Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 16., péntek 3. Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága 1983 a mérlegen—1984 feladatai A Központi Bizottság 1982. december 1-i határo. zatát követően a megyei pártbizottság december 15-i ülésén elemezte az elmúlt év gazdasági munkájának tapasztalatait és határozatokban rögzítette az 1983-as esztendő legfontosabb gzdasági, gazdaságpolitikai feladatait. Az idei év — állapította meg mostani ülésén a pártbizottság — gazdaság- szervező és ellenőrző tevékenysége a népgazdaság nemzetközi fizetőképességének, a külső és a belső egyensúly javításának elősegítésére, megvalósítására irányult. Ebben a munkában kedvezőnek minősíthető, hogy a megye gazdálkodó egységeinek exporttervei teljesültek az idén, és várhatóan a tervezettnél alacsonyabb importráfordítással. Jelentős szerepet vállalt ebben megyénk gépipara és éleLmiszeripara, de jól használta ki lehetőségeit faiparunk is. Életszínvonalunk növelésének anyagi forrásai 1983- ban tovább korlátozódtak de alapvető célkitűzéseink megvalósultak. A szervezett, a hatékonyabb munkát bizonyítja hovábbá, hogy vállalataink, szövetkezeteink döntő többsége a nehezebb körülmények ellenére is nyereségesen gazdálkodott, és olyan tartalékokkal rendelkeznek, amelyek kihasználásával a fejlődés dinami- kusságát is garantálhatják. Ipar: az előző évi szinten A megye iparának termelése változatlan áron az előző évi szinten marad. Az ipari ágazatok közül a gép- és építőanyagipar termelése a tervezettet meghaladja, a nehéz- és könnyűiparé viszont nem éri el a célkitűzéseket. A termelés alakulása azt igazolja, hogy az üzemek egy része a piaci igényekhez nem tudott megfelelően alkalmazkodni. A NEHÉZIPAR termelésének jelentős hányadát adó Gagarin Hőerőmű. Vállalat — az 1982. évi eddigi legmagasabb villamosenergiatermelés után — 4,2 milliárd kilowattórára csökkentett tervét nem tudta teljesíteni. Ennek alapvető oka, hogy a berendezések fokozott igénybevétele miatt gyakran történtek üzemhibák, a lignit minősége sem felelt meg mindig a követelményeknek. Pozitív eredmény ugyanakkor, hogy a vállalat ez évben 2500 tonna fűtőanyag megtakarítást ért el. A Mátraalji Szénbányák az év második felében már javuló minőségben elégítette ki a Gagarin Hőerőmű igényeit, és ez a két vállalat kölcsönös érdekeltségen alapuló és javuló együttműködésének az eredménye. A magasabb fűtőértékű lignit biztosításával járó többlet ráfordítás egy részét a Gagarin Hőerőmű Vállalat megtérítette. A geológiai viszonyok egész évben nehezítették az egercsehi akna munkáját. Az átmeneti javulás az év második felében mégis lehetővé tette a terv (116 ezer tonna) 99 százalékos teljesítését, és a jobb minőség következtében az árbevételi terv túlteljesítését. Ebben az évben végre döntés született az aknaüzem további sorsáról, melynek lényege, hogy a széntermelést 1985 után fokozatosan megszüntetik. Kedvező, s kedvezőtlen jelenségek A GÉPIPAR termelése összeségében 2—3 százalékkal haladja meg a tervezettet, azonban a piaci kereslet és az anyagellátás jelentősen differenciálta a vállalati gazdálkodást. Elsősorban az egri székhelyű vállalatok dolgoztak legeredményesebben. Kedvezőnek értékelte a pártbizottság, hogy az egri Finomszerelvény gyár, a MEZŐGÉP megyei gyáregységei a tervet meghaladó teljesítményekre voltak képesek. Anyaghiány — főként tőkés import — akadályozta a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat és a Mátravidéki Fémművek tervének teljesítését, így mindkét vállalat ez évi termelése közel tervszinthez