Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 22., csütörtök 3. Lakókocsi és sátoros utánfutó - Mini műszaki állomások - Dobó Kupa - Megyei futam - Eger után, Gyöngyösön is - Csoportokba tömöríteni a tagságot — Műszaki vizsga Az egész autóstársadalom érdekeit szolgálják Az országban a magántulajdonban levő személy­autók száma 1 millió 100 ezer. Ebből megyénkben, már több mint harmincötezret tartanak nyilván. A gépkocsik számának növekedésével együtt nő azoknak az autótulajdonosoknak a száma is, akik a Magyar Autóklub területi szervezetének a tag­jai. Csak Hevesben az idén kétezren írták alá a belépési nyilatkozatot. Így a megyei Autóklub, már hatezer tagot számlál. Sok ez vagy kevés? Erről kérdeztük Madaras Sándort, a Magyar Autóklub Heves megyei Szervezetének vezetőjét. Ezenkívül pedig az ilyenkor, év végén szokásos számadásra kértük, valamint arra, hogy szóljon az 1984-es esztendő várható eseményeiről. — Szervezettségünket te­kintve az országos elvárás az, hogy egy adott területen az összautósokat figyelembe véve a tagok száma megha­ladja a 20 százalékot. Me­gyénkben még az idei nagy arányú létszámnövekedés el­lenére sem értük el ezt a bizonyos szintet. Igaz, már eredménynek könyvelhető el, hogy nem egészen egy százalék a „lemaradás” csu- pgn. — Mi jelentette a legna- - gyobb eseményt a Heves megyei Autóklub életében 1983-ban? — Kétségtelenül az egri műszaki bázis átadása, amit még tavaly év végén avat­tunk, igaz, csak az idén ja­nuárban üzemeltünk be. Ezen belül nagy előrelépés, hogy saját személyzetünk­kel, klubtagjaink részére időszakos műszaki vizs­gát tudunk végezni. Szol­gáltatásunk bővült még ezen kívül a lakókocsi kölcsön­zéssel. Igaz, a lakókocsik ké­sése miatt egy kicsit nehe­zen indult a dolog, de a szezon közepe, vége felé már nagy népszerűségre tett szert. Erre jellemző, hogy már most, a jövő évre előre so­kan lekötik a kölcsönözhető lakókocsikat. — Ebben az évben is meg­rendeztük a Dobó Kupa te­rületi autóversenyt, amiről bizonyára sokan tudják, hogy már 3 éve szerepel a Magyar Autó-Motor Sport- szövetség versenynaptárában “is, s fel jutási lehetőséget biztosít a Rally II. osztályá­ba. Kizárólag klubszintű ve­télkedőnek számít a Ki a legügyesebb autós, motoros elnevezésű játék. A helyi versenyek után a megyei döntőt Egerben rendeztük. — Műszaiki téren a már említett egri állomáson kí­vül, milyen fejlődés volt jellemző? — Ez évben tovább erő­södtek, az úgynevezett mi­ni műszaki állomások. Azon igyekszünk ugyanis, hogy behálózzuk a megyét hiba­elhárító állomásokkal. Je­lenleg Hatvanban, Hevesen, Besenyőtelken, Gyöngyösön, Szilvásváradon, Petőfibá- nyán és Recsken működik ilyen. Ludason igen előre­haladottak a. tárgyalások a műszaki állomás létesítésére, de szeretnénk bekapcsolni a hálózatba a jövőben a nagy- fügedi és a vámosgyörki részt is. — Ha már a jövőt emlí­tettük, mik a legfontosabb célkitűzéseik 1984-re? — Tovább szeretnénk nö­velni a taglétszámot. A la­kókocsi után lehetőség nyí­lik két sátras utánfutó köl­csönzésére is. Ez lényegesen olcsóbb, minden autóval vontatható. A meglevő négy lakókocsiból kettőt pedig va­lamelyik üdülőhelyre sze­retnénk telepíteni. Hogy hová? Szóba került a jugo­szláv, bolgár tengerpart, csakúgy, mint a Balaton. A tárgyalások még