Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
4* NÉPÚJSÁG, 1983. november 20., vasárnap Röpke éjszaka Színes szovjet film Olvasás — gondolkodás— közösség—társadalom MINDENNAPI NYELVÜNK Kekeckedik: keccsöl? A hírlapokban, folyóiratokban és hetilapokban egyre gyakrabban tűnnek fel olyan szavak, nyelvi formák, amelyek valamely társadalmi réteg és csoport sajátos nyelv- és szóhasználatához köthetők. A köznyelvtől annyira eltérő nyelvi alakulatok, hogy nemcsak ellenérzést váltanak ki az olvasókban, hanem gátjaivá válnak az értelmes, illetőleg az egyértelmű közlésnek is. Az utóbbi hetekben elsősorban ezek a szóalakok jelentkeztek szóban és írásban egyaránt: kekeckedik, keccsöl, feccöl, bel efeccöl, zrikál, zrikás, flikflak. Hogy a felsorakoztatott szóalakok ma már nemcsak a bizalmas társalgási nyelv ritkán használt szavai, arról ezek a szövegrészietek bizonykodnak: „Ígérem, ezután tendenciátlanul fogok kekec- kedni... Kekeckedés tendenciózusan” (Élet és Irodalom, 1983. okt. 14.). A Telepódium egyik szombat esti adásában is felhangzott ez a kérdés: Mit kekeckedik? — „A maga helyében elmennék az Óbudai hajógyárba kecs- csölni” (Kortárs, 1983. 7. sz. 1077.). — „Vét önmaga ellen, aki nem pihen: szabad időben is hajt, keccsöl, fusizik, hajszolja magát” (Oj Tükör, 1983. júl. 10.). — „Az nem fizetődik ki, hogy egy tanár a jobb tanításba feccöljön energiát” (Magyar Hírlap, 1983. okt. 9.). — „Ha már ennyit belefeccöltél, itt élned, halnod kell” (Élet és Irodalom, 1983. júl. 22.). — „Kevésbé tartom fontosnak, hogy rendezőként megmutassam, hányféle flikflakot, furcsaságot tudok egy filmben létrehozni” (Népszabadság, 1983. ápr. 23.). — „Ég, föld meg be vetve van, / ég-makkal meg föld-maggal / szöcske és fényflikflakkal” (Bella István: Április). — „Sokszor zrikálják” (Magyar Nemzet, 1982. dec. 23.). — „Érezzük a mókás, cikizős, zrikás galan- tériát” (Élet és Irodalom, 1983. aug. 19.). Hogy milyen jelentéseket és használati értékeket hordoznak a szövegrészietekben szerephez jutott, s eddig inkább rosszalló értékű ésv a bizalmas társalgási beszédben jelentkező szavak, arról úgyis meggyőződhetünk, ha megfelelő rokon értelmű sorba helyezzük be őket. Kekeckedik: akadékoskodik, gáncsoskodik, kötözködik, okveteti enkedik, kukacosko- dik stb. Keccsöl: külön munkát vállal, hajt, hajszolja magát stb. Feccöl; bele- feccöil: erőt, időt belefektet, ráfordít stb. Flikflak: furcsaság, szokatlanság, meglepő, meghökkentő különlegesség stb. Zrikál, zrikás: cukkol, ingerel, bosszant, zaklat, piszkál, cikiz, heccel, idegesít, dühít stb. Példatárunk azt is bizonyítja, hogy van miből válogatnunk, ne váljanak tehát állandóan használt divatszavakká a közleményünkben bemutatott nyelvi formák. Dr. Bakos József Egri siker nemzetközi fotópályázaton Az „Egészségügy a béke szolgálatában” címmel nemzetközi pályázatot hirdetett az Egészségügyi Dolgozók Országos Szakszervezete. A kiállítás védnökei voltak az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Béketanács, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Fotóművészek Szövetsége. A nívós képanyag a szak- szervezetek művelődési házában Budapesten került kiállításra, november 16—december 1-ig látogatható. Megyénkből kiemelkedő sikert ért el dr. Péntek László, aki kollekciójával a KISZ KB kiemelt különdíját nyerte el. Ebben a műben a leg- megkapóbb az őszinte, a szívmelengető líraiság, az az érzelmi töltés, amely a képsorok zömét megrázóan emberivé, hamisítatlan költői hangoltságúvá varázsolja. Ilyen hiánytalan, csorbítatlan összmunkára kevés gárda képes. Ebben az esetben minden alkotótárs ugyanazt a motívumot emelte