Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIV. évfolyam, 297. szám ARA: 1983. december 17., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ó- és az új év testületi gazdálkodásáról Ülést tartott Heves megye Tanácsa Napirenden továbbá: a törvényesség, valamint a lakásépítés helyzete — Interpelláció Boldog vízművesítése ügyében M&rkovics Ferenc megnyitja a tanácsülést (Fotó: Szántó György) Kiválasztás Egyre többször hallom a megjegyzést, hogyha valamilyen vezetői székbe megfelelő személyt keresnek, aki arra alkalmas volna, nem akar kötélnek állni, aki pedig elvállalná, az nem kell. Fura helyzet ez, aranyi szent. Gondolkoztak már azon, mi lehet az oka? Talán valamiféle félelem a vezetői munka mindennapi erőfeszítéseitől ? Talán az a felelősségtudat, amely egy pillanatra sem hagyja békén azt, akinek joga és kötelessége emberekről és anyagi értékekről dönteni? Talán az önbizalom hiánya? Előfordulhat esetleg olykor-olykor, hogy az előbbi kérdések valamelyike esik súlyosan a latba a döntéskor. Előfordulhat, de szerintem olyan csekély mértékben, hogy teljességet elhanyagolható az ilyen esetek száma. Nem jellemző, ahogy szokás ezt mondatni. Kérdés: egyáltalán megnevezhető-e a húzódás oka a vezetői beosztástól ? Lehet az is, hogy csak vaktában mondunk egykét feltételezést, aminek igazáról nem vagyunk meggyőződve. Akinek azonban van füle a hallásra, annak feltűnhetett mostanában valami. Szinte útón-útfélen hallhatta a megjegyzést, hogy csak az vállal manapság közép- vagy felsőszintű vezetői megbízatást, akinek nem számít, ha attól kezdve jóval alacsonyabb lesz a fizetése, mint amennyi volt beosztott korában. Ugyan, válaszolhatnak ingerülten, a pénz nem minden. A vezetői tisztség mégiscsak fontos elismerése a kiválasztott felkészültségének, tudásának, erkölcsi, értékeinek. Ez talán mind mellékes lenne? Nem, egyáltalán nem az. De a pénz...! Anélkül nem lehet sem a piacra kimenni, se az üzletbe belépni. Itt van a kutya elásva, ahogy a régi szólás tartja. Már a miniszter kimondta, de még a közvélemény nem erősítette fel a hangját: bérrendszerünk kissé alkalmatlan a mai követelmények teljesítésének alátámasztására. Félünk talán attól, hogy élesen elkülönüljenek a különböző szinten dolgozók, különböző mértékű forintjait abban a bizonyos borítékban. Sokszor mondjuk, mégsem tesszük, hogy aki jóval az átlag felett teljesít vagy a beosztása olyan, az kapjon jóval az átlag feletti fizetést. Legyen már végre értelme a napi normál munkaidőben jól dolgozni és nem a mellékesre összpontosítani. Meggyőződésem, a mérnök nem azért vállal mellékest, mert unja otthon magát a szabad idejében, hanem azért, mert különben nem tudna lépést tartani igényeivel és az árcédulák számaival. Az pedig, hogy üzemvezető legyen...? Ugyan már. G. Molnár Ferenc Mielőtt Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke kellemes ünnepeket boldog új esztendőt és eredményes munkát kívánt szűkebb hazánk parlamentje valameny- nyi tagjának — a lakosság testületi képviselői több olyan kérdésről folytattak eszmecserét, amely közvetve, vagy közvetlenül valamennyiünket érint a Mátrától a Tisza partjáig. Pénteken délelőtt ülésezett Egerben Heves megye Tanácsa, amelynek munkájában részt vett Havas Aladár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője, valamint dr. Lévay Tibor, a legfőbb ügyész helyettese. A résztvevőket elsőként Molnár Miklósné, a tervosztály vezetője tájékoztatta a tanácsi gazdaságfejlesztési tervekről, majd Kántor Imre, a pénzügyi osztály vezetője tett javaslatot a megye tanácsainak jövő évi költségvetési és fejlesztési alapjára. Ez