Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 29., kedd S. Irodalmi feldolgozások új filmeken Margarita Tyerehova, a Riki- Tild-Tévi egyik főszereplője A világirodalom kimeríthetetlen kincsesházából gyakran merítenek a művészek, különösen a filmesek. Különböző országok, rendezői jelentkeznek irodaimi adaptációkkal. és szinte valamennyi korosztályhoz szólnak. Kezdjük magyar produkcióval. Bódy Gábor készítette a Kutya éji dalát, Csapiár Vilmos novellája nyomán. Különös emberek különös története, különös helyzetekben — röviden elmesél- hetetlen. A főszerepet a rendező, Bódy Gábor játssza. Mario Soldati kisregénye alapján forgatta Franco Gi- raldi A zöld kabát című filmet. Egy zenekari próbán találkozik a karmester és az egyik muzsikus tekintete. Megelevenedik a múlt, amelynek kettőjük közti párviadala most elölről kezdődik. Főszereplők: Senta Berger, Jean-Pierre Cassel és Renzo Montagnani. Hózuhatag a címe Hriszto Piszkov kétrészes bolgár filmjének, amelynek alapja Blaga Dimitrova regénye. A történet középpontjában egy tragikus kimenetelű hegyi túra áll. Jorge Amado regénye a Flor asszony és két férje, amelyből az azonos című brazil filmet forgatta Bruno Baretto. A regény és a belőle készült film egyaránt bizarr és indokoltan csak 18 éven felülieknek játsszák, akik bizonyára jól fognak szórakozni. Az elmúlt évi Karlovy Vary-i fesztivál díjnyertes filmje A hentessegéd. Zo- roslav Záhon rendezte La- dislav Ballek regénye nyomán. A cselekmény a második világháború befejezése után játszódik egy kis szlovák faluban. Érdekes a szereposztás: Elő Romancik, Pécsi Ildikó és Koncz Gáboh Kipling elbeszélése, a Riki- Tiki-Tévi az alapja az azonos című szovjet filmnek. Alekszandr Zgurigyi neves művészek közreműködésével eleveníti fel a kis monguz- nak és barátainak történetét: Margarita Tyerehovával és Alekszej Batalowal, akit az utóbbi években ritkán láthattunk. Valószínűleg csemege lesz a mozikedvelőknek az Excalibur című kétrészes ír film. Tomas Malory XIV. századi műve alapján John Boorman rendezte. „Filmfantázia az emberiség őskoráról” — írja a Film című Boorman rendező előjátszik egy jelenetet a csodálatos karddal, az Excaliburral (Fotó — KSj lap. Excalibur első része Uther Pendragon történetét mondja el — ugye, ismerős a név Szerb Antaltól? —, aztán találkozunk Arthur királlyal, a varázsló Merlin- nel, Lancelot lovaggal, Gue- never-rel, Percevallal és a többi, az Arthur-mondakör- ből ismert alakkal. A főszerepeket Nigel Terry, Nicol Williamson, Helen Mirren, Nicholas Clay, Charie Lunghi Paul Geoffrey játssza. (erdős) Faust olaszul A százesztendős Metropolitan Az új Metropolitan homlokzata Homer, Emmy Destin, Antonio Scotti, karmester Toscanini. És ettől kezdve fokozatosan növekszik a Mel tekintélye, rangja, hírneve. Sorra bemutatják a sikerei csúcsán járó Giacomo Puccini műveit, és megszületik a korszakos jelentőségű elhatározás: meg kell nyerni a mestert, hogy komponáljon operát a Metropolitan számára. Puccini szívesen vállalja a megbízatást, s némi alkotói vajúdás után megszületik a Nyugat lánya című operája. A nagy ősbemutatóra 1910-ben kerül sor, természetesen Toscanini vezényletével. A siker minden képzeletet felülmúló, de Puccini aggódik: „Eddig minden jól sikerült művem A lépcsöház (MTI Fotó Külföldi Képszolgálat! Észak-Amerika operakultúrája aránylag későn, csak az 1800-as évek első harmadában indult figyelemre méltó fejlődésnek. New York az első teljes operaszezont az 1825-ben odalátogató Garcia- féle társulatnak köszönhette, amely kilenc olasz operából álló repertoárját mutatta be harmincöt előadásban, őket a Montressor-társulat követte ugyancsak olasz operákkal, amelyeket immár a számukra épített Italian Opera House-ban adtak elő. Az opera iránt egyre növekvő érdeklődés és igény hatására a negyvenes években New Yorkban már négy önálló operaház működött, de még sokáig csak alkalmi társulatok szólaltatták meg a2 olasz és német darabokat. Az egységes zenei irányítással működő operaélet kezdete Észak-Amerika legnagyobb városában, a száz esztendővel ezelőtt, 1883. október 22-én megnyíló Metropolitan Opera House nevéhez fűződik. A jórészt reneszánsz stílusú, kívülről szerény, de pazar belső