Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 24., szombat !• . Munkánk minősége a jövő alapja Beszélgetés Barta Alajossal, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárával Jó hagyomány, hogy: az év vége kö­zeledtével az egyén, a család, a kisebb- nagyobb közösség mérleget von az el­múlt időszakról. Ügy gondoljuk, ezt a mérleget egy megye életéről is fontos, érdekes és hasznos megvonni. Erre kér­tük Barta Alajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyéi Bizottságá­nak első titkárát. Aki kérdez: Kaposi Levente, a Népújság helyettes főszer­kesztője. — A megyei pártbizottság december 15-1 illésén tekin­tette át az 1983-as évre meg­határozott gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítését. En­nek tükrében hogyan ítéli meg: megyénk gazdasága mennyiben fejlődött, miként járult hozzá a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez? — Megyénkben ugyanúgy, mint országosan az 1983. évi gazdaságpolitikai szervező és ellenőrző tevékenységünk arra irányult, hogy hozzá­járuljunk a népgazdaság nemzetközi fizetőképességé­nek megőrzéséhez, a külső és a belső egyensúly javí­tásához. A megvalósítás so­rán szerzett főbb tapasztala­tainkat a következőkben szeretném öszefoglalni t — Iparunk termelése — változatlan áron számítva — az előző évi szinten alakult. Az ágazatok közül a gép- és az építőanyagipar ter­melése a tervezettet megha­ladja:, a nehéz- és könnyű­iparé viszont nem éri el a célkitűzéseket. A termelés alakulása azt igazolja, hogy az eredmények ellenére üze­meink és vállalataink egy része nem tudott a piaci igényekhez kellően alkal­mazkodni. A gazdálkodás eredményessége az iparban összességében a tervek sze­rint' alakult, de a múlt évi­ihez képesít csökken. Tovább­ra is gondot jelent, hogy a termékek egy részének mi­nősége — különösen az ex­portcikkeknél — nem üti meg a kellő színvonalat. De probléma az is, hogy egyes termelő üzemeinkben még mindig nem kielégítő a mun­kafegyelem, vagy azt is em­líthetném. hogy más helye­ken a szervezettség alacsony szánvonala miatt gazdálkodá. si problémák jelentkeztek és jelentkeznek. — A mezőgazdaságot em­lítve azt mondhatom el. hogy az aszályos időjárás ellenére üzemeink az előző évivel1 azonos színvonalon gazdálkodtak, és ez minden­képpen dicséretes. A termés, eredmények megfelelőek let­tek. így búzából például 4,3 tonna, napraforgóból 2,1 tonna termett hektáronként. S ami különösen fontos me­gyénkben: a tervezettet kö­zel egy tonnával haladta meg a szőlő átlagtermése, de kedvező az is, hogy a minő­ség is jó volt az idén. Az állattenyésztés hozamai és az árbevétel a tervezettnek megfelelően alakult. Pozitív jelenség, hogy a tehénlét­szám csökkenésének üteme lelassult. Továbbra is meg­felelő a termelési kedv a sertéstartásban. akár a nagy-, akár a kisüzemeket tekintjük. A kiemelt társadalompoli­tikai programunkat tekint­ve megemlíthetem, hogy eb­bein az évben felépítettünk 64 általános iskolai tanter­met és megvalósult a me­gyei kórház építésének má­sodik .üteme. A hitelfelvéte­lek kedvezőbbé válásával jelentősen nőtt megyénkben az építési kedv. Az előző évinél jóval több családi ház építése kezdődött meg. összességében több mint kétezer lakás épült fel eb­ben az esztendőben s ez azt jelenti, hogy tervünket időarányosan teljesítettük. A megye energiagazdálkodásá­ról szólva azt mondhatom el. hogy tíz százalékkal csök­kent a folyékony szénhidro­gének felhasználása. Az energia-racionalizálási kor­mányprogram célkitűzését teljesítettük. Az exportról szólva: jelentősen növeke­dett a rubel elszámolású ki­vitel. főként a gép- és az élelmiszer-iparban, de tel­jesültek nem rubel elszámcv lású exportterveink is. Fő­ként azért, mert néhány