Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 282. szám ARA: 1983. november 30., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ajándék Bodorított hajat, fehér bundát visel. Kék szemeit hosszú pillák árnyékolják. Csodás nő benyomását kel­ti, pedig csak játékbaba. Négyszáznyolcvanért. Viszik, mintha ingyen adnák. A babának csúfolt dáma színes papírba ke­rül, széles szalaggal is át­kötik. Igazán mutatós ajándék a karácsonyfa alatt. Drága és mutatós. De a kislány nem ilyenre vá­gyott. Olyan bábut szere­tett volna, aminek a hajá­ba fésűt akaszthat, nem árt a hullámoknak. Amit kivihet a játszótérre, mert lábai bírják a strapát és az ágyba is bebújhat vele, ru­hája nem törődik. „Vi­gyázni kell rá” hajasbabá­ja már van ott a polcon, három is ... Nagymama ágya elé sző­nyeget kapott, végtére az ő szobája is része a csalá­di fészeknek. Szabadkozik miatta, hisz tudja ő, mibe kerül az új szerzemény. Neki a kopott is megfelelt volna még. Anyu karácso­nyi meglepetése modern turmixgép, dolgozhat is ve­le — a család örömére. Igaz, mindenki beleadott a borsos vételárba. Ajándékozunk. De kinek, mi kerüljön a fa alá? En­nek eldöntését nem hagy­hatjuk az utolsó pillanatra, mert az elsietett vásárlás­ban nincs sok köszönet. Ha nemcsak karácsony előtt figyelünk a másikra, hanem például egy közös séta alkalmával a kiraka­tok előtt, később csak vá­lasztanunk kell az óhajok közül. Az ünnep előtti napok­ban beszerző körútra in­dulóknak már csak egy ta­nácsadójuk marad: az ár­cédula. Mert ha nem talál­ják el a kívánságot, leg­alább drága dologgal ruk­koljanak elő. Azt ugyanis a vak is látja, hogy ez a semmire sem jó tengeri herkentyű nem két fo­rint ... A tanácstalanságunk szülte „ajándék ló” elv alapján mindig túllicitáljuk egymást. Csakhogy ebben a versenyben kifulladunk, így az ajándékozás öröme előbb-utóbb kegyetlen nyűggé, fárasztó teherré válik. De miért feledkezünk el az egyszerűbb útról? Nem kedveskedhetnénk például magunk készítette megle­petéssel? Nagyapának csi­nálhatunk bőrből szem­üvegtokot, nagyi és apa örülne egy meleg kötött sálnak. Anyunak olcsó anyagból varrhatunk csi­nos kötényt, edényfogó kesztyűvel. Hogy nincs idő, kéz­ügyesség elkészítésükhöz? Üzletet járni, netán Legó- ra vadászni is idő. És a még oly sutaságról árulko­dó, ám szeretettel készített tárgy mindennél nagyobb örömet okoz. Mert a karácsony első­sorban a szeretet ünnepe, az ajándékozás csak jel­kép. A szereteté, melyet pénzen adni-venni nem le­het. Fazekas Eszter Huszonöt éves a Mátra-bülcki Intéző Bizottság Egyre jobban kamatoztatjuk természeti és történelmi értékeinket Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter a magyar idegenforgalom helyzetéről és feladatairól Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a MEBIB előd­je, a Mátra—Eger—Nyugat- bükki Intéző Bizottság. A Borsod, Nógrád és Heves megye turistaforgalmát szer­vező, az érintett területek idegenforgalmát jelentős anyagiakkal is segítő bizott­ság jubileumi ünnepi ülé­sére tegnap került sor Eger­ben, a városi tanács dísz­termében. Az intéző bizottság tagjait, valamint az esemény részt­vevőit — közöttük Barin Alajost, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, Havas Bélát, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkárát, Káray Oszkárt, az Országos Idege»- forgalmi Hivatal vezetőjét, Devcsics Miklóst, a Nógrád megyei, Markovics Ferencet, a Heves megyei tanács el­nökét — Molnár Károly, a Mátra—bükki Intéző Bizott­ság elnöke köszöntötte. Ezt követően a magyar idegen- forgalom helyzetéről és fel­adatairól dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter tartott előadást. A miniszter bevezetőjében a nemzetközi idegenforgalom társadalmi és gazdasági je­lentőségét elemezte. Az ered­mények között említette, hogy a magyar idegenforga­lom 1983-ban is jól, és gaz­daságosan használta ki ter­mészeti és történelmi érté­keinket. Idegenforgalmunk a nehezebb világgazdasági kö­rülmények között is hatéko­nyan és gazdaságosan dol­gozott. Hazánkat 1982-ben több mint tízmillió külföldi turista kereste fel, s vendég­látásuk színvonala is meg­felelő volt. Ez az ágazat — mondotta a miniszter — lé­nyegesen kevesebb ráfordí­tással „szerzett” rubelt és dollárt népgazdaságunknak, mint a többi szakma. Pártunk és kormányunk hazai és nemzetközi politi­kájának elismeréseként is tekinthetjük, hogy 1983-ban több mint három százalék­kal több külföldi kereste fel hazánkat, mint egy év­vel ezelőtt. Bár a tervezett Dr. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter előadását tart­ja bevételt valószínű nem si­kerül teljesíteni, de a láto­gatók száma azt bizonyítja: a világ évről évre jobban érdeklődik hazánk munkája, természeti szépségei iránt, és ha a turisták kevesebb napot is töltettek nálunk az idén, de többet költöttek. Ugyancsak a jó hírek kö­zött említette a miniszter, bogy 1983-ban a tavalyinál 14 százalékkal több magyar turista látogatott külföldi országokba. Beszédét azzal zárta, hogy a hazai idegen- forgalomban, s az azt szol­gáló fejlesztésekben példa­mutatóan dolgozott a Mátra —bükki Intéző Bizottság. Sokirányú tevékenységének is köszönhető, hogy a há­rom megyében tovább ja­vultak a vendégvárás, a vendéglátás tárgyi és tech­nikai feltételei. Ezután Domán Imre főtit­kár előterjesztésében az 1984. évi munkatervét fo­gadta el az intéző bizottság, majd a 25 éves jubileumot Molnár Károly méltatta. Ünnepi beszédében kiemel­te, hogy a különleges föld­rajzi helyzete következtében Budapest és a Balaton után hazánkban a Mátrában és a Bükkben a legkedvezőbbek az idegenforgalmi viszonyok. A két hegységben „él” leg­tovább a hó, az ásvány- és termálvizek jelenléte pedig klimatikus adottságait meg­sokszorozva erősíti a térség gyógyüdülési lehetőségét. Növény- és állatvilága is igen gazdag. Ezzel igen jó lehetőséget kínál a vadá­szatnak, a természethez kö­tődő üdülésnek, természet- járásnak. A gyógyhelyek, kulturális hagyományok, vi­lágihírű borok az idegenfor­galmi relációk kialakulásá­nak számtalan léhetőségét kínálják. Az átlagosnál na­gyobb fejlesztések eredmé­nyeként 1980-ra a Mátra és a Bükk üdülőnépessége meg­közelítette a kiemelt üdülő- területek össznépességének harminc százalékát. Ma több mint félmillió ember tar­tozik a három megyéből az említett idegenforgalmi te­rület törzsvendégei közé. Molnár Károly ezután a kereskedelmi, a szolgáltatási fejlesztésekről szólt — Mis­kolcon, Egerben, Gyöngyö­sön, Hatvanban, Mezőkö­vesden, Bánkúton, a Mályi-, Nyéki-tavaknál —, majd a legfontosabb tennivalókat elemezte. Beszédét azzal zárta, _ hogy a Miniszterta­nács 2006/1979. számú hatá­rozatával a mátra—bükki üdülőkörzetet kiemelt kör­zetté nyilvánította. Az érin­tett három megyének e ha­tározat szellemében kell dolgoznia azért, hogy a ven­dégek, a turisták még na­gyobb számban keressék fel szűkebb hazánk idegenfor­galmi nevezetességeit. A jubileumi ünnepség befejezéseként a társadalmi munka élenjáróinak kitün­tetésére és jutalmazására került sor. Több évtizedes kiemelkedő munkájáért az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát adományozta Zakupszky Lászlónak, az intéző bizott­ság alapító tagjának. Töb­ben Kiváló Munkáért, vala­mint a MEBIB különböző kitüntetéseiben részesültek. A mikófalvi népi együttest harmincezer forintos juta­lomban részesítette az in­téző bizottság. Szintén anyagi elismerésben részesült az egri belváros rekonstrukció­jában részt vevő Bokányi Dezső nevét viselő szocialista brigád. A Hazafias Nép­fronttal, a KISZ megyei bi­zottságával, valamint megyei tanáccsal közösen meghirde­tett virágosítási versenyben elért eredményéért a MEBIB ötvenezer forintos különdíját Feldebrő község nyerte el. Koós József Kádár János Berlinbe utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására kedden este baráti látogatásra Berlinbe uta­zott. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Karvalics László és Kótai Géza, a KB osztályvezető-helyettesei. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István bel­ügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályá­nak vezetője és Nagy János külügyminiszténiumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Kádár János Németh Károlytól és Korom Mlhálytól, a KB titkáraitól, a PB tagjaitól búcsúzik (balra). Kádár János Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával a vonaton. (Balogh László felvételei — Népújság teleíotó — KSj A ll-es blokk is kész Felkészült a télre a Gagarin Hőerőmű Amint tudósítóink közöl­ték, a Gagarin Hőerőmű és a Thorez bányaüzem szinte azonos időben készült fel a nagy erőpróbát igénylő téli üzemelésre. A kis és a nagyjavítások ré­vén az erőműben a Il-es számú, 100 megawattos blokk üzembehelyezése megtörtént. A brigádok határidőben vé­geztek a javításokkal. Egy­re több helyen alkalmaznak mikroelektronikai elemeket, amelyek segítségével korsze­rűsödött az erőmű irányítás- technikai rendszere. A fo­lyamatokat most már szá­mítógépek is szabályozzák. A költségek csaknem öt- százmillió forintot tette ki. A helybelieken kívül tíznél is több vállalat dolgozói vettek részt a nagyjavítás­ban. A csúcsidőszakban meg­növekvő feladatok elvégzé­séhez kénytelenek a dolgo­zók egy részét átcsoportosíta­ni. Ennek következtében a karbantartók is a termelés valamelyik területén dolgoz­nak, méghozzá több mű­szakban ha erre szükség van. A rideg téli időjárás testileg is nagyobb megter­helésnek teszi ki az erőmű dolgozóit. Védelmükre meleg ruhát adnak, és védőitalról is folyamatosan gondoskod­nak. A ; csúcstermelésre a Tho­rez bányaüzem is felkészült úgy, hogy a szükséges na- ' gyobb mennyiségű tüzelőt ütemesen szállítja. Egyide­jűleg a minőség javítását a fokozottabb szelektálással se­gítik elő. Az erőmű készen áll arra, hogy naponta 13— 16 millió kilowattóra villa­mos energiát szolgáltasson. Visontán éves átlagban 1470 kilokalóriát kell, hogy teljesítsenek, ezzel szemben 1533 kalória fűtőértékű sze­net adnak, várhatóan. A szénmezőn a minőség javí­tását beruházás nélkül, fő­ként a szervezettség fokozá­sával, valamint a gépek és műszerek jobb kihasználásá­val érik el. Fontos feladat a meddő letakarításának a fokozása is. Az így nyert jobb minő­ségű lignitből mintegy há­romszázezer tonnával van kevesebbre szüksége az erő­műnek az egész évre terve­zett hőmennyiség eléréséhez. Ez a csökkent mennyiség tüzeléstechnikai szempontból is előnyös. Falutervezők találkozója Rétságon Rétságon az Asztalos János Művelődési Központban kedden megrendezték a negyedik észak-magyarországi urbanisztikai találkozót, amelynek központi témája ezúttal á kisközségek rendezése, fejlesztése volt. A többi között megálla­pították, hogy különösen Borsod és Nógrád megyé­ben tettek és tesznek sokat a régi magyar falukép meg­őrzéséért, ezzel párhuzamo­san a kisközségek lakosság- megtartó képességének erősí­téséért Mint arra rámutattak, a fordulat — és nemcsak Észak-Magyarországon — a hetvenes évek végén követ­kezett be, amikor mind éle­sebben körvonalazódott az erőltetett urbanizálás kudar­ca. A kedvező folyamatot táplálta a vidék iparosodása és a kiskertgazdaságok sza­porodása, növekvő szerepük az ellátásban. Az a tény, hogy sok tíz­ezer dolgozó munkahelye közel került „falusi” lakó­helyéhez, továbbá, hogy az országban jelenleg mintegy két és fél millió kisgazdasá­got tartanak számon, s kö­zülük másfél millió piacra is termel, mindennél előtel- jesebben sürgeti a kistele­pülések fejlesztésének növek­vő fontosságát. Sokat segít majd ebben, hogy a koráb­ban intézményeitől megfosz- nek. tott úgynevezett társközsé­gek — elsősorban s jövendő elöljáróságuk révén — újra élednek, s remélhetően a fej­lesztési eszközökből is na­gyobb arányban részesed­Az ünnepség elnöksége (Fotó: Szántó György]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents