Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 302. szám 1983. december 23.. péntek Több mint 100 millió forint értékben ARA: 1.40 FORINT Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka- Legfelsőbb törvényhozásunk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Megállapította, hogy a megválasztott képviselők megbízólevele a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselők igazolását. Az országgyűlés Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és Czi- bere Tibor országgyűlési képviselőket Igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány módosításáról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek megfelelően az országgyűlés ülésszakának napirendje: 1. Az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Az alkotmány módosításáról szóló expozét Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő. Katona Imre beszéde — A ma érvényben levő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az országgyűlés, ez történelmi jelentőségű vívmány volt; szentesítette a néphatalmat és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-ben a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam- és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül — mondotta a bevezetőben Katona Imre. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Az alkotmányosság védelmének hatékonyabbá tételét segítheti elő egy újonnan létesítendő önálló szerv: az Alkotmány- jogi Tanács, mely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el: a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Az Alkotmányjogi Tanács az országgyűlés megbízásából működik. Ez erősíti a legfelsőbb államhatalmi-nép. képviselei testület irányító és ellenőrző szerepét. Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rendszerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rendszerünk általában megfelel a követelményeknek, ez azonban — természetesen — nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. A jelenlegi szabályozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az c(r- szággy üléstől kapott fölhatalmazás alapján a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lenne. Katona Imre szólt arról is, hogy már korábban lehetőséget teremtettek az államtitkári jogalkotói tevékenységre; mint mondotta, indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket adhasson ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az alkotmány módosításáról szóló javaslatnak arra a részére is, amelynek alapján megszűnik a megyéknek járásokra történő tagozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének kibontakozásához. Utalt az országgyűlés másik napirendi témájára, amely választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szól. EnKatona Imre nek kapcsán az alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácstagokat pedig választókerületenként választják. Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új szabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba — mondotta. Dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a SzeAz igazságügyminiszter kiemelte: a választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának fon. gedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára kiemelte, hogy az alkotmány módosításáról beterjesztett törvény- javaslat a szocialista törvényesség jegyében irányozza élő államéletünk korszerűsítését, egyes alkotmányos intézményeink továbbfejlesztését. A javaslat egyaránt kiterjed a jogszabály-alkotásra, a végrehajtásra, a választási rendszerre, a köz- igazgatás szervezetére, vagyis egymással összefüggésben álló alapvető intézményeket érint. Az Alkotmányjogi Tanácsról szólva megállapította: ilyen intézmény mindeddig nem szerepelt jogi életünkben, s lényegében a jogalkotás központi és utólagos ellenőrzését valósítja meg. Az Alkotmányjogi Tanács nem „bíróságként”, hanem az országgyűlés egy sajátos szerveként kísérné figyelemmel a jogszabályok alkotmányosságát. A bizottság egyetértett azzal, hogy erősödjék a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alkotmányos jogállása, s hasonló egyetértés alakult ki az államigazgatási rendszer átalakításának kérdésében, valamint a választási rendszerünk korszerűsítését illetően is. A napirendhez több hozzászóló nem volt. Az ország- gyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter terjesztette elő az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslatot. tos megtestesítője és megvalósítója. Törvényszerű, hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban a gazdaságirányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat, amelyek révén ered(Folytatás a 3. oldalon.) Párt- és állami vezetőink az ülésteremben (Perl Márton felvételei) Markója Imre beszéde Szovjet vegyipari anyagok a mezőgazdaságnak A Chemolimpex és a Szo- juzpromexport egyesülés vezetői szerződést írtak alá, amelynek alapján a szovjet partner 1984-ben 104,9 milliárd rubel értékben szállít Magyarországra vegyipari alapanyagokat. A megállapodás értelmében 400 ezer tonna káliumkloridot, 189 ezer tonna apatitot, 26 ezer tonna szuperfoszfátot, 