alakul. Az importkorlátozásból adódó nehézségek ellenére a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalatnál a kormányprogram végrehajtása időarányos. A megye gépipari termékeinek mintegy 80 százaléka fontos termék, de jelenleg mindössze 20 százaléka csak verseny- és piacképes. A tervezett termékszerkezetváltozás dinamikusabb megvalósítását a kooperációs kapcsolatok fogyatékosságai, az import kényszerű korlátozása, a konkrét piaci információk, a megfelelő háttéripar hiánya, és a fejlesztési források szűkössége nehezíti. A gondok ellenére a gépipar termelésében növekvő hányadot képviselnek a korszerű termékek (félvezetők, pneumatikus elemek, sebességváltók). A KÖNNYŰIPAR termelése megrendelések hiányában elmarad a tervezettől. Kisebb mértékben javult ugyan a bútoripar helyzete, de változatlanul gondokkal küzd a kereslet hiánya, valamint az alapanyag minőségi gondjai miatt a ruha- és a cipőipar. A külpiaci pozíciók megtartását, új vevőkör megnyerését növekvő mértékben nehezítik a fokozódó minőségi követelmények, a növekvő alapanyagárak. Továbbra is gond, hogy a belföldi értékesítés jövedelmezősége lényegesen magasabb, mint a külkereskedelmi. Jó év az építőiparban A megye ÉPÍTŐIPARÁT meghatározó két nagyvállalat közül a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat termelése dinamikusan növekedett, gazdálkodása jelentősen javult. A termelési szerkezet változása a termelésben kismértékű lemaradást okozott az Állami Építőipari Vállalatnál, de az előző évben megkezdett stabilizációs folyamat folytatódott, a vállalat gazdálkodása rentábilissá vált. Az építőipari szövetkezetek célkitűzéseiknek összességében megfelelnek. A kivitelező építőipar 1983. évi feladatait teljesíti, miközben jelentősen csökkent az építési igények és a kapacitás közötti feszültség, az egyensúly feltételei. megteremtődtek. Növekedett a felújítási munkák aránya. A Közúti Építő Vállalat öt- százalékos létszámcsökkenés mellett teljesíti termelési előirányzatát és jelentősen túlteljesíti tervezett nyereségét. Rossz hír viszont, hogy bár a megye építőanyagipara összeségében teljesíti éves tervét, ennek ellenére a kislakásépítés iránt megnövekedett igényeket nem tudja kielégíteni. A MEZŐGAZDASÁGI termékek termelése változatlan áron számítva ugyancsak az előző évi szinten maradt, melynek alapvető oka a kedvezőtlen, aszályos időjárás. Teljesül azonban a tervezett termelési érték, és a céloknak megfelelően alakul a nagyüzemek gazdálkodásának eredményessége is. A legfontosabb termékekből a terméseredmények megfelelően alakultak. Az elmúlt évekhez hasonlóan, de kisebb ütemben — elsősorban az érdekeltség alacsony színvonala miatt — tovább csökkent a nagyüzemi zöldségtermő terület, főként a hevesi homokhátság mezőgazdasági üzemeiben. A lakosság zöldségellátásában ennek ellenére kínálati piac alakult ki, amely elsősorban a háztáji és kistermelés, az önellátás javuló színvonalával magyarázható. az Állattenyésztés hozamai és árbevétele a tervezettnek megfelelő. A tehénlétszám csökkentésének üteme lassult. Megfelelő a termelési kedv a sertéstartás területén a nagyüzemekben és a kistermelőknél egyaránt. A takarmányellátás alapvetően megoldott, gondot A BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉG az előző évhez viszonyítva 3—4 százalékkal csökkent. A források közül — a bank vásárlóerő-szabályozó intézkedései miatt — növekedett a vállalati pénzek aránya. A beruházások többsége kisebb fejlesztés, dinamikus pótlás, jelentősebb termelőberuházások csak az élelmiszeripar területén folynak (gabonaipar, boripar, húsipar). A tervezett ütemben halad a Mátra Gá zbetongyár építése Hal- majugra térségében. A kiemelt társadalompolitikai programon belül megépült az idei évre tervezett 64 általános iskolai A GAZDÁLKODÁS eredményessége az iparban a tervek szerint valósult meg. Kedvező, hogy az energia- költségek csökkentek, az anyag- és a bérköltségek mérsékeltebben nőttek. Kiegyensúlyozott pénz- és hitelgazdálkodás jellemezte a mezőgazdasági üzemeket is az év folyamán. Az aszályos nyári és kora őszi időjárás indokolttá tette kilenc termelőszövetkezet helyzetének jelent azonban a táptakarmányok beltartalmi értékének átmeneti csökkentése, amely a gabonatermelés ez évi országos gondjaival függ össze. A baromfiértékesítés nehézségei a termelő mező- gazdasági üzemeket a tervezettnél alacsonyabb fel- vásárlási árakon keresztül érintették. Növekedett az alaptevékenységen kívüli vállalkozás, és ennek részesedése a termelési értékből meghaladja a 30 százalékot. Kedvező, hogy azokban a mezőgazda- sági nagyüzemekben nőtt ez dinamikusan, ahol az alap- tevékenység fejlesztése érdekében nagy szükség van a melléküzemágak jövedelmére. A továbbiakban a megye élelmiszeripari vállalatainak munkáját értékelte- a párt- bizottság. Megállapította, hogy az idei alacsony répatermelés nem tölti ki a Hatvani Cukorgyárak kapacitását, és több paradicsomot várt a Hatvani Konzervgyár is. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát értékesítési gondokkal küzd, pénzügyi nehézségeit csak központi támogatással lehet megoldani. tanterem és elkészül a megyei kórház II. üteme. A tanácsi fejlesztési eszközök csökkentése miatt jelentősen elmarad a tervezettől az állami lakásépítés, de többet fordítottak a tanácsok a csa. ládiház-építésre alkalmas területek előkészítésére. A hitelfeltételek kedvezőbbé válásával jelentősen nőtt az építési kedv, az előző évit jóval meghaladó számú családi ház építése kezdődött meg. Előreláthatólag végül- is 2000 lakás épül fel 1983- ban, s ez megfelel a VI. ötéves terv időarányos teljesítésének. Az. új lakások több mint 90 százaléka személyi tulajdonú. megvizsgálását. Megyénkben az aszály okozott ugyan károkat, de kedvező, hogy pénzügyi hiányt a nagyüzemeknél nem idézett elő. A nagyüzemek nyeresége ösz- szesságében a tervezett körül alakul a növekvő elvonások, a szigorúbbá váló feltételek ellenére. Kedvezőtlen, hogy továbbra is tapasztalható az azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eredményességének indokolatlan differenciáltsága. terveztek 61 millió dollár értékben. Ez a célkitűzés ösz- szességében teljesül, mert a kiesések (élelmiszeripar) ellensúlyozására néhány vállalatnál többletexportra nyílt lehetőség (Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, MEZŐGÉP egri gyára, Finorri- szerelvénygyár). Jelentősen növekedett a rubelelszámolású kivitel, főként a gépÉLETSZlNVON ÁLUNK alakulását elemezve a párt- bizottság megállapította: a megye lakosságának áruellátása kiegyensúlyozott volt 1983-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron nyolc százalékkal haladja meg az előző évit. Tizenegy százaA pártbizottság a továbbiakban az 1984-es esztendő legfontosabb gazdasági és politikai feladatairól tanácskozott. Határozatban erősítette meg, hogy a gazdasági építőmunkában a jövő évben is elsőbbséget kell biztosítani a népgazdaság nemzetközi fizetőképessége fenntartásának. Ennek érdekében minden gazdálkodó szervnek és egységnek törekednie kell munkája színvonalának, eredményességének növelésére. A gazdaságpolitikai munka fordítson