Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-18 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV- évfolyam, 298. szám ÁRA: 1983. december 18., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kétkedők Hadd említsem — nem önmutogatástól vezérelve, hanem mert kifejező — saját példámat. Lassan két esztendeje annak, hogy végrehajtottam eddigi életem talán legnagyobb „fegyvertényét”, azaz öt hónap alatt megszabadultam ötvennégy betegségek sorát szülő, felesleges kilómtól. Ezután arra törekedtem, hogy közkinccsé tegyem módszeremet, hogy mindazok hasznosíthassák, akik szeretnék leadni idővel mindenképp végzetessé váló súlytöbbletüket. Lapom megértette szándékomat, s teret biztosított az egyértelműen jószándékú, segítőkész cikksorozatnak. Ezzel azonban zárult a kör, mert bárhol jeleztem törekvésemet, hosszas halogatás, majd kínos magyarázkodás volt a válasz, végül kiugrattam a nyulat a bokorból, s kissé zavartan, de határozottan azt mondták, hogy ilyesmi nincs, nem létezik, csak arról lehet szó, hogy valamiféle gyógyíthatatlan kór kínoz. Esetem sajnos, nem egyedi. Napjainkban ugyanis divattá vált az, hogy kételkedni illik, sőt kötelező mindenfelé eredményben, sikerekben, újító jellegű, ötletes vállalkozásban. Arra a köny- nyen véleményt alkotók, a sanda gyanakvás megszól lot a i nem gondolnak, hogy ezzel a magatartással, ezzel a csakazértis tamáskodással végül is kedvét szegik a vállalkozó kedvű, a szellemi kincsekben bővelkedő embereknek. Közülük igen sokan — láthattuk ezt az ilyen jellegű tévéműsorokban — elkeserednek, elfásulnak, meghasonlanak, úgy érzik semmi értelme további próbálkozásaiknak, s visszavonulnak gondosan kialakított „csigaházukba”. ök vannak a legtöbben. Képzeljük el mekkora érték vész így el, általában végérvényesen. Kifulladnak azok, akik ígéretes javaslataikkal nemcsak hétköznapjainkat formálnák tartalmasabbá, alkotó hangosságúvá, hanem — s ez a fontosabb — az egész társadalmat gazdagítanák. A keményebbje, a daco- sabbja — sajnos, közülük toborzódik a kisebb létszámú tábor — nem adja fel, s lankadatlan buzgalommal, irigylendő kitartással akarja bevenni a jól kiépített hadállásokat. Néhányuk célba jut, s ennek valamennyien örülünk, kivéve a fanyalgó- kat, akik ezután is csak hümmögnek. Az viszont elszomorító, hogy a nehezen megszerzett pálmának mekkora ára van. Évek telnek el, amíg valamennyiünk javára kamatoznak a leleményes elképzelések. Nincs jól ez így, mert] a mindent megkérdőjele- zők mindannyiunkat károsítanak. Nemcsak forintokká] — manapság ez is nagyon lényeges — hanem megtépázott, zöldbe már aligha boruló reményekkel is. Pécsi István A több is kevesebb lett - Heves megyét kevésbé A téeszek idei gazdálkodása erejüket igazolta Jászonyi Ferenc, az MTI munkatársa írja: A termelő- szövetkezetek készülnek a zárszámadásra. Az adatok még nem véglegesek, az előzetes összesítések azonban azt mutatják: az évközi kilátások túlságosan borúlátóak voltak, az eredmények végül is a vártnál valamivel kedvezőbben alakultak. A nagyüzemi mezőgazdaság végül is képes volt arra, hogy a súlyos természeti csapás, az aszály okozta kiesés nagy részét ellensúlyozza. A közös gazdaságok termelési értéke — folyóáron számolva — 1—2 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az eredmény azonban 20—25 százalékkal elmarad a tavalyitól, miután a ráfordítás a hozamoknál lényegesen nagyobb arányban nőtt. A termelők évközben eddig soha nem tapasztalt mértékben támogatták egymást, és az állami vállalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a téeszek gazdálkodásához szükséges anyagok — például a takarmány — a rosszabbul ellátott területeken is rendelkezésre álljon. A gabonatermelő üzemeket hátrányosan érintette a szárazság, a hozamok elmaradtak a tervezettől. Az állat- tenyésztés magas színvonala az idén örvendetesen stabilizálódott, ami nagy eredmény, hiszen