Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-22 / 301. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 22., csütörtök 3. Lakókocsi és sátoros utánfutó - Mini műszaki állomások - Dobó Kupa - Megyei futam - Eger után, Gyöngyösön is - Csoportokba tömöríteni a tagságot — Műszaki vizsga Az egész autóstársadalom érdekeit szolgálják Az országban a magántulajdonban levő személyautók száma 1 millió 100 ezer. Ebből megyénkben, már több mint harmincötezret tartanak nyilván. A gépkocsik számának növekedésével együtt nő azoknak az autótulajdonosoknak a száma is, akik a Magyar Autóklub területi szervezetének a tagjai. Csak Hevesben az idén kétezren írták alá a belépési nyilatkozatot. Így a megyei Autóklub, már hatezer tagot számlál. Sok ez vagy kevés? Erről kérdeztük Madaras Sándort, a Magyar Autóklub Heves megyei Szervezetének vezetőjét. Ezenkívül pedig az ilyenkor, év végén szokásos számadásra kértük, valamint arra, hogy szóljon az 1984-es esztendő várható eseményeiről. — Szervezettségünket tekintve az országos elvárás az, hogy egy adott területen az összautósokat figyelembe véve a tagok száma meghaladja a 20 százalékot. Megyénkben még az idei nagy arányú létszámnövekedés ellenére sem értük el ezt a bizonyos szintet. Igaz, már eredménynek könyvelhető el, hogy nem egészen egy százalék a „lemaradás” csu- pgn. — Mi jelentette a legna- - gyobb eseményt a Heves megyei Autóklub életében 1983-ban? — Kétségtelenül az egri műszaki bázis átadása, amit még tavaly év végén avattunk, igaz, csak az idén januárban üzemeltünk be. Ezen belül nagy előrelépés, hogy saját személyzetünkkel, klubtagjaink részére időszakos műszaki vizsgát tudunk végezni. Szolgáltatásunk bővült még ezen kívül a lakókocsi kölcsönzéssel. Igaz, a lakókocsik késése miatt egy kicsit nehezen indult a dolog, de a szezon közepe, vége felé már nagy népszerűségre tett szert. Erre jellemző, hogy már most, a jövő évre előre sokan lekötik a kölcsönözhető lakókocsikat. — Ebben az évben is megrendeztük a Dobó Kupa területi autóversenyt, amiről bizonyára sokan tudják, hogy már 3 éve szerepel a Magyar Autó-Motor Sport- szövetség versenynaptárában “is, s fel jutási lehetőséget biztosít a Rally II. osztályába. Kizárólag klubszintű vetélkedőnek számít a Ki a legügyesebb autós, motoros elnevezésű játék. A helyi versenyek után a megyei döntőt Egerben rendeztük. — Műszaiki téren a már említett egri állomáson kívül, milyen fejlődés volt jellemző? — Ez évben tovább erősödtek, az úgynevezett mini műszaki állomások. Azon igyekszünk ugyanis, hogy behálózzuk a megyét hibaelhárító állomásokkal. Jelenleg Hatvanban, Hevesen, Besenyőtelken, Gyöngyösön, Szilvásváradon, Petőfibá- nyán és Recsken működik ilyen. Ludason igen előrehaladottak a. tárgyalások a műszaki állomás létesítésére, de szeretnénk bekapcsolni a hálózatba a jövőben a nagy- fügedi és a vámosgyörki részt is. — Ha már a jövőt említettük, mik a legfontosabb célkitűzéseik 1984-re? — Tovább szeretnénk növelni a taglétszámot. A lakókocsi után lehetőség nyílik két sátras utánfutó kölcsönzésére is. Ez lényegesen olcsóbb, minden autóval vontatható. A meglevő négy lakókocsiból kettőt pedig valamelyik üdülőhelyre szeretnénk telepíteni. Hogy hová? Szóba került a jugoszláv, bolgár