Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 6., vasárnap 13. Világszerte a városiasodás a gazdasági, társadalmi változások mellett jelentősen befolyásolja az éghajlatot is. A klímára gyakorolt hatását Egerben, a magyar közepes nagyságú városok közül egyedül vizsgálják a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola földrajzi tanszékén. Erről szólunk mai összeállításunkban. Emellett a szovjet tudomány néhány műszaki, földrajzi és klimatológiai kutatási eredményeiről tájékoztatjuk olvasóinkat. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: MENTUSZ KÁROLY Vigyázz természetre! k A környezetvédelmi laboratórium (Fotó: APN — KS) Már valamennyi aláírás ott szerepelt a tervdokumentáción, amelynek alapján hozzá lehetett volna kezdeni a kosztamuksszi bánya- és dúsítókombinát építéséhez (amelyet az első ilyen jellegű nagylétesítményként tartottak számon Karéliá- ban). A tervezők megegyeztek a legkisebb részletekben is az építőkkel, és már csak az utolsó utasítás hiányzott. E ekkor jött a meglepetés: a leningrádi ércbányászati tervező intézet leállította a kezdést. A tervezőkollektíva vezetője elmondotta: néhány nappal korábban karéliai írókkal találkozott. Az írók azt kérdezték a tényezőktől: megtettek-e mindent annak érdekében, hogy Karélia legangyobb építkezése során ne károsodjék a környezet? Habár a tajgában épül a kombinát, körülötte több tucat tó van, amelyek vize olyan, akár a kristály. Itt a vasércet hatalmas mennyiségben dolgozzák majd fel, ráadásul az érc ként tartalmaz. Az írók utolsó kérdése ez volt: rányomták-e a tervdokumentációra a jelképes pecsétet: Vigyázz a természetre!? — Most, amikor már felépítettük és termel a létesítmény — mondja Vlagyimir Sadrin tervezést vezető főmérnök —, elégedetten mondhatom, nyugodt és tiszta a lelkiismeretünk, és tiszta a természet előtt. A tervezők, akik még ma is élénken emlékeznek a „diplomáciai lépésre”, pontosan értették, mire figyelmeztették őket a karéliai írók. Újból és újból végiggondolták a terveket és adott esetben új elgondolásokat vetettek papírra. Ismét felülvizsgálták a kombinát földrajzi elhelyezkedését abból a szempontból, hogy tökéletesen megvédjék a környező tavakat a dúsítómű melléktermékeinek káros hatásától. Pótlólagosan még egy levezetőcsatornát terveztek (amely igen sok pénzbe került), hogy tökéletesen megóvják a víztározókat a szétfolyó anyagoktól. — A karéliai tudósoktól ajánlásokat kaptunk arra vonatkozólag, hogyan lehet rekultiválni a kimerült bányaterületeket, megőrizni az értékes halfajtákat, az erdőket az ipari ártalmaktól — mondja Vlagyimir Sadrin. Most folyik az ércdúsító kombinát építésének második és harmadik üteme. A karéliai környezetvédelmi hivatal állást foglalt, miszerint az építkezés melléktermékeit csak egy kijelölt helyre szabad szállítani. Másik rendelkezése szerint 86 ezer hektáron többé nem hallatszik sem a balta, sem pedig a fűrész hangja, az erdőket nem cserkészik be zsákmányra lesve a vadászok. Nem zavarják többé a szarvas, a kanadai hód, a bamamedve, a süketfajd és a hófajd nyugalmát. A VIZSGÁLAT HÁROM ÉVIG TART Városklíma mérések Egerben A városiasodás világméretű folyamatának társadalmi, gazdasági és számos egyéb következménye mellett jelentős éghajlati hatása is van. Az antropogén eredetű légszennyezés nagyrészt a városok és közvetlen környékükhöz kapcsolódik. A város éghajlatmódosító hatását az ipari tevékenység — légszennyeződés, hőtermelés — egyéb emberi tevékenység, fűtés, közlekedés, biológiai hőtermelés és a mesterséges felszín együttesen idézik elő, melynek során minden egyes meteorológiai elem hőmérséklet, páratartalom, napfénytartam, csapadék, szélviszonyok — változik. Magyarország a közepesen városiasodott országok közé tartozik. Hazánk népességének 54,2 százaléka lakik városokban. A városok nagysága alapján a következő a megoszlás: nagyvárosokban (100 000 fő felett) a népesség 30 százaléka, közepes nagyságú városokban (20—100 000 között) a népesség 20, kisvárosokban pedig 4 százaléka él. Hazánkban a városklíma kutatás nem nagy múltra tekinthet vissza. Konkrét városklimatológiai kutatások csak az 1950-es évektől Budapesten és 1974-től Szegeden folytak. Jelenleg 1983. január 1-től Magyarországon csak Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszékének szervezésében folynak ilyen irányú kutatások. Az egri klimatológiai kutatások jelentőségét növeli egyrészt az is, hogy míg Budapest a milliós városok, Szeged a százezres városok klímamódosító hatását