Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-25 / 278. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szekéren és űrhajén Mintha sokszor nem is egy korban élnénk! A vi_ lágban épp úgy megtalálható a XXI. századi technika, mint az évezredes földművelési módszer. S nemcsak kontinensek és országok különböznek egymástól, de hazánkban is más és más szintek, évtizedek és évszázadok találkoznak egymással. Egyszerre kell számolni ősi babo- naságokkal, már letűntnek hitt szokásokkal, s a modern életforma ellentmon. dásaival. Itt van például a számítógépprogram. Elhatározták, hogy az iskolákba juttatnak olyan komputereket, amelyek már a jö. vöt idézik. Talán fel sem foghatjuk ezt a gyors változást: néhány évvel ezelőtt még csak hírből ismertük a csodamasinákat, amelyek képesek adatrögzítésre, kombiná. ciók megalkotására, különböző helyzetek model- lizálására és még ki tudja, mire. Akkoriban — még a mai harmincasok emlékeznek rá — szobányi berendezések voltak ezek, s azt hittük róluk, hogy el. sivárítják a világot: megfojtják lyukká rtyáikkal. Tartottunk tőlük, mint annak idején a lyoni takácsok a szövőgépektől. Aztán kiderült: hasznos segítőtársak, rájuk lebet bíz. ni sokféle mechanikus, vagy kevésbé mechanikus tevékenységet. S megérkeztek az első számítógépek. Iskoláinkban a jövő küldöttei, amelyek néha még meg- foghatatlanok. Annál is inkább, mivel legtöbbször azzal kell törődni, hogy sokan nem fejezik be az alapfokú képzést, újratermelődik az analfabétizmus. A hatásfok is sokszor igen gyenge: sokan úgy kerülnek ki oktatási intézményeinkből, hogy meg sem karcolta őket a rendszeres önképzés igénye, jóformán a betűvetéshez sem értenek. Vigyázni kell hát, hogy a szakadék el ne mélyüljön. Egyik oldalon ott áll a legújabb tudományos, techikai vívmány, a másikon egy évszázados gond. Vajon nem feledkezünk-e el a realitásokról a csodálatos berendezések láttán? Vissza-visszatérő kérdés a tudomány és a művészetek fejlődése közben, hogy ment-e előrébb a megszerzett ismeretek és a műalkotások által a világ? önvizsgálatra sarkallta minden korok gondolkodó emberét: mennyire tudják átfogni a társadalmat az újabb és újabb vívmányok, a sokaság képes lesz-e birtokba venni az eredményeket? Végül is igennel kell válaszolni, hiszen kezünk egyszerű mozdulatával vi- : lágosságot teremthetünk, otthonunkba hívhatjuk a világ eseményeit. Talán majd egyszer a számítógép is használati eszközünkké válik. De csak akkor szolgál hűségesen a többi .kellékünkkel” együtt, ha a legegyszerűbb ismeretekről sem feledkezik el oktatásunk és közművelődésünk. Ahhoz, hogy űr- ; hajóra szálljunk, a földön is meg kell tanulni járni. Gábor László „Volt értelme a harcnak ... Ünnepi megemlékezés a KMP 65. évfordulója alkalmából gyár Tanácsköztársaság nem egy maroknyi forradalmár lelkes vállalkozása volt, hanem a magyar történelem elidegeníthetetlen része, a megelőző korok társadalmi haladásának logikus folytatása. A győzelem forrása az volt, hogy a kommunista párt rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nagy tömegeit. Megvalósította a munkásosztály forradalmi egységét. A Tanácsköztársaság leverése után a Horthy-korszak sötét időszaka következett. Nagy csapások érték a magyar kommunistákat és a pártot. Ennek ellenére szívós, kitartó, türelmes munkával a párt éberen tartotta a hitet a haladásban, a forradalomban. A munkásosztály leg- öntudatosabb része megőrizte harcos szellemét. A kommunisták üldözöttként is szervezni tudták az elnyomottakat, a dolgozókat. Ezt követően dr. Nagy Sándor arról szólt, hogy a II. világháborút megelőzően a kommunista párt mindent megtett azért, hogy az országot és a nemzetet megmentse a katasztrófától. Nem volt véletlen, hogy ebben a küzdelemben a kommunistákkal sokan együttműködtek. A kommunista párt volt a nemzeti ellenállási mozgalom vezetője, motorja a háborús években is. A felszabadulást követően pedig az egyedüli, amely az illegalitás negyedszázada után is életerősen, határozott programmal, nagy szervező erővel lépett a politikai élet porondjára. Mint a népi demokratikus átalakulás vezetője, gyorsan növelte befolyását, és hamarosan az ország legerősebb pártja lett. A proletár forradalom korszakos jelentőségén az sem változtat, hogy a szocializmus építésének kezdeti lendületét