik. Ezek szerint minden keringési időszak (29,5 nap) alatt egy-egy napfogyatkozásnak kellene lennie. Hogy ez népi így történik, annak az az oka, hogy a két égitest pályája nem esik egybe, hanem egymással 5 fokos szöget zárnak be. Vagyis egymást metszik. Mikor a metszési pont (csomópont) éppen a Föld és Nap közé kerül, egy képzelt sugár a három égitest középpontján hálád át — a Hold eltakarja vagy teljesen, vagy csupán részlegesen a Föld lakói elől a Napot. Mi az oka annak, hogy a Hold el tudja fedni azt, hiszen valójában a Nap 400- szor nagyobb átmérőjű? Viszont a Hold 400-szor közelebb van hozzánk. Így áll elő, hogy a Nap és Hold közel egyenlőnek látszanak. Más a látszat gyűrűs nap- fogyatkozáskor. Itt a Hold nem képes a Nap teljes korongját eltakarni (lásd az ábrát). A magyarázat egy-- szerű. A Föld a Nap körül ellipszis alakú pályán kering. A Hold is megnyúlt nemcsak az európai kontinensen, de az Egyesült Államokban is nagy érdeklődés mutatkozik. A jelek szerint technikailag ugyan bevált a Space Shuttle, az űrrepülőgép, de az amerikaiak már most elismerik, hogy ez a jármű a hordozórakétákat nem fogja kiszorítani az űrkutatás területéről, és biés az élet Ilyen következtetések arra mutatnak, hogy 2850 millió évvel ezelőtt a Hold igen erősen megközelítette a Földet, ami nagyszabású árapály-jelenségekkel járt együtt. Ugyanakkor a földtani bizonyítékok azt mutatják, hogy kereken 2800 millió évvel ezelőtt magas hőmérséklettel járó heves vulkáni tevékenység lépett fel. Fenn áll az a lehetőség, hogy ez az egész Földre kiterjedő, „termikus esemény” hozzájárulhatott az élet keletkekör mentén mozog a Föld közelében, megkerülve azt egy hónapon belül. így hol közelebb, hol távolabb van tőlünk. A közelgő napfogyatkozáskor a Hold földtávolban, a Nap pedig földközelben lesz. A négyszázszoros távolságarány módosul. A Hold átmérője kisebb lesz a Napénál. Nem tudja azt teljesen eltakarni, A Nap pereme fényes marad, mint egy gyűrű, övezi körül a sötét Hold testét. A leírt tüneményben az okoz most csalódást, hogy e ritka látvány csak Afrikában, az egyenlítő mentén gyönyörködteti majd a nézőket. Egerben e látvány 13 óra 40 perc és 14 óra között részleges napfogyatkozás alakban látható csupán. Két hét múlva, pontosan december 20-án a pold a pályájának ellenkező oldalán tartózkodik (holdtölte), itt lesz ismét egy csomópontban, amikor bekerül a Föld vetett árnyékába. Ez a jelenség a holdfogyatkozás. Ekkor a 3 test középpontja nem lesz pontosan egy sugár irányában, ezáltal a Hold csak félámyékba kerül, ez nem is ad megfigyelhető látványt. zonyos űrkutatási feladatok végrehajtásánál a rakétákra továbbra is nagy szükség lesz. Az ARIANESPACE-válla- lat a közös európai űrkutatás csúcsszerve, az ESA, illetve a Francia Nemzeti Űrkutatási Központ irányítása alatt áll. Az előzetes tervek azt mutatják, hogy az Ariane-rakéta segítségével 1986-ig 42 műholdat fognak pályára állítani, további 38' at pedig 1990-ig emel a magasba ez a rakéta. Ebben az évtizedben minimálisan 32 rakétakilövést terveznek. A jelek szerint az Ariane jövője biztosítva van. zéséhez, amely nagyjából ugyanerre az időpontra esik. Ugyanez történhetett ekkor nagyobb mértékben, mint amit azokban a kísérletekben valósítottak meg laboratóriumi arányokban: bizonyos szerves vegyületekből álló folyadék (úgynevezett organikus „leves”) erős fel- melegítése és ezt követő lassú lehűtése révén olyan kocsonyás anyag, koacervátum jö létre, amely már, nagymértékben hasonlít az élő sejtekhez. Vasúti távközlés— napelemekkel Az ausztráliai vasutak távközlési rendszerének energia- ellátását a hálózattól függetlenül napfénycellákkal oldják meg. E célból napelemmodulokkal és megfelelő