tengerpart, csakúgy, mint a Balaton. A tárgyalások még ez ügyben folynak. Ennek a döntésünknek is bizonyára örülni fognak klubtagjaink, hiszen így nem kell többezer kilométert vontatni a cseppet sem könnyű utánfutót. Nem beszélve a benzinköltség megtakarításáról. — Tervezzük továbbá, hogy amennyiben a műszaki igényeket a . jelenlegi nyitva tartás mellett nem tudjuk kielégíteni, áttérünk a kétműszakos nyitva tartásra. Véglegessé vált, hogy Gyöngyösön elkezdünk egy, az egrihez hasonló műszaki állomás építését. Nagyon jó kapcsolatunk van a megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal. Szakembereikkel együtt tervbe vettük a módosításra kerülő KRESZ ismertetését — nemcsak klubtag autósok részére. — Várható-e előrelépés a sport terén? — Az eddigi ügyességi vetélkedők a Dobó Kupán kívül jelenleg tárgyalások folynak egy országos hegyifutam rendezéséről is. Erre a parádsasvári pályán kerülne sor, s ismerve az autóversenyek népszerűségét, bizonyára nagy örömmel fogadnák ezt is a megye sportbarátai. — Egy ekkora szervezet irányításához meglehetősen kevesen dolgoznak önöknél. . . — A létszámunkat nem kívánjuk növelni. Azonban, hogy az ügyintézés, a tagokkal való kapcsolattartás könnyebb, gyorsabb, s pontosabb legyen, a szervezeten belül igyekszünk a tagságot csoportokba tömöríteni. Ez egyúttal intenzívebbé teheti a klubéletet. Törekvéseik valóraváltásá. nak lehetősége abban rejlik, hogy nemcsak a magán- tulajdonban levő autók száma nő időről időre. Egyre több autós igényli azt a szervezettséget, amit az autóklub biztosít. Meghirdetett programjaik, céljaik azonban az egész autóstársadalom érdekeit szolgálják. .. Kis Szabó Ervin Bővül a hűtőgéphálózat, árkijelzős mérlegek Javultak a kereskedelem technikai feltételei A korszerű kereskedelem megköveteli a * megfelelő technikai eszközök — mérleg, hűtőpult, pénztárgép — alkalmazását, s ennek a vállalatok — központi támogatás segítségével is — igyekeznek eleget tenni. Az élelmiszer-kereskedelemben az elmúlt öt év alatt 31 ezerrel nőtt a bolti hűtőgépek száma, ma már több mint 140 ezret használnak. A Belkereskedelmi Minisztérium anyagilag is támogatja a hűtőhálózat bővítését. Ennek ellenére vannak még hiányok, s az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság felmérése szerint az ezredfordulóra — figyelembe véve a mélyhűtött és előhűtött termékek forgalmának növekedését — a kereskedelmi hálózatban mintegy 240 ezer hűtőalkalmatosságra lesz szükség. A kereskedelem hűtőgépeit részben hazai gyártásból, részben az NDK-ból és a Szovjetunióból szerzi be. A kereskedelem ősi jelképe a mérleg, ma mintegy 10 ezret használnak, főként az élelmiszerüzletekben. A legtöbbje hagyományos, úgynevezett billenősúlyos. A csemegeüzletekben, a primőrök árusításánál — ott, ahol különösen fontos a pontosság — mind több helyen használják az árszor- zós, árkijelzős mérlegeket. Minőségi fejlődést jelentenek a kereskedelemben; egyrészt megkönnyítik az eladók dolgát, másrészt a vevő is biztos lehet benne, hogy pontosan állapították meg a fizetendő összeget. Ezekből a mérlegekből az utóbbi néhány évben mintegy 50 ezret vásároltak, noha ára tízszerese a hagyományosénak. A vállalatoknak gondot okoz, hogy a nagy értékű mérlegeket