utóbbihoz fűzött kiegészítést a testület költségvetési bizottságának nevében dr. Szalmás Lajos tanácstag, aki az elkövetkezendő évre szóló közös elképzeléseket . reálisnak és megvalósíthatónak értékelte. A megyei tanács tagjai mindkét előterjesztést egyhangúlag jóváhagyták. Az ülés további részében dr. Patkó Benjamin megyei főügyész tájékoztatta a lakosság képviselőit a törvényesség helyzetéről. Mint kiemelte: fontosnak tartják a törvényességgel összefüggésben annak a szemléletnek a térhódítását és az ehhez — bár lassan — igazodó gyakorlatnak a kialakulását, miszerint minden állami, gazdálkodó és egyéb szerv elsődlegesen maga felel működési területén a jogszabályok megtartásáért, a rendért, a fegyelemért. Az ügyészség megítélése szerint — hangsúlyozta — megyénk tanácsi testületéi és a szak- igazgatási szervek alapvetően a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben nem volt szükség törvénysértő testületi határozat vizsgálatára és hatálytalanítására. A hatósági munka tehát döntően törvényes és jól segíti a népképviseleti és önkormányzati vonások erősítését. Megjegyzendő azonban, hogy az ügyek mind nagyobb részét helyben intézik — s mivel az eljárások szakszerűsége időnként még kívánni valót hagy maga után —, az építésügyi, valamint a szabálysértési tevékenység esetenként ügyészi intézkedést tett szükségessé. A tájékoztató kitért a családok, a munkahelyek, a ki- sebb-nagyobb közösségek és egyes emberek életében gondot, komoly problémát okozó alkoholizmusra is. Ezzel kapcsolatban hangzott el: az alkoholisták felderítése, nyilvántartása, gyógyítása, szükség esetén munkaterápiás intézeti gyógykezelése ma még sem egészségügyi szervezési, sem hatósági szempontból nem éri el a kívánt szintet. A téma tárgyalásakor, elemzésekor elhangzott a megyei főügyész tájékoztatójában, hogy szűkebb hazánkA törvényeség helyzetét dr. Patkó Benjamin elemezte ban, alapjában véve törvényes rend uralkodik. A bűnözés visszaszorítása a mi területünkön is csak társadalmi összefogással valósítható meg: ha a bűnüldöző szervek törekvései párosulnak a lakosság támogatásával, az állampolgári fegyelem szilárdításával, olyan közvéleménnyel és közhangulattal, amely elítéli a bűncselekményeket, a jogsértéseket, a törvények ellen vétőket. Dr. Patkó Benjamin végül bejelentette, hogy a füzesabonyi járási ügyészség december 31-én befejezi tevékenységét, a munkáját az egri városi veszi át, s igyekszik zökkenőmentesen ellátni a megnövekedett feladatát. Ehhez a témához, valamint a tájékoztató más kérdéseihez szóltak hozzá a tanácstagok. Berecz István azt hangsúlyozta, hogy az önállóság megteremtése nagy jelentőségű a helyi tanácsi szerveknél, s ezzel a lehetőséggel élniük is kell majd. Dr. Hóka József arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácstagok a kapocs szerepét tölthetik be a lakosság és a hatóságok között a törvényesség szilárdítása érdekében. Egyben kitért arra, hogy gond van a kereskedelemben, mert a hiánycikkek listájának bővülése egyes kereskedőket visszaélésre, a „tisztakezűség” elvesztésére csábít. Albert Tibor egyebek között az alkoholizmus visz- szaszorítását szorgalmazta, ugyanakkor felvetette: az alapos környezettanulmány, a betegség ismerete, a két tanú írásos véleménye ellenére is nehéz a nagyfai beutalás. Mi több — tette hozzá — még abban az esetben is jócskán elhúzódik az ügy, amikor a gyógyulni akaró alkoholista önként kéri a gyógyintézeti kezelést... ! A vitában felszólalt dr. Lévay Tibor is, aki valamennyi véleménnyel egyetértve, kiemelte: a törvényesség szilárdítása érdekében közös a felelősségünk. Sok