Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
4» NÉPÚJSÁG, 1983. december 2., péntek Száz év óta Mindannyiunk nevéről A gyermekkönyvhét előtt Könyvek a puttonyban Nehezen hihető, de igaz, hogy Gyöngyösön 1895. október 1-től kezdődően megtalálható- minden születési, házassági és halotti bejegyzés a sértetlenül megmaradt anyakönyvekben. Az ismert, sok áldozatot követelt történelmi események ellenére ezek az okiratok eredeti formájukban találhatók meg, és lapozhatok fel. Életünk minden jelentős eseményét írásos dokumentumok őrzik és kísérik. Az anyakönyvekbe történő bejegyzéseket jogszabályok körvonalazzák. Az utóbbi évtizedekben többször módosították a rendelkezéseket. Az egységes népesség-nyilvántartási rendszert 1975- ben vezették be. A mostani évnek az első napjától lépett hatályba az 1982. évi törvényerejű rendelet, amely intézkedett az anyakönyvek vezetéséről, a. házasságkötési eljárásról és a névviselésről. A bejegyzések tanulsága szerint szinte a születések csökkenésének arányával párhuzamosan emelkedett a halálesetek száma Gyöngyösön. Ugyanez az arány érvényes a létrejött és a felbontott házasságkötések összehasonlításánál. A gyakorlat szerint pedig az is mintegy 15—20 esetben fordul elő évente, hogy a harmincnapos várakozási idő alatt elálltak a szándékuktól azok, akik előzőleg bejelentették, hogy házasságra akarnak lépni. Elég nagy gondot okoz az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorúak családi jogállásának a rendezése. Nehezíti ezt a munkát az a körülmény, hogy ezeknek az eseteknek több mint kétharmadában az anya, illetve a szülők cigány származásúak. A lakó- vagy a tartózkodási helyüket miután gyakran és nem a hivatalos eljárás szerint változtatják, csak többszöri idézésre, vagy a társhatóságok segítségével lehet őket megtalálni, és tőlük az apai elismerő nyilatkozatot megkapni. Amennyiben ez a fajta eljárás nem vezet eredményre, az illetékes gyámhatóság útján kell az úgynevezett apaság vélelmét a bíróságtól megkérni. Sokszor segít az a tény, hogy az anya utólag házasságot köt, illetve a gyermeket örökbe fogadják. Ha a kiskorú elérte a harmadik életévét, és ennek ellenére sem rendeződött családi viszonya, az illetékes gyámhatóság gondoskodik a képzelt apa adatainak bejegyzéséről. Eléggé elterjedt gyakorlat a házasság felbontása után az, hogy a feleség a névviselés megváltoztatását szorgalmazza. Több esetben az újra történő házasságkötéskor ugyanaz a személy ismét nevet változtat, < lykor csupán néhány hónap elteltével. A névváltoztatások mellett technikailag azonos követelményeket támaszt a külföldi állampolgárok Magyarországon, illetve a magyar állampolgárok külföldön történő házasságkötése. Nemcsak a kapitalista országokban változik az eljárások engedélyeztetése, hanem a szocialista országoknál is eltérőek a jogszabályok. Elég' bonyolult eljárást igényel a kettős állampolgárság eseteinek a megoldása. Azok a gyerekek, akik más-más állampolgárságú szülőktől származnak, szintén kettős állampolgárságúak. Az ő helyzetüket hat hónap, illetve egy év lejártával végleg rendezni kell. A Gyöngyösön lakó külföldi állampolgárok közül sokan kérik honosításukat. Kérésüket eddig az Elnöki Tanács minden esetben elfogadta. Űjabban csökkentik a bejegyzések számát a nyilvántartásba vételkor. Nem írják már be a foglalkozást, a lakcím helyett elégséges a lakóhely megnevezése, és például a halotti anyakönyvekben nem tüntetik fel a halál okát. Gyöngyösön tíz évvel ezelőtt összesen 640 gyermek született, s ez a szám tavaly már 357-re esett vissza. Házasságot hasonló távlatokban 323 esetben, illetve 