Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Céljaink szellemében Ahogyan mondani szoktuk: a lecke fel van adva! Mégpedig igen precízen, nyíltan és őszintén. Ahogyan megszoktuk. És nemcsak az eredményeket, vágyainkat tártuk ország s világ elé, hanem gondjainkat, nehézségeinket és lehetőségeinket is. S természetesen azokat a szigorúbb követelményeket' is, amelyek megvalósításának hogyanjától és mikéntjétől egy ország jövője függ, vagy függhet. A magyar népgazdaság 1984. évi tervéről van szó, amelynek legfontosabb céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket tegnap, december 28-án hozta nyilvánosságra a Minisztertanács a magyar sajtóban. A terv számai, tényei önmagukért beszélnek. Kertelés nélkül mondják el, hogy mire telik 1984- ben életünk milyen területein számíthatunk fejlődésre, jobbulásra, mire telik az ország pénztárcájából és mire nem. Hetek, hónapok óta mondjuk, halljuk országos és helyi vezetőinktől, hogy 1984 sem ígérkezik köny- nyű esztendőnek. Sőt, egy sor területen nehezebb is lehet, mint az idei. Nos, a terv által ígért lehetőségek és követelmények valóban ezt bizonyítják: szigorúbb tizenkét hónap elé nézünk. Miért lehetünk mégis optimisták? Több okunk is van erre. Eddigi eredményeinket mindenképpen stabilizálni és gazdagítani akarja a program. A gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. Semmiképpen sem visszalépést ígér tehát a szigorúbb esztendő, sőt, egyfajta megerősödést. Ám, hogy ez valójában i így legyen, ahhoz a soksok tennivalónk közül egy dologban mindenkinek változtatnia, javítania kell Ez pedig: a munka. Amelyet az ideinél is jóval szervezettebben és hatékonyabban kell végeznünk valamennyiünknek! Csak így tudjuk a nehezebb napokat úgy átvészelni, hogy vívmányainkból semmit sem adjunk fel. Céljaink szellemében — ahogyan a Minisztertanács is megfogalmazta — kell tehát az egész országnak, az egész társadalomnak dolgoznia, alkotnia, újat teremtenie. Lehetőségeink egyrészt adódnak másrészt előteremthetők a hatékonyabb munkával. Rajtunk, valamennyiünkön tehát a sor! Koós József Szervezett munka után - Nem lesz mérleghiányos szövetkezet - Az aszály tanulságai — Tervek 1984-re Készülődés a zárszámadásra ' * Ezekben a napokban, hetekben a termelőszövetkezetek készülődnek 1983 számvetésére, a végzett munka eredményeinek értékelésére. Heves megyében a hagyományoknak megfelelően ötvennégy termelőszövetkezet, továbbá három szövetkezeti társulás: a tarnamérai SERKÖV a baromfikeltető vállalat, valamint az AGROPLAN készít zárszámadást. Ezzel egy időben határozzák meg az 1984. évi üzemi feladatokat. Mint Berényi Ferenc, a termelőszövetkezetek területi szörvetségének közgazdasági osztályvezetője elmondta, 1983-ban az éves gazdaság- politikai célkitűzések az egyensúlyi helyzet javításával összefüggő, változó szabályozók és a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is, várhatóan teljesülnek. Noha még nincsenek végleges adatok, az bizonyos, hogy jó közepes esztendőt zár megyénk mezőgazdasága. A népgazdasági igényeknek megfelelően, a gabona- és a hústermelés fokozása, a megye adottságainak megfelelően a szőlőtermelés, a borfeldolgozás és a megfelelő tárolás volt az elsődleges célkitűzés. A szövetkezetek kiemelt figyelmet fordítottak a költséggazdálkodásra, ezen belül is az energiaésszerűsítés- re. Termelésszerkezetüket jobban a népgazdasági igényekhez igazították. Ésszerűbbé vált a földhasználat és hatékonyabbá a gazdálkodás. 