vál­lalatnál többletkivitelre is lehetőség nyílt — Az országos helyzettel egyező, hogy a lakosság élet- színvonala megyénkben az idén az előző évi szinten, maradt. A teljes munkaidő­ben foglalkoztatottá k átlag­bére öt százalékkal, átlagke­resete 5,1 százalékkal növe­kedett. Ez mérsékeltebb mint a múlt évbfen. Ennek elle­nére azonban az átlagkere­set növekedési üteme vala­mennyi ágazatban megha­ladja mind a termelés, mind a termelékenység növekedé­sének dinamikáját. Az áru­ellátásról szólva azt tudom elmondani, hogy ez egész évben kiegyensúlyozottnak bizonyult. Néhány cikket ki­véve a lakosság keresletét zavartalanul elégítették ki a kereskedelmi szervezetek. Nem mondható el ez azon­ban az építőanyag-ellátásról, sajnos az igények nagyob­bak voltak, mint a biztosí­tott anyagok mennyisége. — A gondpk, a problémák ellenére azt hiszem. hogy az eddig elmondottak is kel­lően érzékeltetik: a megye gazdaságai ha nehezebb fel­tételek között is, de ered­ményesen járultak hozzá az idei népgazdasági célkitűzé­sek teljesíijésóhez és becsü­lettel vállaltak részt a me­gyei pártbizottság 1982. de­cember 15-i határozatának végrehajtásából. — Megyénkben a párt- szervek a pártalapazerveze­tek és személyesen a kom­munisták mit tettek a fel­adatok eredményes végre­hajtásáért? — A megyei pártbizottság •előbb említett határozata ágazatonként megjelölte a legfontosabb tennivalókat. A területi irányító pártszervek, a nagyüzemi pártbizottságok és alapszervezetek számára alapvető követelményként fogalmazódott meg, hogy se­gítsék a rugalmas vállalati alkalmazkodás kialakulását a szigorúbbá vált közgazda- sági feltételek közepette. Mindezt a gazdaságpolitikai agitáció eszközeivel, a káder­politikái elveknek a koráb­binál is következetesebb megvalósításával. Az agitóci- ós és propaganda munkánk az év során igyekezett moz­gósítani a feladatokra, vala­mint jól bemutatta gazda­ságpolitikánk eredményeit és gondjait. Ezt célozták az év elején tartott agitáeiós tanfolyamok, a pártpropa­ganda különböző szintű alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamai, tagozatai, vagy a továbbképzésben nagy sze­repet játszó speciális tanfo­lyamok. A pártszervek gazdaságpo­litikai munkája tapasztalata, ink szerint az óv folyamén intenzívebbé vált, színvonala és eredményessége emelke­dett. Kritikusabb és önkri­tikusabb elemzéseket vé­geztek. A következtetések konkrétabban és hatéko. nyabban segítették a gazda­sági célkitűzések megvalósí­tását. De azt is elmondha­tom, hogy a megyei vezető párttestületek ülésein is nö­vekedett a gazdaságpolitikai jellegű napirendek száma. Tovább javult a járási, vá­rosi pártszervek gazdaságpo­litikai tevékenységének szín­vonala is. A testületi ülése­ken itt is növekedett a gaz­daságpolitikai témák aránya. Kiemelt figyelmet fordítottak a központi és megyei párt­határozatok végreha j tásá nak megszervezésére, az ellenőr­zésre, a pártszervezetek és a_ gazdasági egységek veze­tőinek beszámoltatására. Az üzemi pártszervek és párt- alapszervezetek is megfelelő gondot fordítottak az éves gazdasági tervek kialakításá­ra, azoknak a gazdaságpoli­tikai célkitűzéseinkkel való összehangolására. Kedvező­nek tartjuk, hogy a párt­szervek, pán tszervezetek tá­mogatják az újszerű kezde­ményezéseket, bátorítják a vezetőket a tartalékok feltá. rására, az ésszerű kockázat- vállalásra. Tapasztalataink alapján jóleső érzéssel szól­hatok arról is, hogy a me­gyében dolgozó kommunis­ták döntő többsége szemé­lyesen is példát mutat a munkában, másrészt fokozó­dó felelősségvállalással és aktivitással vesz részt a he­lyi gazdasági és a közösségi feládatok megoldásában. — Miként látja: megyénk gazdaságának teljesítőképes­ségét mely területeken