Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1983. november 12., szombat Kozmikus béke vagy űrhadviselés A Nemzetközi Űrhajózási Szövetség nemrégi budapesti kongresszusán a hazai és a külföldi szaktekintélyek állást foglaltak amellett, hogy a világűr legyen a békés kutatás és együttműködés, az egész emberiség javát szolgáló közös erőfeszítések színtere, ne pedig a fegyverkezési verseny kiterjesztésének újabb arénája. Ugyanez az alapgondolat jutott kifejezésre az ENSZ-köz- gyűlés mostani őszi ülésszakán előterjesztett szovjet egyezménytervezetben. A Szovjetunió és más szocialista országok kezdeményezésére egyébként az elmúlt több mint másfél évtizedben számos megállapodás, intézkedés született a kozmoszbeli katonai tevékenység korlátozására. Ezek azonban az előre nem látható ugrásszerű tudomá n yos- tech n ika i fejlődés miatt nem zártak el minden csatornát a világűr militarizálása előtt. Szovjet kezdeményezés A jelenlegi szovjet indítvány már számot vet ezzel, és így fogalmazza meg a tilalmat: egyetlen állam se folyamodjon erőszakhoz sem a világűrben, sem pedig a világűrből más országok ellen. Indítványozta: a szerződő felek vállaljanak kölcsönös kötelezettséget arra, hogy nem fejlesztenek ki és nem állomásoztatnak olyan fegyvereket, fegyverrendszereket a világűrben, amelyekkel kozmikus, légi és földi objektumok megsemmi- - síthetők. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, államfő még az egyezménytervezet előterjesztése előtt Moszkvában amerikaiak egy csoportjának kijelentette: a Szovjetunió kész egyoldalúan lemondani a műholdmegsemmisítő eszközök telepítéséről mindaddig, amíg más államok — elsősorban az Egyesült Államok — nem tesznek ilyen veszélyes lépést. Miért annyira időszerű ez a témakör? Miért szorgalmazza oly kitartóan a Szovjetunió — és nemcsak a Szovjetunió! — a kozmikus térség békés jellegének megőrzését? Amerikai tervek Ennek a magyarázata, hogy a Reagan-kormányzat — az előző adminisztrációk által vállalat minden kötöttségtől,főleg az 1972-ben aláírt SALT—1-ben foglalt megkötésektől szabadulni akarván —, a legközelebbi öt évben „teljesen kifejlesztett és operatív célokra felhasználható” űrfegyverrendszerek pályára állítását tervezi. A szervezeti kereteket máris kialakították : Colorado Springsben 1982. szeptember 1-től megkezdte működését a kozmikus katonai tevékenységet irányító „világűr parancsnokság”. majd ez év elejétől az úgynevezett katonai világűr-technológiai központ. Gyors ütemben igyekeznek megteremteni a kozmikus hadviselés haditechnikai feltételeit, nyíltan azt a célt követve, hogy a Szovjetunióval szembeni egyoldali föKozmikus támadás egy űrállomás ellen — fantáziarajz (Fotó: Der Spiegel — KS) Az F—15-ös vadászgépek egyike lényt kiharcolva, itt lenn a Földön és a világűrben egyaránt megbontsák a hadászati egyensúlyt és ezzel — mint Washingtonban latolgatják — biztosítsák maguknak a szocialista országok elleni első csapás képességét. A Space Shuttle-lel, az űrrepülőgéppel eddig végzett és a jövőben sorra kerülő kísérleti repüléseket jórészt ennek a törekvésnek a szolgálatába állították, illetve állítják. Ugyanígy az olyan rakéta- és lézerfegyverek kifejlesztését, amelyekkel a potenciális ellenfél bármilyen földi és űrbéli célpontjai megsemmisíthetők lennének. Caspar Weinberger hadügyminiszter úgy véli, az F—15-ös vadászgépek fedélzetéről 25—30 ezer méter magasságban indítható kétlépcsős rakéták alkalmasak lehetnek az ellenség mesterséges holdjainak kikapcsolására, a nagyteljesítményű lézerek pedig interkontinentális ballisztikus rakétáinak ártalmatlanná tételére, közvetlenül a start után. E rendszerek szolgálatba állítását az évtized végére teszi. ötszázmilliárdos üzlet Más kérdés: képes-e az Egyesült Államok realizálni nagyravágyó elképzeléseit. Ebben