Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. november 24., csütörtök *• NDK Kráterek és hattyúk ROMÁNIA Város a Poian tövében Havas utakon át a Brassói-havasokon Aki az NDK városaiban jár-kel, az hamar észreveszi, hogy a németek legalább annyira szeretik a hattyút, mint mi, magyarok a gólyát. Alig akad olyan nagyobb helység, ahol a gótikus óvárosban ne találnánk egy szállodát, fogadót, legalábbis kisvendéglőt, amelynek cégére a Fehér hattyúhoz van címezve. Talán csak a harmincegy- néhány ezer lakosú Senften- berg városka kivétel e szabály alól, ahol még a parányi belváros immár megkopott külsejű kis szállója is a Szerencse fel! — nevet viseli a homlokzatán, jelezve, hogy ez a helység olyan szerepet tölt be az NDK-ban, mint nálunk Komló. Eltüntetik a sebhelyeket Ez a vidék — vagyis Cottbus megye — az NDK szénbányászatának központja. Márpedig tudvalevő, hogy az NDK a világ egyik legnagyobb bamaszénter- melője, vagy tízszer annyi tüzelőanyagot hoz fel a mélyből, mint mi, magyarok, az összes bányáinkból. Ez a száraz statisztikai tény akkor válik szemléletessé, amikor megállunk egy óriási kráter szelén. Többször elférne benne az egész visontai külfejtés, óriásiak, vagy inkább döbbenetesek a méretek. S még elképesztőbb az, hogy bármilyen irányba is megyünk, jobbról és balról is ilyen fantasztikus méretű ..holdkráterek” tekintenek ránk, jelezve, hogy végtelen mennyiségű szén rejlik a mélyben, amelyet külfejté- ses módszerrel hoznak a felszínre. Ezek a kráterek mind kimerült bányák. Kísérőnk, Hans Joachim Neumann, a megyei tanács munkatársa — 45 év körüli, őszülő hajú, - szikár férfi — útközben arról beszél, hogyha nem tennénk semmit, néhány évtized alatt kietlen krátervilággá válna a megye területének nagyobbik fele. Mivel az NDK-ban még kevesebb a művelhető termőtalaj, mint nálunk, a bányászkodást követően rövid idő alatt eltüntetik a föld hatalmas sebhelyeit. A másik módszer A rekultivációnak két alapvető módszere van. Az egyik: irdatlan mennyiségű termőfölddel töltik fel a gigantikus mélyedéseket, vagyis azt teszik, ami nálunk is szokás a kimerült külfejtésekkel. Ennek megfelelően, autóbuszunk ablakából kinézve, hol jobbról, hol balról látunk feltöltött krátereket. Pontosabban csak halljuk, hogy itt bányász- kodtak valaha, mert a felszínen búzatáblák zöldellnek, vagy gyorsan növő nyárfák alkotta erdők néznek visz- sza: semmi sem emlékeztet a hajdani külfejtésekre. Minthogy ez a terápia — persze, a mi méreteinkben — nálunk is ismert, beszéljünk inkább a másikról! Erre Geierswalde szorb falucska határában találunk példát, amelynek — a szláv nemzetiség nyelvén — Lejno a neve. A kisközség temetőjétől nem messze óriási tó vizét fodrozza a szél. Hans Joachim Neumann megjegyzi: ez a másik módszer. Hozzáteszi: ez is igénybe vesz jó néhány évet. S nemcsak azért, mert meg kell várni, amíg a jelenlegi külfejtéses bányákból idevezetik a sok millió köbméter vizet, és a kráter egyáltalán megtelik. Ez még csak az első lépés. A második és nagyobb fáradságot igénylő munka ezután következik: meg kell tisztítani a vizet. A Fekete szarka színeváltozása Hogy miért, az ismét utazás közben válik érthetővé. Az egyik itt kanyargó bővizű pataknak például Fekete szarka a neve. Ma már találóbb volna Vörös szarkáról beszélni. A beömlő erecs- kék ugyanis vörös színűek a sok vastól. S minthogy akármerre nézünk, körös-körül mindenfelől gyárkémények tekintenek ránk, nem nehéz kitalálni: a szennyezésben az üzemek a ludasak. Ezeket a vörös vizeket tisztítják, illetve vezetik az egyik óriási tóba, onnan a másodikba, meg a harmadikba. Nádast, füzeseket telepítenek a partjukra, a közbeékelt szigetekre, s a végeredmény: Senftenberg határában kristálytisztává válik a Fekete szarka vize. S ez folyik a majdan kútvíz minőségű hatalmas tóba. Ott, ahol gigantikus méretű, kietlen kráter volt valaha, most sétahajó szeli a hullámokat. A parton hétvégi házak épültek. Finom, laza homok szegélyezi a strandot, csónakokat ringat a víz, szárcsák és hosszú nyakú, méltóságteljes fehér hattyúk úszkálnak, amelyeket gyermekek etetnek... Magyar László A Kárpátok csúcsa itt kétezer méterre emelkedik: Poiana a csúcs neve és nemzetközi síparadicsom. Ám mégsem a hó világáról, a sport nagyszerű lehetőségeiről ismert igazán e tájék, hanem a hegycsúcs tövében manapság már korántsem szerényen meghúzódó ősi városról. Brassó az, amely rangot és nevet ad e tájéknak. A ma 300 ezernél is nagyobb lélekszámú ősi város, amelynek háromnyelvű lakossága — román, magyar, szász — hosszú-hosszú évszázadok óta él együtt, egymással és egymásért, oly települést mondhat magáénak, amely egyszerre jelenti a történelmi múltat és a jövőt is. Ahogy Bukarest felől közeledünk a városhoz, átkelve immáron a Brassói-havasok gerincén és leereszkedve a völgyekbe, nos, ahogy közeledünk a városhoz, úgy hökkent meg modern városnegyedeivel, óriási üzemeivel. Az utas a történelmi múlt levegőjét és varázsát várná, hisz többek között azért utazott Brassóba, és helyébe — úgy tűnik — a huszadik század végének miliője fogadja a romantikus havasok lábainál. A kép igaz is, de csalóka is. Igaz, mert ez a város a Román Szocialista Köztársaság Bukarest után talán legnagyobb ipari centruma, de gépiparát tekintve mindenképpen a második az országban. Itt készülnek többek között a 20 ezer főt foglalkoztató Roman autógyárban az immáron határokon túl is jól ismert hasonnevű diesel-teherautók, autóbuszok és kamionok ezrei. De itt a legfejlettebb a szerszámgépipar is Romániában, s ha ehhez még hozzátesz- szük, hogy Brassó kereskedelmi és kultúrközpont is, megyei székhely és ország- nyi terület egyetemi, oktatási centruma, — akkor megközelítő képet kaphatunk erről a mai modern városról. Ám, ha a régi központját járjuk, a Fekete templom környékét, a városházáét és hatalmas terének kockaköveit lépkedjük, — ,ez a „ház” egyébként először tűztoronynak készült és csak később épült köré a teljes épület —, ha végiglépkedünk Brassó „Váci utcáján”, ahol a híres Korona Étterem, többek között Ady Endre hajdanvolt törzshelye mesél a múltról, — nos, akkor nosztalgia után sóvárgó lelkünk sem csalatkozik. Brassó egyszerre modern és ősi, egyszerre turistacentrum és az ipar fellegvára, és egyszerre otthont adó helye három nép fiainak: a románnak, a magyarnak, a szásznak. A város tehát szimbólum is: a nemzetiségek együttélésének, közös alkotó munkájának a városa, s ez a város nemcsak a múlt és a jelen, hanem nemzetiségein keresztül az országok között is hidat jelent. (gyurkó g.) Brassó belvárosa, „Váci utcája”, középen a híres, nevezetes Korona Szállóval és kávéházzal (A szerző felvételei) LENGYELORSZÁG Folytatódó beruházások A 7ö-es évek túlzott mértékű lengyelországi beruházásainak folytatása meghaladta volna a jelentős külföldi adósságokkal terhelt népgazdaság lehetőségeit, ezért 1980-ban mintegy 1600 beruházás építését félbe kellett hagyni. A fő figyelmet a termeléscsökkenés megállítására, a fogyasztói piac új- játeremtésére, a külkereskedelem rendbehozására és a legfontosabb szociális kérdések rendezésére kellett összpontosítani. Jelenleg, a társadalmi-gazdasági válság felszámolása felé vezető út megkezdése után lehetőség nyílt a félbehagyott beruházások ügyére való visszatérésre. Számuk egyébként időközben 964-re csökkent, mivel a kisebb létesítmények építését a vállalatoknak sikerült újra folytatniuk, sőt jelentős részüket be is fejezniük. A fennmaradó 964-ből a döntésre hivatott kormánybizottság 444-et nyilvánított folytatásra érdemesnek, 520-at viszont véglegesen törölt. Ez utóbbiak elsősorban olyan létesítmények, amelyek a népgazdaság legsürgetőbb szükségletei szempontjából másodrendűek, s megvalósításuk általában még csak kezdeti fázisban volt. A 444 folytatandó beruházás összköltsége mintegy 150 milliárd zlotyt tesz ki, ebből 47 milliárd zloty a kohó- és gépipari beruházások, ,28 milliárd zloty a vegyipari és könnyűipari, 19 milliárd zloty pedig a mező- és élelmiszergazdasági beruházások befejezéséhez szükséges. Az 520 végleg abbahagyott beruházás közül is a legtöbb a kohó- és gépipari, valamint vegyi- és könnyűipari létesítmény lett volna. Némelyikük felelősét kötelezték a már elkészült létesítmény- részek hasznosítási lehetőségeinek kidolgozására valamilyen társadalmilag hasznos célra, A 70-es évektől áthúzódott tervektől függetlenül a lengyel népgazdaság különböző ágazataiban természetesen most is folyik — bár jelentősen