le­hetne, illetve kellene fokoz­ni? •— Az eddig elmondottak is alátámasztják, hogy a gaz. daság egyes területein figye­lemre méltó eredményeket értünk el. A követelmények azonban fokozódnak, szigo­rodnak, s ehhez jobban kell igazodnia a teljesítmények­nek is. Mire gondolok? Üze­meink még fokozottabban törekedjenek a folyékony szénhidrogének megtakarí­tására. A gépiparban még következetesebben folytassák a mikroelektronikai progra­mot, növeljék a külpiacon is gazdaságosan értékesíthető termékek részarányát. A könnyűiparban a kivitel gaz­daságos növelése mellett for­dítsanak figyelmet a belföldi ellátás színvonalának meg­tartására. a választék bő­vítésére. Az építőiparban az eddigieknél nagyobb figyel­met szükséges fordítani az előkészítő tevékenység szín­vonalának növelésére. a határidők betartására és a kivitelezés minőségére. Az élelmiszeriparban hasznos lenne, ha a feldolgozó válla­latok az alapanyagot terme­lő üzemekkel kölcsönös ér­dekeltségen alapuló társulá­sokat hoznának létre — tá­roló. és feldolgozó-kapacitá­sok létesítésére. Megyénk­ben a mezőgazdasági terület aránya kisebb mint az or­szágos átlag. Az intenzív művelési ágak. illetve nö­vénykultúrák magas részese, dése miatt azonban az átla­gostól nagyobb mértékben járulunk hozzá az ország mezőga zdaság i terme léséhez. Fontosnak tartom. hogy adottságainkat a jövőben még jobban használják ki mezőgazdasági nagyüzemeink. S azt is. hogy a termelésen belül növekedjen az állatte­nyésztés részaránya, vala­mint nagyobb legyen az ál­latsűrűség is. hiszen ez utób­bi jóval alacsonyabb az or­szágos átlagnál. Lényegesnek tartjuk azt is, hogy a nagy­üzemek a terméshozamok gazdaságos növelésével még magasabb szinten biztosítsák mind a belföldi ellátást, mind pedig az export áru­alapok növelését. Mindent egybevetve az a megítélésem, hogy megyénk gazdaságának a teljesítőké­pessége a vállalkozói kész­ség további fokozásával, a termékszerkezet ésszerű át­alakításával. a munka- és a technológiai fegyelem to­vábbi szilárdításával, a tar­talékok feltárásával, rugal­masabb gazdálkodással és más közgazdasági eszközök alkalmazásával jelentősen nö­velhető. Mindezek: mellett azonban elengedhetetlennek tartam a vállalati és a szö­vetkezeti irányítás további korszerűsítését, a munkahe­lyi demokrácia további szé­lesítését. Mindezek együtte­sen további eredményekhez vezethetnek. — Napjainkban — érthető módon — a pártmunkában a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Vannak olyan véle­mények, hogy ez a jelenség az ideológiai munka bizo­nyos nfértékű elszürkülésé- hez vezetett, holott éppen az ideológiai munka Is segíti a gazdasági célkitűzések vég­rehajtását. Megyénkben a pártszervek, a pártszerveze­tek súlyának megfelelően végzik-e Ideológiai tevékeny­ségüket? Az ideológiai munka me­gyénkben is hatékonyan és jól szolgálja célkitűzéseink és törekvéseink valóra vál­tását. A pártszervek, a párt­szervezetek. a propagandis­ták és természetesen párt­tagjaink is ebben az évben jelentős munkát végeztek. Hozzájárultak a politikai fel­adatok elfogadtatásához és megvalósításához. Nem utol­só sorban az ideológiai mun­ka következett végrehajtá­sa következtében megyénk­ben is tovább erősödött a párt vezető szerepe, erősö­dött a párttagság cselekvési egysége és egyértelművé vált az újonnan felvetődött kér­dések megválaszolása. A munkánk feltételeiben be­következett jelentős válto­zások természetesen új. mi­nőségi követelményeket állí­tottak fel a propaganda és az agitáeiós munkával szem­ben is. Az időszerű tenniva­lókat a Központi Bizottság 1983. évi áprilisi határozata körvonalazza, de természete­sen ezen kivül más doku­mentumok is foglalkoznak a tennivalókkal. Arra törek-, szűnik, hogy