múlik a környezeten, a társadalom különböző rétegein. Fontos ez azért is, mert napjainkban mintha fellazulóban lenne a társadalmi tulajdon védelme, illetve az állampolgári fegyelem. Az előző vita összefoglalása után más témáról, a lakásépítés megyei helyzetéről — korábbi lapszámainkban erről már beszámoltunk — adott tájékoztatást Zámbori Ferenc, az építési és vízügyi osztály vezetője. Előterjesztéséhez tett fel kérdést dr. Kádár János, akinek válaszul elmondták: az új lakásrendelet és a kérelmek megújítása után a korábbi igénylők mindössze 45 százaléka kérte lakásgondjainak tanácsi megoldását. Arról is informálták az illetékesek a felszólaló tanácstagot, hogy azok a garzonházban élő fiatalok, akik nem tesznek eleget a fizetési, illetve elő- takarékossági kötelezettségeiknek, a megfelelő vizsgálatok után számíthatnak a tanács szigorú intézkedéseire. Az év utolsó megyei tanácsülésén a továbbiakban elfogadták Kisgergely István — eddigi tervosztályi csoportvezető — munkaügyi osztályvezetői kinevezését, majd odaítélték a lakóhelyszépí- tési és virágosítási verseny díjait. A városi kategóriában Eger (200 ezer forint), a nagyközségiben Recsk (150 ezer forint), a kisközségi kategóriában pedig Ostoros (125 ezer forint) lett az első. A tanácskozás Hegedűs Er- nöné tanácstag Boldog vízművesítése ügyében tett interpellációjával ért véget. Szilvás István A » ■ ■ rr # jovo ev gazdálkodása Az országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának ülése Pénteken a Parlamentben — törvényhozásunk legközelebbi ülésszakára készülve — tanácskozott az országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága. Az ülésein részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Hoós János tervhivatali államtitkár és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank' elnökhelyettese. A tanácskozáson először azoknak az országgyűlési bizottságoknak vezetői, illetve tagjai ismertették testüle- teiknek az ország 1984. évi költségvetéséről kialakított véleményét, amelyek a hét során már megtárgyalták e javaslatokat. Ezt követően a Terv- és Költségvetési Bizottság megvitatta az Országos Tervhivatal tájékoztatóját a jövő esztendei népgazdásági tervről, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetését. A tájékoztató, illetve a költségvetési törvényjavaslat feletti vitában Szurdi István (Budapest) hangsúlyozta a gazdasági munka folyamatosságának fontosságát, különös tekintette] az immár jó ideje sajnálatos gyakorlattá vált év eleji lemaradásokra, melyeket — mutatott rá a képviselő — az év során mind nehezebb behozni. Alapos felkészülést és ellenőrzést tartott indokoltnak a 40 órás munkahét bevezetésekor, nehogy az átállás céljaink megvalósításának gátjává váljék. Szabó Kálmán (Budapest) szorgalmazta: vizsgálják felül a vállalati nyilvántartási és kalkulációs rendszert, hogy a különböző szabályozók esetleges módosítása biztos alapokra épüljön. A pénzügyminiszter nem tartotta indokoltnak az elképzeléseit, egyebek között azért, mert a vállalatok egy része amúgyis túlzott ellenőrzésre, önállóságuk csorbítására panaszkodik. A képviselő másik javaslata: a költségvetési törvényhez függesszenek külön paragrafust, amely a pénzügyi tárca vezetőjének kötelességévé tenné, hogy az esetleges, lényeges, utólagos évközi elvonások szükségességét az országgyűlés plénuma előtt indokolja meg. Hetényi István vitába szállt az elgondolással. Nehezen eldönthető — mondotta —, mi tekinthető lényeges elvonásnak. Számos egyéb törvény módosításával járna egy ilyen paragrafus-bővítés, arról nem szólva, hogy az éves „zárszámadáskor” amúgyis, külön