Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 10., csütörtök 3. A Központi Bizottság Titkársága 198Z. január 25-i állásfoglalásának szellemében mindenütt a pártélet kiemelkedő eseményeként kezelik az év végi beszámoló taggyűléseket. A Heves megyei párt-végrehajtóbizottság az alapszervezetek gazdag tapasztalatait figyelembe véve határozta meg a helyileg legfontosabbnak tartott tartalmi, szervezeti feladatokat. Egységesen valamennyi beszámoló és összevont taggyűlésre, valamint a küldöttértekezletre 1983. november 15. és december 15. között kerül sor. (Az oktatási intézményeknél 1984. május hónapban.) Az alapszervezeteket irányító pártvezetőségek összevont taggyűléseken, illetve küldött- értekezleteken adnak számot munkájukról. HA CSOROG A TELEFON (11/2.) Okunk van a reménykedésre A testületi állásfoglalás a már jól bevált gyakorlatnak megfelelően igényli és ösztönzi a párttagokkal történő beszélgetést az alapszervezet munkájáról és a pártmegbízatások teljesítéséről. Szorgalmazzák a pártvezetőségek beszélgetésekre történő gondos felkészülését, az egyes párttagok helytállásának, politikánk képviseletének minősítését. Ajánlják, hogy a tapasztalatokat pártcsoport-értekezleteken vitassák meg, és a pártcsoportok észrevételeit, javaslatait a pártalapszervezeti vezetőségek a beszámolóikban hasznosítsák. A véleményeket, javaslatokat fogalmazzák meg a beszámolókban. A megyei pártbizottság részéről nagy figyelem irányul a helyszíni segítő, ellenőrző munkára és a tapasztalatok összesítésére. Az apparátusok mellett fokozottabban támaszkodnak a választott testületek és a társadalmi aktivisták munkájára. A helyszíni segítés és ellenőrzés során különös figyelmet fordítsanak a pártcsportokban folyó előkészítő munkára, a beszámolótervezetet tárgyaló vezetőségi ülésekre, a tanulságok levonására. Feladatává tették az irányító pártszerveknek, hogy a taggyűléseken a vezetőségek beszámolóját követően minősítsék a pártvezetőség munkáját. Az idei küldöttértekezletek, összevont taggyűlések, beszámoló taggyűlések napirendjén a vezetőség beszámolója szerepel az alapszervezet éves tevékenységéről és a feladatokról, és a soros személyi kérdések, tag- felvételi és a fegyelmi ügyek. A megyei párt-vb állás- foglalása alapján a pártalap- szervezetek a fő tartalmi kérdésekre összpontosítsák a figyelmüket. A gazdálkodó egységekben saját helyi viszonyaik alapján értékeljék, hogy a pártalapszervezet a politikai munka során hogyan segítette az 1983. évi gazdasági és munkahelyi feladatok megoldását, a gazdálkodás hatékonyságának és szervezettségének javítását, az év során adódó termelési problémák megoldását, a fegyelmezett munkát. Vegyék számba. a gazdasági építőmunka helyi tartalékait, a külgazdasági egyensúly javítását segítő lehetőségeiket. Értékeljék, hogy milyen rangja van a becsülettel végzett munkának, hogyan alakult a teljesítmények és a bérek összhangja, a differenciált bérezés. Mérlegeljék, hogyan alkalmazkodtak a változó körülményekhez, ezt miként segítette elő a gazdálkodó egységek belső szervezete, milyen az irányító apparátusok munkájának hatékonysága. Helyzetük értékelésénél támaszkodjanak a Központi Bizottság 1983. július 6-i, az ipar helyzetéről és feladatairól szóló határozatára. Vizsgálják meg azt is, hogy a munkaverseny-mozgalom hogyan segítette a gazdasági célkitűzések megvalósítását, mennyire sikerült a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásának állásfoglalásait, tanulságait felhasználni, a mai változó körülményekhez igazodni. Ahol szükségesnek ítélik, véleményezzék, hogyan sikerült a gazdasági életben alkalmazott új módszerek (kisvállalkozások, gazdasági társulások stb.) elfogadtatása, a közgazdasági összefüggések megértetése, a feladatok tudatosítása. Elemezzék, hogy működési területükön milyen tényezők akadályozzák a szocialista demokrácia fejlesztését, hogyan ösztönzik a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztését, hogyan szervezik, irányítják az 1049/1982. MT—SZOT együttes határozat végrehajtását. A mezőgazdasági területen dolgozó pártalapszervezetek értékeljék az aszálykárok mérséklésére tett helyi intézkedéseket, és foglalkozzanak a jövő gazdasági év megalapozottságának helyzetével. A községi és a városi lakóterületi körzeti pártszervezetek kiemelten értékeljék a lakóterületi politika eredményeit a Politikai Bizottság 1981. július 7-i, illetve szeptember 1-i