Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 263. szám ARA: 1983. november 6., vasárnap 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hatvanhatodik Már hatvanhat éve! Még csak hatvanhat éve! Kinek-kinek megillető joga mérlegelni, értékelni a márt, és a m é get. Nekem egy költő sorai tetszettek meg a legjobban. Vagy azt is mondhatnám: ő adott se­gítséget. Hites tanúm neve Majakovszkij. Számomra meg­győző, nagyszerű eszméket hirdető szavai pedig a — „Csuda jó” című költeményében részletesen is megtalál­ható — eképpen hangzanak: „Ifjú országom, te serdülő, alkoss, próbálkozzál, töprengj terveken! Hát ne ragadjuk meg? Itt fut a derű! Az élet csodálatos és gyönyörű...” Már vagy még? Hiszem, vallom, látom és élem: az Au­róra ágyúinak jeladása egy új világ kezdetét jelentették. Egy olyan világnak, amelyben embernek érezheti magát a munkás, a paraszt, amelyben a szellemi érték sem csak presztízs és életforma. És nemcsak ott, ahol hatvanhat évvel ezelőtt győzött a nép forradalma, hanem ott is, ahol csak később, évti­zedek múltán, és az új világ megteremtőinek segítségé­vel nyílt lehetőség arra, hogy embernek tekintsék az embert, hogy a fizikai, a szellemi értékeket tisztessége­sen megbecsüljék. Ünnepelünk! Ünnepel a szovjet nép, ünnepel hazánk, ünnepel a szocialista világrendszer és ünnepelnek ott is, ahol még csak terv, vagy álom október szellemének, s lehetőségeinek megteremtése. Több mint hat és fél év­tized történetének, történelmének, politikai, szellemi, gaz­dasági eredményeit köszöntik világszerte. A bőség zava­rával küzdve válogathatunk az élteit esztendők eredmé­nyeinek gazdag példatáraiból. Az egykori kisemmizett cári Oroszország népeinek felszabadult utódai ma a világ egyik vezető országának állampolgárai. A szovjet föld szülöttje, a világ első férfi és női űrhajósa. Az 1917. november 7-én született társadalom egy új világrend- szert hozott létre. Egy olyan nemzetközi közösséget, amelyben nincsenek kiváltságosak, amelyben a népek és a nemzetek boldogulása mellett, valamint a munkával előteremtett anyagi jólléten túl a lenini békeeszme meg­valósítása is közös és napi feladatunk. Annál is inkább, mert a győztes forradalmat köve­tő évek igen sokszor tették megpróbáltatásra azokat az embereket, azokat az eszméket, amellyel elindult világ­formáló útjára a szocializmus. Hogy október világtörténelmi esemény volt, azt ma egyetlen értelmes ember sem kérdőjelezheti meg. Még azok sem, akik nem ehhez a társadalomhoz tartoznak, akik háborúkba is belesodorták az ifjú szovjet államot. A történelem más eldöntötte, hogy kinek volt igaza. Ok­tóber eszméit sohasem tudták legyőzni, megsemmisíteni. Szabadságát, függetlenségét példamutató bátorsággal és áldozatvállalással védte meg a szovjet nép. Nagy árat fizetett, de győzött. És nemcsak hazája függetlenségét, szabadságát védte meg a második világháborúban, hanem visszaadta az ember emberségét, jogát és tisztességét Magyarországon és a többi szocialista országban is. E győzelem világ- rendszerré tette a szocializmust és példát mutatott mind­azoknak, akik a föld más részein, országaiban is szaba­don szeretnének élni és alkotni. Ünnepelünk! Magunkat, munkánkat, sikereinket ün­nepeljük. Ahogyan ez egy igazi nagycsaládban szokás és iillik. Köszöntjük a munka élenjáróit, örülünk egymás sikereinek, terveket, álmokat szövünk arról, hogy miként tudnánk életünket még szebbé, még tartalmasabbá ten­ni. A nagycsaládban, a szocialista országok közösségében mindenütt ezen fáradoznak és próbálkoznak. Valamennyien tudjuk, érezzük: ma olyan világot élünk, amikor a korábbinál jóval nehezebb körülmények kö­zött tudunk csak termelni, gazdálkodni, újat alkotni. A magyar gazdaságot megszámlálhatatlan szálak kötik- össze az ünnepelt szovjet néppel. Segítségük nélkül alig­ha tudnánk gazdaságunkat fejleszteni, építeni. Nemcsak 1917. szelleme és győzelme köt tehát össze bennünket, hanem 1983. politikája, barátsága, testvérisége is. És nemcsak barátként, hanem felszabadítóként is büszkék lehetünk a szovjet nép munkasikerére. Ismeretes, hogy az 1917-es győztes forradalom első tet­te a békéről szóló dekrétum megfogalmazása volt. Nem véletlen, hiszen béke és nyugalom nélkül nem lehet al­kotni, gyárat, lakást, iskolát építeni, ifjú nemzedéket ne­velni, az idősebbeket felkarolni. Napjainkban sajnos is­mét sok veszély leselkedik a békére. A szocializmus el­lenségei újabb atomrakétákat kívánnak telepíteni Euró­pában, naponta robbanak a pokolgépek a Közel-Keleten, dördülnek el a fegyverek Dél-Amerika szabadságra vá­gyó országaiban. A Szovjetunió soha nem akart háborút, ma is első szá­mú védelmezője a békének világszerte. Korszerű, mo­dem technikai eszközökkel és ugyanazzal a lenini bé- kepoli tikéval, amelyet hatvanhat évvel ezelőtt hirdetett meg. És nemcsak magáért teszi mindezt. Az emberiség jelenéért és jövőjéért. Köszönet és tisztelet érte. Ünnepükön, ünnepünkön újabb munkasikereket kívánunk barátainknak, felszabadí­tóinknak. Valósuljanak meg az elkövetkezendő években is Majakovszkij sorai. Vagyis: . .itt fut a derű! Az élet csodálatos és gyönyörű!" Koós József November 7: a lenini eszme győzelmének jubileuma „Népeink történelmi barátsága kiállta a próbát...” Megyei díszünnepség Pétervásórón A