ki, hangsúlyozta, természetesen a maga sajátos eszközeivel. Ezért babonázott meg ez a film, amely nem véletlenül kapta meg a mannheimi fesztviál nagydíját. A sztori pár mondatban összefoglalható. Lényegében szegényes és mégis kifejező, sokatmondó. Mihail Bjelikov — egyébként ő látja el a rendező szerepkörét is, valamint Vlagyimir Menysov ritka adottsággal rendelkeznek, képesek arra, hogy forgatókönyvükben néhány szóval érzékeltessék a lényeget. Főhősük Iván Golubenko tízéves kisfiú, amikor találkozunk vele. Édesanyját a bombázásoknál vesztette el, apja pedig a fronton áldozta Visszatérő hagyomány már, hogy az év vége közeledtével a Magyar Rádió megrendezi a magyar népdal hetét. Az idén november 21. és 27. között kerül sor a rendezvényre, amelynek keretében a rádió naponta négy műsort szentel népzenei kultúránk felelevenítésének. Tájegységenként szólaltatják meg a programok, a hagyoéletét. A magára maradt gyermek kamasszá érik. nagynénje nehezen bír vele, ráadásul rossz társaságba keveredik. Aztán jön az első, a mindig emlékezetes szerelem, amely szinte megváltoztatja gondolkodásmódját. Gyakran találkozik Merkúrral is, az annyira hazavárt családfő barátjával, aki szintén övéit keresi, de hiába. Az ifjú erősebben kötődik a markáns karakterű férfihoz, s tanúi lehetünk annak, hogy hatására mélyérzésű, megnyerő egyéniséggé lesz. Ezt a sovány szinopszist alakították megrázó, magas színvonalú korképpé. A kamera végigpásztázza a hétköznapokat, a győzelem utáni időszak ezernyi gondját, a nélkülözéseket, a nehezen viselhető szenvedéseket. Látjuk azokat, akik mind reménytelenebből várják otthonukba a már soha visz- sza nem térő hozzátartozókat, azokat, akik végül csak úrrá lesznek a tornyosuló bajokon, s tartalommal töltik éveiket. Erről lehet szólni pátosz- szál, ünnepélyes hangvételmányőrzők: a dunántúli, az alföldi és az észak-magyarországi paraszténekesek, hangszeres és népdalkörök kiváló képviselőinek felvételeit. A népszokások zenéje, együttesek előadásában című programban a műfaj jeles képviselői egy-egy népszokást elevenítenek fel. A hét alkalmat ad arra is, hogy több lel, de a legmegnyerőbb, a leghatásosabb — ezt a produkció egyértelműen bizonyította — a sallang nélküli megközelítés. Ebben hitt a már említett művészeken kívül Va- szilij Truskovszkij operatőr, s a zeneszerző J. Vinnik is. Így aztán nem maradtak el a művésziességre nem törekvő, ám épp ezért mégis azzá finomuló, nemesedő jelenetsorok, s nem hiányzott az árnyalatgazdag, a kifejező muzsika. A központi gondolatra összpontosítottak a színészek is, különösképp a kamasz Ivánt megjelenítő Szergej Kanyisev. Ez az összmunka azért is bravúr, mert — s ezt mi magyarok nagyon jól tudjuk — egyáltalán nem könnyű eredeti izekben bővelkedő, tiszta emberségtől áthatott ifjúsági alkotásokat készíteni. Ez csak azoknak sikerül — bizony meglehetősen kevesen vannak —, akik nemcsak szakmailag felkészültek, hanem életízű élményekben sem szűkölködnek. ifjú előadó mutatkozzék be a hallgatók előtt. Évek óta színesíti adásaival a magyar népdal hetének programját a Találkozásom a népzenével című sorozat, és ezúttal több hagverseny- közvetítés is kapcsolódik. A népzenei kamarahangversenyt — csütörtökön — egyenes adásban hallhatják az érdeklődők. A Hazafias Népfront Országos Titkársága immár harmadik alkalommal hívta össze az Olvasó népért mozgalom országos konferenciáját. Milyen szerepet tölt be mai életünkben az irodalom, a könyv, az olvasás? Változtak-e olvasási szokásaink? Az olvasás szeretetével menynyire vannak beoltva az iskola kapuján kilépő fiatalok? Mit jelent, milyen következményekkel jár az az olvasásszociológiai