propaganda és agitáeiós munkánk Heves megyében is megfeleljen az említett követelményeknek. Minőségi megújulás, szem­léletváltozás. az újhoz való gyors reagálás hassa át mun­kánkat. Elmondhatjuk, hogy az ed. dig megtett erőfeszítések eredményeként a fejlődés a kívánt irányban halad. Min­dennapi munkánk és a nemrég lezajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatai egy­aránt azt jelzik, hogy a pártszervek és az alapszer­vezetek, a propagandát irá­nyítók körében — területen­ként és szintenként ugyan még eltérő mértékben —. de pozitív fejlődés észlelhe­tő. a szemléletben és egyre inkább a gyakorlati munká­ban is. Mind szélesebb körű az a tapasztalat, hogy a párt. szervek és az alapszerveze­tek nagyobb felelősséggel, tervszerűbben foglalkoznak a területeken' folyó pártoktatás általános feladataival, egy- egy részterülétével és a fel­tételek megteremtésével is. Az elért eredményekkel azonban mégsem lehetünk elégedettek. Hiába tettünk jelentős erőfeszítéseket, még­sem sikerült megfelelően fel­nőni a megnövekedett fel­adatúkhoz. Ideológiai neve. lőmunkánk több területen el­marad még a követelmé­nyektől. A propaganda és az agitáció minőségi javulása még nem mindenben tart lé­pést a felgyorsult változások­kal. Látnunk kell: a mind bonyolultabb és nehezebb körülmények színvonalasabb teljesítményt követelnek tő­lünk. Meggyőzőbb, elméleti­leg is igényesebb agitációt, érvelést, ezen kívül pedig bátor, személyes kiállást a politikánkban megfogalma­zott célok és távlatok mel­lett. — Napjainkban Igen sok szó esik a gazdaság és az ideológia egymáshoz való vi­szonyáról, egymásra való ha­tásáról. A magyar gazdaság­ban történ újszerű vállalko­zások felvetik a kédést: va­jon ezek nem keltenek-e za­vart ideológiai életünkben? — A kérdéssel kapcsolat­ban egy-két dolgot tisztáz­ni szükséges. A hetvenes és nyolcvanas évek eseményei, a gyakorlat kérdései ismét ráirányították a figyelmet a szocialista gazdaság gyakor­latának és elméletének alap- összefüggéseire. A világgaz­daság átrendeződése, illetve annak válsága kihívás elé állította a magyar gazdasá­got A cserearányromlás, az eladósodás növekedése, gaz­dasági növekedésünk lelassu­lása. az életszínvonal stagná­lása. a külgazdasági folya­matokhoz való alkalmazko­dás lelassulása is jelzi töb­bek között gazdasági fejlődé, sünk strukturális problémáit. A jelenlegi külső és belső feltételek közepette a gaz­daság megújulásának szük­ségessége kényszerként je­lentkezik. Az útkeresés fo­lyamatában megfogalmazó­dott alternatívák felvetik a szocialista gazdaság termé­szetének. történelmi útjának alapkérdéseit. Gazdaságunk ‘ megújulását jelzik az újszerű vállalkozá­sok. nevezetesen a vállalati a kereskedelmi és vendéglá­tóipari szerződéses üzemek, a magánvállalkozások is. Ezek az új formák sok vitát váltottak és váltanak ki napjainkban'. Vannak akik helyeslőén szólnak mellettük, s azt mondják: ezeket az élet által felszínre került szükségletek hozták létre, a valóságban meglevő igé­nyek éltetik. Mások viszont a kapitalista vonások meg­újulását látják bennük. s egyáltalában szocialista vív­mányainkat féltik tőlük. A kérdéssel kapcsolatban elő­ször is azt szeretném leszö­gezni. hogy az iparban, a kereskedelemben, a szolgál­tatásban jelentkező újszerű vállalkozások a magyar gaz­daság egészében tulajdon­képpen nem is annyira új- keletűek. Hiszen mezőgazda­ságunk már több mint húsz éve megtette azokat a lépé­seket, amelyeket most a fentebb jelzett ágazatokban teszünk. Gondolok a háztáji gazdaságok rendszerének ki­építésére. Akkoráiban a ház­táji is hozzájárult az ide­ológiai vitákhoz. Ugyanez a helyzet ma az új formák­kal. Az útkeresés, a bizony­talanság. az újszerűségből adódó problémák