Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. november 30., szerda 3 Árőrjárat (H/2.) A gyártól az üzletekig Árőrjáratunk első részében a termelői árak alakulá­sáról, az új rendeletek és szabályozók hatásairól, ellent­mondásairól írtunk. Most a mindannyiunkat közelről érintő fogyasztói árakról lesz szó. Jelenleg a fogyasztási cik­kek. mintegy 57 százaléká­nak szabadon változik az ára, 43 százalékuknál köz- ■ pontilag szabják meg, . hogy mekkora összeg kerüljön az árcédulákra. Elvileg a ter­melői árak ismeretében már könnyedén kiszámolhatnánk, mennyi is lesz végül kiírva az üzletekben. A gyártól a kereskedelem úgynevezett termelői áron vásárolja meg az árut, ehhez hozzáadja sa­ját költségeit — a csomago­lás, a raktározás, a szállítás árát —, valamint törvényes hasznát, egyszóval a nagy­kereskedelmi árréssel növeli az árat. A kiskereskedelem a következő lépcső, ezek a vállalatok is elszámolják a maguk költségeit és a hasz­not a kiskereskedelmi árrés­ben, esetleg még forgalmi adót is fizetnek. Mindezeket összeadva végül is kijön *a fogyasztói ár. Támogatás és elvonás Ha változik a termelés költsége, változik a fogyasz­tói ár az előbb leírt össze­függések alapján. Csakhogy a hazai árrendszer fittyet hány az ilyen logikának; ahelyett, hogy a fogyasztói ár nézne felülről lefelé a termelőire, ez utóbbi tornáz­ta föl magát a valóságban magasabbra (vagy legalábbis a fogyasztói árral azonos szintre). Tehát valahol hiba csúszott a számításba. Sze­repet játszik ebben egy szá­munkra, fogyasztókra éppen kedvező jelenség is. Az utóbbi évek során egyre szű­külő körben, de változatla­nul tovább él a fogyasztói ártámogatások rendszere. Bizonyos alapvető fogyasz­tási cikkek és szolgáltatások árába besegít a költségvetés is; az eladóknak velünk együtt fizeti meg a teljes árat. A támogatott termékek közé tartozik a többszörös áremelkedést megért cukor, a hús, vagy éppen a tüzelő­olaj. E támogatások miatt is alacsonyabb összeget fi­zetünk az üzletekben, mint amennyit a termelő valójá­ban fölszámol. A termelői és a fogyasztói árak közé nemcsak a költsé­gek és a haszonkulcsok, ha­nem úgynevezett termelési és forgalmi adók is beépül­tek. Elvben arra szolgálna az elvonás, hogy a kívánatos mederbe tereljék például a fogyasztást. Csakhogy az egészségesnek tartott tea forgalmi adója nagyságren­dekkel magasabb a kávé hasonló terhénél, s a zsír fogyasztását is inkább támo­gatja a költségvetés — a kisebb forgalmi adó kiveté­sével —, mint például a va­jét. Igaz, az elmúlt évek során sok változást ért meg a termelési és a forgalmi adók rendszere, de a jelen­legi formájában zavarja az árak legfontosabb hivatását, a valós értékek, költségek és hasznok mérését. Ezeknek az elvárásoknak csak egy kétszintű, tehát a termelői áraknál magasabb fogyasz­tói árszintet magába foglaló árrendszer tehet eleget. Mennyire szabadok a szabad árak? Amint láttuk, a fogyasz­tói árak képzése sem mentes bizonyos ellentmondásoktól. De valljuk be, fogyasztóként mindenkit leginkább az ér­dekel, mennyit is kell fi­zetni a piacon, az áruház­ban. Mióta egyre szélesebb a szabad árak köre, mind többször találkozhatunk egy terméknél több árral, néha annyiféle az ár, ahány az üzlet. Talán ezért is szidják olyan sokat ezt a már nem is olyan új rendszert. Igaz, a kisvállalkozások megjele­nésével még tovább bonyo­lódott a helyzet, manapság nehezebb megtudni, miért fizetünk egy cipősarkalásért negyven, nyolcvan, vagy ép­pen hatvan forintot. Az embernek óhatatlanul az az érzése támad, hogy becsap­ják. Pedig szigorú jogszabá­lyok őrködnek a szabad árakat alakító verseny és az árképzés tisztasága fölött. Először is, minden olyan áremelést, ahol az elérhető haszon már meghaladja a jogszabályban meghatározott szintet, be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhiva­talnak. Néhány