megállapítás, amely szerint az utóbbi időben vészesen csökkent az olvasásra fordított idő? Mit tehetnek ennek ellensúlyozására a könyvtárak, a könyvkiadók, a terjesztő vállalatok, az iskolák, a művelődési házak, a tömegtájékoztatási propaganda, a tömegszervezetek, a művelődő közösségek? Hogyan értelmezzük azt az ellentmondásos tapasztalatot, hogy az elmúlt tíz esztendőben a kiadott művek száma — némiképp a statisztikai szemlélet érvényesülése miatt — fokozatosan nőtt, de ezzel az olvasói igények fejlődése nem tartott lépést. Könyvtáraink telítve, azr eladatlan könyvek száma sok, a könyvpiacot időnként viszont egy- egy órák alatt elfogyott sikerkönyv hiánya izgatja feleslegesen. Alapvetően fontos művek hiányoznak a könyvesboltok polcairól. Megoldás lehetne a gyors utánnyomás, de ez a kívánalom eddig csupán a könyvbarátok, a könyvkereskedők óhaja maradt. Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciáján ezeket a gondokat bizonyára szenvedélyesen megfogalmazzák majd. Amikor 1969-ben a szocialista könytárhálózat megalakulásának huszadik évfordulóján többek között Darvas József, Illyés Gyula, Veres Péter aláírásával a mező- szentgyörgyi felhívás megteremtette az Olvasó népért mozgalom szellemi alapjait, a kiáltvány szerzői a „több évtizedig tartó emberformáló munka” jelentőségét hangsúlyozták, amely nem nélkülözheti a napról napra megújuló leleményt és szívósságot mindazoktól, akik szolgálatába szegődnek. Másfél évtizede a Hazafias Népfront szervezője, gazdája a mozgalomnak. Támogatói ma azt mondják: „Előbbre tartunk, mint nem is olyan régen gondoltuk volna, hátrább, mint szeretnénk. Az okok keresése közben nem árt hangsúlyozni, hogy amikor az olvasás rangját, helyét vizsgáljuk, egyúttal a művelődés, a tanulás presztízsének értékeit elemezzük. Az Olvasó népért mozgalom éppen ezért nem lehet mindössze közművelődési vállalkozás. Eredményei a társadalom fejlődését segíthetik, zavarai a művelődés fejlődését veszélyeztetik.” A pedagógusnak, a könyvtárosnak, a népművelőnek, a könyvkereskedőnek, a kiadói szakembernek, az alkotó Írónak egyaránt felelősséget kell éreznie azért, hogy nemzeti kultúránk könyvalakban megjélent kincsei ne csak körülvegyenek, de részünkké is váljanak. Könyveinket nemcsak szeretni, ismerni, birtokolni is kell. Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciája résztvevőinek megvitatásra, megfontolásra ajánlja a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás és -terjesztés fejlesztése érdekében egy széles körű társadalmi vita megrendezését. Ifjúsági irodalombarát körök létrehozását, olvasótábori kisközösségek segítését javasolja a nyári táborozás befejezése után is. A fiatalok anyanyelvi kultúrájának erősödése érdekében a beszéd- és magatartáskultúra országos méretű fejlesztését sürgeti. Az Olvasó népért mozgalom kezdeményezi, hogy a zúzásra ajánlott könyvállományból a még olvasásra alkalmas kiadványok megmentésében szerepet vállalhasson. Támogatja, hogy megalakuljon a Magyár Könyvbarátok Szövetsége, amelyben a könyvszakmái vállalatok és a könyvtárak segítségével a tagság az illetménykötetek megszerzése mellett irodalmi, könyvszakmai tájékoztatásban is részesülhet, bizonyos könyveket előjegyezhet. Az Olvasó népért mozgalom feladatának tekinti, hogy a lakótelepeken az alapellátás megteremtésekor az olvasást, a könyvvásárlást, a könyvkölcsönzést szolgáló intézmények is helyet kapjanak. A tanácskozás meghívóján Babits Mihály gondolatai olvashatók: „Öh ne modjá- tok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember — így él: emberben a könyv, s Könyvben az Ember.” Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciája az olvasási kultúra érdekében, az emberért, a közösségért, a társadalomért felelős, tenni akaró, cselekvőkész partnereit hívta meg kétnapos tanácskozásra Gárdonyba. Maróti István F. Johansson: Mindenért fizetni kell,,. m z autóbusz megállt, ” és az utasok kifelé tódultak az ajtón. Elsőnek egy 91 esztendős, agg lelkipásztor szállt, le, utána 22 nyolcadikos tanuló, rockzenét harsogó, hordozható magnetofonnal, és élesre köszörült korcsolyával a hónuk alatt. Utolsónak Berta Mullbenk asz- szony szállt le, mindkét kezében élelmiszerrel degeszre tömött szatyor volt. Nagy nehezen kászálódott ki az autóbuszból, és éppen a rendőr karjai közé futott, alá a háza előtt állt. — Mullbenk asszony? Jó napot, örülök, hogy látom. Tessék. — És átnyújtott egy számlát. — Mi ez? — Adó, amelyet mint munkaadónak kell fizetnie. — De hiszen én nem vagyok munkaadó! — ön mesterembert fogadott fel a tapéta kicserélésére. .. — De hát mi magunk ragasztottuk fel! — rimán- kodott Mullbenk asszony. — És rengeteg időbe került, mert Gusten roppant ügyetlen. Az ebédlőben például úgy ragasztotta fel a tapétákat, hogy a madarak tótágast állnak rajtuk — saját szemével is meggyőződhet róla. — A szomszédok látták, hogy amikor Mullbenk úr kiszállt az autójából, néhány tekercs tapétát tartott a kezében — jelentette ki a rendőr. Napnál is világosabb, hogy tapétázási munka végzése történt, és Így ön, Mullbenk asszony, a szóban forgó esetben munkaadó, és ezért köteles megfizetni az adót. A rendőr hirtelen felfigyelt füle — mint valami lokátor — a pince irányába fordult. Mosógép zúgása hallattseott onnan. — Mosnak? Mullbenk asszony megerősítette a rend őrének sejtését. — És ki mos? — A gép — válaszolta Mullbenk asszony. — De a fehérneműt én raktam belé. — Ha a dolog így áll, akkor önnek még egy munkaadói járulékot kell befizetnie — jelentette ki a rendőr. — És még azt is tisztáznom kell, vajon a mosógép után befizetik a megfelelő járulékot a biztosító pénztárába. Ebben a pillanatban belépett a szomszédasszony: kezében serpenyő volt, benne a sütőből az imnét kivett püspökkenyér. — Ezt neked hoztam, azért a pompás szalonnás krumligombócért cserébe! — közölte hangosan, s kiment a konyhába. — A. szóval *itt konyhai termékek cseréje folyik? kérdezte szigorúan a rendőr. Megnyálazta ceruzája hegyét, és valamit jegyzett a noteszába. — Ez rendkívül komoly dolog, Mullbenk asszony — állapította meg. — A kölcsönös szolgáltatások elvben mindig adófizetés alá esnek. Pontosan annyira emelte fel tekintetét a noteszából, hogy észrevegye a kisabla- kon át, amikor a hetvennyolc éves nagymama éppen beleszúrta egy hóbuckába a falapátot, amellyel az imént tisztította meg a fáskamrához vezető ösvényt. — Még egy nyugdíjas. aki hobby ürügyén, törvényellenesen dolgozik! — kiálltott fel a rendőr, és az ajtóhoz rohant, hogy tetten érje a jogsértőt. Este Mullbenk asszony fáradtan roskadt le a televízió előtt álló karosszékbe. Éppen a helyi híreket közvetítették. Tibast Brungling községi tanácsos azt panaszolta, hogy a községben fokozódott a bűnözés. Egyúttal köszönetét fejezte ki azoknak, akik felismerték kötelességüket, és pontosan jelentik a hatóságnak polgártársaik minden olyan cselekedetét, amely törvénysértés szempontjából gyanúsnak látszhat. A tanácsos mellett ott ült a rendőrség képviselője. Mullbenk asszony azonnal ráismert. Kárörömmel elmosolyodott, majd feltárcsázta az adóhivatal számát, és kötelességtudóan közölte az ügyeletes tisztségviselővel, hogy egyes rendőrök törvénytelen mellékkeresethez jutnak a televíziónál. .. Gellert György fordítása Pécsi István A magyar népdal hete a rádióban