1983-ban aszály volt, amely különösen a Tisza menti térség gazdaságait sújtotta és az eredményeket is döntően befolyásolta! A nagy meleg csaknem két hét. tel meggyorsította az érési folyamatot. A mezőgazdasági munkákat azonban egész esztendőn át a szervezettség, a bővülő együttműködés jellemezte. A csapadék szegény időjárás ellenére az elért eredmények a nem végleges adatok szerint jobbak az előző évitől, de alacsonyabbak a tervezettől. így várhatóan mérleghiányos szövetkezet nem lesz! Az aszály jelentős tanulságokkal szolgált és még inkább felszínre hozta a gondokat, a szervezésben, a technológiai fegyelem betartásában, a vetési idő és a fajták megválasztásában. Tovább nőtt az üzemek közötti differenciálódás. Az úgynevezett középkategóriába tartozó üzemek, mint az aba- sári, a markazi, az egersza- lóki, a kerecsendi, tovább erősödtek. A jól gazdálkodó üzemekben viszont valamelyest mérséklődött a munka hatékonysága, amely arra figyelmeztet, hogy ágazatonként elemezzék az eredményeket, és határozzák meg a szükséges teendőket a munka javítására, az észlelt hiányosságok megszüntetésére. A gazdaságok egyébként optimistán tekintenek a zárszámadások elé. 1983 második felében létrehozták a leltározási bizottságokat és időben elvégezték a szükséges felméréseket, selejtezéseket. Ezekben a napokban a közös gazdaságokban küldött- gyűléseken tájékoztatják a tagságot a várható pénzügyi, gazdasági eredményekről. A zárszámadáshoz és a tervkészítéshez nyújtott segítséget a TESZÖV, amikor december 12—16. között Budapesten, a termelőszövetkezetek házában rendezett tanfolyamot a közgazdasági elnökhelyetteseknek, a főkönyvelőknek, a pénzügyi, számviteli vezetőknek. A tervkészítésnél szóba került a termelési szerkezet további korszerűsítése, a melléküzemágak fejlesztése, a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatának további bővítése, a szövetkezetek, a termelési rendszerek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatának kiteljesedése. Fontos, hogy a közös gazdaságoknál ezekben a hetekben mindenütt tekintsék át a VI. ötéves terv időarányos részét, azt, hogy változó közgazda- sági környezetben mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből és a további cél- fűzéseket igazítsák az adott feltételekhez. Mentusz Károly Tovább folyik a megyei kórház rekonstrukciója Egészségügyi beruházások 1984-ben Az új egészségügyi létesítmények építésére és felszerelésére mintegy 4,8 milliárd forint jut 1984-ben. Ebből az összegből mintegy 3,8 milliárd forintot a tanácsi. egymilliárd forintot a központi beruházásokra fordítanak. Az egészségügyi tárca elsősorban a megkezdett beruházások folytatásáról kíván gondoskodni. A terv szerint 1984 első felében befejezik az Országos Traumatológiai Intézet rekonstrukcióját és az Országos Onkológiai Intézet sebészeti új műtőjének építését. A mentőhálózat területi bázisainak folyamatos kiépítése során átadják rendeltetésének a szolnoki és a bajai új, korszerű mentőállomást. Folytatják az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet komplex fejlesztését, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája műtőblokk-; jának rekonstrukcióját. To-' vább fejlesztik a perinatá- lis intenzív központokat, a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelem egészségügyi intézményeit, a miűvese-hálózatot. azon belül a gyermek művese- álilomásokat. Az előirányzott pénz egyharmadát az intézetek gép- és műszerparkjának felújítására, gyarapítására fordítják. Szükséges — egyebek közt — mentőjármüvek, és az Országos Kardiológiai Intézet haemodinamikai laboratóriumi műszereinek cseréje. A tanácsi egészségügyi fejlesztés során, folytatják a győri kórház rekonstrukcióját, a tatabányai kórházat 252 ágyas új pavilonnal bővítik. Az egri megyei kórház rekonstrukciója révén gyarapszik az ágyak száma. Tovább építik a Pest megyei Semmelweis Kórház 120 ágyas új részlegét Kis- várdáin pedig a 200 ágyas krónikus osztályt. Folytatják többek között a székes- fehérvári. a debreceni, a kaposvári és a szombathelyi megyei kórház rekonstrukcióját, valamint a zalaegerszegi kórház diagnosztikai tömbjének építését. Az egészségügyi hálózat- fejlesztések eredményeként a következő évben a gyógyintézetekben az ágyak száma csaknem 1600-zal gyarapszik, így várhatóan meghaladja a 100 ezret. A központi és tanácsi intézmények fenntartására, valamint az egészségügyi és