hónapra, akár egy fél évre is felfüggeszt­hetik az áremelést. Ha még ezek után is ragaszkodik vállalatunk a magasabb ár­hoz, bizony nyomós okot kell fölmutatnia a soron kö­vetkező árellenőrzés során. Nem lehet ugyanis az ár magasabb, mint az iparági átlag, a monopolhelyzetben levő termelő sem használ­hatja ki, hogy csak tőle vá­sárolhatunk. Az önköltséget, ha ez a gyártó rossz mun­kája miatt emelkedik, sem lehet vég nélkül a fogyasz­tókkal megfizettetni, ahogy a hiánycikkek árának drá­gítását sem nézik jó szem­mel az ellenőrök. A jogtalan áremelésből származó úgy­nevezett tisztességtélen hasz­not természetesen elvonják a gyártótól, de emellé még bírságról szóló csekket is mellékel az árhivatal. Megújulásra várva A piaci viszonyokat köz­vetítő, a külpiaci alkalmaz­kodást elősegítő árképzési formák csak lassan szorít­ják ki a régi maradványait, s ez a folyamat nem men­tes szükségszerű visszalépé­sektől, bizonyos ellentmon­dásoktól a normativitást és a vállalati önállóságot sértő intézkedésektől. Oj árrend­szer szükségességéről, az ed­digieket jelentősen módosító formák bevezetéséről már régóta vitatkoznak a szak­értők. Várható, hogy 1985 az árreform bevezetésének éve lesz. Az viszont már most is bizonyos, hogy a világpiaci árakat közvetítő formát sem­miféle más nem válthatja fel. A magyar ipar és a me­zőgazdaság csak akkor érté­kelheti reálisan saját terme­lését, ha napról napra ta­lálkozik a nemzetközi mér­cével. Ennek egyik legköz­vetlenebb eszköze az ár. (L. M.) Tartalékok Tanácskozás az innovációról Országos tanácskozást tar­tanak t.Innováció-inkurren- cia ’83” címmel december 1. és 3. között Budapesten. A tanácskozás célja, hogy olyan fejlesztésekre irányít­sák a figyelmet, amelyek nem — vagy csak kismér­tékben — termelnek ki fe­lesleges kapacitást, illetve amelyek kifejezetten a már létező inkurrens állomány felszámolására irányulnak. (MTI) Heves: 1984. január 1-től város Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tarnaörs közös községi ta­Kedden délelőtt Egerben rendkívüli ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület Maróti Sándor általános elnökhe­lyettes előterjesztésében megvitatta a közigazgatás továbbfejlesztésével kapcso­latos feladatok végrehajtá­sának helyzetét. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1983. október 12-i állásfoglalása értelmében 1984. január elsejével a já­rások, mint közigazgatási egységek megszűnnek. Az új államigazgatási térképen csak a főváros, a megyék határait, a településeket, a városokat és községeket je­lölik. Az Elnöki Tanács no­vember 25-i ülésén úgy ha­tározott, hogy 1984. január 1-étől 13 nagyközséget vá­rossá nyilvánít, így például Heves megyében Hevest. Megyénkben négy város környék és egy nagyközség környék szerveződik, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, illetve Füzesabony központ­tal. Az egri város környékhez tartozó községek: Andornak- tálya, Balaton, Bátor közös községi tanácsa Egerboccsal és Hevesaranyossal, Bekölce, Bélapátfalva nagyközség közös községi tanácsa Bükk- szentmártonnal, Mikófalvá- val és Mónosbéllel, Bükk­szék, Egerbakta, EgercSehi közös községi tanácsa Szúcs- csal, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Istenmezeje, Kerecsend közös községi ta­nácsa Demjénnel, Makiár közös községi tanácsa Nagy- tályával, Mátraballa, Mátra- derecske, Nagyvisnyó, Nosz- vaj, Novaj, Ostoros, Párád nagyközség közös községi ta­nácsa Bodonnyal és Parád- sasvárral, Pétervására nagy­község közös községi taná- * csa Erdőkövesddel, Iváddal, Kisfüzessel és Váraszóval, Recsk nagyközség, Sírok, Szarvaskő, Szilvásvárad, Tarnalelesz közös községi ta­nácsa Bükkszenterzsébettel, Fedémessel és Szentdomon­kossal, Terpes közös községi tanácsa Szajlával és Verpe- lét