továbbra is kiemelt figyelmet az export növelésére, az import csökkentésére. A minőséget is minden termék esetében javítani szükséges. A termelés költségeinek csökkentésével is elő kell segíteni a versenyképességünk javítását. Kapjanak az eddiginél is nagyobb elismerést a termelés, a műszaki fejlesztés területén kiemelkedő teljesítmények. Növekedjen a személyes érdekeltség, a teljesítményekkel arányosan differenciálódjanak a jövedelmek. A vállalati bér- és jövedelemgazdálkodás — a központi célkitűzésekkel összhangban — az eddiginél is fegyelmezettebben kerüljön megvalósításra. Javuljon a lakosság fizetőképessége és az áruellátás közötti összhang. A következő év feladata — az ipar és az építőipar területén —, a 40 órás munkahét általánossá tétele, amelyet a teljesítmények növelésével, a termelékenység emelésével, ,a munka jobb megszervezésével kell biztosítani. A termelésben és a gazdálkodásban a vállalkozó- készség fokozásával, a termékszerkezet ésszerű átalakításával, a munka- és technológiai fegyelem további szilárdításával biztosítani kell a kapacitások jobb kihasználását, a termelési költes eieimiszeripar toDDiet- exportja eredményeként. A szigorúbb importgazdál- kodásból adódóan nem kerül felhasználásra a tervezett import sem tőkés, sem szocialista viszonylatban. A készletek és ezen belül különösen a késztermékek az év folyamán csökkentek, de magasabbak az elmúlt évinél. lékkai nőtt a vegyesipari cikk, hat százalékkal az élelmiszer és négy százalékkal a ruházati cikkek forgalma. Sajnos — ahogyan már említettük —, a feszültségek elsősorban az építőanyag-ellátásban jelentkeztek. ségek csökkentését. Fejleszteni kell a vállalatok irányítását, ezen keresztül növelni a demokratizmust, a dolgozók észrevételét az irányításban. A tennivalókat konkrétan fogalmazta meg a pártbizottság az ipar, a mezőgazdaság, a beruházások, az építőipar feladatait is. Ezek megvalósításában az eddigieknél is nagyobb felelősség hárul a kommunistákra, a pártszervekre, a pártszervezetekre. Bátran és következetesen támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hatékonyabb termelést, az ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodást, az export fokozását szorgalmazzák. A szakszervezetek, az érdekképviseleti szervek és a KISZ-szervezetek munkájukban fontos, hogy tudatosítsák; csak azok a kollektívák számíthatnak a megkülönböztetett anyagi és erkölcsi megbecsülésekre, amelyek lehetőségeiket jobban kihasználva járulnak hozzá a vállalati, a népgazdasági célkitűzések megvalósításához. A pártbizottság kéri a megyében működő szakmai és tudományos egyesületeket, hogy az új követelményeknek megfelelő módszerek és eszközök kutatásával, illetve terjesztésével járuljanak hozzá a gazdaságpolitikai célkitűzések eredményes megvalósításához. A pártbizottság írásos és szóbeli jelentése fölötti vitában részt vett: Németh László, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára, Tóth Mihály, a poroszlói termelőszövetkezet elnöke, dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályveze. tője, Földi Ferenc, a Hatvani Cukorgyárak pártvezetőségének tagja és Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös városi Bizottságának első titkára. Export: pótolták a kiesést A vállalatok és szövetke- százalékkal kevesebb nem zetek az elmúlt évitől 10 rubelelszámolású exportot Kevesebb beruházás Nincs veszteséges termelőszövetkezetünk Kiegyensúlyozott áruellátás 1984: tennivalók, feladatok (Fotó: Kőhíd i Imre) Ülésezik a megyei pártbizottság Mezőgazdaság: nem kedvezett az időjárás