esetenként értetlenséget okoznak. né­melyekben pedig ellenszen­vet váltanak ki. Mindez pe­dig egyáltalán nem veszé­lyezteti a szocializmus pozí­cióit. eredményeit, sem az országban, sem megyénkben. Hiszen ha csupán az arányo­kat hasonlítjuk össze, akkor is egyértelműen elmondható, hogy megyénkben is a szo­cialista szektor a meghatá­rozó tényező, mind az ipar­ban. mind a mezőgazdaság­ban. mind a kereskedelem­ben. mind a szolgáltatásban. — Az ideológia területén melyek a legfontosabb tenni­valóink? — Mindannyiunk számára világos, hogy az 1964-es esz­tendő — a jelenlegi feltéte­lekből kiindulva — várha­tóan nehezebb lesz mint az idei. Ez fokozott feladatokat ró az egész magyar társa­dalomra, igy természetesen megyénk dolgozó népére is. A legfontosabb ideológiai tennivalónak azt tartom, hogy továbbra is megőriz­zük, erősítsük azt a nem­zeti összefogást, azt a nem­zeti egységet, amely a szo­cialista építés során hazánk­ban kialakult. Az emberek­kel a dolgozókkal meg kell értetni, el kell fogadtatnunk, hogy minden intézkedés, amelyet a gazdasági egyen­súly megteremtése érdeké­ben teszünk, szükségszerű és elkerülhetetlen. Még akkor is. ha az egyén számára ez esetenként gondot jelent. Ugyanakkor arra jjs rá kell ébresztenünk az embereket, hogy munkánk minősége a jövő záloga, a jövő megha­tározója. Növelnünk szüksé­ges az igényességet, javíta­ni kell a termelt javak mi­nőségét. egyáltalában meg kell állítanunk azt a folya­matot. amely a magyar mun­ka leértékelődéséhez veze­tett a ^világpiacon. Agitáci- ónknak. propagandánknak, a politikai munka egészének céljaink jobb és következe­tesebb megvalósítását szük- sógséges szolgálni. — A járások megszünteté­se milyen feladatok elé állí­totta, Illetve állítja a párt-, a társadalmi és az állami szerveket, hogyan halad ezek­nek a feladatoknak a végre­hajtása? — A társadalmi fejlődés megteremtette azokat a fel­tételeket, amelyek igényként vetették fel a közigazgatás korszerűsítését. Napjainkra megérett a helyzet a járá­sokkal kapcsolatos évtizedes vita eldöntésére. Vagyis a járások megszüntetését nem valamiféle átszervezési ötlet adta, hanem a társadalmi- gazdasági fejlődés követelte meg. Ez pedig, amelynek történelmi részesei voltak a járások párt-, társadalmi és állami irányító szervei, oda vezetett, hogy a munka fő folyamatai, a társadalmi, gazdasági, ellátási, kulturális feladatok már nem a járá­sokban, hanem a városok­ban és a községekben zajla­nak. Megyénkben négy járás szűnik meg. Ez természet­szerűen emberi sorsokat is érint. Mindenekelőtt tehát gondoskodnunk kell elhelye­zésükről emberségesen és tisztességesen, lehetőleg a közösségi és az egyéni ér­dekeknek megfelelően, akik a járási párt-, társadalmi és állami irányítás szervezetei­ben dolgoztak, álltak helyt a munka frontján és szereztek érdemeket a köz javára. A megyei párt-, társadalmi és állami szervek felelősséggel, emberi megértéssel és türe­lemmel foglakoznak sorsuk­kal. elhelyezésükkel. Ugyancsak fontos feladat egy új irányítási rendszer és munkastílus kialakítása, meg­honosítása is. hogy a dön­tések ott szülessenek és ke­rüljenek végrehajtásra, ahol az élet és a munka folya­matai zajlanak, ahol tehát az emberek élnek, dolgoz­nak. — Néhány nap múlva Itt az új esztendő. Ebből az al­kalomból mű kíván megyénk alkotó, dolgozó társadalmá­nak? — Az új esztendő küszö­bén azt kívánom megyénk lakosainak, hogy béke legye. ' a világban, Európában, hogv továbbra is eredményesen haladjunk élőre a fejlett szó. cializmus építésének útján. Egyéni életükben pedig sok sikert, erőt. egészséget. — A Népújság olvasói ne­vében mi is eredményes, bol­dog új évet kívánunk és kö­szönjük a beszélgetést.

Next

/
Thumbnails
Contents