határozatai alapján. Mérlegeljék: a népességmegtartó képesség erősítésére, a lakásépítési feltételek, a fejlesztési források helyi erőkkel történő bővítésére, a lakosság közérzetének javítására tett intézkedések hatását. Értékeljék a lakossági ügyintézést, a tanácstagok, a képviselők munkáját, az állampolgári fegyelmet, a társadalmi tulajdon védelmét, a közrend és közbiztonság helyzetét. Fontos annak megvitatása is, hogy milyen a kommunisták helytállása, példa- mutatása, hogyan segítik az új megoldásokat, az emberi képességek kibontakoztatását, a jó kezdeményezések felkarolását. Képesek voltak-e erejüket és tevékenységüket a helyileg legfontosabb feladatok elfogadtatására, megvalósítására fordítani? De a beszámolók arról is adjanak számot, hogy milyen az agitációs és propagandamunka helyzete, a politizálás gyakorlata. Javult-e a párttagok tájékoztatása? A pártfórumok légköre alkalmas-e őszinte, nyílt vitákra? Hogyan járultak hozzá a párttagság és a pártonkí- vüliek szemléletének formálásához, a fejlődés által felvetett új kérdések megválaszolásához? Milyen a vita- szellem, milyen a párttagok kiállása, a politikánk nyílt vállalása? Minősítsék a vezető propagandisták tevékenységét. A konkrét jelenségek, fölvetések körültekintő megítélésével mutassanak rá, hogy működési területükön — a párttagoknál és a pártonkívülieknél — milyen társadalmi kérdések körül tapasztalható politikaiideológiai bizonytalanság, eltérő vélemény, kétely, hol szükséges egységre jutni. Ezek ismeretében határozzák meg a helyi politikai nevelőmunka főbb teendőit, formáit és módszereit. A vezetőségi beszámolók áttekintést adnak az alapszervezet belső életéről. Arról, hogy növekedett-e az alapszervezet önállósága, kezdeményezőkészsége, a pártvezetőség, a párttitkár felelőssége és igényessége a tartalmasabb pártalapszervezeti munka megteremtésében? Éreznek-e nagyobb felelősséget a pártfegyelem, a pártegység megteremtésében. Értékeljék a taggyűléseken, hogy a pártalapszervezet, személyesen a kommunisták, hogyan álltak helyt a pártmunka nehezebb feltételei között. Tárják fel az alapszervezetnél, illetve az egyes párttagoknál észlelhető lazaságokat. Mutassanak rá a szocialista erkölcs normáit sértő magatartásbeli hibákra. Igényeljék a határozottabb, aktívabb kiállást politikánk képviselete mellett az élet valamennyi kérdésében. Foglalkozzanak azokkal a párttagokkal, akik nem, vagy hiányosan teljesítik a pártmegbízatásaikat. Értékeljék az alapszervezet munkastílusa, munkamódszere korszerűsítésére vonatkozó elhatározások megvalósítását. Milyen erőfeszítéseket tettek irányító, ellenőrző tevékenységük fejlesztéséért, a formális és bürokratikus elemek csökkentéséért, az elevenebb politikai, mozgalmi tevékenységéért. A vezetőségek jelezzék, miben várnak több segítséget az irányító pártszervek* tői a helyi, saját viszonyaiknak megfelelő politikai feladataik önállóbb kimunkálásához. Értékeljék a pártépítő munka helyzetét, feladatait, a Politikai Bizottság 1983. június 21-i határozata alapján, különös tekintettel arra, mit tettek az ifjúság körében, hogy a párt eszmei, politikai befolyása tovább növekedjék? Az ajánlott tartalmi feladatok közül azokkal a kérdésekkel foglalkozzanak kiemelten, amelyek leginkább tükrözik az alapszervezet sajátosságait, amelyek az alapszervezet működése és fejlődése szempontjából a legdöntőbbek. Horváth Árpád, MSZMP KB politikai munkatársa Naponta bosszankodunk és örülünk annak a nagyszerű technikai eszköznek, amelynek segítségével pillanatok alatt tudunk kapcsolatot teremteni a két utcával arrébb, vagy a százkilométerek messzességében levő ismerősünkkel, tárgyaló partnerünkkel. Tudunk? Tudnánk, ha a telefon nem jelezne egyre gyakrabban „foglaltat”. Vannak, akik azt mondják, inkább elmennek gyalog vagy akár vonattal is, mintsem órákon át bosszankodjanak a foglalt-jelzés miatt. Ezért határoztuk el, hogy telefonügyben „körülnézünk” házunk táján. Mint megírtuk, nem ment ez minden nehézség nélkül. A tény, az tény Nagyon készségesen fogadott Gricser Péterné, a Miskolci Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. — Két napig próbálkoztunk Egerből kapcsolatot teremteni Miskolccal telefonon. Nem sikerült. Mi a véleménye erről? Tehetetlenül tárta szét a karjait a szóbeli válasz helyett. — Mit várhatunk ezek után? — kérdeztem. — Egy örömteli megállapítással kezdhetem a választ: pénzügyi kereteinket meghagyták