berendezésű épületben a nevezetes októberi estén Gounod operája, a Faust szólalt meg — olasz nyelven. Az első igazgató, Henry E. Abbey nem is tehetett egyebet, mint hogy főként olasz vendégművészektől várta az előadások sikerét: amerikai operakul- tÚFáról ebben az időben még nem beszélhetünk. Az első évad látványos sikerei ellenére igen nagy volt a társulat anyagi vesztesége Abbeynek távoznia kell. Az új igazgató, Leopold Dam- resch művészi és gazdasági elképzeléseiben rátermettebb vezetőnek tűnik elődjénél, ám törekvése a Metropolitan elnémetesítésére csak a rendszabályok hatására bizonyul eredményesnek. Az anyagi gondok, a stabil, .önálló társulat hiánya még mindig nagyon megnehezítik az opera életét. 1892-ben tűzvész pusztít az épületben, a helyreállítás után a vezetőség tagjai marakodnak egymással. A Metropolitan későbbi hírét csak az 1908-ban kinevezett új igazgató, Giulio Gatti-Casazza tudta megalapozni, nem utolsósorban a fiatal olasz karmester, Arturo Toscanini szerződtetésével. Gatti és Toscanini idejét nem véletlenül mondják ma is a „Met” aranykorszakának. Az első jelentős eseménye ennek az időszaknak az Aida felújítása volt. Szereplői: Enrico Caruso, Louise pályafutása bukással kezdődött.” Aggodalma nem volt alaptalan: Európa jóval mérsékeltebb lelkesedéssel fogadta az operát, amely végül is a Metropolitan egyetlen jelentős világbemutatója maradt. Mert New York világhírű operaháza elsősorban a sztárok diadalra segítésében vállalta — vállalhatta csak — a vezető szerepet. Az itt világhírnévre szert tett művészek közül az első Caruso, aki 1903. november 23-án lépett fel először a Rigolettó- ban, s aki körül valóságos énekesmítosz alakult ki. És felsorolhatatlanul sokan követték őt a világhírhez vezető úton a Metropolitan színpadán. A fától a feszített vasbetonig Hídjaink története A legősibb magyarországi hídemlékek a római korból valók. Az Aquincumi ásatások ^orán például előkerültek a vízvezetékhíd elemei. A főváros első állóhídja a Széchenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kiírt pályázat alapján épült 1842—49 között. Clark Tierney William tervei alapján Clark Ádám angol mérnök építette. Eredeti hossza 375, a középső támaszköze 203 méter volt. A hidat 1914- ben megerősítették, fa pályatartó szerkezetét acél merevítőtartóval váltották fel. 1945 januárjában — sok száz hidunkkal együtt — ezt is felrobbantották a németek, s 1948—49-ben építettük újjá. Az eredeti híd vasszerkezetének súlya 2139, az újjáépítené 5194 tonna. Ma már szinte csak a tartópillér az eredeti. Ugrásszerűen javult a hengerelt acélok minősége a múlt század végén. Ebből épült az első magyar tervezésű és kivitelezésű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról neveztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Szabadság-híd. Fe- keteházy János tervei alapján készítette a MÁVAG. A háborús pusztítás ellenére is a szerkezet hatvan százaléka eredeti. A századfordulón nálunk is betört a hídépítő anyagok közé a beton, majd az 1910-es években a vasbeton. Mód nyílt a gerenda- szerű, nagy teherbírású szerkezetek építésére, melyek jól bírták a húzó-nyomó terhelést egyaránt. Ilyen például az 1981-ben átadott csongrádi Tisza-híd, melynek 90 méter a pillérek közti fesztávolsága. A győri Du- na-híd már feszített betonból készült, 88 méter a fesztávolsága. Ez az építőanyag csak a 100 méter alatti pillértávolságnál ad megfelelő biztonságot. Az acél rugalmasabb. Ebből készült az 1979-ben átadott szegedi- Tisza-híd is, melynek 144 méter a pillérnyílása. Ugyancsak acélszerkezetű a budapesti Arpád-híd, melynek 1984-ben fejeződik be a korszerűsítése. Ennek 103 méter a legnagyobb pillértávolsága. Magyarországon mindösz- sze két függőhíd van. A már említett Széchenyi Lánchíd és az Erzsébet-híd. Az utóbbi kábelhíd. Ma már sehol sem építenek láncszerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél évszázad alatt nagyon sokat lebontottak Európában. Átvette helyét a sokkal modernebb, úgynevezett ferde kábeles szerkezet. Ez akár 300 —500 méter nyílást is megenged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egykori dicsőségéből, mely első átadásakor, 1903-ban a világ legnagyobb lánchídja volt, s ezt a helyét 