vizsgálta, mutatta ki, addig az egri mérésekkel a közepes nagyságú városok éghajlatmódosító hatását igyekszünk meghatározni. Másrészt különbségek vannak a városok területi elhelyezkedésében is. Budapest a Duna mentén síksági és hegyvidéki, Szeged a Tisza két partján alföldi jellegű város. Eger viszont ÉNY—DK-i irányú — 30—50 méter szintkülönbségű — völgyben helyezkedik el. A város területén 9 meteorológiai mérőállomás került felállításra. Az állomásokon napi háromszori mérés, észlelés történik (hőmérséklet, légnedvesség, maximum és minimum hőmérséklet). Egyes állomásokon kiegészülnek napfénytartam, szélirány és szélsebesség- valamint csapadékmérésekkel is. Az állomások a lehetőségek figyelembevételével a város különböző be- építettségű területeit, városrészeit reprezentálják. Ábránkon pontok jelzik az egyes állomásokat, vízszintes csíkozással az új lakótelepeket, pontozással a régi építésű 2—3 szintes belvárosi területeket, függőleges vonalakkal pedig az 1—2 szintes kertes családiházas területeket jelöltük. A méréseket folyamatosan 3 évig végezzük. A kapott adatsorok alapján már 1 év elteltével bizonyos részeredmények, következtetések vonhatók le. A hároméves adatsorok pedig már törvényszerűségek megállapítását is lehetővé teszik. E mérések nem öncélúak (nemcsak meteorológiai felmérések feltárására törekszik), hanem kapcsolódnak más népzadasági és vállalati szintű kutatási témákhoz, segítve azok megalapozottságát, eredményességét. Így például a csapadék rendszeres mérése a város és a Déli-Bükk egy meghatározott területén segíti a vízellátás, vízutánpótlás biztosítását szolgáló kutatásokat, melyek a Heves megyei Vízmű Vállalat koordinálásában folynak. A Heves megyei KÖJÁL-nak és a környezetvédelmi szervezeteknek kutatási eredményei oly kérdésekben lehetnek segítségükre, mint például a város levevegőtisztasága hogyan alakul, változik-e az éghajlati elemek módosulásával és milyen annak mértéke, milyen hatást gyakorol a városban található védett természeti és muzeális értékeinkre. Az egri hőközponttal történt megállapodás alapján azt vizsgáljuk, hogy bizonyos éghajlati elemek „igénybevételével” (pára- tartalom, szélsebesség, napfénytartam) csökkenthető-e a fűtőmű energiaszükséglete, vagyis mennyi energia takarítható "meg egy fűtési idényben. Az eddig eltelt 9 hónap méréseiből már a következők állapíthatók meg: A város központjában a hőmérséklet átlagosan magasabb, úgynevezett városi hősziget alakul ki. A hőmérséklet napi ingása itt a legnagyobb. Az Északi városrész mind a napi középhőmérséklet, mind a napi maximum és minimum tekintetében hűvösebb, a déli terület viszont melegebb. A magasabb szinten levő állomások hőmérséklete (Leányka út, Dohánygyár) kiegyenlítettebb, a napi minimum és maximum itt közelít egymáshoz a legjobban. A csapadék városi megoszlásában döntő a Bükk hatása. Az Északi városrész és Felnémet több év átlagában 10—20 milliméterrel több csapadékot kap. A szélviszonyokra az eltelt időszak nagy részében a csatorna hatás nyomja rá bélyegét. A leggyakoribb szélirány az É—ÉNY-i volt. Mindezen megállapítások a mérés óta az első következtetések, pontosabb, részletesebb elemzések az 1983. évi adatok birtokában lehetségesek. Ahhoz, hogy a 3 évre tervezett klimatológiai mérések 1983. jan. 1-én megindulhattak, köszönet illeti a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Főigazgatóságát, a Heves megyei Vízmű Vállalatot, amely az egész vállalkozás egyik fő finanszírozója, a legtöbb állomás üzemeltetője, az egri hőközpontot, az ÉVIZIG 5. sz. Szakaszmérnökségét egy-egy állomás telepítéséért és üzemeltetéséért, illetve azon üzemeket, szerveket, amelyek területet biztosítottak állomásaink részére (Dohánygyár, Hevesmegyei Kórház). Dr. Ron ez Béla főiskolai adjunktus Magashegyi síkságokon Gleccserkutatás A felhők víztartalma A világ gyakorlatában első ízben nyílik lehetőség a kristályos felhők víztartalmának közvetlen és hiteles mérésére. E célra fejlesztették ki szovjet szakemberek az IVO-I műszert. Ennek alkalmazásával elvben tetszőleges pontossággal lehet meghatározni a felhők víztartalmát tetszőleges hőmérséklet és halmazállapot esetén. A műszer bármilyen típusú repülőgépre — sport- és robotrepülőgépekre is — felszerelhető. A Szovjet Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetéből gleccserkutatók egy csoportja készülődik a Közép-Ázsiai Pamírba, ahol a karsztos vidékeken fogják tanulmányozni a föld alatti és föld feletti gleccsereket, a különleges képződmények hő- és