220 alkalommal kötöttek. Jellemző az is, hogy a társadalmilag rendezett házasságkötések tíz évvel ezelőtt 325 esetben történtek meg, tavaly pedig csupán 230 alkalommal. Az adatok, az anyakönyvi bejegyzések nemcsak hivatalos dokumentumok, hanem mögöttük maguk az emberek lelhetők fel, és megfelelő mértékben a történelem mutatkozik meg. (gmf) Fórum a diák- közművelődésről A szokott lelkesedéssel A Figaró Gyöngyösön A szolnoki Szigligeti Színház társulata már évek óta szívesen látott együttese a gyöngyösi közönségnek. A jó kapcsolatnak a legfontosabb oka az, hogy a társulat mindig komolyan veszi azt, amit csinál. Semmi fölényeskedés nem észlelhető a játékukban, itt, a Mátra alji városban sem, ahová pedig tájolni járnak, hol ritkább, hol sűrűbb időközökben. Pedig az ilyesfajta „kiruccanások” óhatatlanul is a lazításra késztetik a színészeket. Általában. De nem a szolnokiakat. Ezen a mostani előadáson is, amikor Beaumarchais vígjátékát, Figaró házasságát adták elő, mindent megtettek a közönség szórakoztatására és elkápráztatására. Van ennek a színműnek alcíme is, amit nem minden esetben használunk. Így hangzik: Avagy egy bolond nap. Eléggé kifejező? De egyben ígéretes is. Mintha azt súgná, hogy most aztán kedvére kikacaghatja magát mindenki, hiszen csupa bohókás dolog zajlik majd a színfalak között. Fondorlat és fordulat, a naivitásig leegyszerűsített bonyodalmak sora, amelyekben a víznél is átlátszóbb jellemek „ütköznek össze”, mintha se szemük, se fülük nem lenne. Akárha mesebeli jótét-lelkek volnának. Egyébként hogyan lehetne őket „falhoz állítani” a kisdedeket is kacagásra ösztönző „bravúros” ötletek „elővezetésével”? De ez a szerző ügye, a színész csak azt teheti, ami rajta múlik, a néző pedig vagy csendesen mosolyog, egyben elnézően és megbo- csátóan is, vagy — nem megy el az előadásra. Ma már az ilyen dráma senkit sem hoz lázba. A közönség sokkal inkább a színészekre és a rendezőre kíváncsi, illetve azt is tudni akarja, hogy hogyan sikerült a színpadi képet megalkotni, milyen maszkot és öltözéket találtak ki a szakemberek ? A szolnokiak mindent megtettek. A felvonás közti szünetben hallottam a megjegyzést: — Nem túl lelkes a közönség, pedig a színészek ugyancsak igyekeznek. Sommás vélekedés, amit nem is szabad csak úgy elengednie senki illetékesnek a füle mellett. De ha már szóba került a színészi munka, hadd fűzzek hozzá még egy megjegyzést. Nem hiszem, hogy egy grófnak és méltóságos feleségének három felvonáson keresztül kell kiabálnia, ugrabugrálnia, bohóckodnia. A vígjáték ettől nem lesz élvezetesebb, csak harsányabb, ami nem is feltétlenül válik az előnyére. A rendező, Sziko- ra János felfogásához eny- nyit fűznék hozzá. Az egész előadás hangosabbra sikerült a kelleténél és a szükségesnél. Még a szövegmondás tisztaságának a rovására is ment ez esetenként. A kellemes és derűs percek emléke azonban maradandóbban rögzítődött a gyöngyösi közönség körében. G. Molnár Ferenc Hazánkban eddig egyedülálló, újszerű rendezvény előkészítésén dolgoznak a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsának munkatársai. A diákév rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseményeként a jövő gv elejére kétnapos tanácskozást szerveznek, amelyen értékelik a diákművelődés helyzetét. A tanácskozás újszerűségét az adja, hogy első alkalommal találkoznak — ha nem is egy asztalnál, de egy tanácskozóteremben — a fiatalok közművelődésével foglalkozó, s a legkülönbözőbb területeken dolgozó szakemberek. A Művelődési Minisztérium, az országos hatáskörű szervek, intézmények és kulturális vállalatok, a társadalmi