nagyközség közös községi tanácsa Tarnaszentmáriával. Gyöngyös város környék: Abasár, Adács, Atkár, Detk közös községi tanácsa Hal- majugrával és Ludassal, Do- moszló, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyös­pata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Karácsond, Kisnána, Márkáz, Mátra- szentimre, Nagyfüged, Nagy- réde, Szűcsi, Vámosgyörk, Vécs, Visonta és Visznek. Hatvani város környék: Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd közös községi tanácsa Nagykökényessel, Hort, Lő­rinci nagyközség közös községi tanácsa Zagyvaszán­tóval és Rózsaszentmárton. Heves város környék: Átány, Boconád, Erdőtelek, Hevesvezekény, Kisköre nagyközség, Kömlő, Pály, Tarnabod, Tárnáméra közös községi tanácsa Zaránkkal, nacsa Erkkel, Tarnaszent- miklós, Tarnazsadány, Tenk és Tiszanána. Füzesabonyi nagyközség környék: Aldebrő közös köz­ségi tanácsa Tófaluval, Be­senyőtelek, Feldebrő, Kál nagyközség közös községi tanácsa Kápolnával és Kom- polttal, Mezőszemere közös községi tanácsa Egerfarmos- sal, Mezőtárkány, Nagyút, Poroszló közös községi ta­nácsa Űjlőrincfalvával, Sa­rud és Szi ha lom. A város és nagyközség környékek szervezése nem területi csoportosítást jelent. Ugyancsak nem jelenti a korábbi város környékiség automatikus átvételét. A közigazgatás korszerűsíté­sének, a járások megszűné­sének az alapgondolata az, hogy a községek önállósága egyre nő, egyre több fel­adatot oldanak meg hely­ben. A körzetközpontok pe­dig a községek megyei irá­nyításában működnek közre. Szihalom Almafából szilvafa lett Megyénkben megkezdődtek a falugyűlések Csak az első sorok maradtak üresen Havas eső szitált. A csúszós utón és a járdán az embe­rek kettesével, hármasával szállingóztak a falugyűlésre. Az asszonyok karonfogva, egymásba kapaszkodva igye­keztek, s közben arról be­szélgettek, hogy mit kéne szóvá tenni a fórum előtt. ★ A szi halmi pártházban mintegy százan gyűltek ösz- sze. Főként a hátsó székek teltek meg, de az esemény kezdetére elől is csak né­hány hely maradt üresen. Kiss Ferdinándnak, a köz­ségi tanács elnökének tájé­koztatójából kitűnt, hogy a településen ebben az ötéves tervben legfőbb feladatuk­nak tartják az új, négy tan­termes általános iskola épí­tését. A munkák jó ütemben folynak, s jelenleg már a központi fűtés szerelését végzik. Jövő szeptemberre minden bizonnyal átadják a létesítményt. A faluban az elmúlt év­ben az igényeknél kisebb mértékű volt az úthálózat felújítása. Az ok: a megyei útfelügyelet csak három- százezer forintot biztosított e célra. A pénzből a teme­tőhöz vezető földes út kor­szerűsítésére tellett. Jelentős társadalmi munkával készült a Hunyadi utca betonjárdá­ja. A településen nagy gon­dot jelent a szemét elhelye­zése. A közelmúltban bekap­csolódtak ugyan a szerve­zett személyszállításba, de a kocsik mégis kevés hulladé­kot szállítanak el. Sokan nem hajlandók ugyanis ku­kát vásárolni. Dobos Pál: A gyümölcsfákra jobban kell vigyázni A vízhálózat elkészült. Az idén már csak az üdülőterü­leten kerül sor bővítésre. Ebben az évben sem sikerült azonban kiküszöbölniük: a nyári időszakos vízhiányt. A forró hónapokban gyakran hörgött a csap. Végleges megoldást egy új kút jelen* tene, ásására viszont nincs elég pénz. A megyei tanács sem tud segíteni, mivel He­vesben tizenkét olyan tele­pülés akad még, ahová tar­tálykocsiban szállítják az éltető folyadékot. Először ezeknek a gondján kell eny­híteni, kútfúrással, vízháló­zat létesítésével. A tanácselnök szerint a füzesabonyi áfész • üzletei megfelelően elégítik ki az igényeket. Többször azonban rossz a kenyér minősége. A faluban már árusít egy ma­gánkereskedő, s a jövőben újabb engedélyeket adnak a kisiparosoknak és a kiske­reskedőknek, hogy még jobb legyen az ellátás és a szol­gáltatás. Kifogástalan a munka a fogászati és az orvosi ren­delőben. Az új iskola belé­pésével pedig minden bi­zonnyal még színvonalasabb lesz az oktatás és a közmű­velődés. A jövő évi feladatok kö­zül egyebek mellett kiemel­te: tovább kell folytatni a járda felújítását, rendbe kell hozni a temetőt, ahol ravatalozót kell építeni. Mindezekhez természetesen továbbra is várják a lakos­ság támogatását. ★ A beszámolót követően néhány pillanatig csend ho­nolt a teremben. Aztán Joó Sándor, az általános iskola igazgatója kért szót. — Necsak néha legyen jó a kenyér — mondta —, ha­nem mindig. Majd hozzátette: — A boltok előtt, különö­sen hét végén gyakori a sorbanállás. Az emberek sokszor esőben, fagyban is a szabad ég alatt várakoznak. Erre jobban oda kéne fi­gyelni. Beer Ferenc, az úttörőcsa­pat vezetője felajánlotta, hogy az iskolások segítenek a szemétkérdés megoldásá­ban. — Környezetvédelmi jár­őröket szerveznénk — mond­ta. De azt, hogy a gyerekek­nek mi lenne a feladata, nem fejtette ki. Kevés fiatal vett részt a2 eseményen. Ezek egyike, Kovács István, arra hívta fel a figyelmet, hogy az or­vosi rendelőben nincs pólyá- zó. A csecsemőket nem tud­ják hol öltöztetni, s csak rá­adás mindenre, hogy nincs külön felnőtt és gyermek­rendelés. Farkas János azért emel­te fel a szavát, hogy általá­ban azok a nyugdíjasok kap, nak rendkívüli szociális se­gélyt, akik nem is szorulnak rá arra. Miközben beszélt, a nagy zajból sok helyről lehetett hallani: — Igaza van! — Nagyobb körültekintés­sel kéne kivizsgálni, hogy ki érdemli meg azt a pár száz forintot és ki tudná nélkülözni — mondta az idős ember. — Mert, olya­nok is akadnak, akiket gyer­mekeik támogatni tudnak. Másoknak meg központi fűtésre telik, de a segélyt is igénylik, elvéve ezzel a pénzt a szegényebbektől. Dobos Pál nyugdíjas azok­ra a gyümölcsfákra hívta fel a figyelmet, amelyeket az idős emberek nemrégiben ültettek az egyik telken. — Ügy vettük, mint al­mafát. Hát, mire megnőtt, nem szilvafa lett mindegyik­ből? — bosszankodott kissé irónikusan. Szinte mindenki elnevette magát. — Jó len­ne, ha az iskolások gondjuk­ba vennék. Gyakorló kert­jük lehetne. + A javaslatokra, megjegy­zésekre Kiss Ferdinánd vá­laszolt. — Azzal fenyegette meg a füzesabonyi áfész a péke­Joó Sándor: Ne csak néha legyen jó a kenyér (Fotó: Perl Márton) két, hogy beszünteti a mű­helyüket. Véleményem sze­rint azonban szót kéne érte­ni velük. Mert, csak a hoz­záállásukon múlik: hiszen, ha az egyik nap képesek jót produkálni, a másikon miért nem? A bolt előtti sorbanállás- ra jelenleg nincs különös orvosság. De a következő öt­éves tervben ABC épül, s ezzel megoldódik ez a gond is. Amikor az intézményes szemétszállítás került újra szóba, akkor sokan megje­gyezték, hogy drága a kuka, s a nyugdíjasoknak nincs erre pénzük. Ezért a közel­jövőben a fém- vagy fado­bozban gyűjtött hulladékot is elszállítják a szemetesko­csik. — A szociális segély ki­utalásáról meg kell győződ­niük — mondta az elnök. — Meg is győződtünk — vágták rá jó néhányan. — A segélyezés a tanács* tagok felmérése alapján tör­ténik — magyarázta Kiss Ferdinánd. — S mindig az érvényben lévő jogszabályok szerint jártunk el. A továbbiakban kifejtette azt is, hogy a körzeti orvos nem kért pólyázót, s ha a szakemberek nem igénylik, akkor a tanács honnan tud­ja, hogy szükség van-e ar­ra, vagy sem. Egyébként jó ötletnek tartotta, hogy a gyümölcsfákat az általános iskolák vegyék kezükbe. ★ A rendezvény után min­denki hazafelé indult. Véget ért Heves megyében az idei első falugyűlés. — Az elmúlt évben egyet­len hozzászólás sem akadt — jegyezte meg búcsúzóul a tanács elnöke. — Attól tar­tottam, hogy most sem lesz... De lett. És nem is egy... Mindegyikből kitűnik a szebbre, igazabbra, embe­ribbre való törekvés. Homa János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents