Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Érdekeltek lettünk... Mindenki úgy beszél róla, mintha csak most találtuk volna föl. Pedig már régóta ismert, csak valahogy mindeddig nem vettük komolyan. A jövedelemérdekeltségről van szó. Ahol ezt bevezették, mintha kicserélődött volna a szakmai gárda. Pedig ugyanazok teljesítménye lett az eddigieknek többszöröse, ugyanők használnak fel kevesebb nyersanyagot, feleannyi energiát. Példaként kínálkozik: egyik építőipari szövetkezet „nem érdekelt” emberei, brigádjai két éve „kínlódnak” egy iskolabővítésen. Tornatermet, klubot, s könyvtárat kellene végre átadniuk. Ám miután elkészültek, kiderült, hogy nem jó helyre tették a bejárati ajtót, ezért most meg kell bontani az arra alkalmas helyen is a falat. A tornaterem zuhanyzói közé viszont elfelejtettek válaszfalat építeni, jóllehet a KÖJÁL-előírásban szerepel. Így aztán le kell verni a csempéket, hogy pótlólag ezt is megtehessék. Az iskolaigazgató azon kesereg, hogy a szomszéd községben több mint egy évvel később fogott hozzá hasonló munkához egy mester segédjével, de már előbbre tartanak. Mint megtudtuk, ők anyagilag valamelyest érdekeltebbek a munka gyors és jó elvégzésében. Bécsi turistaútról, amelyet egyik utazási irodánk szervezett, azért tértek haza sokan kellemetlen emlékkel, mert az autóbusz vezetője egyszerűen nem volt hajlandó bekapcsolni a fűtést. A többszöri kérést azzal a magyarázattal utasította el, hogy rendelet tiltja a fűtést, ugyanis így takarékoskodnak az energiával. Mint megtudtuk, semmi ilyen rendeletet nem hoztak a Volán-vállalat vezetői, csak érdekeltté tették a sofőröket: minél kevesebb üzemanyagot fogyasszanak. Ezt azonban semmiképpen nem a fűtési tilalommal kívánják elérni, különösen nem ilyen hideg novemberben. Azt mondják, minden rosszban van valami jó. Hosz- szú évek során különös képesség alakult ki bennünk, amivel szinte egyik pillanatról a másikra megtaláljuk a nagy kapu melletti kiskaput. Sajnos, több helyütt „félreértelmezték” a jövedelemérdekeltség rendeletéit. Közel sem arról van ugyanis szó, hogy szolgáltatásaink színvonalának csökkentésével tehetünk szert arra a bizonyos többletjövedelemre. A munka színvonalának emelése a cél! S aki ezért hajlandó többet áldozni, azt megérdemelten illeti több bér. Ügy tűnik, olyan differenciálás ez, amit még mindig tanulni kell... Kis Szabó Ervin Megyei tervek, rekonstrukciók Élelmiszeripari beruházások a színvonalas ellátásért Az elelmiszerfeldolgozó üzemek az idén — az előzetes előirányzatoknak megfelelően — összességében várhatóan 6.5—6,7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, fejlesztésekre. A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt nagyobb jelentőségű új gyár építéséhez az idén nem kezdhettek hozzá, az erők döntő többségét rekonstrukciókra, gépcserékre fordították a vállalatok. Emellett nagy összegeket áldoznak az energiatakarékosságra és a melléktermékek fokozott hasznosítására. Megyénk több élelmiszer- ipari gyárában, üzemében szintén tervszerűek a fejlesztések. A Sütő- és Édesipari Vállalat gyöngyösi kenyérgyárában például jövőre új zsemle és kifligyártó gépsort állítanak üzembe. Az automata berendezés mintegy hatmillió forintos beruházást képvisel. Mint azt Szipszer Imrétől, a vállalat igazgatójától megtudtuk, hatvani kenyérgyáruk is megérett a korszerűsítésre. Erre húszmilliót szánnak. A pénz egy részét az új sütőüzem, illetve az ehhez szükséges szociális létesítmények kialakítására költik. A hazai beszerzésből és a szocialista importból vásárolt gépek 16 óra alatt 20—25 tonna süteményt és nápolyit termelnek majd. Az üzem várhatóan 100—150 dolgozónak ad munkát. Egy-másfél milliós költséggel Egerben új szakboltot létesítenek, gép jár műpark ju kát pedig közel négymillió forint értékben cserélik, korszerűsítik. A Hatvani Konzervgyár igazgatója, Dellák István szintén komoly elképzelésekről beszélt. 