az országos főhatóságok, ami azért nagy jelentőségű elhatározás, mert a majdnem húsz nagyobb feladatkörből csak kettőnél nem csökkentették a felhasználható összegeket; idetartozik a telefon is. Mit mondjak? A mai körülményeink között az a tény, hogy a forintok számát nem vették vissza, már, — eredmény. Megtudtam, hogy a mostani ötéves tervben eddig megyénkben mintegy 86 millió forintot használtak fel a távbeszélőhálózat fejlesztésére. A hátralevő években még további 35 milliót költenek erre a célra. A számok is jelzik, hogy a telefonálási gondjainkon enyhíteni akarnak. Ehhez azonban nemcsak a postának, hanem az érdekelt tanácsoknak is tenniük kell a maguk területén. A városok és a környékük Kezdjük Hatvannal. Már javában folyik az úgynevezett konténeres központ építése. Ha a még szükséges és hiányzó szerelési anyagokat is megkapják, akkor az év végéig már működni is tud az új berendezés. A városban mód nyílik nyolcszáz új előfizető igényeinek kielégítésére. Ahhoz, hogy itt a távhívás is megvalósuljon, még további tennivalókat kell elvégezni. A crossbar ugyan automata-rendszer, de nem feltétlenül alkalmas a távhívásra is. Ahhoz távhívóközpont kell. Ezek pedig: Budaipest és az öt régió, köztük Miskolc. Következnek a megyeszékhelyek a sorban, mint Eger és a gócközpont, mint Gyöngyös. A távhívás tehát az erre a célra alkalmas központhoz kötött. Ha lehetséges, Hatvant egyelőre Pesthez csatolják, attól függően, hogy mennyire leterhelt a vonalszakasz. Azt is hozzá kell tenni, hogy esetleg lépcsőzetesen kapcsolják rá az előfizetőket, kezdve a közületekkel. Lehetséges, hogy kezdetben csupán máshonnan lehet hívni a hatvani előfizetőket „közvetlen” tárcsázással. De a műszakilag kifogástalan megoldás csak idő kérdése. A környékből csak Hort, Csány és Ecséd lesz a kivétel, ahová nem jut el az automatizálás. Akik már biztosak A fejlesztéshez Hatvan, Lőrinci és a megyei tanács öt-ötmillió forinttal járult hozzá. A távhívás lehetőségét teremtik meg jövőre kilencven előfizetőnek Makiáron, míg egy évvel később Bélapátfalván jut ehhez hozzá 200 előfizető. A városhoz kapcsolják Gyöngyössolymost, ahol jövőre már nyolcvan—száz előfizető élhet a távhívás kényelmével. Domoszlón a következő évben ötven állomásról lehet tárcsázni a távolabbi helyeket is. Eger és Gyöngyös? Miután a pénz és az idő együttesen nagyon jelentős tényező, a VII. ötéves tervre marad a teljes rekonstrukció, illetve a bővítés. Lehet, hogy erre a megjegyzésre többen kedvetlenül reagálnak. Hol van még az? Kérdezik. Mi lesz még addig? — tehetik hozzá az előbhi kérdéshez. Az aggodalom nem alap nélküli. De az a tény, hogy ma már gazdasági életünknek majdhogynem meg- nehezítője a távbeszélő-hálózat elégtelensége, megszabja a tennivalókat is. Akik kérdeznek Miért kell annyit várni egy-egy állomásra, sünikor a „szomszédban” már felszerelték a telefont? A kérdés gyakorta elhangzik. Gricser Péterné elmondta, hogy sok függ attól, menynyire zsúfolt egy-egy vonal. Előfordul az is, mint Gyöngyösön, hogy az új lakótelepekre azért nem tudnak telefont felszerelni, mert a tanács a kábelt nem építteti meg odáig. Megérdeklődtem dr. Tir Dezsőtől, a városi tanács elnökétől, mi várható ebben az ügyben. Ügy válaszolt, hogy november közepén találkozik Koczka Antallal, a postaigazgatóság vezetőjével, akivel egyeztetni akarják a tennivalókat. Teszik ezt a jó eredmény reményében. Inkább csak sejtik a kérvényezők, hogy beadványukat „rangsorolják”. Ebben a rendező elv, ahogy közölte a műszaki igazgatóhelyettes: a „társadalmi fontosság”. A csupán a család kényelmét szolgáló telefon ebben a sorrendben nem található az élen. Hozzátette, ha valaki tíz évet várt a maga kategóriájában, akkor azt eggyel előbbre sorolják. És ott is várakozhat, ha ... A jövő a mikroelektronikáé a távbeszélő rendszerben is. A tárgyalások már elkezdődtek, és ha minden úgy megy, ahogy szeretnénk, akkor Eger is a legkorszerűbb technikát használhatja. Végül: ki a megmondhatója, miért kellett olyan kacifántos utat bejárnom ezért a néhány információért? G. Molnár Ferenc Víztornyok Közel-Keletre A Vízgépészeti Vállalat III. sz. lajosmizsei gyárában készülnek a gömb formájú 50— 100—200 köbméteres víztornyok. Évente mintegy 100-at készítenek, többségüket a közel- keleti országokba exportálják (MTI fotó: Kerekes Tamás felv. — KS) AZ ALAPSZERVEZET SAJÁTOSSÁGA SZERINT A beszámoló párttaggyűlések előtt