ez ügyben folynak. Ennek a döntésünk­nek is bizonyára örülni fog­nak klubtagjaink, hiszen így nem kell többezer kilomé­tert vontatni a cseppet sem könnyű utánfutót. Nem be­szélve a benzinköltség meg­takarításáról. — Tervezzük továbbá, hogy amennyiben a műszaki igényeket a . jelenlegi nyit­va tartás mellett nem tud­juk kielégíteni, áttérünk a kétműszakos nyitva tartás­ra. Véglegessé vált, hogy Gyöngyösön elkezdünk egy, az egrihez hasonló műszaki állomás építését. Nagyon jó kapcsolatunk van a megyei Közlekedésbiztonsági Ta­náccsal. Szakembereikkel együtt tervbe vettük a mó­dosításra kerülő KRESZ is­mertetését — nemcsak klub­tag autósok részére. — Várható-e előrelépés a sport terén? — Az eddigi ügyességi ve­télkedők a Dobó Kupán kí­vül jelenleg tárgyalások folynak egy országos hegyi­futam rendezéséről is. Erre a parádsasvári pályán ke­rülne sor, s ismerve az autó­versenyek népszerűségét, bi­zonyára nagy örömmel fo­gadnák ezt is a megye sport­barátai. — Egy ekkora szervezet irányításához meglehetősen kevesen dolgoznak önök­nél. . . — A létszámunkat nem kí­vánjuk növelni. Azonban, hogy az ügyintézés, a tagok­kal való kapcsolattartás könnyebb, gyorsabb, s pon­tosabb legyen, a szervezeten belül igyekszünk a tagságot csoportokba tömöríteni. Ez egyúttal intenzívebbé teheti a klubéletet. Törekvéseik valóraváltásá. nak lehetősége abban rej­lik, hogy nemcsak a magán- tulajdonban levő autók szá­ma nő időről időre. Egyre több autós igényli azt a szervezettséget, amit az autóklub biztosít. Meghirde­tett programjaik, céljaik azonban az egész autóstár­sadalom érdekeit szolgál­ják. .. Kis Szabó Ervin Bővül a hűtőgéphálózat, árkijelzős mérlegek Javultak a kereskedelem technikai feltételei A korszerű kereskedelem megköveteli a * megfelelő technikai eszközök — mér­leg, hűtőpult, pénztárgép — alkalmazását, s ennek a vállalatok — központi tá­mogatás segítségével is — igyekeznek eleget tenni. Az élelmiszer-kereskede­lemben az elmúlt öt év alatt 31 ezerrel nőtt a bolti hű­tőgépek száma, ma már több mint 140 ezret használnak. A Belkereskedelmi Minisz­térium anyagilag is támo­gatja a hűtőhálózat bővíté­sét. Ennek ellenére vannak még hiányok, s az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizott­ság felmérése szerint az ez­redfordulóra — figyelembe véve a mélyhűtött és elő­hűtött termékek forgalmá­nak növekedését — a ke­reskedelmi hálózatban mint­egy 240 ezer hűtőalkalma­tosságra lesz szükség. A ke­reskedelem hűtőgépeit rész­ben hazai gyártásból, rész­ben az NDK-ból és a Szov­jetunióból szerzi be. A kereskedelem ősi jelké­pe a mérleg, ma mintegy 10 ezret használnak, főként az élelmiszerüzletekben. A leg­többje hagyományos, úgy­nevezett billenősúlyos. A csemegeüzletekben, a pri­mőrök árusításánál — ott, ahol különösen fontos a pontosság — mind több he­lyen használják az árszor- zós, árkijelzős mérlegeket. Minőségi fejlődést jelente­nek a kereskedelemben; egy­részt megkönnyítik az el­adók dolgát, másrészt a ve­vő is biztos lehet benne, hogy pontosan állapították meg a fizetendő összeget. Ezekből a mérlegekből az utóbbi néhány évben mint­egy 50 ezret vásároltak, no­ha ára tízszerese a hagyo­mányosénak. A vállalatok­nak gondot okoz, hogy a nagy értékű mérlegeket ál­lóeszközként kell nyilván­tartaniuk, ezért — a rendel­kezése szerint — csak a fej­lesztési alapból vásárolha­tók meg. A korszerű mérle­geket főként az új üzletek­ben helyezik el. A pénztárgépek száma 5 ezerrel nőtt az elmúlt öt évben, ma körülbelül 28 ezret tartanak számon. Több­ségük hagyományos, úgy­nevezett nyugtanyomós gép, amelyet a legtöbb vásárló ismer. A korszerűbb gépek többféle gyűjtőműveletre is képesek; a vállalat például képet kaphat a forgalom na­pi alakulásáról. A legkorsze­rűbbek i az elektronikus pénztárgépek, jelenleg 850 van belőlük. Elektronikai többlettudásukat a vállala­tok egyelőre még nem ké. pesek kellőképpen hasznosí­tani, erre csak a teljes elektronizálás megvalósulása után lesz lehetőségük. Különösen az élelmiszer­kereskedelemben és a ven­déglátásban segítik a dolgo­zók munkáját az utóbbi években egyre nagyobb számban elterjedt felvágott­szeletelő, kenyérvágó és más hasonló gépek. Ezek ma már szinte mindenütt megtalál­hatók, ahol szükség van rá­juk. A kereskedelem és a ven­déglátás gépeinek javítása évekig sok gondot jelentett, ma már azonban ezen a té­ren is tapasztalható javulás. Budapesten a bejelentéstől számított 24 órán belül meg­nézik, s ha alkatrészhiány nem gátolja, meg is javítják a kereskedelem és a ven­déglátóipar elromlott gé­peit. Vidéken is viszonylag gyorsan elvégzik a javítást a szervizek, ha a vállalatok átalánydíjas szerződést köt­nek velük. (MTI) Az új ház A lépcsőkön az ágyakat, bútorokat cipelik fel az új házba. A kis Endre ott lá- hatlankodik a felnőttek kö­zött. — Apa, este már itt al­szunk? — Igen — válaszolt az apja — most már itt fogunk Lakni. — Jaj, de jó — mondja a négyéves gyerek, s örömében tapsol. A konyhát már berendez­ték. Fácán rotyog a fa­zékban. Ünnepi vacsora ké­szül. Felépült Nagy Józse- fék háza. ★ Tavasszal, amikor először jártunk Andornaktályán, ezen a portán még egy ré­gi parasztház állott. Bizony eléggé megrokkant állapot­ban vehette ezt a fiatal pár még nyolc évvel ezelőtt. A családfő már toborozta a rokonságot, hogy segítse­nek a bontásban. A férfi so­kat panaszkodott, mivel ren­geteg okmányt, papírt kel­lett beszereznie az építke­zéshez. Különösen azért há­borgott, hogy eredetileg tí­pusterv alapján akarták fel­húzni a falakat, s minden­ki azzal hitegette őket, hogy nem kell sietniük a beszer­zésével. Amikor aztán szük­ség lett volna a dokumen­tumra, kiderült, hogy hó­napokat kell rá várni. Ezért úgy döntöttek, hogy tervez-' tetifc az épületet. Ezen az áprilisi napon már az udvaron állt az ala­pozáshoz és a falazáshoz szükséges cement, tégla és mész. A tetőhöz is beszerez­ték a fagerendákat és a lé­céket, megvették az ajtókat, ablakokat is. Hét éven keresztül ké­szültek a munkára. Ha akadt egv kis pénzük, no és ha a TÜZÉP-en hozzá lehetett valamihez jutni, akkor ki­használták a lehetőséeét. A csempéket például árleszál­lításkor vásárolták. Szilikát- ből szerették volna elkészí­teni a faliakat, de mivel fél évig hiába vártak rá, B 30-as téglát vettek. Felkészültek. ★ Június közepén kerestük fel ismét őket. Kicsit megle­pődtünk, amikor megláttuk, hogy a kőművesek már a közfalakat rakják. Az ud­varon zúgott, zakatolt a be­tonkeverő. Nagy József az öreg ház mellett meghagyott régi műhelyében dolgozga­tott. Az Agria Bútorgyár fa- szobrászaként lehetőséget