9 MÉM egyetértésével a Világbank hitelét pályázzák meg. A kölcsönből a konzervdobozok lakkozását, litografálását segítő berendezést szeretnének vásárolni. Tervezik dobozgyártó gépsoruk korszerűsítését is. A gyár évente sok száz vagonnyi paradicsomot dolgoz fel. A paradicsom minőségének megőrzését; konkrétabban a színét, ízét, aromáját és a benne lévő vitaminokat megőrizni segítené — ha szintén világbanki hitelből — sikerülne megvásárolni az aszeptikus töltést biztosító gépsort. Ezzel nemcsak energiát takaríthatnának meg, de a fertőzés legkisebb lehetőségét is kizárnák. A két téma pillanatnyilag a bank felé benyújtandó anyag előkészítésének stádiumában van. Saját fejlesztési alapjuk csak az elavult gépek, például targoncák, vontatók felújítására, járműparkjuk korszerűsítésére nyújt lehetőséget. Az Egri Dohánygyárban Huszti Ferenc igazgatóhelyettes főmérnöktől megtudtuk, hogy tőkés importból két kombinált filterrúdgyár- tó gépsor beszerzését tervezik. Kocsápyfeldolgozó gépsorukat is korszerűsítik. Az új berendezés segítségével a vágott dohány térfogatát lehet növelni. így egy-egy cigarettába kevesebb dohányt kell tölteni, de annak minősége változatlan marad. Ezzel a gyártási eljárással évente egy-két százaléknyi dohányt takaríthatnak majd meg, aminek értéke mintegy 15 millió forint. Fejlesztési alapjuk további részét új telefonközpont építésére, teherlift, valamint egy kazán vásárlására szánják. Jövőre egy cseh importból származó cigarettagyártó gépsort is munkába állítanak. Ez percenként 3600 darab szívnivalót termel, másfélszer többet, mint a jelenleg dolgozó gépeik. Magyar gazdasági napok Kisinyovban Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese nyitotta meg hétfőn a Moldávia Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában, Kisinyovban a magyar gazdasági napokat. A megnyitó ünnepségen felszólalt' Vladislav Kutirkin, a Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese is. A Szovjetunióban sorra kerülő magyar napok azért kapnak megkülönböztetett figyelmet, mert a Szovjetunió minden szempontból hazánk legfontosabb \ partnere. Magyarország negyedszázada a Szovjetunióval bonyolítja le teljes külkereskedelmi forgalmának egyharmadát. A népgazdaság ide irányuló kivitelének értéke eléri a nemzeti jövedelem 15—17 százalékát. Figyelemre méltó, hogy a Szovjetunióba irányuló teljes magyar export 34 százaléka gyártásszakosítási és termelési kooperáció alapján szállított termék. Bővültek a kapcsolatok a könnyűipari és az élelmiszeripari gépgyártásban, a lakossági szolgáltatásban, és a vendéglátóipar korszerű berendezésekkel való ellátásában. Jelentősen kiszélesedtek a műszaki-tudományos kapcsolatok is. Mintegy 500 magyar és szovjet intézmény több mint 400 témában folytat közös kutató-fejlesztő tevékenységet. A Minisztertanács elnökhelyettese kiemelte annak fontosságát, hogy a hagyományos együttműködés módszerein túl a két ország szakemberei új területeket tárjanak fel, új formákat alkalmazzanak a sokoldalú kapcsolatrendszer erősítéséhez. A Moldávia Szovjet Szocialista Köztársaság és Magyarország között a közvetlen kapcsolatok máris konkrét eredményeket hoztak, és mindkét fél számára további jelentős előnyöket ígérnek — mondotta megnyitó beszédében a Minisztertanács elnök- helyettese. Marjai József hétfőn a délutáni órákban visszaérkezett Budapestre. (MTI) Húszmilliót megtakarít, és: Gázra vált a téglagyár Éppen hét év telt el azóta, hogy az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat mátraderecs- kei gyárában történt beruházás során öt olajtüzelésű berendezést helyeztek üzembe. Akkor ez tűnt a leginkább célravezető és egyben legolcsóbb megoldásnak. Sajnos, nem sokáig . . . Zsinórban jöttek az áremelések, és mint annyi más energiaigényes üzemben, itt is komolyan kellett foglalkozni a megoldás gondolatával. — Természetesen a legkézenfekvőbb megoldásnak nálunk is a gáztüzelésre való átállás látszott. Megnehezítette viszont a helyzetet — tájékoztatta lapunkat Keller József gyárvezető —, hogy a gázfővezeték 8,7 kilométerre van a gyártól. Ennek ellenére pályázatot adtunk be, és ezt elnyertük, így ez év tavaszán elkezdődhettek a kivitelezési munkálatok. Az 55 millió forintos beruházás jól és szervezetten haladt, s végül költségmegtakarítással sikerült befejezni, határidő előtt. November 10-én megtarthatták a próbafűtést és azóta már megszokott, hogy a kényelmesebb és — főleg — olcsóbb gázzal fűtenek a mátrade- recskei téglagyárban. Utóbbiról szólva a gyárvezető elmondta: — Energiaköltségeinknek mintegy 50 százalékkal való csökkentését értük el ezzel, ami azt jelenti, hogy éves szinten 20 millió forintot tudunk megtakarítani. önmagában véve is igen jelentős ez, nem kevésbé fontos azonban, hogy ily módon az egész környék gázellátására lehetőség nyílt. Ahhoz, hogy ez így történhetett, számos vállalat adott segítséget. Köztük az itt kevésbé ismert GOV—Sióenerg, illetve a kivitelezésnél a Mátraalji Szénbányák, valamint az égetésberendezések tervezése és a termeléskiesés nélküli átálással kapcsolatban a Miskolci Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozói. Figyelmen kívül semmiképpen sem hagyható, hogy ez a berendezés a maga nemében első az országban azok közül, amelyek lépést tartanak annak érdekében, hogy az égetőberendezések gyártásával jelentős valutamegtakarítást érjen el az iparág. Mindezek alapján értékelhető, hogy az új technológiára jól kioktatott munkásgárda az eddiginél veszélyesebb, de olcsóbb és hatékonyabb technológia vitelében kíván és — remélhetőleg — tud majd jeleskedni. A jég hátán is megélnek: Korcsolyacipők Gyöngyösről... A második félévben, „szezon” előtt kezdődött meg a korcsolyacipők gyártása a gyöngyösi Kékes Cipő- és Textilipari Szövetkezetnél. Több mint két évtizede készülnek itt a téli sportoláshoz szükséges cipők. Az idei évben mintegy 14 ezer pár készül — hót modellben — angol, osztrák» francia, svéd megrendelők számára. Képünkön: Szlovencsák Jánosné csomagolja az Angliába induló szállítmányt (Fotó: Szabó Sándor) Évente 800 fiatal Munkahelyek és munkavállalók Mint annyi helyen az or- Sikerült az úgynevezett szágban, Gyöngyösön is a munkaképes lakosság egy része úgy él, hogy máshová jár dolgozni. Ugyanakkor a környező településekről is sokan utaznak naponta Gyöngyösre, munkába. A statisztikai adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 24 ezer. Ebből ötezer környékbeli. Főként Gyöngyösoroszi és Visonta fogadja a