a takarmánypozíció romlott. Az, hogy a szűkösebb készletek miatt a termelésben nem következett be visszaesés, az előrelátó és gondos takarmányfelhasználásnak, -elosztásának köszönhető. Várható volt, hogy megtorpan a mezőgazdaságon kívüli termelés fejlődése, a felvevő piac ugyanis egy idő óta telítődőben van. Ez be is következett mindenekelőtt az építés éd a szolgáltatás területén. , Az aszály a megyéket nem egyforma mértékben érintette, összesen mintegy ötmilliárd forint feletti ösz- szeget vesztettek a közös gazdaságok. A szárazság főleg Szolnok megyében okozott gondokat, de nem köny- nyű a helyzet Csongrád, Bács-Kiskun, Pest és Békés megyékben sem, ezt bizonyítják az előzetes mérlegadatok. Heves megyét néhány, bár jelentős alföldi területeit „megkínozta” a szárazság, kevésbé érintette az aszály. Az aszály után a téeszek csak úgy tudtak törésmentesen gazdálkodni, hogy minden eddiginél nagyobb mértékben mozgósították pénzügyi, anyagi tartalékaikat. Forgóvagyonuk egy része szolgálta ez a célt. A forgóvagyon egy része zárolt bankszámlákon volt, és nem vett részt a gazdálkodásban, másik része azonban a folyamatos pénzellátást szolgálta; ennek elvesztése érzékeny veszteség, pótlására ugyanis jövőre magas kamatozású hiteleket kell felvenniük a termelőknek. Az elveszett vagyon visszapótlása nem látszik könnyű feladatnak, sok helyen több év is eltelhet, amíg helyreáll a belső egyensúly. Az állami intézkedések évközben a gondokkal küzdő téeszekben, elsősorban a folyamatos pénzellátást tették lehetővé, ezek a hitelek az év végén lejárnak. A fedezet híján maradt szövetkezetek állami segítségre is szorulnak. Saját belső lehetőségeik maximális mozgósításával és külső támogatással hidalhatják át a nehézségeket. Az idén bebizonyosodott az is, hogy esetenként a termelés szerkezete is sebezhető, és ha ez rosz- szabb értékesítési lehetőségekkel párosul — mint ahogy ez főleg a kertészeti ágazatokban megesett — szintén megbomolhat a gazdálkodás egyensúlya. Szabolcs-Szat- •már megyében például mintegy 350 millió forint vesztesége lesz a téeszeknek, főként az almaértékesítési -termelési problémák miatt. A jövőben arra lesz szükség, hogy ezekben az üzemekben a kiscsoportos érdekeltségeket méginkább érvényre juttassák, csökkentve ily módon a gazdálkodás általános költségeit. Lehetőséget kell adni az egyes nagyüzemi kultúrák szakcsoportok keretében való művelésére, a családi és a részes művelés kiterjesztésére. Sor kerülhet a termelési szerkezet folyamatos korrekciójára is. Az idei esztendőt a teészek- ben élénk beruházási tevékenység jellemezte. Főleg saját pénzeszközeiket módosították. A beruházás állománya két- három százalékkal nagyobb a tavalyinál. Csökkent a befejezetlen létesítmények aránya. Mindez azonban csakis a folyó áron való egybevetésre áll, a reálérték — a növekvő anyagárak miatt — fokozatosan és évek óta csökken, — így volt ez az idén is. r A veszteséges téeszek száma az idén nőtt. Előzetes jelzések szerint 165—180 közös gazdaságban lesz majd veszteség vagy alaphiány. A rakétatelepítés kezdete után Sarkadi Nagy Barna nyilatkozata Most, hogy az Amerikai Egyesült Államok megkezdte a közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítését, megsokasodtak a nemzetközi békemozga 1 om jövője körüli kérdőjelek. Egyes körökben visszhangra találtak a további küzdelem ki látásta Lanságát hirdető eszmék, nézetek, veszélyeztetve a közelmúltban kialakulni látszó egységet. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára e kérdések kapcsán Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának a következőket mondotta: — A nemzetközi békemozgalom egy csatája kétségkívül elveszett, de úgy gondolom, hogy a harc végső kimenetele még korántsem dőlt el. A feladat továbbra is: akadályozzuk meg egy nukleáris konfliktus kirobbanását. Az utóbbi hetek eseményei ugyan valamelyest visszavetették a békemozgalmakat, ám nap nap után látjuk és halljuk, hogy megújult erővel ismét százezrek tiltakoznak az emberiséget fenyegető „utolsó járvány”, az atomháború elkerüléséért. Nyugat-Euró- pában mindennaposak a tüntetések, ezreket tartóztatnak le amiatt, mert vállalni merik legjobb meggyőződésüket, azt, hogy ezt a világot, a civilizáció vívmányait meg kell menteni. — A telepítések megkezdődtek, s ez olyan objektív tény, amellyel szembe kell néznünk. Igaz, korábban sem voltak, nem lehették illúzióink. Tudtuk, hogy az imperialista körök a kialakult tényleges erőegyensúly megbontására törekednek. Ahogy fokozták erőfeszítéseiket céljuk elérésére és soraink megosztására, tapasztalniuk kellett, hogy az emberek merőben másként vélekednek a világról, a gondok megoldási lehetőségeiről. A józanul gondolkodó politikusok számtalanszor leszögezték, hogy a tárgyalásoknak nincs ésszerű alternatívája, a nézeteltéréseket nyílt, őszinte, a kölcsönös érdekeket egyeztető vitákban kell rendezni. Az USA azonban sosem vette komolyan a genfi párbeszédet : világuralmi szerepe tört és tör. Emiatt avatkozik be egy sor, országától földrajzilag is távol eső állam belügyeibe, sérti meg azok szuverenitását. — Mi, a magyar békemozgalom aktivistái a magunk erejéhez, lehetőségeihez mérten eddig is támogattuk a imperializmus ellen, a társadalmi haladásért küzdő mozgalmakat, s szorgalmaztuk az együttműködést velük. Szándékaink jórészt valóra váltak: olyan szervezetekkel találtuk meg a közeledés platformját, amelyekkel azelőtt — ilyen- olyan okok miatt — nem sikerült. Itthon is téma, mit tehet az egyén, most, ebben az új helyzetben? A válasz; ugyanazt mint eddig. Tiltakozni kell, minden alkalmat megragadva, s tudatosítani, hogy nem akarunk háborút, készek vagyunk eredményeink megvédésére. — Az elmúlt napokban országszerte megrendezett gyűléseinken, fórumainkon fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, munkások és értelmiségiek sokasága tett hitet a béke ügye mellett. Ugyanakkor szükségesnek és elkerülhetetlennek tartották a Varsói Szerződés tagállamainak ellenlépéseit, egyetértettek a tervezett intézkedésekkel. A KISZ-szel közösen kibocsájtott felhívásunkat már eddig százezrek írták alá, ily módon is bizonyítva, hogy a magyar békepolitika, békemozgalom milliók bizalmát élvezi. Éppen! ezért a közeljövőben is számos alkalmat teremtünk arra, hogy népünk kifejezhesse töretlen béke- akaratát, tiltakozzék a fenyegető veszélyek ellen, s szót emeljen a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért — fejezte be nyilatkozatát Sarkadi Nagy Barna. Földgázmezőkre bukkantak SzabolGS-Szatmár megyében Földgázmezőre bukkantak a Szabolcs-Szatmár megyei Penészlek község határában, a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat szakemberei. A kutatófúrások tanúsága szerint jó minőségű, gazdaságosan felhasználható földgázt rejt a föld mélye. A földgázmező kiterjedéséről, a felszínre hozható földgáz mennyiségéről még nincsenek pontos adatok. Ennek tisztázása a jövő évi kutatómunka egyik feladata. Ennek elvégzése után dől majd el, hogy helyileg hasznosítják-e a pe- nészelki földgázt, vagy bekapcsolják az országos hálózatba. BHSm wraraw—————B—— Vállalták az éjszakai műszakot is Disznótoros csomag az ünnepekre A Heves megyei Állat forgalmi és Húsipari Vállalatnál ilyenkor, karácsony táján akad a legtöbb munka. Az ünnepekre folyamatosan szállítanak az üzletekbe füstölt árut, kocsonyának való húst, kolbászt és hurkát. Az idén — minden eddiginél több, 100 mázsa virslit készítenek az igényeknek megfelelően. Az asszonyok vállalták az éjszakai műszakot is, hogy folyamatosan mindig friss áru kerüljön a boltokba. Kolbászt és hurkái készítenek a töltőüzemben (Fotó; Szántó György) Az idén alakult vállalati gaz dasági munkaközösséggel megoldották a disznótoros ízléses csomagolását is- Ebből is lesz elegendő