igen sok mértékadó amerikai szakértő is kételkedik, mondván, hogy a Szovjetunió eddig még mindig és minden területen megszüntette átmeneti hátrányát. A Reagan-féle tervnek különben elég szép számmal akadnak bírálói, akik tisztán tudományostechnikai nézőpontból a belátható jövőben kivihetőnek tartják ugyan egyes kozmikus fegyverek megalkotását, de felhívják a figyelmet e program anyagi-pénzügyi korlátáira. A nemrég elhunyt futurológus, Hermann Kahn például 200 milliárd dollárra becsülte a gyártási költségeket és évi 50 rnilli- árdra a fenntartási—üzemeltetési kiadásokat. Larry Presler köztársaságpárti szenátor ezzel szemben kiszámította, hogy a várható költségkihatás legkevesebb 300 milliárd dollárra rúgna, vagyis messze felülmúlná a jelenlegi évi teljes katonai előirányzatokat. A nyugatnémet Der Spiegel alighanem a dolog lényegére tapintott a következő megjegyzésével : a Pentagonban a kozmikus háborúval kapcsolatban kiagyalt fantasztikus elképzelések „csupán a hadiipar nagyi önökéinek körében váltanak ki osztatlan elismerést, mert hiszen legalább 500 milliárd dolláros üzlet kilátásait csillantják meg előttük...” Így hát nem nehéz rájönni, valójában kiknek az érdekeit képviseli az elnöki posztra magát újra jelöltetni kívánó Ronald Reagan, amikor felelőtlenül a csillagok háborújával kacérkodik. Serfőző László alezredes Marcos a vasmarkú — de meddig? A Fülöp-szigetek kormányzó pártja, Marcos elnök Űj Társadalom Mozgalma szerdán úgy határozott: „további tanulmányozásra” szorul az a javaslat, hogy állítsák vissza az országban az alelnöki posztot. A mindenkori elnök törvényes utódjául számító alelnök funkcióját maga Marcos szüntette meg 1973-ban, amikor módosította az alkotmányt. Ügy tűnik, a 65 éves Marcos még gondolni se szeret arra, hogy valamikor meg kell válnia az elnöki széktől. Pártja ugyanis az ő „intelmeire” hallgatva utasította el az alelnöki poszt helyreállítását célzó indítványt. Marcos azzal érvelt, hogy az alelnöki funkció visszaállítása „politikai instabilitást” eredményezhetne. Az államfő láthatóan egyetlen bizalmasában, a hatalmas hadsereg általa favorizált tábornokainak egyikében sem látja biztosítva életműve méltó folytatását. Pedig lassan eljön az ideje annak, hogy utódot szemeljen ki — hacsak nem akarja megvárni az 1987-ben esedékes elnökválasztást. Kétségtelen, • hogy legveszélyesebb ellenfelétől, az 58 éves Benigno Aquinótól sikerült megszabadulnia. Aquino augusztus 21. óta halott — de halálának körülményei azoknak a gyanúját erősítik, akik Marcos és a kormány kezét látják a ma- nilai repülőtéren elkövetett gyilkos merénylet mögött Erre utal az a tény is, hogy a kormány már július végén, Aquino hazatérése előtt három héttel, aggodalmát hangoztatta az ellenzéki politikus személyes biztonsága miatt. A kormány lapjai nem győzték világgá kürtölni, hogy politikai ellenfelei — Aquino felbujtására megölt társaik halálát megbosszulandó — el akarják tenni láb alól a népszerű „Ninoyt”. Nagyban folyt a hivatalos „mosakodás”, azt jósolva, hogy Aquino esetleges haláláért a közvélemény majd a kormányt teszi felelőssé. Ez be is következett — azzal a különbséggel, hogy a felzúdulás nemzetközi méreteket öltött. Manilában és a többi nagyvárosban milliók vonultak az utcára, gyilkosnak bélyegezve Marcos klánját Marcos nem fiatal, és egészségi állapota egyre inkább beszédtéma megfigyelők között. Az utódlással kapcsolatban több név is „forgalomban” van, így például Fidel Ramos tábornoké, a rendőrség főparancsnokáé, és Fabian Ver tábornoké, a fegyveres erők főparancsnokáé. Mindketten rokoni kapcsolatban állnak Marcosszal. A fő különbség közöttük (azon kívül, hogy állítólag nemigen szívlelik egymást), a hadsereg majdani szerepének megítélésében mutatkozik. Egy ellenzéki röplap azt állítja — részben