NAGY OKTOBER! PöRRAOiV A megye központi ünnepségén Schmidt Rezső mondott beszédet Hatvanhat esztendővel ezelőtt zajlott le az a tíz nap, amely megrengette a világot. Az Auróra cirkáló ágyútüzének jeleadására megkezdődött a szocialista forradalom, amely az em­beriség történelmének nagy fordulata volt. Erre az eseményre, a lenini eszme győzelmének jubi­leumára emlékezett ezek­ben a napokban — mint tegnap is — az ország, a megye lakossága. Az ünnep alkalmából Buda­pesten felvonták az Állami Zászlót, valamint a munkás- mozgalom vörös lobogóját a Gellérthegyen, illetve a Par­lament előtti Kossuth téren. November 7. alkalmából ko- szorúzási ünnepségre került sor a fővárosi Lenin-emlék- műnél. A magyar és a szov­jet zászlókkal s a nemzetkö­zi munkásmozgalom vörös lo­bogóival díszített téren a fő­városi dolgozók, fiatalok több százas serege gyűlt össze az ünnepi eseményre. 'A szov­jet és a magyar Himnusz el­hangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára és Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút a szobor talapzatá­ra. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának ko­szorúját Losonczi Pál, és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai helyezték el. A Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetsége képviseletében Vla­gyimir Bazovszkij nagykövet és Anatolij Popov vezérőr­nagy, katonai és légügyi at­tasé koszorúzott. A társadal­mi és tömegszervezetek kép­viseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Varga László, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitká­ra, Ispánovits Márton, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének főtitkára és Bíró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára koszorúzott. A fegy­veres erők nevében Czinege Lajos hadseregtábomok, hon­védelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter, és Borbély Sándor, a Munkás­őrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. A ko­szorúzás! ünnepségen részt vett politikai és társadalmi életünk számos magas rangú személyisége. Az esemény az Intemacionalé hangjaival és a katonai díszszázad elvonu­lásával ért véget. Az évforduló alkalmából megyei központi ünnepségre került sor Pétervásárán. A Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei, vala­mint az egri járási bizott­sága szombaton délután ren­dezett díszünnepsége, a ma­gyar és a szovjet Himnusz elhangzásával kezdődött, majd Kalmár Imre, a já­rási pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket. Külön üdvözölte Gulyás Sán­dort, az MSZMP KB tagját, a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet elnökét, Vaskó Mihályt, az MSZMP KEB tagját, Barta Alajost, a me­gyei pártbizottság első titká­rát, Markovics Ferencet, a megyei tanács elnökét, Nagy Károlyt, a Szocialista Mun­ka Hőse kitüntetés tulajdo­nosát, Horváth Árpádot az MSZMP KB munkatár­sát, valamint a megyei pártbizottság titkárait, és Csemyejev Mihailt, a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet alakulatok egyik parancsnokát, a tömegszer­vezetek vezetőit, a járás és a település képviselőit, a szoci­alista brigádok meghívott tagjait. A megnyitót követően Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. Miután elemezte, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom a világ munkásosztályának és a ha­ladó erőknek olyan tapasz­talatokat nyújtott, amelyek korszerűségét, időtállóságát az eltelt több mint hat év­tized sem tette kétségessé. A szónok a továbbiakban ki­emelte: (Folytatás a 2. oldalon) Az évforduló jegyében Koszorúzás Egerben Kegyeletes hagyomány immár, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulóján koszorúzási ese­ményre kerül sor megyénk valamennyi szovjet hősi em­lékművénél. November 5- én, szombaton délután tisz­telegtek Egerben a megye, a járás és a város vezetői, lakosságának képviselői a Felszabadulási Emlékműnél. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után lépett az emlékmű talapzatához, s helyezte el az emlékezés és a tisztelet koszorúját a me­gye kommunistái nevében Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára, Né­meth László, az egri városi pártbizottság első titkára, valamint Kalmár Imre, az egri járási pártbizottság tit­kára. A tanácsi apparátus nevében Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke, dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács, illetve dr. Varga Já­nos, az egri járási hivatal elnöke koszorúzott. A tömeg­szervezetek koszorúját Mé­száros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára, Dorkó József, az SZMT ve­zető titkára és Mlinkó László, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára he­lyezte el az emlékműnél. A fegyveres testületek nevé­ben Csivincsik János r. al­ezredes, megyei főkapi­tány-helyettes, Pólyák György alezredes, helyőrség­parancsnok, valamint Farkas Sándor, a Munkásőrség me­gyei parancsnoka tisztelgett a talapzatnál. Ezen a napon koszorúzták meg Egerben a Népkertben álló, ismeretlen szovjet ka­tona szobrát, s helyezték el a tisztelet virágait az Álla7 mi temetőben lévő hősök sírjánál is. Megyénk kommunistáinak nevében Barta Alajos, Németh László és Kalmár Imre helyezte el az emlékezés és tisztelet koszorúját • (Fotó: Kőhidi Imrei

Next

/
Thumbnails
Contents