és a tömegszervezetek, valamint a közművelődési intézmények vezetőin, munkatársain kívül részt vesznek a tanácskozáson a megyei tanácsok és a megyei KISZ-bizottságok illetékes munkatársai, a tanintézetekkel kapcsolatban álló köz- művelődési intézmények — művelődési házak, ifjúsági házak, ifjúsági parkok — szakemberei, a kulturális nevelőtanárok. Népszerűek a rajzfilmek. A Vízipók, csodapók története mesekönyv és mesenaptár változatban már egyaránt kapható A könyvesboltok gazdag választékkal állnak az olvasni szerető gyerekek és az ajándékozni vágyó szülők rendelkezésére. Ez annál is fontosabb, mert nemcsak a Mikulás-nap és a karácsony közeleg, hanem az országos gyerme'kkönyvhét kezdetétől is csak néhány nap választ el bennünket.-ár A Széchenyi úti könyvesbolt klasszikus és modern mesekönyvek tömegével várja a vásárlókat. Néhány újdonság: a legkisebbeknek szánták a Reisz Károly által illusztrált Hóembert, és Weöres Sándor: A fél ország című kötetét. Óvodásoknak készült a Vásárfia. A felnőttebb gyerefclányok kedvenc sorozata a „csíkos”, Thúry Zsuzsa Tűzpiros üveggömbjével bővült, a fiúknak Verne kalandos históriái szép számmal állnak rendelkezésükre, de megjelent már a Fiúk, lányok könyve is. ★ A Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában is nagy a nyüzsgés. Az olvasók száma nagyobb, mint bármikor, örvendetes, hogy egyre több ismeretterjesztő mű kerül az érdeklődés középpontjába. A Bölcs bagoly, a Búvár, a Kolibri sorozatok vezetik a népszerűségi listát. + Egész puttony könyvet hoz a Télapó. . . azon a meghívón, ami a gyermekkönyvhét egri rendezvényeire toboroz. A Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára és az Út- törőház dolgozói szervezték a december 5-től 10-ig tartó műsorsorozatot. Az ünnepélyes megnyitó 5-én, hétfőn a 12. számú Általános Iskolában lesz, azért éppen ott, mert egyúttal kétezer kötetes iskolai könyvtár átadására is sor kerül. A felnőtteknek ekkor, Le- vendel Júlia és Horgas Béla tart ismeretterjesztő előadást. A gyermekek másképpen olvasnak címmel. Az ismert író és pedagógus házaspár minden érdeklődő kérdéseire szívesen válaszol — s hogy érdeklődők lesznek abban azért is bízunk, mert e téma manapság egyre többeket foglalkoztat. Ugyanekkor a gyermekeket egy másik helyiségbe várják a rendezők, ők a Harlekin Bábegyüttes műsorát nézhetik meg Cirkusz címmel. Kedden 3 órától folytatódnak a rendezvények az úttörőházban. Sütő András, Kányádi Sándor, és más erdélyi írók-költők műveiből készült válogatással lép színpadra Havas Judit és Budai Ilona előadóművész. Az ösz- szeállítás címe: A nap jegyese. v Hetedikén 3 órától, verskedvelő úttörők találkozóját rendezik. A pajtások szavalatokkal mutatkozhatnak be, beszélgethetnek irodalomról, művészetről. December 8-án Schmidt Egon ornitológus 10 órától, a 9. számú Általános Iskolában, majd 15 órától az úttörőházban beszél az ember és a természet kapcsolatáról. Kilencedikén délután 3 órakor a Kaloda együttes dalait hallgathatják a gyerekek, műsorukat Saárossy György versmondó színesíti. Tizedikén író-olvasó találkozóval zárul az egész hetes rendezvénysorozat. — Nemere Istvánt a gyermekek és felnőttek, a sci-fi rajongók bizonyára örömmel látják személyesen is, az úttörőházban. A találkozó kezdete szántén 3 óra. Ehhez a programhoz kapcsolódik Az idő urai című fantasztikus film vetítése is. (szabó p.) IX/3. Fejadag: hét lövedék Nyitott szemmel, álmatlanul fekszem a szobában, az ágyúdörgés,' a távoli morajlások, a közeledő és ismét távolodó zajok ébren tartanak. Aztán ajtó csapódik, úgy látszik a szomszéd szobába érkeztek. Valaki