Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 295. szám ÁRA: 1983. december 15., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Önbecsülés A magára valamicskét is adó ember szép hazánkban ma inkább kommunikál, mint beszélget. Nem kö­zösségben, társaságban vagy csapatban, hanem jobbára teámban dolgozik, felada­tának, munkájának nagy­ság helyett volumene van. Szabad idejében már ko­rántsem kedvtelésének, passziójának, hanem hob­bijának hódol. Üzemének a tőkés piacon eladható ter­mék ad igazi rangot, s örül, ha az itthoni üzletekben vásárláskor egy-egy cikk kiválasztásánál a kereske­dő dicséretképpen a fülé­be súgja, hogy valóban re­mek portéka, tulajdonkép­pen exportból maradt visz- sza. Egész évben, de főleg az idegenforgalmi főszezon idején elsősorban a kül­földiek kedvéért csinosít­juk településeinket, kirán­duló- és üdülőhelyeinket. Ha majd kitörik a nyel­vünk, akkor is olyan sza­vakat, mondatokat próbá­lunk formálni, amelyekről azt hisszük, hogy elnyerik a látogatók tetszését. A pincér földig hajol, amikor más országból érkező ven­dégek lépnek az étterem­be, presszóba, s borravaló nélkül is csupa figyelem, csupa készség. Boldogok vagyunk, ha távoli tájon élőkkel levelezünk, büsz­kén mutogatjuk egymásnak lapjainkat a messziről jött bélyeggel, pecséttel. Mohó érdeklődéssel for­dulunk olykor még a leg­jelentéktelenebb események felé is, ha nem nálunk történnek. Lassan-lassan többet tudunk mások gond­jairól, örömeiről, mint a sajátjainkról. S sorolhatnék szinte vég nélkül a példákat arról, ami elválaszt, mintsem összekötne bennünket e tájon. Mintha nem is azon a földön laknánk, ahol születtünk, élünk, a legke­vésbé sem azok volnánk, akik valójában vagyunk. Már-már valamiféle osto­ba sikké válik másnak len­ni, mást mutatni idehaza és külföldön is. Szemlátomást apad az egészséges önbecsülés. Gyakran eszünkbe sem jut, hogy milyen szép, mennyire gazdag az anya­nyelvűnk, s mi mindenre képesek lehetnénk vele. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy munkánknak idehaza is mindig sokat kell érnie, nem ott kez­dődik és ott végződik a jó minőség, ahol az im­portőrnek tetszik. Igen is, itthon is igénylik az em­berek azt ami jó, ami tö­kéletes, a hazai vendég is megérdemli a tisztességes kiszolgálást. S nyilvánvaló, hogy nemcsak a nagyvilá­got, hanem saját pátrián­kat is jól kell ismernünk, benne egymásra is többet kell figyelnünk, egymásért is többet kell tennünk. Mert úgy az igazi az idegenek iránti tisztelet, ha önmagunkat, az ittho­niakat is mindig kellően becsüljük. Gyóni Gyula A téli parlamenti ülésszak előtt Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Az immár évtizedek alatt kialakult hagyománynak megfelelően — az ország- gyűlés egyes ülésszakai előtt — tanácskozásra hívják me­gyénk parlamenti képvise­lőit. A téli parlamenti mun­kát megelőzően, szerdán ta­nácskozott Egerben a kép­viselőcsoport. A Hazafias Népfront megyei bizottságán megtartott ülésükön Novák Pálné dr. köszöntötte a kép­viselőtársait, valamint a ta­nácskozáson részt vevő Bar­id Alajost, a megyei párt- bizottság első titkárát. A csoportelnök a bevezető mon­datok után kérte meg Mar- kovics Ferencet, a megyei tanács elnökét, hogy adjon tájékoztatást az idei eszten­dőben végzett gazdálkodási, fejlesztési munkáról, illetve a következő évi költségve­tési feladatokról. Az előadó kiemelte: továbbra is a la­kásellátási, oktatási és az egészségügyi, társadalmi program megyei megvalósí­tása a cél. Szűkebb hazánk­ban jövőre hozzávetőlegesen 2000—2500 lakást kell épí­tenie, fejlesztenie kell az ál­talános és a középfokú is­kolák hálózatát, s folytatják az egri, a gyöngyösi kórház rekonstrukcióját. A tervek­ben szerepel a hatvani ren­delőintézet korszerűsítése is. A helyi tanácsokra rendkí­vül nagy feladat hárul a tervek valóra váltásában: ehhez kell minden lehetősé­get megragadni a költség- vetés forintjait arányosan elosztva, s támaszkodva a társadalmi összefogásból ere­dő forrásokra. A tájékozta­tót követően a megye or­szággyűlési képviselői fő­ként annak a véleményük­nek adtak hangot, hogy minden körülmények között, a lehető legjobban meg kell oldani a napi alapellátást a községekben, kisebb telepü­léseken. Áz ülés további részében a megyei tanács elnöke a szűkebb hazánkban folyó középfokú oktatás helyzeté­vel — gondjaival, eredmé­nyeivel — foglalkozott tá­jékoztatójában. Ebben hang­zott el, hogy megyénkben 25 középfokú nevelési, ok­tatási intézmény működik, emellett négy ipari-építőipa­ri, három mezőgazdasági és két kereskedelmi-vendéglá- tóipari szakmunkásképzőben tanítják a fiatalokat, akik­nek egy része három önálló és 13 iskolai kollégiumban kapott megfelelő elhelyezést, ellátást, lehetőséget a nyu­godt tanulásra. Szó volt a továbbiakban arról, hogy a demográfiai hullám már el­érte a középfokú intézmé­nyeket, így az előzetes kon­cepció szerint négy új is­kolát építenek — a mátra- füredi erdészeti és erdőgaz­dasági építése már meg is kezdődött —, jelentősen bő­vítik az egri Gép- és Műszer­ipari Szakközépiskolát, a 212. sz. Ipari Szakmunkásképzőt, a gyöngyösi Berze Gimná- zumot és a Vak Bottyán Ipari Szakközépiskolát, Hat­vanban pedig a szakmun­kásképzőt, valamint a Bajza Gimnáziumot és Egészség- ügyi Szakközépiskolát. A mindenképpen közér­dekű témához a csoportülé­sen részt vevők közül heten is hozzászóltak: Vaskó Mi­hály egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a meglévő személyi és tár­gyi feltételek javításával, az élét követelményeinek meg­felelően kell képezni a ta­nulókat. Úszta Gyula arra utalt, hogy milyen fontos a tantestület felelőssége a gyermekek nevelésében, a kezdő pedagógusok támoga­tásában. Többen hangsú­lyozták — köztük Fitala Ti- vadarné is — a testnevelés, az egészséges életmódra való nevelés fontosságát. Kom­játhy Aladár a kollégiumi nevelőtanárok élet- és mun­kakörülményeire való foko­zott figyelmet sürgette, s ki­emelte: meg kell vizsgálni, hogy miért olyan nagy a pe- degógusok fluktuációja, a képesítés nélküliek aránya. Zsidei Istvánné a bejárás nehézségeire, a kollégiumi elhelyezés gondjaira hívta fel a figyelmet. Novák Pál­né dr. pedig a hatvani is­kolai helyhiányról szólt, megoldást keresve a problé­mákra. A vitában szót kért Barta Alajos is, aki — egye­bek között — arról beszélt, hogy milyen fontos, lénye­ges a szocialista nevelőmun­kában a pedagógusok pél­daképszerepe. A tanulók attól veszik át legeredmé­nyesebben a tudást, akit becsülnek, tisztelnek és kö­vetnek is a közös munká­ban. Erre azért is szükség van, mert a mostani diákok rakják majd le a korszerű, modern jövő alapjait. Ép­pen ezért közös feladatunk ma megkeresni a társadalmi összefogás lehetőséget hely­ben és megyei szinten is. Képviselőink az ülés to­vábbi részében a december 22-re összehívott országgyű­lés várható témáival, me­netrendjével ismerkedtek. Új termékek Füzesabonyból A Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet ma már nemcsak ke­nőolajszűrőket gyárt sorozatban, hanem — megrendelésre — még célgépet is előállít. A csemői termelőszövetkezet acél­hordó {gyártó gépsorát is itt készítik. A B3, illetve a kisebb teljesítményű OSZH—10 olajszűrők alkatrészeit Szászi István szereli Bérmunkában az ELKO megrendelésére nagy sorozatban ké­szíti a tömszelencéket Mályi Miklósné a revolveresztergán (Fotó: Kőhidi Imrei Csehszlovák vezetők látogatása megyénkben Vladimir Janku, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság föderatív kormánya egyházügyi titkárságának igazgatója látogatott szerdán Egerbe Frantisek Cinodr, a CSKP KB alosztályvezetője társaságában. A vendégeket — akiket elkísért útjára Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal vezetője is — a megyei pártbizottságon Kiss Sándor titkát fogadta. A további program során a látogatók megtekintették a Főegyház­megyei Könyvtárat, dr. Mé­száros Lajos érseki helynök- től kaptak tájékoztatást, majd végül Gyöngyösre utaztak. A Mátra alji város­ban felkeresték a járási pártbizottságot is, ahol Pet- hes István első titkárral ta­lálkoztak. Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Gyorsulnak a külkereskedelmi szállítások Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a Magyar— szovjet Gazdasági és Mű­szaki-tudományos Együtt­működési Kormányközi Bi­zottság XXXI. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét az Országházban Marjai József és Nyikolaj Talizin. miniszterei nők - helyettesek írták alá. Miután a bizottság ülés­szaka megelőzve a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1986—1990 kö­zötti évekre vonatkozó tervkoordinációját, a tár­gyalások mór jórészt a kö­vetkező ötéves tervben megvalósítandó együttmű­ködés előkészítését is szol­gálják. Az ülésszakon ki­emelten foglalkoztak s ezen célul tűzték ki többek kö­zött az agráripari komp­lexum ágazataiban a mik­roelektronika és a robot- technika, a közszükségleti cikkek gyártásában megva­lósítandó hosszú távú együttműködési megállapo­dások kidolgozását. Megha­tározták a feladatok telje­sítésének határidejét és ki­jelölték a végrehajtásért fe­lelős minisztériumokat. Az intézkedési tervben megfogalmazottak a terv­koordináció menetével szo­ros összhangban vannak. Az intézkedési tervet — amelynek végrehajtása jól halad — a bizottság mege­rősítette, annak végrehajtá­sát szervezi és ellenőrzi. Megvizsgálták több szov­jet ipari üzem rekonstruk­ciójában és műszaki felújí­tásában való magyar rész­vétel feltételeit. A bizottság áttekintette az 1983. évi kölcsönös áru- szállítások teljesítését, és az 1984. évi árucsere-for­galom előkészítéséből adó­dó feladatokat. Felhívták a figyelmet a külkereskedelmi szállítások felgyorsítására, a termé­kek minőségének javításá­ra, az érvényes szabványok betartására. Az ülésszakon elemezték az 1984—85 közötti időszak­ban bevezetésre előirány­zott műszaki-tudományos témák megvalósítását. A szovjet küldöttség szer­dán elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József bú­csúztatta. Jelen volt Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Közművelődési aktíva-értekezlet Egerben Mostoha feltételek — magas színvonal Az ggri városi tanács dísz­termében tegnap tanácsko­zásra került sor, ahol a me­gyeszékhely közművelődésé­ről tárgyaltak. Juhász Csaba, a megyei művelődésügyi osztály köz- művelődési felügyelője be­számolójában hangsúlyozta: hazánkban szinte példátlan, hogy egy 60 ezer lakosú vá­ros művelődési életét olyan rossz tárgyi feltételek között kelljen megteremteni, mint Egerben. A művelődési köz­pont, a múzeum, a levéltár, a zeneiskola elavult épüle­tekbe szorult, vagy állandó vándorlásra van kénysze­rítve. Az elmúlt húsz esz­tendőben csak az úttörőház és az ifjúsági ház átadása javított a helyzeten, de ezek az intézmények máris szű- kek. A Gárdonyi Géza Szín­ház épületének felújítása hamarosan befejeződik, ám ez a tény még nem oldja meg a gondokat, ugyanis a miskolci—egri társulat kizá­rólag miskolci-ízű színházat csinál. A működés jelenlegi formája erősen megkérdője­lezhető. Magas a fluktuáció aránya is a szakemberek között. Akárcsak az előző gond, ez is csak az anyagi lehetőségek javulásával ol­dódna meg. Ennek ellenére van mivel büszkélkedni. Több amatőr művészeti csoport dolgozik a városban, hivatásos szin­ten. A kezdeti útkeresések után végre az Agria Játék­szín is megtalálta hangját. Hiába van csak egy korsze­rű mozi, a látogatottság alapján az országos élvonal­hoz tartozik Eger. Példá­san valósult meg a múzeu­mi közművelődés, a nyitott iskola mozgalom és a köz­ponti könyvellátás. A tudo­mányos és művészeti élet magas színvonalához adot­tak a személyi feltételek. A tudósok, művészek városhoz tartozást viszont megint csak az anyagi lehetőségek növelésével lehetne fokozni. A beszámolót számos hoz­zászólás követte. Fridél Lajos szavaiból megtudtuk, hogy az Ifjúsá­gi Házat valóban otthonuk­ká fogadták a fiatalok. Bor­dás Ferenc tájékoztatójából kitűnt, hogy a KISZ nem­csak összehangol, mozgalmi ünnepeket bonyolít, hanem kiveszi a részét a közmű­velődésből is. Példa erre a Diákcentrum, a Fagylaltkert ifjúsági házzá alakítása, és az egész napos kulturális programok sora. Imreh Ferenc egy termelő üzem és a közművelődési in­tézmények kiváló kapcsola­tának példájáról beszélt a Révai ifjúsági napok kap­csán. Felszólaltak még a Csepel Autó és KISZÖV szakemberei is, kérvén a fő­hivatású népművelőket, tá­mogassák a mostoha körül­mények között dolgozó ama­tőr vállalati felelősöket. Nagy Ernő festőművész fel­vetette a képzőművészek el­lentmondásos helyét társa­dalmunkban': míg egy tánc- dalénekes egyetlen fellépé­séért másfél-kétezer forintot is felvesz a fesitőktől, a gra­fikusoktól szinte kötelesség- szerűen elvárják, hogy ké­peiket, vállalva a rongáló­dás kockázatát, ingyen köl­csönözzék. A megyei tanács elnökhe­lyettese Békési József felhív­ta a figyelmet: ne csak egy­szeri fórum legyen ez az ösz- összejövetel a vezetés és a közművelődés munkásainak találkozására, váljék kap­csolatuk mindennapivá.

Next

/
Thumbnails
Contents