visszafogott mértékben — beruházási tevékenység: az idei év első felében majdnem 3000 új létesítmény megvalósítása kezdődött meg. Igaz, leggyakrabban kisebb felújítási vagy üzemkorszerűsítési feladatokról van szó, amelyeket az üzemek saját eszközeik és bankhitelek segítségével végeznek. csésze orosz tea SZOVJETUNIÓ £g Y A világ legészakibb teája,- az orosz tea, a brüsszeli nemzetközi versenyen a ceyloni teával osztozott az első helyen. Az orosz teát a Szovjetunió szubtrópikus területén, az ország legnagyobb üdülővárosa, Szocsi körzetében termesztik. A teatermeléssel szovhozegyesülés foglalkozik, melynek főigazgatója a 62 éves Usiztyin Stej- man, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — Az SZKP KB 1982 májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram a termelés intenzifikálását tűzd ki célul — mondta Usztyin Stejman. — Mi a kezdet kezdetétől ezen az úton haladunk. Az elmúlt évtizedben kétszeresére növeltük a termelést, így az eléri az évi 7038 tonnát. Egy hektárról általában 47 és fél mázsa tealevelet takarítunk be. Automata öntözőrendszer A tea szereti a vizet, ám automatákkal lehet a leghatékonyabban öntözni. Az öntözési rend legkisebb megsértése is talajerózióhoz és szikesedéshez vezethet. A; automata öntözőrendszerünket, amely 300 méter magasba emeli a vizet, a IX. nemzetközi öntözéstudományt kongresszus alkalmából itt járt tucatnyi külföldi szakember is nagyra értékelte. A műtrágyát a vízzel együtt juttatjuk a talajba, szigorúan a megadott program szerint. Ennek köszönhetők a jó terméseredményeink. Termelői egyesülésünk termékének közel felét a tea adja. Szállítunk gyümölcsöket, almát, körtét, szilvát, sárgabarackot, mandarint, babérlevelet és mézet is. Ültetvényeinken felhasználjuk a biológia, a fizika és kémia eredményeit. Az öntözéses gazdálkodás bevezetésével gyökeresen megváltoztak a munkafeltételek. A legmunkaigényesebb folyamatokat gépesítettük. A teatermesztőket napjainkban gépkezelőknek nevezzük, mivel elsősorban gépekkel dolgoznak, legyen szó az irányítópult- róí vagy a teavágó kombájnról. Tudományos segítséggel Magától értetődik, hogy a tudósok segítsége nélkül egyetlen évtized alatt nem érhettünk volna el ilyen nagyszerű eredményeket. A Krasznodarszkij Csaj termelői egyesülés tucatnyi tudományos kutatóintézettel tart kapcsolatot. A kijevi tudósokkal közösen az élelmiszerprogram megvalósítása érdekében most dolgozunk a távirányításos öntözési rendszer hatékonyságának fokozásán. Míg az automata öntözőrendszerekkel ellátott teaültetvényeink jelenleg földjeink 15 százalékán működnek, 1986-ra a teaültetvények 60—70 százalékát kívánjuk öntözni. A leningrádi tudósok másik fontos probléma megoldásában segítenek nekünk. Azon munkálkodnak, hogy a növényeket védjük a kártevőktől és betegségektől. Arról van ugyanis szó, hogy teaültetvényeink üdülőövezetben fekszenek, ezért nem alkalmazhatunk növényvédő szereket. Az előrelépésnek másik fontos feltétele: ötezer fős dolgozói kollektívánk általános műveltségi színvonalának emelése. Valamennyi vezetőnknek közép-, illetve felsőfokú, dolgozóinknak általában középfokú és szakmunkás-képesítése van. Sokan tanulnak esti tagozaton. Télen szakmai továbbképző tanfolyamokat rendezünk. A továbbtanulni vágyókat minden lehetséges módon támogatjuk, mivel korszerű gazdaság elképzelhetetlen korszerű ismeretek nélkül. Ezenkívül a képzettség foka közvetlenül hat a termelésbe, növeli a dolgozók keresetét. A munkabér azonban csupán a dolog egyik oldala. Kedvező munkaviszonyok Az élelmiszerprogram hatalmas szerepet szán a falu társadalmi átalakulásának. Jövedelmeink lehetővé teszik, hogy nagymérvű lakásépítkezést folytassunk. Az utóbbi években több mint kétezer lakást adtunk át dolgozóinknak, minden térítés nélkül. A lakbér, a víz, a meleg víz, a gáz, a villanyáram évi 300—350 ezer rubelba kerül az egyesülésnek, vagyis ennyivel járulunk hozzá a dolgozók költségeinek fedezéséhez. A termelői egyesülés központjában 4690 fős klubhelyiség működik. Minden üzemegységünknél van tornaterem, sportpályák, eszpresszó, éttermek, ebédlők és orvosi rendelők, tíz bölcsődénkben és óvodánkban 1400 gyereket tudunk elhelyezni. összeállította: Gyurkó Géza Vidám teaszfiretl Ünnepség