megtörték a pártvezetésben eluralkodott szektáns, dogmatikus hibák, amelyek súlyos politikai torzuláshoz vezettek. A revizionista árulás, a belső és külső osztályellenség együttes támadása miatt veszélybe került a néphatalom. Az ellenforradalom idején és utána a párt úrrá tudott lenni a súlyos helyzeten. Az MSZMP Központi Bizottsága levonta a korábbi idők pozitív és negatív tapasztalatait és újjászervezte, két- frontos harcban eszmeileg, politikailag eggyé kovácsolta a pártot. Ezután dr. Nagy Sándor arról szólt, hogy pártunknak napjainkban is igen nagy feladatokat kell megoldania. A párt több évtizedes múltjára visszatekintve Kádár János elvtárs szavait érdemes felidézni: „Volt értelme a harcnak, az áldozatok nem voltak hiábavalók, eredményeink nagyok.” Eredményeink eléréséhez hozzájárult és hozzájárul pártunk megújulásra való képessége, ami egyben azt is jelenti, hogy tagjai is képesek az állandó megújulásra. Az ünnepség végén Kiss Sándor, a megyei pártbizottság ideológiai titkára jutalmakat adott át a propaganda- és művelődési munkában élenjáró aktivistáknak. ★ Csütörtökön délután Egerben, a Marx Károly utcában koszorúzásra került sor a KMP megalakulásának 65. évfordulója alkalmából. Az épület falán elhelyezett emléktáblánál, amely az egykori pártirodára emlékeztet, koszorút helyezett el Kiss József, az egri pedagóguspártbizottság titkára és Mező Mária, az egri városi pártbizottság munkatársa. A koszorúzás alkalmából az 1. sz. Általános Iskola tanulói adtak műsort. 'k A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 65. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorú- zási ünnepséget rendeztek Budapesten a XIII. kerületben, a Visegrádi utcában, a párt Központi Bizottságának először otthont adó 15. számú épületnél. Csütörtökön délután Egerben, a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságának székházában ünnepi megemlékezésre került sor a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 65. évfordulója alkalmából. A megjelenteket — közöttük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság ideológiai titkárát — Dudás József, a megyei pártbizottság munkatársa köszöntötte, majd dr. Nagy Sándor, az oktatási igazgatóság helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy a XX. század eleji Magyarország súlyos társadalmi ellentmondásoktól volt terhes. Az I. világháború végén, 1918-ban hazánkban forradalmi helyzet alakult ki. A magyar történelem legszebb fejezetei közé tartozó polgári demokratikus forradalom kísérletet tett arra, hogy feloldja a feszítő ellentmondásokat. Megpróbált kivezető utat keresni és találni. De mindaz, amit a nemzetnek nyújtott, már kevés volt. A néptömegek akarata, törekvése túlmutatott a polgári változásokon. Az ország, a nép további sorsa attól függött, van-e olyan társadalmi erő, amely képes a forradalmi vívmányok megvédésére és továbbfejlesztésére. És volt ilyen erő. A Szovjet-Orosz- országból hazatérő hadifoglyok, a bolsevik párt magyar csoportja összefogott az itthoni forradalmár gondolkodókkal és néhány héttel később — november 24-én — megalakult a KMP, amely az első tudományos értékelést adta a magyarországi társadalmi, gazdasági viszonyokról, és megjelölte a bennük rejlő ellentmondások forradalmi megoldásának feladatait is. A KMP rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nagy tömegeit, maga mellé állította a nemzet sorsáért aggódó és a társadalmi haladásért cselekedni akaró értelmiségieket. A nép nagy többségének akaratából 1919. március 21-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után másodikként, hazánkban is győzött a szocialista forradalom. A MaA KMP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség résztvevői Dr. Nagy Sándor ünnepi beszédet mond (Fotó: Perl Márton) A fiatalok elhelyezkedését segítő munkaközvetítésről Ülést tartott Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Fred Sinoiaatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomá. sül vette. A Minisztertanács 1984. január 1-i hatállyal módosította a tanácsi irányítás alá tartozó egészségügyi és szociális intézményekre vonatkozó korábbi előírásokat. Növelik a községek és településközpontok szerepét egyes egészségügyi és szociális intézmények létesítésében és irányításában. A kormány tájékoztatást kapott arról a tevékenységről, amit a munkaerő-szolgálati irodák a fiatalok elhelyezkedésének elősegítésé, re fejtenek ki. Fontosnak ítélte, hogy az illetékesek további lépéseket tegyenek e szolgáltatás fejlesztésére. A Minisztertanács határozatot hozott az idegenforgalmi fizetővendéglátást szabályozó rendelkezések egysége, sítésére és egyszerűsítésére, valamint a vendéglátás színvonalának emelését, a kulturáltabb szálláshelyek számának növelését elősegítő intézkedésekre. Az elért vívmányok védelme a cél A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével csütörtökön megbeszélést tartottak a Parlamentben. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a korábban elfogadott megállapodások végrehajtása rendben halad: a szakszervezetek hathatós támogatást adnak a kiemelt gazdasági programok teljesítéséhez, a termelési feladatok megoldásához; intézkedések történtek az életkörülmények javítására, ezek között a nyomdaiparban és a házkezelőségeknél sor került a központi béremelésre, a bíróságok és az ügyészségek nem jogi munkakörű dolgozói decemberben részesülnek fizetésemelésben ; határozat született arra, hogy az iparban, az építőiparban és az államigazgatás területén 1984-ben megkezdhető a 40 órás munkahétre való áttérés. Ez utóbbival kapcsolatban a résztvevők közös véleménye, hogy a végrehajtás feltételeit az illetékes szakszervezeti szervek bevonásával az üzemi demokrácia fórumait felhasználva a vállalatoknak és az intézményeknek önerőből kell megteremteni. A találkozó fontos témája volt az 1984. évi népgazdasági terv előkészítése. A kormány képviselői tájékoztatást adtak a tervezési munka helyzetéről, a várható tennivalókról. Közös véleményként került megerősítésre, hogy továbbra is az ország fizetőképességének fenntartása, a külgazdasági egyensúly javítása és az elért vívmányok védelme az alapvető cél. Véleménycsere folyt az életszínvonal alakulásáról és az anyagi ösztönzés időszerű kérdéseiről is. A szakszervezetek egyetértéssel fogadták az új besorolási és tarifarendszert, amely a műszaki és gazdasági értelmiség differenciáltabb anyagi megbecsülésére is lehetőséget ad. Megállapodtak abban, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány, a SZOT elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága a közeljövőben új közös határozatot ad ki. Gazdasági helyzetünkről Miskolcon Ülésezett a kamara észak-magyarországi bizottságának elnöksége Dr. Énekes Sándor elnökletévei tegnap — november 24-én — Miskolcon ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi bizottságának elnöksége. Az eseményen megjelentek Borsod, Nógrád és Heves megyék pártbizottságainak és tanácsainak képviselői, valamint a három megye több gyárának, vállalatának vezetői. Az elnöki megnyitó után Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke tartott előadást Elmondta, hogy a világgazdaságban jelentős javulással 1984-ben sem számolhatunk. Bár az Egyesült Államokban már fellendülés tapasztalható, de ennek hatását jövőre Európában még nem érezhetjük — hangsúlyozta. — A közismerten kedvezőtlen külső körülmények miatt a korábbiaknál is nehezebb helyzetünk. Szólt a jövő évi népgazdasági tervről, illetve az 1984 januárjától életbe lépő szabályozó-módosításokról. Tájékoztatójában kitért a kamara feladataira. Beszámolt arról, hogy a szervezet a különböző vezető fórumokon hogyan képviseli a vállalatok érdekeit. Ezért az érdekvédelmi tevékenységért a kamara észak-magyarországi bizottságának el. nőksége köszönetét mondott A bizottság ezután személyi kérdésekben döntött. Brit vöröskeresztesek Egerben Csütörtökön Egerbe látogatott David Bendall, a Brit Vöröskeresztes Tanács elnöke és D. J. Piggott, a Brit Vöröskereszt főigazgatója. A vendégeket délelőtt fo. gadta dr. Bükkerdő Pál, a megyed tanács egészségügyi osztályának vezetője, ezt követően Mihály Gyula, megyei vöröskeresztes titkár tájékoztatta őket a szociális tevékenységről, a véradásról, az ifjúsági munkáról, az egészségnevelésről, a ruhagyűjtésről és a megyei pártoló tagságról. A Brit Vörös- kereszt vezetői ezután városnéző sétájuk során ellátogattak a tanárképző főiskolára, megtekintették az Egyházmegyei Könyvtárat és az egri várat. . A vendégek a kora délutáni órákban visszautaztak Budapestre. Koszorúzás a Marx Károly utcában