65 ezer tonna ammóniumnitrá- tot, 39,3 ezer tonna ammóniumszulfátot exportál a Szojuzpromexport egyesülés. A szerződésből 28,8 millió rubel értékű terméket a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény keretében szállít a szovjet partner. A szovjet szállítások nagymértékben hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság és műtrágyaipar biztonságos és gazdaságos anyagellátásához. (MTI) 20 milliárdos árbevétel, 65 százalékos exportforgalom-növekedés Mérlegen a Mezőgéptröszt Az ez évi eredményeket értékelte és a jövő évi feladatokról tárgyalt csütörtökön a 32 ezer dolgozót foglalkoztató Mezőgéptröszt igazgató tanácsa. Mint megállapították: a vállalatok a feszített követelményeknek eleget téve minden alapvető tervmutatót teljesítettek. A legjobb eredményt a népgazdaság számára oly fontos területen: a külkereskedelmi egyensúly javítását szolgáló konvertibilis exportban és az export-import szaldóban értek el, összes árbevételük megközelíti a 20 milliárd forintot, és ez 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. Növelték a konvertibilis elszámolású exportot, 65 százalékkal magasabb az előző évinél. Az exportáló vállalatok közül kiemelkedik az élelmiszeripari gépeket, berendezéseket gyártó ÉLGÉP, továbbá a monori és a kecskeméti gyár, ahol kitartó munkával elérték, hogy termékük keresett a tőkés piacon, és pozíciójuk jövőre sem gyengül. Az eredményekben jelentős szerepe van a kooperációnak is: a tröszti vállalatok közül a békéscsabai, a szolnoki, a győri és a kecskeméti olyan nagy mezőgépgyártó cégeknek partnere, mint a Claas, vagy a Hesston. A Mezőgéptröszt a termelés egynegyedét a szocialista piacon értékesíti. Az ez évi rubelexport 5 milliárd 200 millió forint volt, ami a tavalyinál 20 százalékkal magasabb. A KGST-n belüli szakosításban a kaposvári, a miskolci, a nyíregyházi és a szekszárdi vállalatok vettek részt eredményesen. Mint az igazgató tanács ülésén elmondták: jövőre 10 százalékos konvertibilis exportnövelést terveznek, továbbra is nagy figyelmet fordítanak a belföldi piacra, tovább bővítik az importot helyettesítő alkatrész-gyártást, valamint a szolgáltatások körét. (MTI)' A „BENZINFALÓ” ZIL-EKNÉL Jó ütemben halad a dízelesítés A terveknek megfelelően halad a ZIL-tehergépkocsik dízelesítése: eddig csaknem 3500 eredetileg benzinmotoros ZIL kocsiba szereltek be dízelmotort — tűnik ki a Közlekedési Minisztérium elemzéséből. 1982 elején — az energiamegtakarítások fokozására született határozat nyomán — kezdődött meg a köztudottan „benzinfaló” ZIL- teherautók átalakítása. A Volán-vállalatoknál már több mint 2100 ZIL-gép- kocsi fut dízelmotorral, a más cégeknél alkalmazott dízelesítétt ZIL-ek száma meghaladja az 1300-at. Közülük jó néhány több mint 50 ezer kilométert futott, így a megszerzett műszaki, üzemeltetési és karbantartási tapasztalatok már alkalmasak a program értékelésére. A nagy üzemeltetők — elsősorban a Volán — tapasztalatai alapján egyértelműen megállapítható: a dízelmotorral ellátott gépkocsik műszaki állapota és megbízhatósága nem romlott, a korábbi műszaki színvonal változatlan maradt. Az átalakítás alapvető ösztönzője az energiamegtakarítás volt. Ebből a szempontból számottevő eredményeket könyvelhetnek el a vállalatok: az átalakítás után gépkocsinként és kilométerenként átlagosan 5 forinttal költenek kevesebbet üzemanyagra. Alig több mint feleannyi üzemanyagot használnak kilométerenként az átalakított gépkocsik, s ráadásul a benzinnél jóval olcsóbb gázolajból. A dízelesítéshez eddig jórészt IFA-motorokat használtak. Ezek jól beváltak, ám magas zajszintjük sok gondot okozott a • gépkocsi- vezetőknek. A zaj csökkentéséra a Közlekedéstudományi Kutató Intézet leányvállalata, a TRANSINNOV új módszert dolgozott ki, ennek alkalmazása csak minimális költségtöbbletet jelent a vállalatoknak. Az utóbbi időben egyre több járművet dízelesítenek a román DAC- motorral, melyekkel az eredeti ZIL-motorhoz hasonló végsebességet lehet elérni (az IFA-motorral felszerelt ZIL-ek kissé lassúbbak), s ráadásul csendesebbek, s beépítésük is egyszerűbb Néhány más motortípust is kipróbáltak; az angliai Per- kins-motor például kiválóan bevált, de beszerzéséhez nem áll megfelelő valutakeret rendelkezésre. A dízelesített teherautókat használó vállalatoknak a műszaki gondok mellett a gépkocsivezetők ösztönzését is meg kellett oldaniuk, ugyanis a régebbi — benzinmegtakarításra ösztönző — premizálási módszert már nem lehetett alkalmazni. Általánosan elterjedt gyakorlattá vált, hogy kilométerenként 30—40 fillér üzemanyagprémiumban részesítik a gépkocsivezetőket, vagy pedig egy összegben fizetnek havonta, meghatározott összeget. 1984-ben a tervek szerint további 2500 teherautóba szerelnek majd be dízelmotort. A felmérések szerint csökkent az IFA-motorok iránti igény, ugyanis az Újonnan vásárolt ZIL-teher- autók megváltozott műszaki adottságai már nem teszik lehetővé ezek beépítését. Ezzel szemben egyre több DAC-motor- ra van szükség, ezeket — egységes technológiával — a debreceni 13. számú Autójavító Vállalatnál szerelik majd be.