nedvességcseréjét, az olvadékvizek lefolyását. A tudósok a tenger szintje felett 4—5000 méternyire, a magashegyi síkságokon kutatnak. A jégképződmények valamennyi fajtájával folytatnak kutatásokat, az antarktiszi gleccsereknél. Közép-Ázsia hegyeiben, a Nyugat-szibériai síkság hótakaróján és az örökös fagy birodalmának jegén. A közelmúltban napirendre tűzték a barlangok eljegesedésének tanulmányozását. A barlangi jégképződés és jegesedés körülményeivel eddig nem foglalkoztak a tudósok. Pedig e területnek nagy tudományos és gyakorlati jelentősége van. A földalatti jégképződmények hatással vannak a karsztfolyamatokra, akárcsak a keletkező barlangok klímájára és vízháztartására. Mesterséges barlanglevegő A sóbarlangok és -bányák mikroklímájának jótékony hatását a tüdőbetegségben szenvedők szervezetére már régóta felhasználják a szovjet orvosok. És ott, ahól nincsenek a barlangterápiára alkalmas természetes barlangok, egyes poliklinikákon mesterségeseket hoznak létre. Az ilyen barlangban, pontosabban a bar- langterápiai kezelőben a fehér ásványokkal borított falakon titokzatosan csillognak a félhomályban a műcseppkövek. Itt meghatározott a levegő nedvességtartalma, a hőmérséklet, a mikroorganizmusok összetétele — egyszóval szigorúan betartanak minden barlangi szabványt. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a kezelő levegőjében a nátriumklorid ionok meghatározott koncentrációja gyógyító hatással van a betegekre a légcsőasztma, a tüdőgyulladás és a bronchitisz kezdeti szakaszában. Höszabályzók a lakásokban Riga új lakótelepe kutatók, energetikusok kísérleteinek színhelye: minden lakóházba hőszabályozót szerelnek fel. A beállítható műszerek állandóan figyelik a lakások, illetve a külső környezet hőmérsékletváltozásait és ennek alapján növelik vagy csökkentik a forróvíz-adagolást. A rendszer üzemeltetési tapasztalatai 20 százalékos hőenergia megtakarításról tanúskodnak. A Lett Tudományos Akadémia kísérleti üzemében már folyik az új rendszer elemeinek sorozat- gyártása, amelyekből a köztársaság más városainak is szállítanak. A jövőben minden házba automata hőszabályozót szerelnek a lettországi új lakótelepeken. Látogatás a Vosztoknál Milyen a naprendszer felépítése? Milyenek voltak a szovjet konstruktőrök tervezte első rakéták? És az első műhold? Milyen a Holdjáró felépítése? Mivel táplálkoznak az űrhajósok a Föld körüli pályán? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk a moszkvai műszaki múzeum űrhajózási termében. A kiállításon közel 100 kiállítási tárgy, plakát, fénykép mutatja be szemléltetően, milyen gyors léptekkel fejlődik az űrhajózás a Szovjetunióban. A szovjet emberek joggal büszkék arra, hogy az űr békés célú meghódításában sokat tettek honfitársaik. A Föld első műholdja szovjet volt, az első ember, aki eljutott az űrbe, a Szovjetunió állampolgára, Jurij Gagarin volt. A Hold túlsó feléről sugárzott első felvételt a Szovjetunióban fogták. És még folytathatnánk a felsorolást. Különösen sok fiatal látogatója van a kiállításnak — egyetemisták, iskolások. Ki tudja; talán közülük is néhánynak valóra válik az álma a bolygóközi utazásról, és folytathatja az Sz. Koroljov és J. Gagarin által megkezdett utat. HAJÖZÄS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐK, FIGYELEM! A Folyamszabályozó és Kavlcskotró Vállalat nagyberuházáshoz kedvező fizetési és munka- feltételekkel felvesz: 1. Hajós szakmunkásokat: fedélzetmester, uszály- kormányos, géphajókormányos és hajóvezető szakmába. 2. Gépházi munkakörbe: vasipari szakmunkásbizonyítvánnyal és egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező vagy műszaki szakközépiskolát végzett dolgozókat. 3. Hajós fedélzeti munkakörbe 8 általános iskolát végzett férfi dolgozókat. Hajós szakképesítés megszerzésére lehetőséget nyújtunk. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. BUDAPESTI HAJÓJAVÍTÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGUNKRA FELVESZÜNK szakmunkás, illetve műszaki szakközépiskolai végzettséggel szerkezeti lakatos, hidraulika lakatos, ívhegesztő, elektroműszerész, radarszerelő, dízelmotorszerelö és művezető munkatársakat. JELENTKEZÉS: Budapesti Kavicstermelési üig.. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296 040/36. Dunai Kavicstermelési üig. Bp. XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040'43. Tiszai Vízépítési ütg. Szeged, Északi város, 302. ép. Telefon: 23-033. Budapesti Hajójavító üig. Bp. Xin., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040'33.