kapott, hogy otthon végezze munkáját. — Képzeljék el, hogy el­fogyott a kisméretű tégla. A TÜZÉP-en sem kaptak. So­kat szaladgáltam utána, míg kiderült, hogy az egyik szomszédomnál maradt még régebben. Cserép sajnos nincs sehol. Apám még a szomszéd megyéket is össze­járta, s nem talált. Ezért hullámpalával borítjuk be a tetőt. A két kőműves is letette néhány percre a malteros kanalat. — Kezdő kisiparosok va­gyunk, szívesen jöttünk ide — mondta Verebélyi János. — Azelőtt is készítettünk néhány házat, de ilyen jól még sehol sem szervezték meg az építkezést. — Előfordult már olyan eset is, hogy elfogyott a pénz, s a házat otthagytuk félkészen — tette hozzá tár­sa, Kerékgyártó Miklós. — Mikorra fejezik be? — kérdeztem. — Augusztus végére el­készül — mondták. — Leg­alábbis mi végzünk. ★ Odakint jóval fagypont alatti a hőmérséklet. Ide­bent ontják magukról a me­leget a radiátorok. A búto­rok helyükre kerültek. A gazda végigvezet bennünket otthonéiban. A három szoba, előszoba; konyha, étkező, fürdőszoba és WC falain iitt-ott még nyirkos a va­kolat. A helyiségekben ke­vés a berendezés. — Teljesen kiürült a buk­szánk — mondja Nagy Jó­zsef. — A régi lakásban csak ennyi szekrény fért el, de én majd faragok gzeb beket, és asztalokat is készítek. — A leltározás még várat magára. De az már biztos, Családi kör hogy hétszázezernél többe került az építkezés — kap­csolódik a beszélgetésbe Va- likia, a ház asszonya. — Persze, csupán saját érőből nem mentünk volna semmi­re. Nem valami jó a fize­tésünk, én is az Agriánál dolgozom gépkönyvelőként. Nagyon sokat segítettek a szülők. Háromszázezer fo­rint OTP-t is felvettünk. A villanyt pedig a testvérem kötötte be ingyen. Talán nem is szólna róla — ha a férje közbe nem vágna —, hogy Fortuna is­tenasszony is melléjük sze­gődött. — A kelleténél hamarabb fogyott el a pénzünk — mondja vendéglátónk. — S nem hittünk a szemünknek, amikor a lottón kihúzták a számainkat! A négyes ta­lálatra több mint kétszáz­ezret kaptunk, ebből sze­rélték be a fűtést. Az emeletre egy törött fo­gú létrán kapaszkodunk fel. A felső két szoba még be­ton padlós. — A parkettázást és a lép­csőkészítést tavasszal vé­gezzük el — magyarázza a fiatalember. — Apa, felmehetek? — kérdezi a kisfiú az előszo­bából. — Majd ha meglesz a fel­járó — mondja a fiának, majd hozzáteszi. — Jövő karácsonyra remélem, hogy minden a helyére kerül. — Űjiból belevágnának? — kérdezem. — Nem tudunk lakótele­pen élni — mondja a fia­talasszony. — Megszoktuk, hogy szabadon mozogjunk. Egyedül a portánkon. A férjem itthon dolgozik, kell a műhely is. Most még csak hárman költöztünk be, de szeretnénk még gyereket és szeretnénk kihasználni ezt a nagy épületet. Igaz, hogy csak kétezernyolcban jár le a kölcsönünk, s ren­geteg vesződséggel, lemon­dással jár a házépítés, de a sajátunkban vagyunk. ★ Apukám házat épít. Először a kéményt, borzasztó füsttel. Aztán a ház tetejét. Azután aztán az ablakokat, nem látunk át rajtuk, olyan feketék, csak a falakon Iátok keresztül, De meg kell építni a falakat is, meg a szobákat külön-külön. Mikor a ház leér a földig, apukám azt mondja: Ujjé! (Weöres Sándor: Kisfiúk témáira — részlet) Szöveg: Homa János Kép: Szántó György felépült végre »L '/a házuk Fortuna is besegítet

Next

/
Thumbnails
Contents