városból érkező munkavállalókat. Akik viszont a Mátra alji településre tartanak, azoknak jelentős része Heves környékéről való. Százzal kevesebb A foglalkoztatottaknak több mint egyharmada az iparban végzi teendőit1. A legfontosabb terület a gépipar, mellette az élelmiszer-termelés is hasonló jelentőségű. Az utóbbi három évben növekedett a foglalkoztatottak száma általában, kivétel- ez alól a mezőgazdaság és a kereskedelem. Az is jellemző, hogy két év alatt több mint száz személlyel lett kevesebb azoknak a száma, akik állandóan egy helyen dolgoznak, ugyanakkor az egészségügyben, a kulturális és a szolgáltató ágazatban növekedett a létszám. A nyugdíjba menők helyére főként a fiatalokkal lehet számolni. Évente mintegy nyolcszázan vannak, akik állást keresnek. Közülük húsz az, aki általános iskolát végzett, 350 az ipari és 160 a friss kereskedelmi szakmunkás. Szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett 250, míg felsőfokú képesítéssel rendelkezik hatvan. Elhelyezkedési gondjuk csak azoknak van, akik gimnáziumi érettségivel keresnek maguknak állást, ök a felajánlható fizikai munkakörtől idegenkednek. Áthidaló megoldás Jelentős tényező a városban élő mintegy háromszáz munkaképes cigányszármazású nő, akiknek majdem a fele létesít munkaviszonyt. Szinte valamennyien segédmunkások. A többiek munkába állását nehezíti az a tény, hogy a munkáltatók nem szívesen fogadják őket. A másik gond, hogy szakképzetlenségük miatt csak kevés foglalkoztatási lehetőséget kínálhatnak nekik. megváltozott munkaképességűek elhelyezése. Közülük csak négy személyt nem tudtak eddig álláshoz juttatni. Létszámhiány nehezíti a gazdasági feladatok teljesítését a gyöngyösoroszi ércbányában, valamint a Kékes szövetkezetnél és az öntödében. Áthidaló megoldásnak látszik a túlóráztatás, és a más cégekkel való együttműködés, valamint saját dolgozóiknak mellékfoglalkozásban történő alkalmazása. Az utóbbi időben egyre több nyugdíjban lévő és gyermekgondozási segélyt töltő személy jelentkezik munkára. A volt nyugdíjasok közül 1200 vállal az év bizonyos részében munkát. Nehezebb a gyesen lévőknek a foglalkoztatása, mert nem tudják gyermeküket kire bízni. Belső átcsoportosítás Enyhített a gondokon a gazdasági munkaközösségek tevékenysége. A vállalatoknál 34 ilyen közösség alakult meg több mint 300 résztvevővel. Az önállóak száma 26, ezek 120 személyt foglalkoztatnak. jJűködik a városban egy kisszövetkezet és egy kisvállalat is. Bedolgozókat főként a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat, a Mátra Ruhaipari Szövetkezet és az egri Háziipari Szövetkezet foglalkoztat jelentősebb számban. A cégen belül a Mikroelektronikai Vállalatnál történt jelentősebb létszámátcsoportosítás, ami összesen mintegy kétszáz embert érintett. Hasonló módszerrel élt a Kékes szövetkezet, az ipari. szerelvénygyár, a sütőipari vállalat és a helybeli állami gazdaság. Ennek az évnek a második felétől kezdve munkaerőszolgálati iroda működik Gyöngyösön. Tevékenysége következtében sokat javult a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozottsága az úgynevezett munkaerőpiacon. Nemcsak az álláslehetőségekről, hanem a várható jövedelemről, a munkarendről és más vállalati sajátosságokról is tájékoztatja azokat, akik állást keresnek. * Megállapítható, hogy az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, a gazdálkodási körülmények változása a munkáltatókat a munkaerő- ésszerű felhasználására ösztönözte.