jogszabály nélkül kötelességének érzi a tárca beszámolni ilyen ügyekről a Parlamentnek. Horváth Lajos (Baranya) a bizottság titkára, kifejtette: a társadalombiztosítási kiadások között — amelyek a nemzeti jövedelem tetemes részét, 15 százalékát kötik le — igen nagy a táppénzre fordított összeg aránya. Évente 60— 70 millió a táppénzes napok száma, és talán érdemes megvizsgálni — mondotta a képviselő —, hogy a bányászat után miért éppen egyes könnyűipari ágazatokban a legtöbb a beteg- állományban töltött idő. Horváth Lajos megemlítette: a Pénzügyminisztérium időnként túl sok úgynevezett kötelező mutatót ad ki a tanácsoknak, nem kismértékben növelve így a bürokráciát, Hetényi István ígéretet tett az említett téma kivizsgálására. A tanácskozás Bognár Józsefnek (Budapest, a Terv- és Költségvetési Bizottság elnökének vitaösszefoglalásával fejeződött be. Szakszervezeti feladatokról Tanácskozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa is A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, és megvitatta az 1984. évi népgazdasági tervvel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat) A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A napirendi pont előadója, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese rámutatott, hogy a szakszervezetek a jövő évi népgazdasági terv kidolgozásának valamennyi fázisában részt vettek. Észrevételeik többségét figyelembe vették a tervező munkában, jóllehet a romló nemzetközi gazdasági feltételek miatt egyes elképzeléseik megvalósítása halasztást szenved. Ezután arról szólt, hogy a teljes foglalkoztatottság továbbra is fenntartható, sőt több ágazatban inkább a munkaerőhiány okoz gondot. A vállalatok munkaerő- megtartó képességét elsősorban a gazdálkodás eredményessége szabja meg. Ezzel összhangban a szakszervezetek támogatják az alacsony hatékonyságú vállalatok, szövetkezetek helyzetének érdemi rendezését szolgáló intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy az érintett dolgozókat indokolatlan hátrány ne érje. A vállalati gazdasági munkaközösségekről szólva kifejtette, hogy azok tevékenységét a szakszervezetek hasznosnak tartják. A GMK-k tevékenysége ugyanakkor több problémát is felvet. Fontos feladat például, hogy mindenütt egyértelműen határolják el azt a munkát, amit az adott dolgozók alap- tevékenységükben, illetve a gazdasági munkaközösségekben végeznek, a vállalkozási díjak pedig legyenek összhangban a magasabb teljesítmény-követelményekkel. Részletesen szólt az élet- színvonal megőrzéséről, amelyben — mint mondotta — kulcsszerepe van a jó áruellátásnak. A kormány a jövő évre a jó élelmiszer- ellátás mellett az iparcikkkínálat javítását is tervezi. Ez különösen egyes ruházati cikkek, tartós fogyasztási termékek és nem utolsósorban az építőanyagok esetében nagyon fontos. M agyar—szovjet közlekedési tárgyalások A magyar—szovjet közlekedési Együttműködési Állandó Munkacsoport december 15—16-án Budapesten tartotta 29. ülését. Urbán Lajos közlekedési államtitkár, illetve Vlagyimir Ginyko vasútügyi első miniszter- helyettes vezette tárgyaláson megvitatták és értékelték az országok közötti áruszállítás helyzetét. Az 1984. évi áru- szállítások zavartalan lebonyolítására — valamennyi közlekedési alágazatra vonatkozóan — intézkedéseket határoztak el és ezen belül megállapodtak a korszerű szállítási módok — konténeres és rakodólapos szállítás, valamint az átrakás nélküli forgalom — bővítésében. Egyetértettek abban, hogy az 1947-ben megkötött magyar—szovjet vasúti határforgalmi egyezményt a jelenlegi viszonyokhoz igazítva 1984 végéig korszerűsítik. (MTI)