23 éven át megőrizte. S ha már a hosszúságnál tartunk, említsünk meg egy igazán hosszú hidat. Az Egyesült Államokban 1956- ban épült a világ leghosz- szabb hídja New Orleans és Mandeville között, a Pontchartrain-tón, hossza 39 kilométer. De nem kisebb mérnöki teljesítmény az sem, hogy a San Francisco-i Golden Gate acélkábel függőhíd legnagyobb fesztávolsága 1281 méter. Magyarországon a MÁVAG tevékenyséfével kezdődött meg az acél hídszerkezet gyártása 1879-ben. Jogutódja, a Ganz-MÁVAG ma is öregbíti a magyar hídgyár- tás jó hírnevét, hiszen nemcsak itthon, hanem külföldön is számos szép eredményt ért el. Mérnökei és munkásai helytállását dicsérik a Jugoszláviában, az NDK-ban, a Csehszlovákiában emelt új hidak. Betonszerkezeteket épít még a Hídépítő Vállalat és több kisebb cég is. Békés mellett például a Kettős-Körösön építenek egy 80 méter középnyílású, feszített vasbe- ton-hidat, amely speciális, úgynevezett szabadszerelésű technológiával készül, az előregyártóit elemeket a helyszínen csak a helyükre kell emelniük az építőknek. 1975 óta ez az ötödik szabadszerelésű feszített vasbeton szerkezet a Körösökön. Végül szólnunk kell műemlék hídjainkról, hisz oly kevés maradt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a kilenclyukú boltozott kőhíd. A tervek szerint új, korszerű átkelőt építenek, majd néhány kilométernyire. Erre terelik a közúti forgalmat, hogy ez a műemlék minél tovább megőrizhesse eredeti szépségét. Vác mellett található a prágai Ká- roly-híd kisöccsének becézett Barokk vagy Kőszentes-híd. Hat kis kőszobor díszíti. Nem mindennapi látvány, letűnt századok szép üzenete. Történelmi városaink legtöbbje őriz még egy-két kisebb régi, boltozott hidat. Érdemesek arra, hogy megőrizzük őket. A főváros majdnem minden hídja műemlék. Óvják, karbantartják valamennyit, bár a háborús pusztítás kevés eredeti elemet hagyott bennük. A Mar- git-híd is elpusztult, de érdemes megemlíteni, hogy a szigeti elágazás még az első építők keze nyomát viseli. Akit bővebben érdekelnek műemlék hídjaink, Gáli Imre Régi magyar hidak című könyvében minden kérdésre választ talál. T. L. éti umor ét elején — Te persze olyan fiatalosan öltözködhetsz, Helene, amennyire csak akarsz, de mégse feledd el, hogy közötted és a lányod között legalább kilenc hónap kül- lönbségnek kell lennie! ★ A vasúti fülkében vágni lehet a cigarettafüstöt, a három férfi szüntelenül dohányzik. Ekkor belép még egy utas, és udvariasan megkérdi: — Nincs kifogásuk ellene, uraim, ha rágyújtok? ★ — Ügy vélem, a modern társadalmat fenyegetik az elektronikus gépek, amelyek mindinkább úgy gondolkodnak, mint az emberek. — Attól tartok, Mr. Cripps, a dolog éppen fordítva van. A veszély az, hogy az emberek mindinkább úgy gondolkodnak, mint a gépek! ★ Az állatvédő liga alelnöke végrendeletében ezt írta: „Valamennyi öltönyömet és pulóveremet az emberek által üldözött, szerencsétlen molyokra hagyom ...” ★ Az amerikai újságíró interjút készített egy angol íróval. Beszélgetés közben felrakta az asztalra mindkét lábát, de nyomban észbe kapott, és megkérdezte: — Bocsánat, nem zavarja önt ez a szokásom? — Ö, dehogy, ne aggódjék — válaszolt szívélyesen angol beszélgetőtársa: — akár mind a négy lábát is felrakhatja az asztalra! ★ — John, valaki belopódzott a házunkba! Hallod? Ébredj már fel! — De mit kell tennem? — kérdi félálomban a férj. — Legalább a kutyát keltsd fel! Gondolatok A történelem nem szeret, de kénytelen Ismétlődni. (Zénón El) ★ Minden, amit mondasz, rólad beszél, de különösen, az, amit másokról mondasz. (Paul Valery) ★ Aki gondolatokat lop, az idegen képzelet rácsai mögött ül. (Wojtek Bartoszewskl) ★ A hazugságot csak más hazugsággal megtámogatva lehet fenntartani. (Mme Barratln) •ér A nők nem akarják magukat feltétlenül eladni, de az árfolyamot Ismerni akarják. (Hugo Steinhaus) ★ Megismertem a boldogságot, de nem tett a legboldogabbá. (Jules Renard) ★ Minden, ami él. atmoszférát teremt maga körül. (Goethe) •k A sok kívánság szüli a rosszat. (Szü-Ma csen i. e. II. sz.) Milyen jogon uralkodik a jövő a jelen fölött? (Irzykowski) ★ A nagyok aggályok nélkül érintkeznek a kicsikkel. A középszerűek inkább távol tartják magukat tőlük. (Rabindranath Tagore)