akkumulátortelepekkel szerelik fel a. vasút huszonnégy erősítőállomását, amelynek hetvenkét csatornán biztosítják a mikrohullámú távközlési összeköttetést. Az új, napelemeken alapuló energiaellátó-rendszer összteljesítménye 30 kilowatt és rövidesen elkészül mintegy ötmillió dolláros költséggel. Fényképezés hftsugarakkal A testek hősugárzásának vizsgálata csaknem két évszázados múltra tekint visz- sza. William Herschel hannoveri születésű zenész szabad idejében csillagászattal foglalkozott. Saját készítésű távcsövével fedezte fel az Uránusz bolygót. Később érdeklődése a Nap színképe felé fordult. Felfedezte, hogy a színkép vörösön túli részén is észlelhető sugárzás. Ezzel a csillagászat új ágának, sőt napjaink számos tudományos kutatási, technikai és orvosi alkalmazásának alapjait rakta le. Manapság a mikroáram- körök vizsgálatához mikroszkóppal egybeépített berendezést szerkesztenek. A működő mikroáramkör hőképén a hibás részeket elárulja magasabb hőmérsékletük, így egyetlen képen láthatók a rendellenességek. A hősugárzás értékelésére Herschel higanyos hőmérőt használt, később elterjedtek a hőelemek és a különféle kaloriméterek. A pneumatikus hőérzékelő érzékenysége nagy, és hőtehetetlensége viszonylag kicsi. Ennél a mérendő kisugárzás egy kisméretű edénykébe zárt levegőt melegít fel. Á táguló levegő elmozdítja a cella rugalmas fóliából készült falát. A fólia elmozdulása optikai vagy elektromos úton érzékelhető. Az infravörös érzékelők terén ugrásszerű fejlődést a szilárdtest-fizika új eredményei hoztak. Az indium- antimonid detektor a fénymérőkben használt fényelem elvén működik, és segítségével lehetővé vált a télevíziós képhez hasonló minőségű hőkép előállítása. Egy ilyen hőképhez egy infravörös reflektor fénye, sőt a testnek saját hősugárzása is elegendő. A sötétben látó berendezések, nóktovizorok katonai jelentősége rendkívül nagy, segítségükkel a tüzeléstől átmelegedett lö- vegcsövek, a gépjárművek motorja, sőt a fedetlen testrészek hősugárzása alapján egyes emberek is- „saját hőjükben” láthatók. A háborút követő időszakbán a nagy teljesítményű infravörös detektorokat szigorúan titkosan kezelték A képalkotáshoa szükséges képosztó mozgást két forgó tükörrel állítják elő, az így alkotott kép teljesen hasonló a szokásos tévéképekhez, csak finomsága valamivel kisebb. Infravörös képalkotó berendezéseket elsősorban svéd cégek hoznak forgalomba. Az AGA-cég hordozható készüléke kézben tartható kamerából és nyakba akasztható megjelenítő- egységből áll. Segítségével épületekről hőtérkép készíthető, amelynek alapján a gyenge hőszigetelésű helyek felderíthetők. Dr. Zétényl Endre A háromlépcsős Arlane hordozórakéta szolgálatba állításával mind a francia, mind a közös európai űrkutatás helyzete jelentős mértékben megjavult. 1980- ban a Párizs melletti Le Bourget-ben létesítették az ARIANESPACE-vállaiatot, amely a világ első „űrszállító” vállalata, összesen 11 európai állam és 13 nagybank képezi a magvát ennek a vállalkozásnak, amelybe a legtöbbet a franciák ruháztak be: 59,25 százalék erejéig. A Föld—Hold távolság Az Egri Dohánygyár felvételre keres- műszaki rajzolót,- legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, rendelkező géplakatost. Budapesti Faipari Vállalat keres művezetői munkakörbe faipari technikust, vagy irányítói gyakorlattal rendelkező szakmunkást. Jelentkezéseket rövid önéletrajzzal az 1475 Budapest, Pf.: 22. címre kérjük. Bútorgyártásban jártas faipari mérnököt, vagy üzemmérnököt keresünk termelésirányítói munkakörbe. Véglegesítés esetén lakást biztosítunk. Jelentkezést rövid önéletrajzzal az 1475 Budapest, Pf. 22. címre kérjük. Gyűrűs napfogyatkozás holnap Az európai űrkutatásért Ariane-tervek