állóeszközként kell nyilvántartaniuk, ezért — a rendelkezése szerint — csak a fejlesztési alapból vásárolhatók meg. A korszerű mérlegeket főként az új üzletekben helyezik el. A pénztárgépek száma 5 ezerrel nőtt az elmúlt öt évben, ma körülbelül 28 ezret tartanak számon. Többségük hagyományos, úgynevezett nyugtanyomós gép, amelyet a legtöbb vásárló ismer. A korszerűbb gépek többféle gyűjtőműveletre is képesek; a vállalat például képet kaphat a forgalom napi alakulásáról. A legkorszerűbbek i az elektronikus pénztárgépek, jelenleg 850 van belőlük. Elektronikai többlettudásukat a vállalatok egyelőre még nem ké. pesek kellőképpen hasznosítani, erre csak a teljes elektronizálás megvalósulása után lesz lehetőségük. Különösen az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátásban segítik a dolgozók munkáját az utóbbi években egyre nagyobb számban elterjedt felvágottszeletelő, kenyérvágó és más hasonló gépek. Ezek ma már szinte mindenütt megtalálhatók, ahol szükség van rájuk. A kereskedelem és a vendéglátás gépeinek javítása évekig sok gondot jelentett, ma már azonban ezen a téren is tapasztalható javulás. Budapesten a bejelentéstől számított 24 órán belül megnézik, s ha alkatrészhiány nem gátolja, meg is javítják a kereskedelem és a vendéglátóipar elromlott gépeit. Vidéken is viszonylag gyorsan elvégzik a javítást a szervizek, ha a vállalatok átalánydíjas szerződést kötnek velük. (MTI) Az új ház A lépcsőkön az ágyakat, bútorokat cipelik fel az új házba. A kis Endre ott lá- hatlankodik a felnőttek között. — Apa, este már itt alszunk? — Igen — válaszolt az apja — most már itt fogunk Lakni. — Jaj, de jó — mondja a négyéves gyerek, s örömében tapsol. A konyhát már berendezték. Fácán rotyog a fazékban. Ünnepi vacsora készül. Felépült Nagy Józse- fék háza. ★ Tavasszal, amikor először jártunk Andornaktályán, ezen a portán még egy régi parasztház állott. Bizony eléggé megrokkant állapotban vehette ezt a fiatal pár még nyolc évvel ezelőtt. A családfő már toborozta a rokonságot, hogy segítsenek a bontásban. A férfi sokat panaszkodott, mivel rengeteg okmányt, papírt kellett beszereznie az építkezéshez. Különösen azért háborgott, hogy eredetileg típusterv alapján akarták felhúzni a falakat, s mindenki azzal hitegette őket, hogy nem kell sietniük a beszerzésével. Amikor aztán szükség lett volna a dokumentumra, kiderült, hogy hónapokat kell rá várni. Ezért úgy döntöttek, hogy tervez-' tetifc az épületet. Ezen az áprilisi napon már az udvaron állt az alapozáshoz és a falazáshoz szükséges cement, tégla és mész. A tetőhöz is beszerezték a fagerendákat és a lécéket, megvették az ajtókat, ablakokat is. Hét éven keresztül készültek a munkára. Ha akadt egv kis pénzük, no és ha a TÜZÉP-en hozzá lehetett valamihez jutni, akkor kihasználták a lehetőséeét. A csempéket például árleszállításkor vásárolták. Szilikát- ből szerették volna elkészíteni a faliakat, de mivel fél évig hiába vártak rá, B 30-as téglát vettek. Felkészültek. ★ Június közepén kerestük fel ismét őket. Kicsit meglepődtünk, amikor megláttuk, hogy a kőművesek már a közfalakat rakják. Az udvaron zúgott, zakatolt a betonkeverő. Nagy József az öreg ház mellett meghagyott régi műhelyében dolgozgatott. Az Agria Bútorgyár fa- szobrászaként lehetőséget kapott, hogy otthon végezze munkáját. — Képzeljék el, hogy elfogyott a kisméretű tégla. A TÜZÉP-en sem kaptak. Sokat szaladgáltam utána, míg kiderült, hogy az egyik szomszédomnál maradt még régebben. Cserép sajnos nincs sehol. Apám még a szomszéd megyéket is összejárta, s nem talált. Ezért hullámpalával borítjuk be a tetőt. A két kőműves is letette néhány percre a malteros kanalat. — Kezdő kisiparosok vagyunk, szívesen jöttünk ide — mondta Verebélyi János. — Azelőtt is készítettünk néhány házat, de ilyen jól még sehol sem szervezték meg az építkezést. — Előfordult már olyan eset is, hogy elfogyott a pénz, s a házat otthagytuk félkészen — tette hozzá társa, Kerékgyártó Miklós. — Mikorra fejezik be? — kérdeztem. — Augusztus végére elkészül — mondták. — Legalábbis mi végzünk. ★ Odakint jóval fagypont alatti a hőmérséklet. Idebent ontják magukról a meleget a radiátorok. A bútorok helyükre kerültek. A gazda végigvezet bennünket otthonéiban. A három szoba, előszoba; konyha, étkező, fürdőszoba és WC falain iitt-ott még nyirkos a vakolat. A helyiségekben kevés a berendezés. — Teljesen kiürült a bukszánk — mondja Nagy József. — A régi lakásban csak ennyi szekrény fért el, de én majd faragok gzeb beket, és asztalokat is készítek. — A leltározás még várat magára. De az már biztos, Családi kör hogy hétszázezernél többe került az építkezés — kapcsolódik a beszélgetésbe Va- likia, a ház asszonya. — Persze, csupán saját érőből nem mentünk volna semmire. Nem valami jó a fizetésünk, én is az Agriánál dolgozom gépkönyvelőként. Nagyon sokat segítettek a szülők. Háromszázezer forint OTP-t is felvettünk. A villanyt pedig a testvérem kötötte be ingyen. Talán nem is szólna róla — ha a férje közbe nem vágna —, hogy Fortuna istenasszony is melléjük szegődött. — A kelleténél hamarabb fogyott el a pénzünk — mondja vendéglátónk. — S nem hittünk a szemünknek, amikor a lottón kihúzták a számainkat! A négyes találatra több mint kétszázezret kaptunk, ebből szerélték be a fűtést. Az emeletre egy törött fogú létrán kapaszkodunk fel. A felső két szoba még beton padlós. — A parkettázást és a lépcsőkészítést tavasszal végezzük el — magyarázza a fiatalember. — Apa, felmehetek? — kérdezi a kisfiú az előszobából. — Majd ha meglesz a feljáró — mondja a fiának, majd hozzáteszi. — Jövő karácsonyra remélem, hogy minden a helyére kerül. — Űjiból belevágnának? — kérdezem. — Nem tudunk lakótelepen élni — mondja a fiatalasszony. — Megszoktuk, hogy szabadon mozogjunk. Egyedül a portánkon. A férjem itthon dolgozik, kell a műhely is. Most még csak hárman költöztünk be, de szeretnénk még gyereket és szeretnénk kihasználni ezt a nagy épületet. Igaz, hogy csak kétezernyolcban jár le a kölcsönünk, s rengeteg vesződséggel, lemondással jár a házépítés, de a sajátunkban vagyunk. ★ Apukám házat épít. Először a kéményt, borzasztó füsttel. Aztán a ház tetejét. Azután aztán az ablakokat, nem látunk át rajtuk, olyan feketék, csak a falakon Iátok keresztül, De meg kell építni a falakat is, meg a szobákat külön-külön. Mikor a ház leér a földig, apukám azt mondja: Ujjé! (Weöres Sándor: Kisfiúk témáira — részlet) Szöveg: Homa János Kép: Szántó György felépült végre »L '/a házuk Fortuna is besegítet