ordít, részeg bőgő hangon: — Miattad maradtunk le — hallatszik át a vékony falon. — Régen Bécs- ben lennénk, te hülye cafat! De neked az apádhoz kellett előbb lemenned, hogy így nem látod többet, úgy nem látod többet. Hát aztán, ha nem láttad volna. így sem látod, mert megöllek, az úristenedet! Ismerős a hang, nagyon ismerős. És folytatja: — Hazamenni, te ostoba! Mit keresel te otthon? Azt hiszed, az anyád visszafogad az egyszoba-konyhába? És azelőtt nem is akartál visszamenni! Persze akkor még volt miért. Én csináltam belőled valakit! A női hang keserű, de csupa indulat: — Valakit? Mit csináltál te belőlem? Krajcáros statisztából pengős statisztát. Mi lettem? Óriási rang. Hölgyeim és uraim, figyelem: Következik báró Pet- neházy Alex első számú szeretője. Hát persze, ezért volt olyan ismerős. Ugyanúgy mondta egy órával ezelőtt Tamás szobájában: Itt döglünk meg, értitek? De ismét ő válaszol a lánynak. — Miért? Hát mi lehettél volna, nem mondanád meg? Takarítónő a rákos- palotai pályaudvaron? Vagy esetleg fűtőné, az apád fűtőjének nagyságos neje. — Az apámat hagyd! ‘ A környezete, a körme alatt a piszok többet ér, mint a te egész mocskos életed! Buda felől a tüzérség ágyúi szólalnak meg és végigpásztázzák a Duna-par- tot. Ha egyszer megkezdődik a tüzelés, szinte mértani pontossággal ki lehet számítani, mikor hová vágódnak a következő lövedékek. Az ablakomat már kitörte a légnyomás, a rést matraccal tömtem be. A két ajtó közé guggolok, amíg elmúlik a vész. Az ajtón kopognak. — Bocsánat, uram — mondja egy csendes, nyugodt hang, amely sokkal figyelemreméltóbb, mintha valaki segítségért kiabálna, mert az már megszokott. Az ajtóban kék köpenyes férfi áll. Körülpillant a szobában, majd az ablakhoz lép. És már szöszmötöl is, kalapál, szögei. Fúmér- lemezt az ablakra. Közben beszél. — Mert tudja kérem, azért megfagyni mégse kell. Ugyan a nóta azt mondja, hogy csak egy nap a világ, de hátha nem mindenkinek? Kisvártatva ismét kopognak,- ajtót nyitok, egy nő lép be. Fürdőköpenye fölé kisbundát borított. Gyorsan beszél, sietősen. — Láttam ide bejönni — mondja a kalapáló férfinek. — Legyen szíves átjönni a szomszédba. Nálunk is kitörött az ablak, és a víz se jön. Most először néz a férfi arcába, és hirtelen elsápad, szemei tágra nyílnak a meglepetéstől. A szerelő is meglepődik, de rárecs- csen a nőre: — Hogy kerülsz te ide, Mariska! Ezek közé! Van a hangjában valami, amire felfigyelek. Most már értem a mozdonyvezető papát. A nő pedig lehajtja fejét és vértelenné vált ajakkal suttogja: — Hosszú lenne ezt elmondani, Béla bácsi. Itt most nem alkalmas, érti? Majd beszélgetünk. És már surran is ki az ajtón. A kék köpenyes férfi a szoba közepén áll, kezében a kalapács. És ezt mondja: — Tudja uram, milyen rendes szülei vannak ennek a lánynak? Csak tudnám, hogy került ide! Mit tehetek mást, megmondom. ö meg befejezi a szögelést, de egy közeli bombarobbanásra megfogja a karomat. — Jöjjön le a pincébe! Azt hiszem, a dolog most komoly. A Hungária és környéke néhány napja új arculatot kapott. A Dunára néző éttermet és a bárt már aprófává lőtték. A Duna-parton a Hangli kioszk előtt légvédelmi ágyú áll, körülötte néhány homokzsák. A szálló pincéjében tüzérek is megbújnak. Amikor a szerelővel a pincébe érünk, feltűnik egy másik csoport katona. Béla bácsi nyilván ismeri őket, mert rájuk szól: — Hát ti? Miért nem maradtok odafent, hiszen most jönnek a repülők. — Felőlem gyühetnek — mondja egy tizedes. — Gyühetnek, mert mink a napi adagot már kilőttük. Egy napra hét lövedék, oszt kész! Azt kilőjjük, a többi már nem miránk tartozik! (Folytatjuk)