CIA- dokumentumokra hivatkozva —, hogy Marcos kiválása után Fabian Ver és Imelda Marcos, az elnök 52 éves felesége szövetségre 'épne egymással, és közös erővel biztosítanák — Ramos híveivel szemben — a folytonosságot ... Ez egybevág Imelda asszony közismert politikai ambícióival, és azzal a feltételezéssel is, hogy Aquino meggyilkolásában összejátszott a First Lady és a repülőtéri rendőrség. Utóbbi ugyanis közvetlenül Fabian Ver parancsnoksága alá tartozik ... összeállította: Pilisy Elemér Amerikai segélycsomag— „masnival” Az amerikai képviselőház a napokban jóváhagyta az 1983—84-es költségvetési évre Izraelnek szánt segélyek és kölcsönök összegét. A pontos szám: összesen 2610 milliárd dollár. Megoszlása: 850 millió dollár kölcsön az amerikai külföldi fegyvereladási hitelkeret terhére, 850 millió dollár vissza nem fizetendő katonai segély és 910 millió dollár ugyancsak vissza nem fizetendő gazdasági segély. A teljes pénzmennyiség Izrael egyévi költségvetésének majdnem 15 százalékával egyenlő. » Az amerikai csomagban számszerűleg kevés a változás az 1982—83-as kiutaláshoz képest, de ezek Izrael számára kedvező jelentősége mégsem csekély. A katonai rész összege változatlan, ám azon belül — az előzőhöz képest —, 100 millió dollárral csökkentették a visszafizetendő kölcsönt a térítésmentes segély javára. Még feltűnőbb a gazdasági rész alakulása. Tavaly erre a célra 785 millió dollárt adott az amerikai kongresszus. Az idei 125 millió dolláros emelés önmagában tulajdonképpen nem nagy. Am azt jelenti, hogy Izrael kongresszusbeli barátai egyértelmű győzelmet arattak: a 910 millió dolláros ajándék ugyanis Izrael ez évi amerikai kölcsönvisszafizetési kötelezettségének összegével azonos. Eddig Izrael nem sokkal tartozott az Egyesült Államoknak, mert az 1973-as háború idején nagymértékben megnövelt amerikai kölcsönök türelmi ideje általában 10 év volt. (Az 1979-es egyiptomi—izraeli békekötéssel kapcsolatban adott amerikai kölcsönök türelmi ideje már általában 30 év.) A nagy kölcsönöket idén és jövőre kellett volna megkezdeni visszafizetni. Az amerikai ingyenes gazdasági segély 910 millió dollárra növelése gyakorlatilag azonos azzal, mintha az Egyesült Államok eltekintene eddigi köl- csönei megtérítésétől. Ennek nyomán Izrael bízhat benne, hogy a lejáratkor a mostani és a későbbi amerikai hiteleket sem kell valójában visszafizetnie. Az amerikai csomagon a „masni” egy külön engedély: a katonai hitelből Izrael nem köteles csupán az USA-ban vásárolni, hanem abból 250 millió dollárt saját hadiipara pénzelésére fordíthat. Az összeget az új izraeli vadászgép, a Lavi fejlesztésére költik. Ilyen engedélyt az Egyesült Államok még egyetlen szövetségesének sem adott. A lehetőség már az 1981 végén kötött amerikai—izraeli stratégiai együttműködési megállapodásban szerepelt, ám az egyezményt akkor az amerikai kormány nem hagyta jóvá, azzal az indokkal, hogy Izrael 1981 decemberben törvénytelenül bekebelezte a Golan-magaslatokat. A mostani fejlemények eloszlathatják azoknak az arab köröknek a reményeit, amelyek a „washingtoni nyomástól” várják Izrael megrendsza- bályozását. * . GRENADA Mit mond a nemzetközi jog? Vajon a grenadai invázió indokaként felhozott amerikai érvek önmagukban és formálisan mennyire állják meg a helyüket? A kérdés azért vetődik fel, mert amikor a nemzetközi közvélemény túlnyomórészt elítéli az Egyesült Államok Grenada elleni agresszióját, ez a megítélés elsősorban az amerikaiak politikai céljaira és módszereire vonatkozik. Ha emellett nemzetközi jogi szempontból megvizsgáljuk az Egyesült Államok hivatkozási alapját, akkor kiderül, hogy ugyancsak felületesen végezték el a „csomagolást”' a State Depart- ment-ben. Az USA eleinte arra hivatkozott, hogy a Kelet-Karibi Államok Szervezetének kérésére avatkozott