szociális ellátásra 29,2 milliárd forintot irányoztak elő a költségvetésiben, ez az összeg meghaladja az 1983. évi kiadásokat. Az egészség- ügyi tárca az anyaga lehetőségekhez képest jelentős erőfeszítéseket tesz az egészségügyi ellátás színvonalának megtartására, ugyanakkor fokozottabb takarékoskodásra ösztönzi az egészségügyi intézményeket. Recski, finom és tápláló Jó üzlet a gomba A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság harmadik kerületében, Recsken, mostoha természeti körülményekkel kell megküzdeni. A talajerózió által felszabdalt, kötött erdei talajon gyümölcstermesztésre rendezkedtek be. A szórtan, egymástól távol telepített gyümölcsösök megművelése, a kerítések fenntartása, a vadkárok elhárítása sokba kerül. Gazdálkodásukat a helyi adottságok jobb kihasználásával igyekeznek javítani. A téli alma tárolására korábban 140 vagonos hűtőházat építettek. Mivel az állami gazdaság központjában most már korszerűbb is van, a régi használaton kívül került. Az üresen álló épület adta az ötletet: létesítsenek benne gombatenyészetet. Az elképzelés megvalósult, évente négy alkalommal egy- egy négyzetméterről 20 kilogramm gombát gyűjtenek be. Az idei termés csaknem 100 tonna volt. A termesztés a csepeli Duna Tsz technológiájával történik, e gazdaságból szerzik be a szaporítóanyagot és a szükséges táptalajt is. A gomba nagy részét a gyöngyösi kis konzervüzemben dolgozzák fel. A natúr, sós lében tartósított gomba — a most folyó tárgyalások szerint — nyugati országokba is eljut. Akik nem tértek pihenőre... Akik lapunk cikkeit szedik: az előtérben Kocsis Szabolcs gépszedő Megyénkben is igen sokan azzal a megnyugtató érzéssel ülték körbe a feldíszített karácsonyfát, hogy ezt az évet már befejezték, elvégezték munkájukat. Sok üzem csak az új év első munkanapján nyitja meg újra kapuit. Ugyanakkor most sem pihentek az egész- ségügyisek, az energiát szolgáltatók, a pékek, a kereskedők, a postások, a vasutasok, a buszsofőrök, az újságírók, a nyomdászok, a vendéglátósok, katonák, rendőrök. Bár a felsorolás közel sem teljes, gondoljunk tisztelettel azokra, akik a két ünnep között is dolgoznak, egyben pihenésünket. szórakozásunkat szolgálják. Irány Svédország és Hollandia- A Hatvani Konzervgyárban sűrítettparadicsom-konzerveket csomagolnak exportra (Fotó: Szabó Sándor) Kádár János fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gézát, a Magyarországi Németek. Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok, Mandity Marint, a Magyar- országi Délszlávok és Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok * Demokratikus Szövetségének főtitkárait. A baráti találkozón részit vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövetségek legutóbbi kongresz- szusainak tapasztalatairól. Megállapították, hogy a nemzetiségek a Magyar Nép- köztársaságot hazájuknak tekintik, ahol — számarányuktól függetlenül — egyenjogú állampolgárként élhetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi politikájának eredményeként a nemzetiségek sajátosságaik feladása nélkül' — egyéni és kollektív jogaik érvényesítésével — kiveszik részüket a közös szocialista célokért folyó építőmunkából. A szövetségek a helyi, megyei és országos szervekkel, szervezetekkel együttműködve segítik a nemzetiségi lakosság aktívabb részvételiét a közéletben, és ezzel is hozzájárulnak társadalmunk egységéhez. A találkozón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásával a hazai és az egyetemes kultúrát is gazdagítják. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük azonos nyelveket beszélő országok és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok tovább bővüljenek, erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetségeknek a közelmúltban megtartott jó légkörű kongresszusairól, megköszönte a központi bizottságnak küldött üdvözleteket, és viszonozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dolgozók jókívánságait.
