Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 307. szám 1983. december 31., szombat ARA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jyőídúq itf lúúámutk mindéit kidnes űlotuénknak ! Képeslap malaccal és pezsgővel Aihogy ilyenkor illik, minden jó ismerősömnek képeslapot küldök. Beszereztem azt is, amit önnek adnék postára, akivel ebben az esztendőben megosztottunk örömöt és gondot ezeken a hasábokon, s aki mosolygott elírásainkon vagy meghatódott történeteinken. A lapot malac és pezsgőspohár díszíti, hátoldalán három nyelven áll: Boldog új évet!; Ein glückliches Neues Jahr!; Happy New Year! Mivel is egészíthetném ezt ki, írjam talán rá: őszintén, megkülönböztetett tisztelettel...!? De hát egyébként nem így kívánom az új évet? Mintha elkoptak volna ezek a szavak... Szeretnék valami személyeset hozzátenni, de nem tudom, hogy ön, aki ezeket a sorokat olvassa, nő vagy férfi, kiesd vagy nagy, sovány vagy kövér. Lehet, hogy érdekei sem vágnak össze a szomszédéval, aki éppen ebben a pillanatban vette kezébe a lapot, s szeretné tizenöt centivel arrébb vinni a kerítést, s akkor lenne igazán boldog, ha elhódítaná az ön kedvesét, vagy őt léptetnék elő Maga helyett a közös munkahelyükön. De hát, lássa be, hogy a képeslap neki is jár, s jó lenne — legalább ezen a békülékeny napon — örömet szerezni mindenkinek. Nem kívánhatom tehát, hogy minden vágy teljesüljön: az egér boldog új éve nem azonos a macskáéval, két sakkozó nem nyerhet meg egy találkozót, a döntetlen pedig nem elég a továbbjutáshoz ... Látja, hogy milyen nehéz? Meg aztán a lapot szilveszterre szánom, de nem tudom, hogy önnek a vidám évtemetés nem válik-e másnapos, fejfájós évköszöntéssé holnapra. Vagyis nem is sejtem, hogy ön milyen reményekkel vagy keserűségekkel indul a nyolcvanas évek közepe felé. Tudom, nem sok jót hozott az elmúlt néhány esztendő, s azért a kis örömért is nagyon meg kellett dolgozni. De ebben nemcsak az 1983-as év a ludas. Kár lenne ráfogni az egészet. Tudjuk mind a ketten: mennyi szép dolog is történt az elmúlt tizenkét hónapban. Kár lenne letagadni. Amivel nehezebb volt a megelőzőeknél: gyakorlatban sajátítottuk el a már unalomig ismerős köz- gazdasági fogalmakat: cserearányromlás, kereslet-kínálat viszonya, vásárlóerő, reálbér stb. Nem könnyű iskolába iratkoztunk be, amikor elhatároztuk, hogy lépést tartunk a világ élvonalával, de vigasztaljon bennünket az a tudat, hogyha erőfeszítések árán is, de magasabb osztályba léphetünk. Hogyan is néznénk ki évismétlőként az utolsó padban? Kinőtt rövidnadrágban, kagylópénzért vagy jegyért kereskedhetnénk és üres polcokkal játszhatnánk boltost, mint gyermekkorunkban, amikor téglapor volt a paprika, a tea meg planta . .. Az ilyen évismétlés persze csak elméletileg az, a másik neve: bukás. A naptár lapjai azonban kíméletlenül hullanak, múltunkban nem maradhatunk. Előrelépni kötelező, nemcsak ajánlatos. Ha véletlenül el is tévesztjük majd néha a dátumot, a nyolcvanhármas év után mindenképpen a nyolcvannégyes következik. Üj követelményekkel, új feszültségekkel. Rá kell jönnünk arra, hogy mindenért keményen meg kell dolgozni, az elmúlt év legnagyobb tanulsága ez. Jó ez vagy rossz? Az biztos, hogy nem kényelmes. Mindenesetre gazdaságunknak és társadalmunknak a kihívásokra adott válaszai eddig rugalmasságot jeleznek. Azt, hogy van erőnk úszni is, nemcsak a langyos vízben ácsorogni feltúrt nadrágszárral. De a tenger mély és hideg — hogy az előbbi képnél maradjunk —, s cápákat rejt magában. Európában egyre több félelmetes hátuszony villog körülöttünk a vízen. Rakéták és robotrepülőgépek fenyegetik a békét, miközben nyugalomra volna szükség, hogy a kicsiny haza és az emberiség gondjain enyhíthessünk. S hogy mit tehetünk? Nem is a fegyver, de a tehetetlenség, a félelem győzheti le igazán az embert. Ezért van értelme minden tiltakozásnak, minden szónak, ami a rakéták ellen elhangzik. Látja, itt már következhetne egy olyan kívánság amely mindegyikünk számára hozhatna jót: ki kell egyensúlyozni mindazt a veszélyt, amely kétségbe vonhatja küszködéseink, munkánk értelmét. Lám csak, hogy elkomomdtunk. Pedig képeslapon egyik fele csupa vigasság. Nem is hagyhatom, hogy a pezsgőből elszánjanak a buborékok, a kismalac pedig ijedtében elszaladjon. Hogy nézne ki az, ha üres képeslapot küldenék önnek? Mit írhatnék hát üdvözletnek, amely derűt és megnyugvást hozhatna? Azt kívánjam, hogy ki-ki érjen el minden célt, amit maga elé csak tűzhet? Érvényesüljenek a legszigorúbb természeti és társadalmi törvényszerűségek; a macska, ha elég ügyes, tömje teli magát egérpecsenyével, a szomszéd, ha elég rámenős és erős, akár fél méterrel is arrébb tolja a kerítést? Boldoguljon, ki hogy tud, induljon meg a tülekedés? (Nem, Kedves Olvasóm, ez nem szolgálná a közjót. Hisz az erősebbnél mindig akad egy még erősebb, s lányunkat tipornának el a tolongásban? Az jobb lenne, ha kinyilatkoztatnánk: vágyja mindenki azt, amit elérhet, úgy eléri azt, amire vágyik? Kíván- tassuk meg a kecskével a spenótot, így megmarad a káposzta ... ? Ez sem szolgálná az előbbrejutást, azt könnyen beláthatjuk, hiszen mi bírná rá az embereket arra, hogy többet és jobbat tegyenek a közös és a saját asztalra? A malac már mintha rajtam vigyorogna ezen a képeslapon. Hát minden olyan bonyolult volna? Megfordítom hát a lapot, s elkezdem: Lehetőséget az igazságos, emberséges küzdelemre, erőt, egészséget, szerencsét az új esztendőhöz. Közhelyek volnának? Talán nem, ha mi ketten tudjuk, mire gondolunk kimondásukkor, Kedves Olvasóm! * Gábor László MUNKASGYÜLÉS VISONTAN fl Gagarin erifműnek is köszönhető... * Hagyományaikhoz híven munkósgyülésen vettek búcsút az óévtől és cseréltek véleményt a következő esztendő feliadatairól a vison- tai Gagarin Hőerőmű Vállalat dolgozói. A tegnapi esemény résztvevőit — a vállalát dolgozóinak több mint 260 küldöttét —, valamint a meghívott vendégeket. Rajki Sándorné, a vállalati párt- bizottság titkára köszöntötte. Ezt követően Bódi Béla vezérigazgató tájékoztatta a munkásgyűlés résztvevőit a vállalat 1983-ban végzett munkájáról, majd részletesen elemezte a jövő évi feladatokat. — őszintén be kell vallani — mondatta a vezérigazgató —, hogy 1983Jban céljainkat nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni. Az okok között említette a sok üzemzavart, a fűtőanyag nem mindig jó minőségét, és az egyébként szükséges felújítási, rekonstrukciós munkálatok is nehezítették a vállalat termelését Az eredmények között hangzott el, hogy a több, mint 200 millió forintos fejlesztés összességében eredményesen valósult meg, több mint ötmillió forinttal támogatta a vállalat dolgozóinak lakásépítését, lakásvásárlását. 15 millió forintos megtakarítást értek el az újításokkal, az anyag-, az energiamegtakarítás ősz- szege meghaladja a 20 millió forintot. A vállalatnál folyó új kárbantartási rendszer nemzetközi -érdeklődést váltott ki. és a szociális fejlesztésekre is jelentős ösz- szegeket költöttek VisonTöbb mint félmillió forint a legjobbaknak A munkásgyűlés résztvevői (Fotó: Szántó György; tán. Lőrinciben és Salgótarjániban is. — Többet dolgoztunk, mint tavaly, eredményeink mégis szerényebbek a tervezettnél. Ez valamennyiünket arra kell, hogy ösztönözzön — folytatta a vezér- igazgató —, hogy szellemi, szakmai tartalékaink még hatékonyabb kamatoztatásával 1984-ben maradéktalanul eleget tegyünk a népgazdaság igényeinek. A tájékoztató fölötti vitában részt vett Laposa Lajos főosztályvezető. Válás ka József megbízott műhelyvezető, Törjék László, a salgótarjáni üzem szb-tiitkára. Fehér András, Hliva Mihály főgépész. Sós Tamás, a KISZ Heves megyei Bizottsága első titkára a vállalat ifjúkommunistáitól kért még szervezettebb politikai és szakmai munkát, dr. Győry Sándor, a Máltnaalji Szénbányák Vállalat vezér- igazgatója pedig a hatezerfős bányászkollektíva nevében elemezte a két vállalat együttműködésének további lehetőségeit és követelményeit. Kovács József, a Magyar Villlamosipari Tröszt szakszervezeti bizottságának titkára arról szólt, hogy a Gagarin Hőerőmű ugyan elmaradt céljaitól de ennek a vállalatnak is nagymértékben köszönhető, hogy hazánk energiaellátásában nem voltak gondok az idén. Ismerve a vállalati kollektívát — hangsúlyozta a továbbiakban — biztosra vehető. hogy a nagy család, mármint a tröszt egyik édes gyermeke, 1984-ben ismét bizonyít majd. A kérdésekre Bódi Béla válaszolt, majd a legjobb dolgozók között több. mint félmillió forint jutalmat osztott ki. Az Angola elleni agresszióról A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Súlyos harcokról érkeznek hírek Angola déli tartományából. A dél-afrikai fajgyűlölő rezsim hadserege ismét behatolt a szomszédos független ország területére, megszállás alatt tart több körzetet, városokat, s a na- míbiai menekültek táborait bombázza. A Magyar Szolidaritási Bizottság a cselekményeket elítélő — pénteken közzétett — nyilatkozata rámutat: Dél-Afrika agresszív akciója mögött az a törekvés áll, hogy sszembefordulva az ENSZ határozataival és a világközvélemény követelésével, megakadályozza, vagy legalábbis elodázza Namíbia függetlenségének elnyerését. Angola az Afrikai Egységszervezet állásfoglalásainak értelmében támogatja a na- mibiai nép harcát, és annak törvényes képviselőjét, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet, a SWAPO-t. A Magyar Szolidaritási Bizottság aggodalommal kiséri figyelemmel ezeket a lépé- a társadalmi haladást, a békét és Afrika népeinek függetlenségét. Jelentős társadalmi munkával Kibővített ABC-áruház Kerecsenden Átalakítással kis ABC- áruház épült Kerecsenden. A korábbi 120 négyzetméter alapterületű helyiséget bővítették ki 400 négyzetméter alapterületűre. A létesítményt — amely körülbelül négymillió forintba került — a község lakói jelentős társadalmi munkával készítették el. A december 29-én megnyílt árusító helyiség egymillió forint értékű árukészlettel várja vásárlóit. A boltot az egri áfész a legkorszerűbb áruházi berendezésekkel látta el, ami elő- segiti a vevők jobb kiszolgálását. EGERBEN Automatizált kifli- és zsemlegyártás Minimálisra csökkenti a pékek fizikai munkáját az az új zsemlegyártó gépsor, amelyet a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat egri kenyérgyárában szereltek fel. Az NDK-beli Slö-cég berendezésének segítségével a tész- tadagasztástól a sütésig, alig lesz szükség az emberi kézre. Az automata eszközöket már karácsony előtt beállították a baráti ország szakemberei és sor került a próba- üzemelésre is. A péksüteménygyártás mégsem kezdődik el a terv szerint január 1-től, mert azok az adapterek, amelyek a kifli készítését is lehetővé teszik ugyanezen a gépen, nem érkertek meg időben egy bajai üzemből. Amint megtudtuk, a hátralevő feladatokat januárban elvégzik, s azt követően már ezen sütik a kiflit és a zsemlét is. A felszabaduló munkaerőt azokra a helyekre csoportosítják majd át, ahol létszámgondokkal küzdenek. Ködös, síkos utak A Dunántúl néhány megyéjének kivételével pénteken reggelre köd borította be az országot, s az utakon általában 100 méter, de az északi megyék és az Alföld sok területén csak 20—30 méter volt a látótávolság. A Ferihegyi repülőtéren jóval ritkább volt a köd, ezért reggel valamennyi járatot a menetrend szerint elindíthatták, annál is inkább, mert az európai repülőterek, tehát a célállomások ugyancsak köd nélkül fogadhatták a gépeket. A MÁV-tól kapott felvilágosítás szerint a vonat- forgalomban nem okozott fennakadást a köd. A közúti közlekedés azonban lelassult vidéken és Budapesten egyaránt, nemcsak a köd miatt, hanem azért is, mert a páralecsapódás és a fagy sok helyen síkossá, jegessé tette az utakat. A KPM közúti igazgatóságai az országban mintegy 100 munkagépet irányítottak a síkos útszakaszokra.