be Granadán. Mivel a nemzetközi jog alapelvei közé tartozik — és az ENSZ Alapokmányában is szerepel — a bel- ügyekbe való beavatkozás tilalma, ezért máris felmerül a kérdés, van-e joga egy nemzetközi szervezet tagállamainak azt kérni *egy külső hatalomtól, hogy avatkozzon be egy másik tagállam belügyeibe. Mit mond a szervezet alapító okmánya? A Kelet-Karibi Államok Szervezetét megalapító szerződést 1981. június 18-án írták alá. A szervezet céljai között szerepel a tagállamok „szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének megvédése”, valamint a „közös védelemre és biztonságra” vonatkozó együttes politika kidolgozása és koordinálása. A szerződés 5. és 6. cikke szerint a szervezet politikáját és tevékenységét meghatározó legfőbb intézmény a tagállamok kormányfőiből alakított Hatóság, amely a szervezet hatáskörébe tartozó bármely kérdésben dönthet. A Hatóság döntéseihez azonban valamennyi jelenlevő és szavazó tag kifejezett hozzájárulására van szükség és a határozat mindaddig nem léphet hatályba, amíg a távollevő tagállamok meg nem erősítik azt, illetve amíg nem értesítik a Hatóságot arról, hogy tartózkodnak a döntéstől. A szervezet alapokmánya szerint tehát a tagországok október 24-i döntése a Granada elleni katonai intervencióról, a külső — amerikai — segítség igénybevételéről a törvényes grenadai kormány megerősítése és hozzájárulása nélkül nem léphet hatályba. A döntés végrehajtása akkor is alapokmány-ellenes lett volna, ha abban csak a szerződés tagállamai vesznek részt. Pár nappal az invázió után maguk az amerikaiak is rájöttek arra, hogy más — szalonképesebbnek tűnő — „segélykérő” után kell nézniük. Ezt meg is találták — Sir Paul Scoon főkorrhány- zó személyében, aki hamarosan értesült arról, hogy ő kérte a karibi államok és Washington beavatkozását. Hogy a főkormányzó — II. Erzsébet királynő képviselőjeként — erre nem volt feljogosítva? Ez sem lehet gond: csak idő kérdése, és akár kormányfőt is csinálhatnak belőle. Az Eger és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre 1984. január 1-től 4 éves időtartamra átadja az alábbi egységeit: 104. sz. Dohánybolt, Eger, Alkotmány u. 10. 142. sz. Vegyesbolt, Bátor, Hunyadi u. 2. 179. sz. Herbáriabolt, Eger, Bajcsy-Zs. u. 204. sz. Vegyesbolt, Tarnaszentmária, Parádi u. 2. 120. sz. Vegyesbolt, Szarvaskő, Fő u. 12. 122. sz. Vegyesbolt, Novaj, Mátyás u. 102. sz. Vegyesbolt, Eger, Merengő u. 1. 141. sz. Házibolt, Makiár, Alkotmány u. 5. 114. sz. Vegyesbolt, Ostoros, Egri u. 63. 165. sz. Zöldségbolt, Egerszólát, Fő u. 35. 156. sz. Vegyesbolt, Eger, Ráchegy 112. sz. Vegyesbolt, Noszvaj, Lenin u. 28. 206. sz. Vegyesbolt, Bélapátfalva, Vöröshadsereg u. 11. 215. sz. Zöldségbolt, Nagyvisnyó, Felszabadulás u. 114. 152. sz. Vegyesbolt, Makiár, Szabadság tér (3 évre) 224. sz. Vegyesbolt, Balaton, Kossuth u. 121. 236. sz. Vegyesbolt, Mikófalva, Rákóczi u. 24. 307. sz. Italbolt, Egerszólát, Fő u. 28. 344. sz. Presszó, Egerszólát, Fő ü. 28. 326. sz. Italbolt, Felsőtárkány, Fő u. 244. 339. sz. Presszó, Felsőtárkány, Fő u. 244. 319. sz. Italbolt, Nagytálya, Petőfi u. 29. 356. sz. Italbolt, Nagyvisnyó, Felszabadulás u. 26. 379. sz. Italbolt, Tarnaszentmária, Parádi u. 1. 320. sz. Presszó, Noszvaj, Kossuth u. 7. 377. sz. Vendéglő, Verpelét, Kossuth u. 89. 357. sz. Presszó, Nagyvisnyó, Felszabadulás u. 114. 362. sz. Italbolt, Mónosbél, Rákóczi u. 22. 367. sz. Italbolt, Szúcs, Kossuth u. 7. 370. sz. Presszó, Balaton, Kossuth u. 63. A versenytárgyalásra 1983. december 13-án (kedden), reggel 8 órakor kerül sor az áfész, Eger, Knézich K. u. 2. sz. alatti központi irodájában. A pályázatok benyújtásának határideje 1983. december 5. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást az áfész üzemgazdasági osztálya ad (Sass Miklósné osztályvezető).
